Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-24 / 146. szám
KÖRÖSTÁJ A NÉPÜJSÁG KULTURÁLIS MELLÉKLETE Túrán István: tPbáfy, éiíeíem! Kétség-hullámok tornyán a szivünk Parányi csónak, s messze még a part, Hová — mint ízes kenyérre vágyunk — Értelem-fárosz fénysugara hajt. Sötét a tenger, és mély az örvény, De túl az éjen — nézd csak! — Élet int; (Feszüljön izmunk, hogy megmaradjunk!) Ott szelíd béke csendje vár megintTM Száz halál vijjog, erőnk ha fogytán — S a csüggedönek hol van irgalom?TM Elemek járnak üvöltve kánkánt, De halld meg, Esz, mit annyi szív dalol! Hitünk ma Benned — szent, nagy megérzés. Mert él az Élet, s úr lesz mindenen!.., ölelni újra kitárja karját, S hogy arra tartsunk, szólj hát, Értelem! VNAA/WVW\AAAAA/WV\A,A/VWVWWW' Dénes János műterméből: TOKAJI PIAC AA^iAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/WVN^S Csikós Könyvek a Mára Könyvkiadónál Thury Zsuzsa: A tűzpiros üveggömb Emlékezés Karinthy Frigyesre születésének 75- évfordulóján Színválasztás Régi vágya volt Saliainak ?y új Skoda. Nincs ebben emmi különös, más közönsées halandó is kapott kitalást Skoda-gépkocsira, sak egy kis türelem és pénz ellett hozzá. Sallainál megvolt mindkét eltétel. Pénz is, türelem is. » mivel e kettő adott esetben utót terem, Sallai nem kis egálommal vette kezébe az ■xpressz-ajánlott értesítést, melyben a Csepel Motorkerékpár Nagykereskedelmi vállalat közli vele, hogy a >énzt befizetheti és jelzett tápon jöhet színt választani. Futott hát Sallai a postáa befizetni, azután a szűk ■égés papírokkal együtt a tagy nap fontosságának teles tudatában felült a pesti gyorsra. Nem is egyedül, ritte magával nejét, hadd segítsen a komoly műveletiéi. Persze útközben nem beszéltek másról, csak a szín-ől. Lekonstatálták, hogy a fekete elegáns, de nem praktikus. A fehér divatos, de nagyon kényes. A meggyszinű szép, de abból már sok van. A kék' csúnya, és különben is olyan mint egy taxi. A piros csak nyárra való, télen rikítóan hat. A banánsárga kellemes, de éppen Csizekéknek van olyan, akiket ők nem szívlelhetnek ... Kelenföldön persze izgatottan ugrottak ki a vonatból és taxiba vetették magukat, hogy minél előbb behajózhassanak a jelentkezés színhelyéül megnevezett petróleum-kikötőbe. Ott azután győztek körülnézni. Volt autó bőven. Csak egy dolog bántotta őket — »ok volt mindegyik színből. — Valami új színt, ami nincs még senkinek! — sóhajtotta Sallainé, de sajnos, új szín nem akadt. A sok válogatás után mégis kikötöttek egy halványkéknél, amit a vállalat embere nagyon ajánlott, s ami valóban csinosnak látszott. Az is mellette szólt választásuknak, hogy ugyanilyen kék színt láttak már néhány orvos ismerősük birtokában. Szóval ha azoknak jó, akkor nekik is jó lesz. Vidám hangulatban vágták magukat újra taxiba és robogtak be a városba. Sallai úgy érezte, hogy a maga részéről megtett mindent, amit egy jó családapa megtehet Ezentúl autón viheti nejét és gyermekeit a Balatonra. Autón mehetnek majd Pestre is, ami lényegesen kevesebbe fog kerülni, mintha vonaton utaznának. Tehát önelégült mosollyal nyújtózkodott el a taxiban és arra gondolt, hogy nemsokára már ő ül a volán mellett. Igazán remek érzés lesz ... Ekkor azonban váratlanul belehasított gondolataiba egy panaszos hang. A felesége hangja. — Most jut eszembe .. . Borzasztó! — szólt