Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-24 / 146. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ara60fUlér * Világ proletárjai, egyesüljetelr! 196*. JÜNIUS 24., VASÁRNAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM Aknázzuk Iá a takarmánytermelési lehetőségeket A szovjet párt- és kormányküldöttség megkezdte vidéki kőrútjának második szakaszát A mi társadalmunkban nem el­különülve, hanem egymás mun­kája, terve, gondja iránt érdek­lődve, s egymást segítve élnek a munkások, a szövetkezeti parasz­tok és az értelmiségiek. Ezért nem csoda, hanem természetes az, hogy a munkások és értelmiségiek nagy figyelemmel nézegetik most is a szeszélyes időjárás csigázta határt, és őszinte aggodalommal teszik fel a kérdést: lesz-e elegendő ga­bona, lesz-e elegendő szálas- és szemestakarmány a szövetkezetek állatállományának? Megyénk szövetkezeti gazdasá­gaiban rengeteg takarmányra van szükség a közös állatállomány tartásához és hizlalásához, többre, mint eddig bármely esztendőben, mert az elmúlt év hasonló idő­szakához képest a szarvasmarha­­állomány 11 ezer, a sertésállo­mány 46 ezer, a juhállomány 15 ezer, a baromfiállomány pedig 114 ezer darabbal nőtt. S ez csak a közös, emellett a háztáji állat­­állomány is jelentősen megszapo­rodott. Azt viszont nem mondhat­juk el, hogy a nagyszámú állatál­lomány részére megfelelő takar­mánybázissal is rendelkeznek a szövetkezetek. Nem, mert tavaly is volt szárazság, ráadásul túl hosszúra nyúlt az idén a tél, s helyenként nemcsak az a takar­mány fogyott el, amely normális időjárás mellett megmaradt vol­na tartalékként, hanem egyik­másik szövetkezet kölcsönre is szorult, meg arra, hogy az idei, jó­formán csak féltermést adó lucer­na és vöröshere első kaszálásának jó részét feletesse. Mindezt még tetézi az, hogy a normális időjá­rásra és terméseredményekre szá­molva elkészült ez évi termelési terv takarmánymérlege már ele­ve hiányokat mutatott. A cseppet sem rózsás takar­­mánytermés-kilátásokat fel lehet fogni úgy is, hogy majd lesz va­lahogy, de úgy is, hogy „rajta em­berek, csikarjunk ki annyi takar­mányt a földből, a természettől, amennyit csak lehet”. Ilyen eltö­kéltséggel megyénk számos szö­vetkezetében találkoztunk már eddig is. Egyrészt nem késleked­tek a növények kapálásával, öntö­zésével, másrészt amint betakarí­tották az őszi takarmánykeveré­ket és a korai zöldborsót, mint például az eleki Lenin Tsz-ben, nyomban felszántották és bevetet­ték a földet rövid tenyészidejű kukoricával, vagy más takarmá­nyozásra alkalmas növénnyel. De van olyan példa is, hogy szövet­kezeteink egy részében már előre gyűjtögetik a tarlóvetéshez szük­séges magvakat, hogy amint le­aratják az őszi árpát és a korán érő intenzív búzákat, helyének jó részét újra be tudják vetni. Dombegyházán a szövetkezeti gazdák a háztájiból kölcsönzött takarmánnyal segítették a közös állatállomány átteleltetését, s az idejében történő hizlalást. Ezt az akciót helyes lenne most kiter­jeszteni a tarlóvetés idejére is mindenütt, ahol a közösben kevés vetőmag áll rendelkezésre. A me­gyei tanács mezőgazdasági osztá­lya pillanatnyilag csak mintegy 6 ezer holdba elegendő köles-, ci­rok-, mohar-, napraforgó-; szegle­tes lednek- és egyéb magot tud köz­ponti készletből a szövetkezetek rendelkezésére bocsátani. Ez, de az a hétezer hold tarlóvetés is na­gyon kevés, amit megyénk terme­lőszövetkezetei ez évi termelési tervükben előirányoztak. A jelen­legi takarmánytermés-kilátások mellett ennek a többszörösét, leg­alább 40 ezer hold tarlót kellene megyénkben bevetni ahhoz, hogy szövetkezeti gazdaságainkban nyu­godtan, tele silógödrökkel és tele kukoricagórékkal várhassák a hosszú telet. Látszólag sok 40 ezer hold tar­lóvetés, s azok a termelőszövetke­zeti vezetők, akik évek óta min­den nyáron megismétlik, cseppet sem bölcs, hanem inkább a ké­nyelmességre, a