Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-30 / 151. szám

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1962. JÚNIUS 30., SZOMBAT XVII. ÉVFOLYAM, 151. SZÄM BÉKÉS MEGYEI * Ara 50 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek 1 Megkezdődött Békéscsaba csatornázásának negyedik szakasza Termelési tanácskozással kezdődött a munka — országos jelentőségű kísérleti építkezés Több ezerre szaporodott me­gyénkben is a különböző típusú, a nagyüzemi termeléshez nélkülöz­hetetlenül szükséges erő- és mun­kagépek száma. Ma már annyi van belőlük, amennyiről tíz-tizenöt év­vel ezelőtt még csak a nagyon me­rész emberek álmodoztak, mégis kevés, még több kellene. És mégis erre a kívánságra száz és száz hitves kérdezi aggódva: „Azért keiQ a sok gép, hogy több legyen a balesetek és a rokkantak szá­ma?’’ Az igaz, hogy megrendítő lát­vány a gép fogaskerekei, vagy vá­gószerkezetei által összeroncsolt végtagú embert körülálló, kétség, beesett hitvest és riadt tekintetű gyermekeket látni. Sajnos ez meg­történik. Tavaly csupán a gépál­lomások dolgozói kézül 147-en szenvedtek három napon túl gyó­gyuló baleseti sérülést s ezenkívül halálos kimenetelű szerencsétlen­ség is volt. Az idén az év első öt hónapjában 38 gépállomási dolgo­zó szenvedett balesettől, a terme­lőszövetkezeti gazdák közül pe­dig 30S. A gópáilomási dolgozók 694 munkanapon, a szövetkezeti gazdák pedig 4338 munkanapon estek ki a termelésből balesetből kifolyólag az idén. Mindennek a giép lenne az oka? Való igaz, rettentő erő és lendüle­tes sebesség feszül a gépben, de a hozzáértő, a figyelmes és óvatos emberek kezében engedelmes, hasznos eszköz valamennyi. Az is igaz, hogy minél több a gép, an­nál nagyobb a baleseti veszély. Azonban esetről esetre vizsgálva, kimutatható, hogy nem a gép, ha- 1 nem az ember volt a baleset elő­idézője. „Nem tehet róla” a gép, hogy például az egyik déVaványai traktoros közvetlenül a váltás után elaludt az ülésen, a kormány­kereket fogva, s a traktor az árok­ba fordult, maga alá temette urát és parancsolój át. De kimutatható az is, hogy nem a kezdő traktoro­sokkal, vontatóvezetőkkel és mun­kagépkezelőkkel fordul elő a bal­esetek többsége. A kezdők ugyan­is óvatosak, figyelmesek, míg a gyakorlottak egy része túlságosan merész és bravúroskodásra is haj­lamos. Ezért munkaképtelen már hosszú hónapok óta a Füzesgyar­mati Gépállomás brigádvezetője is, aki bravúros sebességgel motorke­rékpározott ki a bejárati kapun s nékiment a villanyoszlop vasbe­ton-tartójának. Ha már az okok felsorolásánál tartunk, akkor szóvá kell tenni azt is, hogy gépállomásaink és terme­lőszövetkezeteink vezetői általá­ban nagy gondot fordítanak a tör­vényben előírt balesetvédelmi ok­tatásra, pontosan nyilvántartják, kik hányszor vettek részt az ilyen előadáson és a vizsgán. De tiszte­let a kivételnek, egyes vezetők ■úté csak azért vezetik a nyil­vántartást, hogy az előforduló bal­eset esetén papírral igazolhassák magukat: „Íme, itt van, kérem, én megtettem azt, amit a törvény elő­ír; a felelősség a traktorosé, a munkagépkezelőé” stb. A törvény előtti felelősségre vonástól való mentességhez talán elég ennyi, de kevés vigasztalást ad ez a hetekig, hónapokig ágyat nyomó dolgozók hozzátartozóinak is és a társada­lomnak is, amely egészségesen és a folyamatos termelőmunkában akarja látni minden egyes tagját, a mezőgazdasági gépek vezetőit és kezelőit is. Ne csak a törvényes előírásnak tegyenek eleget a gép­állomások, állami gazdaságok és szövetkezetek vezetői, hanem lel­kiismeretességüknek, a traktoro­sok és hozzátartozóik iránti sze­­retetüknek is. Sok baleset szárma­zott és sok értékes munkanap esett id azért, mert a gépeikre kerülő emberek