Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-17 / 140. szám
1962. jnníns TT 4 Vasárnap Kutatóin unka a Gvulai * Állami Levéltárban iy|aholnap 250 éves fesz a Gyulai Állami Levéltár, amely egyike a Iegirendezettebb vidéki levélOárakinak, és Igen gazdag helytörténeti forrásanyaggal rendelkezik. Köztutfomású. hogy a török hódítók kivonulásával a pozsonyi országgyűlés az 1715. évi 92. törvénycikked helyreállította Békés vármegyét. Az alföldi városok és nemesi családok levéltárai a török világban elpusztultak. Békés vármegye régebbi iratait av. ónban Brandenburgi György őrgróf főispán 1525-ben külföldre, Ansbachba vitte. A XVIII. századiban az ansbacbi oklevelek közül 1166 darab Béasbe került, ahonnét ezeket H. József császár rendeletére 1786. december 21-én átadták a magyar kamarai levéltárnak. Békés vármegye írásos emlékeit tehát 1525-!g bezárólag a Magyar Országos Levéltár őrzi, a romjaiból újraéledt Békés vármegyének anyagát pedig 1715-től a Gyulai Állami Levéltár. Nem éndlektelen feltenni a kérdést: milyen jelentősége van kulturális szempontból a Gyulai Állami Levél tárnáik? A marxizmus klasszikasai mindig nagy figyelmet szenteltek a levéltárakban felhalmozott társadalmi, politikai és gazdaság-történeti dokumentációknak, a múlt eme megcáfolhatatlan bizonyítékainak. Ezért volt az, hogy Lenin a fiatal szovjet állam első intézkedései között gondoskodott az orosz levéltárak további sorsáról. 1918 június elején az intervenciós harcolt közepette, amikor Szovjetoroszország hallatlan gazdasági nehézségekkel ás a fegyveres harcokkal volt elfoglalva, megjelent a népbiztosok tanácsának a levólttárügy újjászervezéséről és centralizálásáról szóló dekrétuma. \ felszabadulás után bekövetkezelt nagy jelentőségű gazdasági és politikai fejlődés természetszerűleg nagy hatással volt a magyar levéltárak helyzetére is, amelyeknek sorsa a felszabadulás utón emelkedett népi államunk gondjai közé és kapcsolódott bele szocialista építésünk áramkörébe. 1950-ben a levéltárak államosításával vált lehetővé, hogy a széttagolt különféle közigazgatási, magán- és egyéb levéltárakból kialakult az egységes levéltári hálózat. Az elmúlt 11 esztendő alatt legfontosabb feladat volt, hogy az egységesítés során begyűjtött hatalmas iratmennyiségeket a levéltárak megfelelő rendben felállítsák és bizonyos tájékoztató apparátussal lássák ek Az idők folyamán azonban megnőttek az igények, és azért olyan rendezési munkálatokat kell előirányoznunk, amelyek az anyag mélyebb feltárását teszik lehetővé, és olyan, segédlet készítésén kell gondolkoznunk, amely összefüggésben aiz iratanyag történeti érteikével — hozzájárul a marxista történetírás helyű feladatainak megoldásához. A Magyar Tudományos Akadémia ötéves tudományos terve a történetkutatás szempontjából is néhány főbb problémára irányítja a figyelmet. Ezek közül csak kettőt említenék meg: a Horthy-korszak kérdéseinek és az agrártörténeti kérdések kutatását. A Levéltárak Országos Központja ezért 1960-ban kidolgozta a levéltárak ötéves tervének irányelveit, és azóta ennek a tervnek a jegyében dolgozunk. A Gyulai Állami Levéltárban őrzött közigazgatási anyagok közül a főszolgabírói és városi polgármesteri iratok anyagát rendeztük és rendezzük, mert a me-Az orosházi Petőfi Termelőszövetkezet képesítéssel és legalább tízéves gyakorlattal rendelkező gépmlelyvezetőt kér®. Fizetés megegyezés szerint. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. 29312 gyei közigazgatásban ezek' a legfontosabb transzmissziós szíjak, amelyeken keresztül az államliatalom érvényesítette akaratát a dolgozó néprétegek felé. Természetesen nem ez az egyedüli ilyen jellegű helyi forrásunk. A föispám és alispáni iratok is mély betekintést nyújtanak az államhatalmi működésre helyi vonatkozásban. Az elkövetkezendő években még sokkal intenzívebben kell szolgálni kutatótörténészeink ilyen irányú igényeit. A Gyulai Állami Levéltár az 1961. évben hozzákezdett a terjedelemben is jelentős, történeti becsét Illetően pedig igen értékes földhivatali anyag rendezéséhez, és ezzel egyidejűleg a magyar nép nagy vívmányának, a földosztás történetének feldolgozásával is foglalkozik. Az a dobszó, amely 1945 tavaszán a falvakban közhírré tette az ősi juss százados perének a nincstelen földigénylők és dolgozó parasztok .javára való kedvező elintézését, a földreformtörvóny, az új paraszti élet első dobpergése volt... A Gyulai Állami Levéltár büszke arra, hogy széles körű anyag bázissal rendelkezik, és a megye lelkes kutatóit támogathatja. Nagyra értékeljük, különösen a tanítók és tanárok önfeláldozó kutatómunkáját, amelyben a történettudomány fejlődésének egyik alapelemét látom. A szocialista kuitúrfonradalom rendkívül nagy súlyt helyez a tudományos kutatómunkára! Annál fontosabb tehát, hogy ezt a kutatást elősegítsük. A levéltárosok minden időben tudatában voltak a helytörténetírás művelése terén reájuk háruló kötelezettségeknek, ás az e téren számukra adódó nagyszerű lehetőségeknek. Valamennyi levéltárban adatfeltáró, jegyzetelő munka indult meg olyan témákra vonatkozóan, mint például az 1905-ös orosz forradalom hatása Magyarországon, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság, a gazdasági helyzet a Horthykorszakban stb. De gyűjtöttünk adatokat a tűzoltóság, a repülés történetére i6. Bár mindezek országé« témák voltak, mégis minden levéltár saját megyéje, városa területéről készítette el a tematikai cédulákat, így azok kétségkívül az egyes levéltárak helytörténeti anyagát gyarapították. Cok eredményt ígérnek a te^ véltárakban található kéziratos térképek és feudális-kori összeírások. Mindkét adatgyűjtés nemcsak saját belső használatunkra, de a kutató tájékoztatására Is szolgál. Szerény cikkemnek nem titkolt célja az, hogy a levéltár miként tudna eleget tenni azoknak az igényeknek, melyeket a falun élő pedagógusok a falutörténet adatainak feltárása, és a falutörténeti anyagnak rendelkezésre bocsátása érdekében velünk szemben támaszthatnak. A levéltárak tudományos dolgozóinak kiemelkedő szerepük van a falutörténet művelésében, hiszen mindén megye székhelyén általában van egy levéltár, mely korábban annak a megyének területén működő régi vármegyei szervezet hivatalos iratait vette át, most pedig a jelenlegi megye területén működő valamennyi közhivatal, közintézmény, állami vállalat történeti forrásértékkel bíró adatait gyűjti öszsze. Melyek azok a bázisok, amelyekre a kutatók támaszkodhatnak, és megóvja őket a levéltár útvesztőiben való eltévelyedéstől? a fentiekben, e rövid cikk keretében — már amennyire lehetett — válaszoltam. És miért ne