lesz, ahogy lesz, belenyugvásba való mondásukat, hogy „nem érdemes tarlóvetést csinálni”, talán még meg is mo­solyogják ezt a nagy számot. Egyes szövetkezeti vezetőink az elmúlt évek folyamán már több mindent mosolyogtak, többek kö­zött a mélyített szántást, a ba­romfinevelést és az öntözést is. Aztán rájöttek mindezek előnyé­re, s nemcsak ilyen nagyobb dol­gokkal, hanem apróbbakkal is igyekeznek növelni a termésátla­gokat, a jövedelmet. Például a pusztaföldvári Dózsa Tsz-ben már régen elhatározták, hogy az 1200 közös libával sorra legeltetik a tarlókat. De lehet és szükséges is mindenütt — mert ezzel is takar­mányt takarítunk meg, s az álla­tok fejlődését segítjük elő — a sertéseket és a baromfit is tartóz­tatni mindaddig, amíg a tarlót fel nem szántják. Ez persze csak egy kis lehető­ség, a nagyobb és biztosabb ta­karmányszerzési lehetőség a lu­cerna második kaszálásának gyors betakarítása, a kukorica gyakori kapálása, s mindkettő, de a legelő öntözése is mindenütt, ahol erre mód és lehetőség van, továbbá a mind több tarlóvetés, amit ugyancsak lehet öntözni, ha az öntözőmotorok nem napi 4—5 órát üzemelnek, mint egyes helye­ken, hanem legalább 18—20 órát. S amellett, hogy termelőszövetke­zeteink a közös állatállomány ré­szére igyekeznek mind több tarlót újra bevetni, tegyék lehetővé, hogy a vetőmaggal rendelkező szövetkezeti gazdák is vessenek be egy-egy darab tarlót a háztáji állatállomány takarmányszükség­letének biztosítására, hogy ne kelljen azt is teljes egészében a kevés közös takarmányalapból biztosítani. A fentiek«! kívül még számos lehetőség van a takarmányszük­séglet biztosítására. Aknázzák ki ezeket termelőszövetkezeteink ké­sedelem nélkül, hogy ne szaporod­janak a takarmányozási gondok, hanem csökkenjenek. . Kukk Imre Bukarest (MTI) A Hruscsov elvtárs vezette szovjet párt- és kormányküldött­ség megkezdte vidéki kőrútjának második szakaszát. A vendégek országjáró kőrútjuk több mint 1500 kilométer hosszú első szakasza során ellátogattak Borzestibe, az ország vegyipari központjába, Vajdahunyadra, Ro­mánia vas- és acéliparának felleg­várába, a zsilvölgyi szénmedencé­ben lévő Lupény városába és Craiovára, az olténiai gazdag olaj. mezők székvárosába, ahol nagy­gyűlésen találkoztak e városok lakosságával és megismerkedtek a román ipái- különböző ágainak munikasikereivél. Pénteken délután visszatértek Bukarestbe, s részt vettek a ro­mán párt- és államvezetők fogadá­sán. A szovjet vendégeket vidéki kőrútjuk első szakaszán a román nép mindenütt kitörő lelkesedéssel fogadta. A szovjet párt- és kormánykül­döttség különvonata szombaton reggel kilenc órakor indult el Bu­karestből, az ország egyik legfes-Az elmúlt év folyamán tovább növekedett a második kapálásban részesített cukorépa-, kukorica- és napraforgó-terület. Megyénk ter­melőszövetkezetei 24 996 hold cu­korrépát kapáltak meg másodszor­ra, ami a vetésterület 89 százalé­kának felel meg. A békési, a gyo­mai és a szeghalmi járásban tel­jes egészében befejeződött ez a munka, viszont a sarkadi járás­ban még csak 50 százaléknál, a szarvasi járásban 92, az orosházi és a mezőkovácsházi járásban 94 százaléknál tartanak a cukorrépa I második kapálásával. Kukoricából második gépi kapá­tőibb vidékére, a Fekete-tenger­partra. A magas rangú vendégek itt meglátogatják Románia legna­gyobb kikötővárosát, Constantát. Felkeresik a Constantától néhány kilométerre fekvő Mangáliát Efo­­riet és Mamaiát. A szovjet vendégek a program szerint szombat délben 12' órakor érkeznek meg Constantára. Vidéki kőrútjuk második sza­kaszára Gheorghiu-Dej, Gheorghe Maurer, valamint a párt és a kor­mány más vezetői kísérték a szov­jet küldöttséget. Vasárnap délelőtt 10 órától 11.30 óráig a román és a szovjet párt­ós kormányküldöttség a tenger-Szombaton délelőtt elutazott ha­zánkból a Szenegál Köztársaság kormányküldöttsége, amely Má­rnádon