Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-30 / 151. szám
1962. Junius 30. 4 Szombat Ha jót adnak, mindig eljövünk! Három év után újra tart előadásokat a Jókai Színház Csanádapácán 1 téléi! jártam egyszer Csanádapácán, akkor irodalmi esten vettem részt, néhámyan. megyei írók olvastuk fel verseinket, elbeszéléseinket, és a közönség (150 fiatalabb, idősebb férfi, nő) kitárulkozó szívvel, hálásan hallgatott és tapsolt. Kellemes volt tehát a találkozás, és sejtetett valamit. Azit, ami szerdán este történt, amikor hosszú idő után újból ebbe a csinosodó 'kis községbe vitt a mun kám. Nem akarok nagy kerülőt termi, hogy a lényeg ennél szebben tündököljön, tehát vágjunk a dolog közepébe: három de lehet az is, hogy négy esztendei szünet után, vasárnap és szerdán játszott újra a Jókai Színház Csanádapácán. És milyen sikere volt! Csak így meghatározni, a már unosságig elcsépelt „siker” szóval nem is lehet azt az él-mény-keltette ezerféle megnyilvánulást, méllyel a színészek játékát fogadták azok, akik majdnem négy éve nem láttak élő színházi előadást. Azért mondom, hogy élőt nem láttak, mert a televízión annál többet és annál többen... De a közvetlen élmény azért mégis csak más. — A szomszédasszonyom vasárnap volt — meséli Zlaliovszky Andrásné, a Haladás Tsz konyhakertésze —, de nagyon tetszett neki a Fülesnél Arról áradozik két nap óta, hogy az micsoda jó színésznő! (Szendrey Ilonáról van szó, de Zlahovszkyné így jobban tudja: Fülesné.) — Mondom, ha már így van, akkor én is, meg az emberem is eljövünk. Itt is vagyunk, amint látja... Fél kilencre hirdették az előadást, és ez a beszélgetés fél 8 órakor zajlott le közöttünk. Hogy is szoktuk mondani? Falun fél órával később kezdődik minden, ez már amolyan rossz szokás, Csanádapácán szerdán este más volt a helyzet. • Már fél nyolckor vagy negyvenen benn ülték a nagyteremben, és beszélgettek, nézték a páros függönyt, izgatottan lesték a színfalbeállító műszakiak szöszmötölését — várták a színházat. — Régóta vártuk — mondja a tisztaságot és rendet árasztó kultúrterem egyik sarkában Burka László kultúrigazgató, mert van még egy kis időnk kezdésig, és jó lenne többet is megtudni az otthon mindennapi életéről, errőlarról. — Szóval jó három éve várjuk mi a csabai színészeket! Nem volt öltözőnk, azért nem jötték, jobban mondva az udvaron kellett átjárni a színpadhoz onnan, ahol öltöztek, és ez télen tényleg nem jó. No, ha csak ez a baj, segítünk rajta! A községi tanács elhatározta, hogy öltözőt építtet a színpad mellé. Fel is építettük. De a színészek csák nem jöttek sokáig, míg végre vasárnap megtört a jég... Mosolygunk egy jót a „jég”-en, mert melegünk van istenesen, de abban a dologban, hogy a színháznak mostohagyerek volt ez a község, abban tényleg „megtört a jég”. — Amikor híre ment, hogy jön a színház, mégpedig egy érdekes tsz-vígjátékkal — a három szövetkezet vezetői egyszerre kimondták: mind a három előadást lekötjük. Megszervezzük, hogy telt ház legyen. Ami az ígéret után történt, azt csak egészen röviden így mondhatnánk el az olvasónak: tartották a szavukat, és vasárnap délután az Üj Barázda, este a Köztársaság tagsága töltötte meg a termet, szerdán este pedig a Haladásé. Az elsők között érkezett meg Forgó Imre, az elnök, véle brigádvezetők, növénytermesztők, állatgondozók, kertészek, és