Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-05 / 129. szám
1962. június 5. 4 K«M MÉRLEGEN i Diákok a szlovák kultúráért a Békés megyei mozik múlt évi munkája és idei feladatai i A tömegek szocialista szellemű nevelésének, s így a népművelési munkának a film igen jelentős eszköze. Ezt a sok évtizedes igazságot — ha más szavakkal is —, nem kisebb ember hangoztatta először, mint Lenin, s az élet azóta milliószor adott a nagy kommunista nevelőnek igazat. Hazánkban a filmkultúrának, a „moziba járásnak” 60 esztendős hagyománya van. Üj társadalmunkban pedig egyenesen elsőrendű kultúrpolitikai követelmény műszakilag mind tökéletesebb apparátussal, egyre átfogóbb propagandával és mind tartalmasabb, jobb játék-, ismeretterjesztő, tudományos és egyéb filmekkel a nép eszmei tisztánlátásának, műveltségbeli gyarapodásának sokoldalú elősegítésében közreműködni. Ebből magától értetődően következik, hogy a megyei filmpolitika, a megyei mozik munkája fontos része kell, hogy legyen a népművelési munkának. A megyed Moziüzemi Vállalat és a népművelés területén dolgozók együttműködése, s az, hogy egyre több — más területen működő — erő kapcsolódik ebbe a kulturális tevékenységbe, vagyis, hogy a film ügye kezd mindinkább társadalmi üggyé válni, éppen annak a valóságos bizonyítéka, hogy a film, a mozi népünk életében, kulturális fejlődésében ma már jelentős motorikus erő. Vajon ez az erő hogyan mutatkozik meg Békés megyében? Nyolcvan filmszínház üzemel, s összesen százhuszonhárom helyen tart rendszeres filmelőadást. Negyvenhétben vetítenek normál nagyságú filmet — közülük tizenháromban szélesvásznút —, míg a keskenyfilmes mozik száma harminchárom. Az utóbbiak összesen hetvenhat helyen vetítenek. A nyolcvan megyei állami mozi befogadóképessége összesen huszonkétezer fő. Rajtuk kívül van még harminckilenc — úgynevezett — társadalmi mozi is, ezek ötvenöt helyen vetítenek. Befogadóképességük nyolcezerháromszáz. A kérdés az, hogy vajon ezzel a meglévő üzemi, technikai bázissal úgy bánnak-e azok a szervek, azok a műszaki, propaganda- és kultúrpolitikai vezetők és beosztottak, akiknek a film ügye megyénkben a kezükre van bízva, hogy az maximálisan képes szolgálni a közönség, a dolgozó tömegek ilyen irányú kulturális igényét és fejlődni vágyását? Hívjunk segítségül egy kis statisztikát. A múlt esztendőben — 1960-hoz mérten — 349 000 fővel kevesebben tekintették meg a bemutatott filmeket, ami tizenkét százalékos látogatás-csökkenést jelent. Ha emellett még figyelembe vesszük a közel 350 ezres nézősereggel elmaradt forint-bevételt és még sok — egyébként jelentéktelennek tűnő, de a moziüzemeltetés szempontjából összességében elhanyagolhatatlan — tényezőt, akkor meg kell állapítanunk, hogy megyénk moziainak úgynevezett „eszmei kihasználtsága” a múlt esztendőben a hetven százalékot sem haladta meg. A meglévő kapacitás teljes és tökéletes kiaknázása tehát elmaradt. Hogy miért? A felhozott in dokok és okok erre vonatkozóan igen változatosak. Szerepel példá-Kéfnapos úttörő kulturális szemle Békéscsabán Június 2-án és 3-án Békéscsabán, a Kállai Éva Üttöröházban nagyszabású kétnapos úttörő kulturális szemlét rendezett a KISZ és a megyei úttöröszövetsóg. Az első napon a megye községeiből és városaiból a legjobb táncosoportok, kórusok, bábcsoportok és zenekarok vettek részt a szemlén. Mintegy háromszáz úttörő mutatta be tudását. A kamarakórusok közül különösen jól szerepelt az orosházi Zrínyi Ilona úttörőcsapat kórusa, s kiváló eredményéért jutalomként a kórus minden tagja részt vesz Csillebércen június végén háromhetes táborozáson, amikor az országos kulturális bemutatót rendezik meg. Az úttörő kulturális szemle minden első helyezettje részt vesz a csillebérci táborozáson. A kórusok közül második helyezést ért el a békési Petőfi Sándor úttörőcsapat. A harmaduk díjat megosztották a békéscsabai I-es és II-es számú általános iskola kórusai között. A tánccsoportok közül első díjat kapott az eleki Ságvári Endre, má sodik a méhkeréki Nicolaie Balcescu, harmadik a