szolgálná a levéltári kutatás az iskolát, a tanulóifjúságot? A levéltárak szívesen látják falaik között a történelem forrásai iránt érdeklődő ifjúságot, és készséggel tesznek eleget az iskolák részéről feléjük Irányuló kívánságoknak. Ez az együttműködés sokféleképpen nyilvánulhat meg. az iskola oktató-nevelő munkájába beiktatott kötelező levéltári látogatások, kiállítások az iskolában levéltárt iratokkal, a népnevelés munkájába történő aktív levéltárt bekapcsoló-1 dás helytörténeti anyag előadásával. a pedagógus által olyan adatok-iratok levéltári összegyűjtése, tanulmányozása, amelyek összefüggnek az előadás tárgykörével stb. lVem volna-e célszerűbb, ha az általános gimnázium felső két osztályának' történelmi anyagát az iskola igazgatója minden óv elején közölné a levéltárral? A levéltár az azzal kapcsolatos levéltári anyagot tematikázná, és ennek alapján a tanár az egyes órákra az anyagot kikérné, hiszen ezek az anyagok konkrét felvilágosítást adnak a történelmi élet folyamatáról ... Ez a nevelési módszer élményt vált ki a tanulókból, és észreveszik azokat az összefüggéseket, amelyek az egész ország szocialista irányú fejlődése és az ő falujuk életének megváltozása között fennállnak. Ezeket az előadásokat szemléletessé teszik a levéltári iratok, ilyen módon pedig a történelmi tanulságokat élő erővé lehet fokozni. A szocialista társadalomban, és így az iskolákban is sokszorosan megnőtt a történettudomány jelentősége. A múltat helyes világításban bemutató, a jövendő fátyolát fellebbenteni képes, a közeljövőt az emberek tömegeinek megnevelésén keresztül alakítani, az egységes haladás irányában formálni — a történettudomány feladata. Aligha akad olyan tudományág, amely annyira szemléltetően és hatékonyan tudja az emberekben tudatosítani a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit, mint éppen a történettudomány! Jóllehet a történészek és levéltárosok 6zeme visszafelé, a múltba tekint, ugyanakkor azonban a jelent is bekapcsolja a társadalmi fejlődés állandó áramába és a figyelmet a jövőre irányítja, akik nem az olyan porlepte tényeket gyűjtögetik, amelyeknek egyetlen értékük, hogy régiek. Amint a levéltárosok, ügy a történészek sem antikváriusok, ha nem közreműködnek az új ólet meg teremtésében, és ez az okfejtés nem szorul további bizonyításra, mert a foglalkozásukból ez természetszerűleg következik. Dr. Csákabonyi Kálmán Országos foto- és film-amatőr találkozó lesz Gyulán Gyula város tanácsának végrehajtó bizottsága szervezésében a megyei fotoszakkör és a városi művelődési osztály július 21—24-ig országos foto- és filnia ma tőr-talál, kozót rendez Gyulán. Az előkészítő munkákat megkezdték, s már az első hírre az ország mindéh részéből sorra érkeznek a jelentkezések. A találkozón részt vesznek az ország valamennyi megyéjének szakreferensei, továbbá foto-amatőrök s legalább egy amatőr-filmes megyénként. Szakvezetőkként és szakelőadókként budapesti fotóművészek is érkeznek, továbbá a Népművelési Intézet, a Fotóművészek Szövetsége és a „Foto” című szaklap képviselői. Megyénket 90 fotoszakkörvezető és 40 filmamatőr képviseli majd Gyulán. Lelkes fiatalok modellező szakköre Battonyán Ez óv elején alakult, és máris szép eredményekkel dicsekedhet a Békés megyei Battonya termelőszövetkezeti község fiataljainak