fél kilencre olyan zsúfolt házat csináltak, hogy — szégyen ide, szégyen oda — a kultúrigazgató kijelentette: Egyetlen árva padot sem tud már beállítani. Aztán felment a függöny, és pergett a játék, a színészek: Szendrey Ilona, Déry Mari, Bánffy Frigyes, Körösztös István, Rajna Mihály és a többiek, ha lehet még jobban, még nagyobb szívvel játszották el a kacagtató komédiát, mint bent Csabán, a kőszínházban... És mi az eredménye a három előadásnak? Elsősorban az, hogy közéi 1200 községbeli volt ott, és jól szórakozott, másodsorban, de talán még az elsőnél is fontosabb az, amit a kultúrigazgató mondott: „Elhatároztuk — nem is mi kezdtük, hanem az emberek —, hogy 250 állandó bérletest szervezünk a színielőadásokra. Mert a Jókai Színház most már a jövő évadban mindig kijön mihozzánk is...” — Ha jót adnak — szól közbe azon melegében a Haladás elnöke —, akkor sose bánják meg eztán, ha Apácára jönnek szerepelni. Tökéletesen igaza van Forgó Imrének. Persze a színház is csak jót akar játszani, mindig jobb darabokat — az apácaiak kívánsága biztos teljesül. Tapsoljunk!... Sass Ervin Hét Békés megyei festőművész szerepel a szegedi nyári tárlaton Kiállításcserék Debrecennel — Új tagokat vett fel a Képzőművészek Szövetségének megyei csoportja A Magyar Képzőművészek Szövetségének Békés megyei munkacsoportja június 27-én, szerdán, a megyei könyvtárban tartotta szokásos félévi munkaértekezletét. Koszta Róza elnök ismertette a napirendet, mely szerint az értekezlet elé kerül az eddig végzett munka, új csoporttagok felvételi ügye, és tájékoztatás képzőművészeti pályázatokról. Az MKSZ felvételi bizottságának a jóváhagyásával új tagokként kapcsolódtak be a Békés megyei munkacsoport tevékenységébe Dénes János, Gaburek Károly és Sülé István festőművészek. A megye idei legnagyobb képzőművészeti eseménye az V Alföldi képzőművészeti kiállítás, melynek színhelye a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum volt. A kiállított művek színvonalasságát bizonyítja, hogy a helyi és a megyei tanács, valamint a Művelődésügyi Minisztérium is szerepelt a kép vásár lók sorában, továbbá Oeimacher Anna, a Nemzeti Galéria munkatársa a képzőművészek lapjában, a Művészet-Júliusi rövidfilm-bemutatók A legkülönbözőbb nemzetek rövidfilmjeit láthatjuk júliusban: A Miért sír a zsiráf? című színes, csehszlovák rajzfilm kellemes szórakozást nyújt a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Egy magányos zsiráfról szól, amely megtalálja életének értelmét, mihelyt társra talál. A másik színes rajzfilm a Peti és a tükör, Lengyelországban készült. Egy pajkos kisfiúról és kalandjáról a tükörrel. Az Ég és föld között című költői rövidfilmet a Magyar Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatói készítették, az ejtőernyősök romantikus világába vezeti el a mé„A realista művek fegyverével!” — Egy gondolat a gices-kiállításról — Csak néhány napig volt látható a békéscsabai Munkácsy Múzeumban ez a kiállítás, amely szemléltetően és meggyőző erővel bizonyította be az életet ábrázoló realista művek és az émelygős idillikus „életképek”, a giccs közötti óriás különbséget. Bár a realista mű és a giccs oly távolságra áll egymástól, hogy szinte kísértés egy kiállítási teremben együtt látni őket, de így a kevésbé „műértők” is láthatták e mérhetetlen kontrasztot, amely keményen határol-Rádió- és televízió-műsor VASÄRNAP, 1962. JULIUS 1. KOSSUTH RADIO: 6.00 Híreik. 