szarvasi Dobó Katica úttörőcsapat. Ezenkívül dicséretet kaptak az orosháziak. A zenekarok közül a battonyai tamburazenekair részesült jutalomként csillebérci táborozásban. Díjat kaptak a gerlai kisdobosok, aki igen szép népi játékot mutattak be. Előadásukat vastaps kísérte. A bábosok közül jók voltak a sarkadiak, ős külön dicséretet kaptak a dombegyházi úttörőik, akik maguk készítette bábukkal szerepeltek. A kulturális szemle második napján a szavalok, mesemondók énekés hangszerszólisták mutatták be tudásukat. Csillebérci táborozáson vesz -részt Gabnai Katalin orosházi és Tímár Béla békéscsabai tanuló. Jutalmat kapott még Perjésl Orsolya, Gazsó Erzsébet és dicséretet Szalai Katalin. A mesemondók közül a legjobb volt Rákóczi István békéscsabai tanuló, az énekesek közül Kovács Erzsébet szarvasi tanuló. Mindketten csillebérci táborozásban részesülnek. Jutalmat kaptak a mesemondók közül Magyar Irén, az énekesek közül Bankó Tamás. A zeneszámokban első Kovács Eszter, hegedűszólójával, Tóth Bacsó Irén békéscsabai tanuló zongoraszámával és Jerm-endi György szeghalmi tanuló. Jutalmuk: csillebérci táborozás. K. J. Jubileumi hangverseny Csorváson A csorvási Liszt Ferenc énekkar fennállásának 60 éves évfordulóját ünnepelte június 2-án. Ebből az alkalomból nagyszabású jubileumi ünnepséget és dalostalálkozót rendeztek. Június 2-án este 6 órakor a megye községeiből és városaiból Csorvásra érkezett énekkarok megkoszorúzták az 1919-esek emléktábláját. A hangverseny este 8 órakor kezdődött, előtte Nun Mihály, a MÉSZÖV elnöke mondott beszédet, majd Morvái József ismertette a csorvási énekkar történetét, itt került sor a KPVDSZ által adományozott zászló avatására is. Ezután a kevermesi, orosházi, csorvási, mezőbe renyi, békési és gyulai énekkarok adtak műsort. ul olyan érv, hogy a műit nyáron ♦ kevés új magyar és vidám film« szerepelt műsoron, holott — mint j közük — a kánikula idején ezek ♦ képviselik a nagyobb vonzóerőt.} Köztudomásúan sok volt a gyenge} hazai film is, de a külföldiek át- ♦ lagszínvonala is esett, s nem egy-1 szer régi bevált filmek felújításé- ♦ val kellett ellensúlyozni a bajt. ♦ Bővültek az egyéb szórakozási le- } hetőségek (színház, TV, műsoros ? estek stb.), velük párhuzamosan } nem történt minden dolgozóréte-J gig elhatoló, módszeres filmpoli- } tikai tevékenység. Sok helyütt még I technikailag korszerűtlen, tártál- f milag egysíkú, ismétlődő, át nem gondolt, más kulturális területek tevékenységével is igényeivel egybe nem hangolt propaganda folyik. Ennek egyik, nem is jelentéktelen oka, hogy a mozi üzem-vezetők ötven százalékánál még mindig baj van az általános műveltséggel, az elméleti-politikai felkészültséggel. Az ilyenek esetében a mozi eszmei-gyakorlati kihasználtságáért folytatandó hare csökkent értékű, ami természetszerűleg kihat az üzemfejlesztés, a propaganda, a politikai munka eredményeire. Ahol minden tekintetben fejlett üzemvezetők állnak a mozi élén, ott nincsenek ilyen bajok. A szeghalmi járás hat mozijából például öt nyereségesen működik, ami annak a jele, hogy vezetőik és a beosztottak feladatuk magaslatán állnak mind szolgalomban, mind pedig képzettség dolgában. A jó filmpolitikai munka helybeü feltétele itt kezdődik. Érezniük kéül,} hogy nem csupán állást betöltő dolgozók, hanem a szocialista emberré formálás egyik fontos poszt, jának munkásai. Kezünkben egy feljegyzés, mely a Békés megyei mozik 1961. évi munkájáról és az idei feladatokról ad képet. A feljegyzés egyik figyelemre méltó gondolata, hogy be kívánják vezetni az átgondolt elemző munkát a mozilátogatottság és a gazdaságosság kialakítása céljából. Például növelik a filmankétok számát, s az ezeken nyert tapasztalatok alapján, a tömegek jobb nevelése érdekében, megfelelő helyre megfelelő filmet adnak. Növelik a kulturált filmpropagandisták és szervezők számát, segítik őket abban, hogy munkájukat tartalmasán végezhessék. A pedagógusok közreműködésével megkezdik az egész évre szóló ifjúsági mozibérletek népszerűsítését. A Moziüzemi Vállalat a városi