Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-22 / 144. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I BÉKÉS MEGYEI AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA 1962. JÚNIUS 22., PÉNTEK XVII. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM Tovább kell javítani az állami ipar irányításának és vezetésének színvonalát — Kibővített ülést tartott a párt megyei bizottsága — Az MSZMP megyei bizottsága tegnap, csütörtökön kibővített ülést tartott, amelyre néhány nagyobb üzem igazgatóját és párttit­kárát is meghívták. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Bar­­tucz István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága ipari és közle­kedési osztályának munkatársa. Klaukó Mátyás elvtárs, a párt megyei bizottságának első tit­kára nyitotta meg az ülést. Majd a tanácskozás résztvevői megvitat­ták az állami ipar irányításának kérdéseit és vezetésének színvo­nalát, elfogadták az SZKP XXII. kongresszusa anyagának feldolgo­zásáról szóló jelentést. Az első napirendi pont előadója Szabó Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára volt. Szabó elvtárs beszámolója Körkép a földekről Mi történt az első nyári napon? — „Fürdetik” a füzesgyarmati legelőket — Műtrágyázó repülők Mezőhegyesen — Megkezdték a borsócséplést Békéscsabán — A párt megyei végrehajtó bizottsága — kezdte beszédét Sza­bó elvtárs — szükségesnek tartja, hogy a pártbizottság gondosabb vizsgálat alá vegye a párt VII. kongresszusa határozatainak meg­valósításában megtett utat. Az ez­zel összefüggő elemzést, tanulsá­gokat a pártbizottság ülése elé terjesztene hogy a vita alapján meggyorsítsuk, következetesebbé tegyük az irányelvek végrehajtá­sát, csökkentsük, illetőleg szüntes­sük meg azokat a buktatókat, me­lyek az iparvezetés üzemi szintjén, a járási, városi pártbizottságok, a szakszervezet és a KISZ, az ál­lamhatalmi szervek, a megyei pártbizottság munkájában jelent­keznek. Szabó elvtárs ezután emlékez­tetett a VII. pártkongresszus ipar­ra vonatkozó határozataira, ame­lyek végrehajtása elősegíti a ter­melés növelését, gazdaságosságát a termelékenység emelését, a mű­szaki színvonal javítását. — A párt megyei végrehajtó bi­zottsága, a megyei pártbizottság — folytatta beszámolóját Szabó elv­társ — a kongresszus óta eltelt időszak alatt többször tárgyalta az iparra vonatkozó határozatok végrehajtását. Nevezetesein a termelés gazdaságosságát, a mű­szaki színvonal alakulását, a szo­cialista munkaverseny hatékony­ságát, a gazdaságszervező- és po­litikai nevelőmunkát. Az említett kérdésekben mind a végrehajtó bi­zottság mind a pártbizottság a feladatok végrehajtását elősegítő határozatokat hozott. A kongresz­szus célkitűzései, a megye ipará­nak fejlődése szükségszerűen megköveteli, hogy hatékonyabb intézkedéseket tegyünk minden szinten — politikai és gazdasági téren —, a fejlődés ütemének meggyorsítására. Az előadó ezután tájékoztatta az ülés résztvevőit a megye ipará­nak felszabadulás előtti és felsza­badulást követő helyzetéről. Mint mondotta: megyénk iparo­sodása szempontjából igen ked­vező, hogy a felszabadulás előt­ti évekhez képest mintegy három­szorosára emelkedőt az ipari, épí­tőipari keresők aránya. — A párt megyei végrehajtó bizottsága az elmúlt évek során, különösen a második ötéves terv előkészítése időszakában jelentős erőfeszítéseket tett a Központi Bi­zottságnak az iparban szegény alföldi területek iparfejlesztésére vonatkozó határozatának realizá­lásában. Erről tanúskodik többek között az Orosházi Üveggyár, a Békéscsabai Konzervgyár, a Bé­késcsabai Felvonógyár telepítése, illetve az elmúlt és a második öt­éves terv végéig felhasználásra kerülő beruházási összegek alaku­lása is. Majd részletesen ismertette az elmúlt esztendők beruházási prog­ramját. Tíz év alatt, 1950-től 1960- ig például 700 millió forintot ru­háztak be a megye iparába, a második ötéves terv végéig a be­ruházási összeg meghaladja a másfél