6.10 Kellemes vasárnapot! 7.15 Egy falu — egy nóta. 7.50 Falusi életképek. 8.00 Híreik. 8.10 Részletek Fail operettjeiből. 9.00 Édes anyanyelvűnk. 9.05 Még mindig így írunk mi..; 10.00 Vidéki színházak vendégjátéka. 10.15 Könnyűzene. 11.00 Zenekari .hangverseny. 12.00 Hírek. 13.00 Hétvégi jegyzetek. 13.10 Jó ebédhez szól a nóta... 13.30 Száza✓dos szenzációk. 14.00 Szív küldi. 14.55 Ünnepi műsor a Ghánái Köztársaság kikiáltásának évfordulóján. 15.20 Emlékezés Péterfi Istvánra. 15.50 Könnyűzene sfcrandolóknalk. 16.30 Üj zenei újság. 17.00 Hírek. 17.10 Kincses Kalendárium. 18.10 A Magyar Rádió és Televízió tánczenékara játszik. 18.50 Olvasónaplómból. 19.05 Jó éjszakát, gyerekek. 20.00 Hírek. 20.10 Országúton — dűiőúton. 20.20 Bulla Elma szerepeiből. 21.10 A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának nyilvános hangversenye. 22.00 Hírek. 22.10 Sporthírek. 22.20 Galoppversenyeredmények. 22.25 A Supraphon-gyár könnyűzenei felvételeiből. 23.10 Szóló□aüvek. PETŐFI RÁDIÖ: 7.30 A római katolikus egyház félórája. 8.00 Orgonamuzsika. 8.30 Miska bácsi lemezesládája. 9.05 Szív küldi. 10.15 Hangverseny-naptár. 10.30 Mit hallunk a jövő héten? 11.00 Tánczene. 12.45 Szerelem Brooklynban. 13.00 Művésziemezeik. 14.15 Magyar tájak. 14.40 Operettfészle-tek. 15.20 Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 15.35 A New York-i fümbarmóniikus zenekart vezényli és zongorán közreműködik Leonard Bernstein. 16.12 Tárlat- és műteremlátogatás. 16.30 Kóczé Gyula népi zenekara játszik; 17jU0 Az operaszerkesztő postájából. 18.00 Hírek. 18.10 „Szeretlek, kedvesem 19.50 Zenés budai séta. 20.30 Francia zarándokok, arab kereskedők az Árpád-kori Magyarországson. 20.50 Virágénekek. 21.10 „örökzöldségek”. 22.05 Zenekari hangverseny. 23.05 Hírek. TV: 10.00 Bújócska. 11330 Falusi emberek. 16.40 26. sz. Magyar Híradó. 16.50 A bemutató mozik műsorából. 16.55 A vasárnap sportja. 19.30 TV-híradó. 20.00 Vasárnapi vers. 20.10 Kék rapszódia. 21.30 Telesport. 21.46 Hírek; ja el egymástól őket. Ez a kiállítás így tudott megsemmisítő csapást mérni a giecsre, a realista műveik fegyverével. A szemléltetésből elénk tárt fércművek sorozatgyártását is bemutatta ez a kiállítás, hiszen egyegy „téma’’ három, sőt több képen is látható volt félkész és „kész állapotban”. A giccs ezen a kiállításon így önmagáért beszélt. S meg kell hagyni, hatásosan. Egyetlen kiállított fércműről sem hiányzott az az émelyítő íz, amit a giccs szemlélésekor érez az ember. A giccsfestő ezt akaratlanul is belekeveri a festékébe. A cipőjét fűző táncosnő képe előtt ugyanazt a hatást érezte az ember, mint az égő erdőből menekülő szarvas szemlélésénél. A „tempera-sorozat” vörös hegyeivel, kéklő tavából hörpintő őzikéjével és tóparti házikójával talán a legjobban felfokozta a szemlélődő giccsundorát, A kiállításon látott realista mű. vek emberi nyugodtsága, kompozíciós és színharmóniája szinte oázisként hatott a korábban szemlélt vad forgatagban. A giccs felismerése nem mindig könnyű és sókszor szinte „földöntúli” mondanivalójával, dorbézolő színeivel megtéveszti a szemlélőt. Sokan nem képesek még látni a giccs és a realista mű közötti nagy