bájos neje kétségbeesetten. — A kék Skodához sürgősen csináltatnom kell egy kék kosztümöt! — és majdnem sírva tette hozzá; — Az az undok Csizekné is az autójuk szerint öltözik! Szabó Ibolya Thury Zsuzsa új regényével indul a Móra tizenhárom éven felülieknek szánt Csíkos Könyvek sorozata. A Pettyes Könyvek nagy sikere indította arra a kiadót, hogy e népszerű sorozatot a kisebbeknek fenntartva, speciálisan kamaszoknak szóló sorozatot indítson. Ez a tény ad nyomatékor ennek a kedves könyvnek. A történet maga egyszerű és hatásos. Egy tragikusan elpusztuló kis család lánykája, Sárik Ildikó, felnőve keresni kezdi emlékezetéből kiesett gyermek-, korának nyomait. A véletlen úgy hozza, hogy abba a fiúba szeret bele, akinek szülei segítettek Sárikákon egykor, 1944-ben. A boldog házasság tesz pontot az örök-egy romantikus gondolat után, amely ott bujkál a mai té ma kulisszái mögött. Thury Zsuzsa regényén megfigyelhetjük az utolsó évek írói szemléletének módosulását. Hősei már nem tökéletesek, de gyengéiken átsüt az, hogy valamennyien becsületes, derék emberek. Az ifjúság ábrázolása is hitelesebb, azaz őszintébb. Figyeljük csak meg a regény olvasása köziben, mennyire nyíltabban, árnyaltabban szól most Thury Zsuzsa a két nem viszonyáról. A tűzpiros üveggömb nem emelkedik ugyan az átlagos ifjúsági könyvek fölé, de vannak részel, oldalai. amelyeket önfeledten, élvezettel olvasunk és nemcsak a fiataloknak, hanem a felnőtteknek is ajánlhatjuk. HA ÉLNE, most lenne 75 éves. Dehát nem ól? — kérdem magamtól én is csodálkozva, akárcsak negyedszázada Babits Mihály, a haldiáira írt remek nekrológjában. ö, a melegszívű barát e én a mai napig hűséges olvasó egyek vagyunk az író örök életének hitében. Karinthy nem halt meg 1938- ban, csak a teste foszlott semmivé az elmúlt évtizedek alatt. Ha fukar perceimben kezembe vehetem könyveinek valamelyikét, ma Is ugyanazzal a friss izgalommal olvasom minden sorát, mint amikor élt s ezzel bizonyára még milliók vannak így, mert művei egyre újabb és újabb kiadásokban jelennek meg s egyre mélyebb a megértés, amely ezerarcú írói művészetét értékeli és élvezi. írói pályája ezelőtt ötven évvel az „ügy írtok ti” c. irodalmi torzképgyűjteménynyel indult s az ,,Utazás a koponyám körül” c. lélegzetfojtó regényével zárult le. E két mű között reklámszövegtől a drámákig szinte miniden műfaj feledhetetlen kaleidoszkópja ragyog, hogy a kor legérdekesebb, legélesebb szemű írójának véleményét megvilágítsa kora társadalmáról és irodalmáról. FÉL ÉVSZAZAD rengeteg vihara sem tudta emlékeimet elhalványítani, amelyekkel Karinthy pályáját végigkísértem. Fülembe cseng még ma te félország harsogó kacaja, mellyel az „így írtok ti”-t fogadta, az etezörnyedés, amely halálos betegségét tudomásul vette s a boldog fellélegzés, amely a stockholmi műtét után újra a régi fényében mutatta be zsenialitását, „Utazás a ko-' ponyám körül” c. utolsó nagyobb alkotásiáinak megjelenésekor. Amilyen országos sikert hozott neki az „Így írtok ti”, annyira lenézte később ezt a gyűjteményét. Ez tudniillik örökre humoristává bélyegezte a lényegében egyáltalán nem ilyen profilú írót, aki halálos komolysággal iparkodott megkeresni a címszavakat, ama nagy enciklopédiához, melyet élete főművének tekintett még akkor is, amikor világos volt előtte, hogy ezt soha megírni nem