modellező szakköre. Hégely Pál, a Kőolajipari Vállalat battomyai telepének segédfúrómestere — a 24 tagú szakkör vezetője — is csak két éve hódol szenvedélyének, a kis repülőgépek és hajómodellek építésének. A battonyai művelődési ház új szakköre a kezdeti nehézségek ellenére máris elkészített 30 repülő- és hajómodellt, és most dolgoznak a fiúk új kedven, cük építésén, a Balatonon közlekedő „Lilla” luxusjaoht kicsinyített, hű másán. Ezt az elektromos meghajtású modellt is bemutatják augusztus 20-án a fiatalok, amikor is a szakkör az ünnep tiszteletére nagyszabású légi- és viziparádét rendez a helyi labdarúgó-pályán és a malom melletti kis tavon. Odaítélték a megyei művelődésügyi osztály pedagógiai pályázatának díjait A megyei tanács művelődésügyi osztálya pályázatot hirdetett az osztályközösség megszervezésére, valamint az oktatási eredmények fokozására irányuló módszertani kísérletekre vonatkozó tapasztalatok színvonalas megírására. A beérkezett pályamunkákat a bíráló bizottság elbírálta és az első témára beérkezett pályamunkák közül első díjra érdemes pályamunkát nem talált, így a második díjat ezer forintra emelte fel és egyenlő arányban megosztotta Fekete Imréné tanítónő (Békéscsaba, IX. számú általános iskola) és Németh Sándor tanító (Békéscsaba, IL számú általános iskola) munkái között. A harmadik díjat, £00 forintot szintén megosztva adták ki a „Nulla dien sine linea" jeligéjű, va-Eppen a csehszlovák határon fekvő salgói várból érkeztünk vissza táborunkba, amikor az egyik pajtás félrehív. =-? Tanár bácsi, a Sípos meg akar szökni! — Mit beszélsz? « Meg akar szökni. At a határon. Engem is csal. Éjjel akar indulni, amikor alszik a tábor. — Kisfiam, én ismerem a Sípost, és... nem hiszem el ezt a mesét. rr- De... === Ne zavarj ilyen sübetlenségekkel! A gyerek eltávozott és nem szólt róla estig. Ö nem, de más... Éppen vacsora előtt jön hozzám az egyik őrsvezető. = Tanár bácsi kérem... a... Sípos... azt mondta, hogy szökjek meg vele... hogy átlóg a határon... Ott a salgói várnál, ahol jártunk, mert ott... ott a legkönnyebb. — És te elhiszed? Mindent megkap, amire szüksége van. A szülei szeretik és várják haza. Ráadásul még jól is tanul, és... úttörő! Nos? Komolyan elhiszed, hogy meg akar szökni? — Nem — feleli bizonytalanul. — Látod, én sem. Menj csak, vacsorázz nyugodtan. A szökésről aztán nem szólt többé senki, legalábbis tíz óráig nem. A tábor aludt, jómagam is olyan félálomban voltam már, amikor az őrség beszól a sátramba. == Tanár bácsi! Alszik? — Szeretnék. A Sípos... a Sipos kiment a latrinára. =h Na és... == Még nem jött vissza. lamint a ;,Pestalozzi” jeligéjű pályamunkák között. Az első pályamunka szerzője nevét még nem közölte, a másodikat Bálint József szeghalmi tanító nyújtotta be. Kétszáz—kétszáz forinttal jutalmazta a bíráló bizottság ezenkívül Hirják Balázs, Molnár István és Ma* czik Anna munkáit. A második témára beérkezett művek között szintén nem találtak érdemeset első díjra. Második díjat, 800 forintot Asztalos Gyuláné, a gyulai n. számú általános iskola tanára nyerte el, harmadik díjjal pedig Tóth I.ajosné tanítónő (Szarvas, I. számú általános iskola) pályaművét jutalmazták. Négyszáznégyszáz forintot Rápó Károlyné és dr. Hanzó Lajosné kapott, kétszáz forintos jutalmat pedig Csotó Nagy István