szépen elsorolták ugyan a balesetvédelmi oktatáson és vizsgán a védőfelszerelések hasz­nálatának fontosságát, de mielőtt munkához láttak, ledobták a védő­­berendezéseket, s figyelmen kívül hagyták az óvórendszabályokat, az elővigyázatosságát és mindent Ke­vés azoknak a vezetőknek a szá­ma, akik az ilyesmiért fegyelmileg is felelősségre vonták a géppel bá­nó embereket. Kevés az olyan ve­zetők száma, akik egyeseket még elbocsátással is büntettek volna, ha már más eszköz nem használt, amely óvatosságra, az óvórendsza­bályok betartására kötelezte volna őket. Ne azért sajnálják a vezetők az egyes traktorosokat, vontatóve­zetőket és munkagépkezélőket, hogy ha megbírságolják őiket, ak­kor anyagilag hátrányt szenved­nék, hanem azért sajnálják őket, ha ezek elmulasztáséval hetekig­­hón apókig nagy fájdalmakat, és a bírságolásnál is nagyobb anyagi károsodást okoznak elnéző maga­tartásukkal. A balesetek elkerülésének, a balesetek száma csökkentésének egyedüli ellenszere az óvórend­­szabályok betartása, betartatá­sa. Éppen ezért most, a nagy nyári munkák megkezdésétől kezdve fo­kozatosan kell ezeket az ellensze ­reket nap mint nap latbavetni, mert a szomorú példák azt bizo­nyítják, hogy tavaly ilyenkor szin­te egymást követték a balesetek. Az elmúlt év júniusában 109, jú­liusban 270, augusztusban pedig 373 baleset történt a megye gépál­lomásain, a termelőszövetkezetek ­ben pedig ennek legalább a két­szerese. Legyenek elővigyázatosak és fi­gyelmesek a gépállomások és a . szövetkezetek dolgozód, hogy a betakarítás befejezése után is va­­lamennyiüket jó egészségben kö­­. szönthesse jó munkájukért az : egész társadalom. Csütörtökön, június 28-án, a Bé­késcsabai Pamutszövő kultúrter­mében termelési tanácskozásra jöttek össze az ÉM Békés megyed Állami Építőipari Vállalatának azok a munkásai, akik Békéscsaba csatornázási munkáinak negyedik szakaszát fogják majd végrehaj­tani. A nagy jelentőségű termelé­si tanácskozáson, melyen a folya­matos termelésszervezés elvi és gyakorlati problémáit vitatták meg, részt vettek a megyei párt­­bizottság, az építőipart vállalat, a MÉLYÉPTERV, az ÉGSZI képvi­selői. Korok Ferenc vállalati fő­mérnök megnyitó szavai után Piros eivtárs, a MÉLYÉP­TERV osztályvezetője tájékoztat­ta a dolgozókat a folyamatos épí­tésszervezés jelentőségéről. Elmondotta, hogy a második ötéves terv építő­ipari célkitűzéseit csak úgy tudjuk megvalósítani, ha a termelékenységet a jelenlegi-A gyomai járás több termelőszö­vetkezetében is kasza alá érett a gabona. Csütörtökön a gyomai Győzelem, az endrődi Üj Barázda és Kossuth termelőszövetkezetek­ben megkezdték az őszi árpa ara­tását. Az ecsegfalvi Egyetértés A gyulai MÉK-kirendeltség az elmúlt hetekben mintegy 60 va­gon primőr árut vásárolt fel ex­portra. és közel 40 vagonnyit bel­földi eladásra. A legtöbb primőr árut a járásból a méhkeréki Nico­­laie Balcescu Tsz szállított, össze­a lucerna második kaszálását. A járásban mind több az olyan ter­melőszövetkezet, ahol már állvá­nél jóval nagyobbra növeljük, és az építkezések időtartamát jelentősen csökkentjük. Az építőipar fejlesztésére anyagi eszközök csak korlátozottan áll­nak rendelkezésünkre. A termelé­kenység növelésének eszközei kö­zül tehát elsősorban azokat kell felhasználni, amelyek anyagi rá­fordítás nélkül is emelik a munka termelékenységét, és csökkentik az építkezések időtartamát. Ezért különösen nagy jelentő­ségük van a korszerű építőipari termelésszervező módszereknek, amelyek alkalmazásával számot­tevő gazdasági eredmények ér­hetők el, különösebb anyagi rá­fordítás nélkül. Az értekezleten megtudtuk, hogy a folyamatos építőipari ter­melésszervezési módszer első ha­zai kísérleteire már az 1950-es évek