milliárd forintot. Szólt ez­után a megvalósított beruházások­nál észlelt tervszerűtlenségekről és más negatív jelenségekről. koztatottak számának növekedésé­re. Ezen idő alatt az állami ipar termelése három és félszeresére emelkedett. Különösen említésre méLtó, hogy 1957 óta nem volt olyan esztendő, amelyben a ter­melés színvonala visszaesett volna az előző évhez képest. A második ötéves terv első évében, 1961-ben a termelés színvonala 5,5 száza­lékkal haladta meg az 1960. évit, az addigi legmagasabb szintet. — Ha a termelékenységi szín­vonal alakulását az 1949. évivel hasonlítjuk össze, akkor megálla­píthatjuk: míg a termelés az álla­mi iparban három és félszeresére növekedett, a munkáslétszám mindössze 36 százalékkal nőtt. Szabó elvtárs ezután részlete­sen elemezte a termelés, a terme­lékenység és a munkáslétszám alakulását. Elmondta, hogy 1958- hoz képest a munkások átlagkere­sete 4,9 százalékkal emelkedett A kereseteken kívül a kifizetett, nyereségrészesedés is növelte a dolgozók jövedelmét. 1961-ben az állami iparban ez az összeg meg­közelítette az ötmillió forintot, ami a létszámot tekintve megha­ladta az egy munkás egy heti ke­resetét. Prémiumra, különféle ju­­(Folytatás a 2. oldalon.) Egy szűkszavú távirat érke­zett szerkesztőségünkbe, mely szerint a Szarvasi. Gépállomás traktorosai a tavaszi együttes tervet 107, a főtevékenységi traktor-- és motor-munkatervet 101,2 százalékban teljesítették. Mivel megyénkben a Szarvasi Gépállomás elsőnek teljesítette tavaszi tervét, telefonon részle­tekről is érdeklődtünk a fő­könyvelőtől és az üzemgazdász­tól. Verőfényes hajnal köszöntött a békési földeken szorgoskodó szí­nes sokaságra a nyár első nap­ján. Sok ezren dolgoztak a terme­lőszövetkezetekben, és az állami gazdaságokban — főleg a cukorré­pa, kukorica és a kaszásnövények­nél. A füzesgyarmati Vörös Csillag­ban már befejezték az 500 holdas cukorrépatábla mélykapálását, és az első nyári nap a tagok nagy ré­szét az 1600 holdas kukoricásban találta, ahol már másodjára ka­páltak kézi és gépi erővel. A víz­lehetőségeket kihasználva a füzes­gyarmatiak csütörtökön 120 hold legelőt árasztottak el a takar­mányhiány leküzdésére. A Berety­­tyóújfalusi Állami Gazdaságból gépekkel segítenek majd a tsz-nek az aratás és cséplés idején. A Mezőhegyesi Állami Gazda­ságban a nyár első napján két nö­vényvédelmi repülőgép megkezd­te a 2900 hold kukoricás levél-mű­trágyázását. Emellett a növény­­ápolásnál ezer ember szorgosko­dott csütörtökön, már másodjára és harmadjára kapálják a kuko­ricát, és másodszor kaszálják a gazdaságban a lucernát is. A békéscsabai Május 1 Terme­lőszövetkezetben megkezdték a 140 holdról lekaszált borsó csép­­lését egy külön, erre a célra készí­tett borsócséplőgéppel, és az első szállítmányt már el is indították a Nagykőrösi Konzervgyárnak nek teljesítésével —, mert bizo­nyítani akarjuk, hogy szívvel­­lélekkel igyekszünk teljesíteni mindazt, amit éves versenyben, pártunk VIII. kongresszusának tiszteletére vállaltunk. feldolgozásra. Az orosházi Űj Élet Termelőszövetkezetben az el­ső nyári nap hajnalán már sokan dolgoztak a kombájnszérű előké­szítésénél. Lázas munka kezdődött a Fel­sőnyomási Állami Gazdaságban is. Hogy száz százalékra biztosít­sák az előírt tőszámot, nem gép­pel, hanem kézi erővel egyelik a kukoricát. Száznál több ember se­rénykedett csütörtökön ebben a munkában. Másodjára vetik már a napraforgó-csalamádét, és meg­kezdték a borsós lucerna silózá­sát, valamint a kukorica sorköm fej trágyázását és csőkutas öntö­zését is. Felsőnyomáson a nyár első napján 500 ember, 80 erőgép és 15 lófogat dolgozott 12 ezer hold termőföldön. — dve — Több halálesetet okozott a szerdai zivatar Szerdán délután Szabolcs—Szat­­már megyében hatalmas zivatar volt, amely megrongálta a tele­fonvezetékeket, villanyoszlopokat, nagyobb lombozató fákat csavart ki, házkéményeket döntött le, s háztetőket sodort el. Gergelyiugornyán