és járási művelődési osztályok, bizottságok segítségét is igénybe veszi a deficites mozik felülvizsgálatára, s kérni fogja a járási és községi tanácsokat, hogy évente egyszer tűzzék a v. b-ülés napirendjére a helyi moziproblémákat. Sokkal nagyobb agitációs munkát szándékoznak indítani a mozilátogatás érdekében a termelőszövetkezetekben. A megye filmszínházainak műszaki továbbfejlesztésében is fokozni kívánják az ütemet, az eddiginél céltudatosabban és abban a reményben, hogy a helyi tanácsok továbbra is sokoldalú és konkrét segítséget nyújtanak. A Moziüzemi Vállalat az idén, a vezetést illetően, a stabilizálódás állapotába került. Tehát mind a politikai, mind pedig a szakmai irányítás tekintetében biztosítottnak látszik egy minden eddiginél erdményesebb fejlődés lehetősége, s a dolgozó tömegek nevelésében oly nélkülözhetetlen szerepet betöltő filmkultúra a továbbiakban még jelentősebb helyet tölthet be kultúrforradalmunkban. Huszár Rezső (Balról jobbra) A szomszédasszony (Bogár Mária), Janyík (Pilisi Mihály), a mama (Baukó Judit), Tyesznosil uram, a csizmadiamester és apa (Antal Mihály). A békéscsabai szlovák gimnáziumban már hagyomány, hogy a végzős tanulók — a szlovák kultúra helybeli megismertetése és megszerettetése érdekében —na- Jgyobb szabású kultúrműsorral búcsúznak iskolájuktól. Az idén egész estét betöltő régi szlovák vígjátékot választottak. Címe: „Kucurkovo”. A darab célja a korabeli — múlt századi — kispolgári világ kipellengérezése. A benne lévő bonyodalmak egy új tanító megválasztása körül folynak. Sok benne a derűs, vidám jeflenet. Králik Aladár tanár ren♦dezte, ő tanította be türelemmel a szerepeket. Még a tanév elején megkezdték a próbákat annak érdekében, hogy jól gördülő, élvezetes előadással állhassanak a közönség elé. A szereplők, egytől Tyesznosil uram bánatában iszik (Antal Mihály) Az új kocurkovoi tanító bemutatkozó látogatáson az egyházfelügyelőnél. (Balról jobbra) A tanító barátja (Bencsik Pál), az egyházfelügyelő fia (Cvalinga Mátyás), az egyházfelügyelő (Arnótszky Pál), az új tanító (Vandlik János). , (Foto: Kocziszky Lásziló) egyig mindvégig szíwel-lélekkei készültek a bemutatóra, amely Tótkomlóson volt, s nagy sikert arattak. Békéscsabán a Téglagyárban, majd pedig tanulótársaik, nevelőik, szülők és más meghívottak, érdeklődők előtt május 20-án a szlovák diákotthonban mutatták be a Kocurkovo-t, mely itt is nagy tetszésre talált. A hűség kedvéért meg kell említenünk, hogy a darabban a végzősökön kívül az alsóbb osztályosok is játszottak, és derekasan megálltak helyüket. —húr— Fürdő helyett gimnáziumot építenek Medgyesegy házán A mezőkovácsljjázi járás régi gondja volt — és most is az még —, hogy a megnövekedett továbbtanulási igényeket hogyan elégítsék ki. A mezőkovácsházi és a battonyai gimnázium „teherbíró” képessége, férőhelye évek óta egyre szőkébbnek bizonyult. Ezért döntött most úgy a medgyesegyházi tanácsülés, hogy a tervbe vett fürdő helyett gimnáziumot építenek, községfejlesztési alapból. Az e célra megszavazott hétszázezer forinthoz — úgy tudjuk — Medgyesbodzás 150, Pusztaottlaka pedig 100 ezer forinttal járul hozzá. Reméljük, hogy e két község tanácsa ugyanolyan lelkesen fogadja e nagyszerű tervet, mint tette ezt a medgyesegyházi tanács, hisz mindhárom község gyermekeiről szó van. Hasonló támogatást kell kapniuk e terv megvalósításához a három község termelőszövetkezeteitől, mivel egyre inkább a szövetkezeti tagok gyermekei jelentkeznek továbbtanulásra. E szövetkezetek saját gyermekeik útját egyengetik a gimnázium felépítésének anyagi és társadalmi segítésével. Az iskola felszerelését a Művelődésügyi Minisztériumtól várják, a tanerőprobléma viszont rövidesen megoldódik. Az első osztálynak ez évben még az általános iskola adna helyet, viszont jövő őszre valószínű készen fog állni a négy tan termes gimnázium. Ha olyan lesz az illetékes községek és szövetkezetek, valamint a lakosság társadalmi támogatása, mint amilyen fontos a gimnázium építésének ügye, akkor ehhez nem fér semmi kétség. (K)