különbséget, és nem érzik a fércművek esztétikailag romboló hatását. Ezek részére nyújtott elsősorban nagy segítséget ez a — sajnos csak párnapos — kiállítás. i K—k zőt. A légifelvételeket a tragikusan elhunyt kiváló magyar sportoló: Gyulai György készítette. A Felkel a nap a faluban című színes, magyarul beszélő kínai film az új kínai falut, a szövetkezeti életet mutatja be. Júliusban láthatják A kis kanál című színes, igen magas színvonalú rövidfilmet is. A magyarul beszélő színes román Avasi lakodalom című film a román népi szokásokat, a vidék népművészetét, egy falusi lakodalmat mutat be. A világegyetem hangja című magyarul beszélő szovjet, népszerű tudományos film közérthető és érdekes formában ismerteti a különböző égitestek által kibocsátott rádióhullámok tanulmányozásának módszereit és eredményeit. A Zene című magyar rövid film bemutatja ifjúságunk zenei kultúrájának fejlődését. ben igen melegen méltatta a Békés megyei festők tevékenységét a kiállítás anyaga alapján. Csere-kiállításként 70—80 kép Debrecenbe került, a debreceni művészekkel mar korábban fennálló kapcsolat még barátibbá, elmélyültebbé vált. Most az ő kiállításuk van soron, arra várnak a csabaiak. Gyulán már volt is egy. A debreceni Józsa János olajfestményei, grafikái kerültek a gyulaiak elé. A kiállítás egy időben történt a gyulai múzeum Munkácsy hetének a megrendezésével. Most száz esztendeje, hogy a békéscsabai asztalosinas, átkerülvén Gyulára nagybátyjához, rajz- és festményzsengéivel felkeltette az ottani szakértők figyelmét, e elindították őt művészi pályáján. Másik képzőművészeti esemény a napokban zajlott ie Szegeden, ahol Ezüst Györgynek, a munkacsoport tagjának nyílt önálló kiállítása. Viszonzásképpen valamelyik ottani festő fog Békéscsabán önálló kiállítást rendezni. A szegedi nagy nyári képkiálHításra a zsűri hét Békés megyei festőművésznek: Ezüst Györgynek, Gaburek Károlynak, Hnjdik Antalnak, Koszta Rózának. József Dezsőnek, Lipták Pálnak és Miklós Istvánnak a munkáiból fogadott el képeket. Az elnöklő Koszta Róza felhívta a munkacsoport tagjainak figyelmét az országban különböző időpontokra meghirdetett képzőművészeti pályázatokra, majd1 a csoportértekezlet a jelenlévők eokoMaVű hozzászólásaival véget ént. A nyáron 1200 általános iskolás üdül Gyula—Városerdőn A megyei tanács művelődésügyi osztálya által fenntartott Gyula-városerdei üdülőben az idén nyáron, négy váltásiban 306 általános iskolás üdül, olyanok, akik tanulásban és mindenben példamutatók voltak a most lezárult iskolaévben. A megye minden részéből jövő gyermekekre nevelők felügyelnek. Az üdültetés, szórakoztatás munkaterv szerint történik. A közös gyékény perspektívája Lemenni!... (Toticz Tibor rajza) Hamarosan befejezi a tájelőadások évadját is a Jókai Színház A Békés megyei Jókai Színház művészei július 3-án szerepelnék utoljára ebben az évadban tájelőadáson. Ezen a napon a Füredi ko_ médiások című operettet Battonyán, Csizmarek: Apja lánya című vígjátékát pedig Békéstarhoson mutatják be. Előtte a Füredi komédiásokkal június 30-án Gyulán, július 1-én Körösladányban, július 2-án Béhnegyeren lépnek fel, az Apja lánya című vígjátékot pedig június 30-án Csabacsüdön, július 1-én pedig Kondoroson játsszák. A színház évadzáró társulati ülése kedden, július 3-án lesz. ;