csőszkunyhó­ba csapott a villám. A kunyhóban nyolcán húzódtak meg a vihar elől. Közülük Tóth István 58 éves szövetkezeti tagot, Fejes Lajosnét és 12 éves Béla nevű fiát villám sújtotta. Mindhárman a helyszínen meghalták. Idős Szabó Sándort, idős Kóroczki Istvánt, Gergely Józsefet és Fülöp Bertalannét könnyebb sérüléssel, ifjú Kórócz­­ki István 13 éves fiút harmadfokú égési sebekkel kórháziba szállítot­ták. A villámcsapások több tüzet is okoztak a megyében. (MTI) Az Országos Mezőgazdasági Kiállításra készülnek megyénk tsz-ei Már túlteljesítette tavaszi tervét a Szarvasi Gépállomás Több száz millió forintot fordítunk új gyárak létesítésére, az üzemek rekonstrukciójára — A második ötéves tervben — állapította meg a beszámoló —. olyan beruházásokat valósítunk meg, mint az Orosházi Üveggyár 407 milliós, a Békéscsabai Kon­zervgyár 202 millió forintos beru­házása. Megépül a békéscsabai ötezer tonna évi kapacitású tész­tagyár, és már az idén belép a ter­melésbe és 1963-ban végleges át­adásra kerül a Békéscsabai Hűtő­ház mirelit-üzemével együtt. — Az új ipari objektumok épí­tésén kívül igen jelentősek a me­gye ipari üzemeinek rekonstruk­ciós beruházásai is. A többi kö: zött a következő üzemeket bőví­tik: a Békéscsabai Kötöttárugyá­rat, a Forgácsoló Szerszámgyá­rat, a Húsipari Vállalatot, a Békési Nyomdát, a Gyulai Harisnyagyá­rat és más üzemeket. Az ismerte­tetett tények alapján elmondhat­juk, hogy az 1959-ben tartott me­gyei pártértekezlet iparfejlesztés­re vonatkozó határozatát alap­jában véve végrehajtottuk. Az elmúlt 12 esztendőben meg­valósított beruházások kedvező hatással voltak a megye ipari ter­melésének alakulására, a terme­lés gazdaságosságára és a foglal: — Amikor gépállomásunk dolgozói versenyre hívták pár­tunk kongresszusának tisztele­tére a Gyomai Gépállomás trak­torosait, többek között vállal­tuk, hogy tavaszi együttes ter­vünket öt százalékkal túltelje­sítjük — hangzott a vonal má­sik végéről. — Ezt a vállalásun­kat két százalékkal még sikerült megtoldanunk. Természetesen azért, mert traktorosaink min­den lehetőséget, s minden alkal­mas időt kihasználva dolgoztak. Bizonyítja ezt az, hogy Bencsik János brigádja 130, Trenyik Já­nos brigádja pedig 118 százalék­ra teljesítette tavaszi tervét. — Nem dicsekvésként, hanem azért közöljük mindezt — azt is, hogy a legutóbbi értékelésig a Gyomai Gépállomás csak 70 százaléknál tart a tavaszi tervé-Az ez év szeptember 1 és 23 között megtartandó Országos Me­zőgazdasági Kiállításra számos termelőszövetkezet készül me­gyénkből. Tizenkilenc termelő­­szövetkezet, köztük a mezőko­vácsházi Űj Alkotmány, az eleki Lenin, a füzesgyarmati Vörös Csillag, az orosházi Dózsa és a kétsopronyi Hunyadi Termelőszö­vetkezet kiváló alakú, jó terme­lőképességű és fajtiszta szarvas­­marhákat, sertéseket, juhokat és baromfit állít majd ki. Az álla­tokat kiállító termelőszövetkeze­tek mellett négy szövetkezeti gaz­da viszi fel Budapestre a háztáji­ban nevelt növendék-szarvasmar­háját vagy tehenét. Például a többszörös kiállító Hankó Mátyás Telekgerendásról és Zalai Ferenc Orosházáról. A kiállításra kijelölt I és felülbírált hat tehén, nyolc ] üsző, négy növendékbiika, 58 te­­nyész-süldő és 26 merinói juh már most is jobb kondícióban van, és jobb minőségű a bíráló bizottság szerint, mint azok, amelyeket ko­rábban vittek megyénkből orszá­gos mezőgazdasági kiállításra. Megyénk termelőszövetkezetei nemcsak a fejlődő állatállomány­ból mutatnak be kiváló egyede­­ket, hanem többféle növény kivá­lóságával és terméshozamával is igyekeznek majd öregbíteni Bé­kés megye hírnevét. Kilenc ter­melőszövetkezet kukoricát, négy termelőszövetkezet búzát, hét ter­melőszövetkezet rostkendert, négy szövetkezet napraforgót, hat pe­dig dohányt állít ki. De borsót, uborkát, vöröshagymát, zellert, fűszer- és zöldpaprikát is készül­nek kiállítani Pesten megyénk ter­melőszövetkezetei. * Ara SO fillér *

Next

/
Oldalképek
Tartalom