fogja. Olvasói mindenen nevetni akartak, amit csak leírt, s nyilván úgy érezte magát, mint „Cirkusz” c. novellájának hőse, a szerencsétlen hegedűművész, akinek játékát senki 6em hallgatta meg addig, míg bohócruhában, kifestett arccal nem mászott fel a cirkuszban egy több méteres rúd tetejére, ahol végre elövehette zeneszerszámát s az öt hiátborzongva bámuló közönségnek eljátszotta azt a dallamot, ami évek óta ott zsongott a szívében. Az előbb a komolyságáról beszéltem, így hát ide térek vissza. Ha humoristává tette te közönsége, ez a humor nem felszínes soha, nem csupán a nyelvi lehetőségeket nevettető módon kihasználó élcelődés (bár a szójátékoknak is utolérhetetlen mestere volt), hanem a látásmód1, a világnézet mélyeiből feltörő filozófiai humor. Mi a Kairinthy-filozófia lényege? Az a belső vívódás, hogy vajon vannak-e emberéletünknek olyan változhatatlan értékei, ab6zolutumai, amelyek soha el nem romió pillérei egész emberi létünknek, avagy ilyen értékek nincsenek, minden amiben hittünk és hiszünk, relatív értékű, függvénye térnek és időnek. AZ IRODALOMTUDOMÁNY ma „így írtok ti” c. gyűjteményét elsősorban kritikai jellegűnek tekinti. Azt tanítja, hogy benne egy nagy műveltségű író meglátta írótánsai modorosságát s azt nagyszerű érzékkel karikirozta. Pedig e zagyvának látszó kis írások mögött súlyos művészi problémák te lappanganak. Karinthy az írói alkotásban is az ab6zoiutumot kereste. Mi örök egy versben vagy prózai műben? Mi benne a változhatatlan érték? A tartalom-e vagy a forma? A nyelv, a szín, a ritmus, a hangulat? Ennek eldöntése érdekében kiemelte a formából a tartalmat, más hangulatot árasztott el a témán, más rím és ritmusorchesztert szerelt egy versre, túlfeszítette egy fokkal a pátoszt, tovább fokozta az egyszerűséget, romantikát öntött a verista témára és fordítva s élesen figyelte: megmaradd remekműnek ezután is az író alkotása. Ha elolvassuk e kis remekeit, magunk is rájövünk, amire rájött: bizony e művészi eszközök teljesen relatív értékűek. Karinthy azonban nemcsak az irodalom, hanem a társadalom jelenségeit is a bölcs fölényével figyelte. Élvezettel vette észre az emberi természet fonákságait, látta, hogyan szeretnék magukat abszolútokká emelni a relatív értékek 6 egész sor remek szatírában örökítette meg tapasztalatait. Ezeknek a szatíráknak modem ízt ad az író lelkében vonagló szkepszis. Gyötörte a gondolat: hátha az ő élvező fölénye is csak egy ki tudja hányadik szempont nem jobb azoknál, amelyeket kinevetett. Modernségüket kettős hiány adja: egyrészt érzi, hogy az ostorozott hibáktól ö sem mentes, másrészt nem ad egyikben sem erkölcsi útmutatást az olvasónak. Minőikét fogyatékosság tompítja a szatírák élét, de emberi közelségbe hozza őt hozzánk. Szívünkbe fogadjuk az írót, aki nem jobb, mint mi, de szeretne jobbá lenni és minket te jobbakká tenni. NEM LÉVÉN etikai rendszere, amit olvasójára erőszakolni akarna, hol erről, hol arról a megfigyeléséről ír. Keresi az olyan bizonyosságot, amely mindig és mindenütt érvényes igazságokra világít reá. Ennek megtoló (ása érdekében kilép egyénisége és embervolta bilincseiből. Az őrület és az álom a legkedvesebb területei, mert ezekben a legkönnyebb újraértékelni a fizikai lét jelenségeit. Effajta novelláiban kiderül, hogy amiről ébren azt hitte: ez örök, igaz, vagy, 6zép, bizony