Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-28 / 175. szám
IMS. július 28. 4 Szombat Nem engedték szabadságra a népművelést Nem is választhatták volna ki jobban a helyét a tótkomlós! szabadtéri színpadnak, mint ott, ahol felépítették. Egy évvel ezelőtt Tejsi Mihály, a művelődési otthon igazgatója kezdte emlegetni a tanácsnál, hogy nyáron is kell valamit csinálná, és a rendezvényeket, a júliusi—augusztusi melegben I zárt teremben tartani egyenlő a balsikerrel. A tanács vezetői értették miről van szó és segítettek. Mondjuk azt, hogy azért, mert ennek a községnek igen szép kulturális hagyományai vannak? Vagy azért, mert a művelődési bizottság és a kultúrigazgató naponta beszélt róla? Ez is, az is, lényeg a végeredmény: tavaly a vasút melletti ligetben elkészült a szabadtéri színpad, egyelőre csak a színpad, és az Állami Népi Együttes avatta fél. „Húszezer forintot költött él a tanács a községfejlesztésből, de ma már mindenki látja, hogy milyen hasznos költekezés volt ez’’ — mondja a kultúrigazgató, miközben a lige_ ten át a színpad felé tartunk. Szép a komlósi liget, díszfái, virágai szemet gyönyörködtetőek. Kár azonban, hogy a gyep nagyon el van hanyagolva és felverte mindenféle giz-gaz. (Könnyű ezen se. gíteni, igaz?) A színpad látványa a liget bejáratától tetszetős. Most építik a félkörben futó ülőhelyeket, 700 köbméter földet hordtak oda, hogy minden sor magasabban legyen a másiknál és a nézők jól lássanak. A színpad előtt betonkockákból tánchélyet ügyeskedtek, és amióta ez megvan, nyáron a komlósi fiatalok csak itt rendezik a bálákat. — Az ülőhelyek augusztus 20-ig elkészülnek, akkor rendezzük meg a nemzetiségi fesztivált. Már el is küldtük a meghívókat Battonyára, Elekre és más községekbe. Az ember jogosan: gondolja te. hát, hogy Tótkomlóson nemcsak dísznek készült a szabadtéri színpad, megtöltik azt tartalommal is. Erről beszélgetünk később a művelődési otthon kellemesen hűvös iro. dájában az igazgatóval és Hrivnák Pali bácsival, a színjátszók vezetőjével. Tényleg megtöltik tartalommal, de még korántsem úgy, ahogy jövőre tervezik. Nyilván azért, mert ülőhelyek nélkül — állandó székes padfuvarozással — elég körülményes előadásokat tartani odakinn, bár ezt is megtették. A színházi szezon vége előtt a Jókai Színház szabadtéren játszotta a Füredi komédiások című operettet; és nem volt annyi pad meg szék, ahányan jegyet szerettek volna váltani. Most, augusztus 20-ra viszont, ha elkészülnek az ülőhelyek, 1300-an szórakozhatnak ott. — Jövőre, az más! Nem lesz „Ki mit tud?” Szeghalmon Július 28-án, ma este Szeghalmon, a Móricz Zsigmondi művelődési otthonban rendezik meg a „Ki mit tud?" járási szellemi vetélkedőt. A szellemi vetélkedőn — mely iránt nagy az érdeklődiós a járás fiatalsága körében — miniden község 3 tagú csapattál indul. A vetélkedő után klub-est lesz, ahol a fiatalság megbeszélj a „Ki mit tud:?” tapasztalatait, és közös szórakozáson vesznek részt. Vasárnap — a művelődési otthon szervezésében — a szeghalmi Rákóczi Tsz tagjai Hajdúszoboszlóra rándulnak tol, és ugyancsak vasárnap lesz az otthon sakk-szakkörének nyilvános versenye. Meglepetés a cirkuszban — Szovjet film — Egy kis ukrajnai községben, Kohanovkában kezdődik ennek a fordulatos, érdekes szovjet fi'mnek a meséje. Főszereplője Andrej, a falu kiváló kőművese. A'tdrej szép szál legény, a lányok rendre rajta felejtik a szemüket, de őt csak Marina érdekli. A lány azonban a városba megy, egyetemi felvételi vizsgára. A fiú elhatározza, hogy vele megy. Ott is hagyja a munkáját, a városban dolgozik tovább. Marina érzi, hogy ez helytelen, de hiába kérleli a fiút, hogy menjen haza, dolgozzon otthon, és várja őt... Innen Andrej és Marina sok kalandon megy keresztül, még végül megtalálják egymást, és boldogok lesznek. A mulatságos, kedves filmet az cdmáskamarási Nemzeti mozi mutatja be július 27—29-ig. Mit olvassunk a nyáron? — Szemelvények a most megjelent könyvekből — tagjának Urai tanúvallomását isgondunk azzal, hogy milyen műsorokat