elején sor került. Akkori­ban hiba volt azonban, hogy a folyamatos szervezési módszert Termelőszövetkezet gazdái pedig a külföldi búza aratásához fogtak hozzá. Tegnap délelőtt 10 óráig mind a négy termelőszövetkezetben jó néhány holdról betakarították az őszi árpát és a külföldi búzát. sen 13 vagon primőr káposztát. Hamarosan megkezdik a zöldbab és egyéb zöldségféleségek szállítá­sát, amelyekből szintén kitűnő termés mutatkozik a termelőszö­vetkezetekben. nyosan szárítják a lucernát. Az eleki termelőszövetkezet vezetői és gazdái is úgy határoztak, hogy a lucerna jó részét állványokon szá­rítják. egy-egy meghatározott építkezés néhány épületénél alkalmazták. A legutóbb az ózdi csatornázási munkákon alkalmazták a mélyé­pítési szervezési kísérletet. Itt a csatornaépítés üteme a koráb­bival azonos létszám és gé­pesítés mellett napi 7,5 mé­terről 30 méterre emelkedett. A folyóméterenkénti költség pedig 3760 forintról 2550 fo­rintra csökkent. A folyamatos építőipari ter­melésszervezési módszer lényege az, hogy az építési mód szempont­jából azonos építkezések munká­latait egymástól elhatárolható szakaszokra, ütemekre bontják. Az egyes ütemekhez állandó lét­számú, szakosított brigádokat szerveznek, amelyek a szakaszba sorolt valamennyi munkafolya­mat elvégzésére alkalmasak, és a termelőeszközökkel maguk ren­delkeznek. Az egyes szakaszba so­rolt munkafolyamatok nagysága, valamint a brigádok létszáma és felszerelése úgy van'megállapítva, hogy a szakosított brigádok lénye­gében azonos idő alatt érnek a végére. A brigádok a termelés során szekcióról szekcióra halad­va, mindig ugyanazt a munkát végzik, ugyanazokkal az anya­gokkal, gépekkel és szerszámok­kal. Az így szerzett gyakorlott­ságuk nagy mértékben növeli a munka termelékenységét. A brigá­dok összessége, meghatározott ka­pacitású, állandó összetételű szervezete szakosított építésveze­tőséget alkot. Az egymást követő brigádok munkautalványán szerepel az el­végzendő munka, és a fizetési fel­tétel is. Természetesen nem órabérben, hanem telje­sítményben számolják el a munkát, mégpedig úgy, hogy a kiszabott munkánál keve­sebbet, de többet sem lehet elvégezni. Ha egy brigád napi munkáját hamarabb befejezi, mint ahogy azt tervezték, akkor aznap már töb­bet nem dolgozhat. Az új módszer természetesen nagy munkafegyelmet és köl­csönös segítségadást kíván. A nagy jelentőségű termelési tanácskozáson sok munkás felszó­lalt. Beszéltek azokról a problé­mákról, amelyek munkájuk köz­ben majd előfordulhatnak. A vi­dékről bejárók a munka kezdé­sét, mások a bérezést vitatták. A résztvevő brigádok azonban egységesen azon az állásponton voltak — közöttük a szocialista címért versenyző Tímár-brigád is —, hogy a békéscsabai csatorná­zási munkák érdekében a mun­kák lerövidítéséért, az országos jelentőségű kísérlet sikeréért mindent megtesznek. Kiss Máté A Békéscsabai Kenyérgyár dolgozóinak távirata a moszkvai béke-világkongresszuson részt vevő magyar delegációhoz „Dolgozóink őszinte tisztelettel üdvözlik a július 9-én Moszk­vában összeülő béke-világkongresszust. Meggyőződésünk, hogy a moszkvai béke-világkongresszus nagymértékben elősegíti korunk legfontosabb problémájának megoldását, s az általános béke és a teljes leszerelés ügyében eredményesen döntenek. Kérjük a magyar delegáció tagjait, hogy tolmácsolják harcos üdvözletünket a moszkvai kongresszuson részt vevő békeharcosok­­nak.” R gyomai járás több termelőszövetkezetében már harmadik napja aratják az őszi árpát és a külföldi búzát 100 vagon primőr árut vásárolt fel as elmúlt hetekben a gyulai MEK-telep Terjed a lucerna állványos szárítása Megkezdték a gyulai járásban is Kukk Imre A gép és az ember

Next

/
Oldalképek
Tartalom