az álmában mind múlandó, téves és csúnya. Friss szemszögért „Mennyei riport” c. regényében még a másvilágra te elkalandozik. A regény arra a kérdésre ad választ, hogyan változnának a földi élet értékei, ha a három dimenzión túlról nézhetnek őket. Több remek novellában írja meg, mi minden történnék, ha a lehetetlen egyszer lehetővé válnék. Ezt a terrénumot még az őrületnél és álomnál is jobban szereti. Elég csak nehány kiemelkedő alkotására utalnom. „Holnap reggel” c. drámája arra az elképzelésre épül, ml lenne, ha az ember nem félne a haláltól. „Az ezerarcú lélek ilegendája” c. novellája pedig arra, mi lenne, ha valakinek megadatnék a lélek halhatatlansága. „Utazás Faremidóban” c. regénye azt a különös gondolatot dolgozza ki, hogy az emberi lét csak betegség s az emiber betegsége csupán a Földnek. Van azonban két olyan problémaköre, amelyekhez többször visszatér 6 amelyekben nem gyötri a relativitás gondolata. Egyik a nő, a másik a háború. A nőkérdésben pesszimista a szemlélete: a nőt rossznak, a férfit szerencsétlennek tartja. Capillaria című regénye sikeres kísérlet annak bizonyítására, hogy a kapitalista társadalomban a nőnek sikerült a férfit akarat nélküli rabszolgájává nyomorítania s magát az élet minden terhétől mentesítenie. A háborút, mint a töm egek értelem el lenes merényletét, a leghatározottabban elítélte. Egész kötetet kitevő háborúellenes írásai csak az efsö világháború befejeződése után jelenhettek meg „Krisztus vagy Barabbás” címen. KARINTHY írt verseket Is, de ezek nem tettek akkora hatást olvasóira, mint a prózája. Pedig nincs egyetlen Karinthy-vers sem. amelynek ne lenne valami feledhetetlen gondolati magva. Babits egyenesen azt írta róla, mint költőről, hogy irodalmunkat a legszebb lírai versek egynehiányával ajándékozta meg, amelyek magyar nyelven íródtak. Ha most záradékul meg akarj-uk állapítani jelentőségét irodalmunk történetében, akkor ezt két vonalon kell végeznünk. Jelentősége elsősorban a novella műfajának továbbfejlesztésében van, amely töprengő, hitetlenkedő lelkének legjobban megfelelő műforma volt. Nagy terjedelmű, kiegyensúlyozott munkái nincsenek, mert ezekhez egyféle hangulat és hit kellenek. Az ő igazi tere az ötlet, a vázlat volt. hozzá a novella illett legjobban. És ez a szó etymologiai értelmében is igaz, mert minden írásából valami novum, valami eddig soha nem hallott gondolat villan ki. Ezzel új életet öntött a már-már kiélt műformába. Másodsorban a benne jelentkező erkölcsi értéket kell hangsúlyoznom, hiszen népünknek egy évezreden át a költők és írók voltak betegségében gyógyítói, küzdelmeiben vezetői. S ha ö nem is való ama nagy tanítómesterek közül, akiknek szavait hallva megújhődik a lélek, nem megvetendő érdeme, hogy a század első harmadának embereiben tátongó szakadékokat ö mutatta meg leghatásosabban és legtöbb oldalról. Fiilöp Karoly Hatvani Dániel: Világos beszéd mindazt mi ósdi megvetem ami az eszmét gúzsbakötve nyafog a szűz liliomokról s ha dalol is csak nyöszörögve settenkedik az életünk teremtő dolgai között minden ízében új és harcos kiállás kell, hogy a ködök tikkadt mocsarát lecsapoljuk s frissüljenek az agyvelők hogy a világos beszéd zengjen szónoklatoknál érthetőbb ezért kiabálok dübörgők s ha netán elfáradna hangom segítsetek érctorkú költők túlkiáltani minden rosszon