rendezzünk, a mi szakköreink — színjátszók, táncosok — nyáron is próbáznak és nyáron is szívesen szerepelnek. Panaszunk azért mégis van. Nem tudjuk mire vélni, miért kerül el minket állandóan az Országos Rendező Iroda, pedig a mi fiatalságunk is szeretné megismerni a fővárosi művészeket, tánczenekarokat. A környező községekben mindenütt szerepelnek. Nálunk nem, pedig a szabadtéri színpadon fogadni tudnánk őket. Még azon az áron is megtettük volna ezt, hogy a székeket és a padokat fuvarozni kell. A jövő hónap végétől pedig erre sincs szükség, mert elkészül a nézőtér. Hat szakkör működik Az igazgató néhány szavát Hrivnák Pali bácsi egyetértőén haU- gatja, aztán mint a színjátszók „atyamestere”, ő is tud mondani érdekes dolgokat. — így van! Mi nyáron sem oszlottunk szét, manapság is hetenként kétszer próbázunk ... Kell is! Augusztus 12-én már Mezőberényben, a megyei szövetkezeti napon vendégszerepelünk a „Barátságos mérkőzés” című egyfelvonásossal. Igaz, nem az én reszortom, de a népi táncosokról is tudok mondani ezt-azt. Ök a nemzetiségi fesztiválra készülnek, augusztus 19-én pedig a hagyományos élek! találkozón lépnek fel. Hogy nyár van, meleg? Ilyenkor, ilyen szép időben még nagyobb kedvünk van kulturoskodni... Lassan sorravesszük a szakköröket, ha már így hozza a beszélgetés sora-rendje. Az igazgató gyorsan megszámolja: hat működik nyáron is! Ez aztán nem mindennapi. Kevés kultúrotthon számolhat be ilyesmiről. De nézzük csak ezeket a szakköröket! Az irodalmi szakkör Vógel Mik. lósné könyvtáros vezetésével (negyvenen vannak!) minden hónapban rendez egy irodalmi estet. A júliusit még nem tartották meg, Ma este 8 órakor Vésztőn tábortűz melletti baráti estet rendez a művelődési otthon, „Miikor az est mesélni kezd” címmel. A baráti est műsorában a költészet gyöngyszemeit, világhírű balladáinkat adják elő az irodalmi szakkör tagjai. Másnap, július 29-én, vasárnap délelőtt 10—11-ig az Ifjú zenebarátok köre tart összejövede napokon belül az is meglesz. Vörösmarty költészetét idézik, augusztusra pedig egészein új műsorral készülnek. — Ugye, ezt a nagyteremben rendezik? És van közönség? — Van. Nem annyian, mint őszitéli időben, de 80—100-an júniusban is összejöttek. A júliusi est is sikerül, már látom élőre. Nos, tovább! A képzőművészeti szakkör Szokolad Sándor tanár irányításával a határban dolgozik, megörökítik az aratást, a nyári munkákat. Képeikből szeptemberben kiállítást rendeznek. Kicsit mosolygunk, de úgy igaz, hogy még a bélyeggyűjtők sem mentek egészen szabadságra. Sőt! Szeptember 20-ra kiállítást terveznek. A fotoszakkör is dolgozik. Ennek tagjai is ősszel mutatják be a nyári fénykép-termést. Az iroda falán oklevelek és fényképek között felfedezem a komlósi Kossuth-dalkör tagjairól készült fényképet. A beszélgetés velük folytatódik. Az igazgató kissé gondterhelt homlokkal nézegeti a képet. — Sajnos, feloszlott ez a dalárda... Feloszlott, de a községi művelődési bizottság elhatározta, hogy ősszel mindenképpen újjászervezzük. Karnagyuk Lugosi Mátyás pedagógus. Sok-sok sikerre vitte már ezt a dalárdát, és szívesen áll az élükre megint. Amf még ezután történt, arról csak egészen röviden: ősszel megalakítják a bábszakkört, honismereti szakkör szervezésével is foglalkoznak. Hrivnák Pali bácsi valami jó, új színdarab után érdeklődött, mert lassan a fő szezonra, őszre, télre készülnek. Még szépítkeznek is: a kultúrotthon színháztermét újrafestik és javítanák ittott a berendezésen. ... Ilyen hát a komlósi nyár, ahol nem engedték szabadságra a népművelést. Hiszen úgy kell az mindig, mint a falat kenyér, mélynek búzáját erős emberek aratják arrafelé is. Sass Ervin telt, melyen több új hanglemezt hallgatnak meg. A délelőtti órákban rendezik meg a Tanuljunk sakkozni és A fotomű'hely titka című gyermek-foglalkozásokat is. A felnőttek fotoszakköre augusztus 5-ére kerékpár-kirándulást tervez Tarhosra. A kiránduláson készített felvételeiket később kiállításon is bemutatják. Gábor Andor: Tarka rímek (Szépirodalmi) A