kaxdosikúti nevelő. Szökés a határon..." *= Majd visszajön. Biztos fáj a hasa. De már egy fél órája is van. s Ejnye hát! Menj, nézd meg, hogy ott van-e még. Szaladva jön vissza. r=-. Nincs ott. Gyorsan felöltözöm, és belépek az őrsi sátorba. A zseblámpa fényébe ijedten pislognak bele az éber szemek. Egyik sem alszik. Sípos? — világítok az üres szalmazsákra. — Meg... megszökött. — És t* engedtétek? — Én jelentettem a tanár bácsinak — áll fel az egyik. — Ki tudott róla még? Feláll az egész őrs. — Mit vitt magával? — Pokrócot, kenyeret, meg... meg... a tanár bácsi pénzét — szól az őrsvezető, akit délután elzavartam. — Az én pénzemet? — nyúlok a kabátzsebembe és kiveszem a tárcám. A tábor pénze volt benne, több ezer forint. De ,,most” üres. Az úttörők már öltözködnek, én meg csak nézek ki a sötétbe. Távolról, a határ felöl kutyaugatást hoz a szél. — Vajon nem Sípost ugatja? — hallok egy halk hangot. » Riadó ==■ szólok keményen. — Ötperc alatt készen álljon minden őrs. A tábor megelevenedett. Álmos és ingerült hangok szűrödnek ki a sátrakból. Egyik-másikban most rázzák bele a lelket, de öt perc múlva ott sorakozik mind az öt őrs a tábori zászló előtt, az egyetlen pislogó fényforrásnál. == Kardos — szólok az őrsvezetőnek. Elmondod mi történt. Röviden. Ö pedig kezdi. A felháborodás olyan nagy volt, hogy közbe kellett szólnom. — Indulunk! Az első őrs... és repültek a feladatok. Én azt az őrsöt vezettem, amelyiknek Sípos is tagja volt. Feladatunk: a dombháton át, elvágni a szökevény útját. Néma út volt, hosszú és veszedelmes. Patakmeder, vízmosás, szakadék. A többi őrsök jobbra és balra helyezkedtek el, de nem láttuk őket, csak a lámpáikat, néha. Éppen egy mély patakmederbe ereszkedtünk le, amikor előttünk egy görnyedt alak eredt futásnak. Az úttörők meglepődve irányítják rá zseblámpáikat. = Medve! Sípos! Állj meg! — kiáltások hangzanak el. — Bekeríteni — szólok. — Kovács és Varga utánam. Az alak már a túlsó oldalon kapaszkodik felfelé, fürge mozgással. A mellettem rohanó Vargát „elgáncsolta,r valami gyökér, de Kovács előttem fújtat. Most egy bozótos eltakarja a futó alakot, majd megszűnik a csörtetés. — Állj! — szólok. ^ Ne mozogjatok, hogy meghalljuk merre tart. De ebben a percben a vízmosásba fénycsóvák vágódnak le túlról. Az én őrsöm meg „visszazseblámpázik>*. — Palacsinta! — halljuk a megbeszélt jelszót. A mieink! =■= Ereszkedjetek le. Ott van előttetek. Bekerítettük. Dehogy kerítettek, tanár bácsi — hallom a mellettem lévő bozótból Sipos hangját. — Térdig vízben állok, már kilel a hideg — mondja és nevetve előmászik. A többiek száján ott ül a diadalordítás, de... néma marad mindenki. Valamit nem értenek. — Derék fiú vagy, Misi — szólok nevetve én is —4 és bátor. Kevesen mertek volna vállalkozni erre a feladatra. Hanem a pajtásaid tényleg elhitték, hogy szökni akarsz. — Beszerveztem őket, de gyávák voltak — kacsint didergő nevetéssel. Addig már körénk gyűltek a többi őrsök is. Az arcokon mosoly, megkönnyebbülés, és persze egy kevés nekem szóló szemrehányás, amelyet az egyik pajtás nem is rejt véka alá, mondván, hogy: Nahát tanár bácsi! Aztán karonkapják a Sípost és indulunk vissza pihenni. Másnap reggel az őrség ,,elfelejtette” ébreszteni a tábort. így alaposan „megtoldtukn ezt a kalandos éjszakát. Kollárik János