nagy szatirikus válogatott kupiéi, sanzonjai, humoros novellái és kabarétréfái találhatók ebben a kötetben. Repertoárjából nem hiányoznak a csípősen „franciás” ízű sanzonok sem (A zarándok), a kellemes humorú pesti történetek (Szvetozár és Lajcsi), Haspók úr ebédel, vagy Pufi a vendéglőben. A kötet olvasója nemcsak jó mulatságot, igazi élményt kap, de egyúttal korrajzot is századunk első feléről. Vihar Béla: önarckép 1962 (Magvető) Vihar Béla költészetével a modem ember belső világának építője kíván lenni. A kötet költeményeinek együttese egy ember önarcképét nyújtja. E veirsek a kort is tükrözik és a húszas évek idején felnövekedett nemzedék egyik merjük meg belőle. Reményi Béla: A hetedik nap (Magvető) A költő legújabb verseskötetében a mindennapi élet problémáival, lélektanával foglalkozik. Írói célkitűzése az, hogy az ember azonosuljon önmagával, vetkőzzön ki pózaiból és képzelgéseiből. A kötet legszebb darabjai közé tartozik a Flóra-várás az őszi Szárszón cí. mű szerelmi ciklus. A fölösleges ördög 1—2. kötet (Vidám Könyvek) (Magvető) A gyűjtemény átfogó képet ad a századvég magyar humoros novella-irodalmáról. Felvonultat néhány, az olvasóközönség számára már ismerős, nagy magyar humoros elbeszélőt: Jókait, Mikszáthot, Tömörkényt stb. Bemutat néhány humoros oldalukról kevéssé ismert, nagy tehetséget, mint Papp Dánielt, Thury Zoltánt, Justh Zsigmondot. Tábortűz-műsor Vésztőn Ketten egy felhőn • Amikor a sláger; szerző meghalt, a : mennyországi elosztó: ban tanácstalanul : nézite a szolgálattevő ■ angyal a beutalólapot. ; Slágerszerző, slá: gerszerző... Micsoda : foglalkozás ez? Hová • osszam be? — töprenj gett. i De nem sokáig tör. j te a fejét és elhatá• rozta: oda teszi, ahol 5 éppen lesz hely... i így került a sláger■ szerző egy kisebb fel• hőre, ahol rajta kívül | csak egyetlen lakó 5 volt. i — Régóta van itt? ; — kérdezte ettől, • mihelyt ő is beren■ dezkedett a felhőn. g — Régen. Még a múlt században jöttem. Mi újság a földön? — Semmi különös. Genfben tanácskoznak, a berlini kérdés még nem dőlt el, készülnek a tokiói olimpiára, és igyekeznek megvalósítani az embereik Holdba való utazását. Szóval semmi különös. Azaz.. A felhő régi lakója érdeklődve kérdezte: — Hogyan, még a holdutazásnál is van érdekesebb? — Van! Tegnapelőtt, néhány órával a halálom előtt megírtam a slágerek slágerét. De maga ezt nem érti! Tudja, kell egy kezdő sor. Az viszi az egészet! Várjon, igyekszem megmagyarázni. Tudja, olyasmi, mint régebben a Teve van egypúpú volt, vagy az, hogy Zabáid a számat, a pofikámat. A jó kezdés már sikert jelent. De az én kezdősorom, az korszakalkotó! A slágerirodalomban ilyen meleg még nem volt. Megtelefonáltam a kiadómnak, képzelje, elájult a telefonnál a gyönyörűségtől. Rögtön nagy előleget utalt át a Jogvédő irodán keresztül. Sajnos, amikor a portás becsengetett a pénzzel, én már félórája jobblétre szenderültem. Pech. Korszakot alkotok és már nem érem meg! Akarja hallani? — Nagyon kíváncsivá tesz. — Tudja, a siker minden kelléke benne van a kezdő sorban. Nem akarok nagyot mondani, de a Megesz a fene, elmegy az ember esze érted, drágám, amelylyei a Frecsenyák félmilliót keresett, semmi az enyémhez képest. Na, figyeljen! Figyel? — Figyelek. — Ma még tör a frász érted, itt a szám, pedig csak a kezemet kérted. Na, mit szól hozzá? — Ne haragudjon, de a maga korszakalkotó sorát épp úgy, mint a többit, amelyeket felsorolt, parlaginak, pongyolának, és ha nem haragszik meg őszinteségemért, rossznak, sőt pocséknak találom. A slágerszerző dühös lett: — Nocsak! Szóval magának nem tetszik. És ha szabad kérdeznem, milyen jogon bírál? — A szépség jogán. — Ért is maga a slágerekhez! — Bevallom, nem értek hozzá. — Tudja maga, milyen erő van abban a kezdésben, hogy: Ma még tör a frász érted? — Fogalmam sincs. — Nahát! Bevallja, hogy nem ért hozzá, és van mersze az én halhatatlan soromat megbírálni. Mondja, kicsoda maga tulajdonképpen? A felhő régi lakója halkan bemutatkozott: — Heine vagyok. Palásti László