Dia miniszterelnök és hon­védelmi miniszter vezetésével tett látogatást Magyarországon. Ä küldöttséget a ferihegyi repü­lásban 122 257 hold részesült ed­dig megyénkben. A gyomai járás 34, a mezőkovácsházi járás 85, a gyulai járás 79, az orosházi járás 74, a szarvasi pedig 73 százalék­nál tart a kukorica második gépi kapálásával, ellenben a sarkadi járás csak 41 százaléknál. Az el­múlt hét végéig 93 043 hold kuko­rica részesült második kézi kapá­lásban. A gyomai járásban a. ve­tésterület 76 százalékát, a mező­­kovácsházi járásban 72 százalékát, a szeghalmi járásban 64 százalé­kát kapálták meg másodszorra ké­zi erővel. A sarkadi járás terme­part egyik villájában tovább foly­tatja tárgyalásait. Ezt követően visszaindul Bukarestbe, ahová — program szerint — délután 15 órakor érkezik meg. 16 órától 16.30 óráig ünnepélyesen aláírják a kö­zös közleményt. 16.30 órától 18.30 óráig a szovjet vendégek nagy­gyűlésen találkoznak Bukarest la­kosságával. 18,30 órától 19,30 óráig pihenőt tartanak. A szovjet vendé­gek 19,30 órától részt vesznek a Szovjetunió bukaresti nagyköveté­nek fogadásán. A szovjet párt- és kormánykül­döttség — program szerint — hét­főn reggel kilenc órakor elutazik Bukarestből. (MTI) lőtéren ünnepélyesen búcsúztat­ták, amelynek során Márnádon Dia miniszterelnök és Kádár Já­nos, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke búcsúbeszédei mondott. (MTI) lőszövetkezetei csak 30, a Szarva­si és az orosházi 49, a békési já­rás pedig 44 százaléknál tart. Napraforgóból 10 027 holdat ka­páltak meg másodszorra termelő­­szövetkezeteink, a vetésterület 63,6 százalékát. A napraforgó ka­pálásában 96 százalékkal a mező­kovácsházi és 90 százalékkal a gyulai járás vezet. • Az elmúlt hét folyamán a me­zőkovácsházi járásban 500, a szeg­halmi járásban pedig 2500 hold kukoricát kapáltak meg harmad­szorra. Ugyanakkor 4657 holdra növekedett a vegyszeres gyomir­tásban részesült kukorica-terület. A növényápolási munka üteme jónak mondható a fenti számok alapján, ellenben a lucerna má­sodik kaszálása elég vontatottan halad. A múlt hét végéig mind­össze 14 562 holdat, a vetésterület 37,3 százalékát kaszálták le, és csak 3783 holdról takarították be a szénát. A békéscsabai, a gyulai, a szarvasi, és a gyomai járás ter­melőszövetkezetei teljes egészében befejezték a vöröshere második kaszálását, a megye más termelő­szövetkezeteiben azonban még jócskán van kaszálni való vörös­here. Az elmúlt hét folyamán tovább növekedett a másodnövénnyel be­vetett terület, amely most már 5857 holdat tesz ki megyénkben. Az orosházi járásban eddig 805, a gyomai járásban 686. a békési jár rásban 659. a sarkadi járásban pedig 694 holdba vetettek másod­növényt. Országjárásra indulnak a íüzesgyarmatiak A füzesgyarmati tsz-ek tagjai közül ma, vasárnap reggel száz­­húszan indulnak országjárásra. Karcagon át érkeznek Szolnokra, majd innen a Mezőhéki Állami Gazdaság alcsiszigeti és martfűi üzemegységébe látogatnak. Mezőhéki tartózkodásuk alatt megte­kintik az országos hírű Táncsics Tsz-t is, hazafelé menet pedig a túrkevei Vörös Csillag Tsz-ben időznek. Vasárnapi kirándulásukat a hét derekán, csütörtökön, június 28*án egy újabb követi. Ekkor ugyancsak százhúszan a kondoros i Dolgozók Tsz-be, majd Szarvas­ra, az ÖRKI központjában és üzemegységeiben tesznek szemlét. Bizonyítványosztás a középiskolákban Szombatom utoljára népesültek be országszerte a középiskolák. Ezen a napon kapták meg év végi bizonyítványukat a diákok. A mintegy 170 000 középiskolás kö­zül az idén több mint 35 000 fejez­te be tanulmányait érettségi, illet­ve képesítő vizsgával. A tanév­záró ünnepségeken adták át a dí­jakat és a jutalmakat azoknak a fiataloknak, akik legjobban szere­peltek az országos középiskolai ta­nulmányi versenyen. Harmadszorra is megkapáltak 2500 hold kukoricát a szeghalmi járásban Elutazott a szenegáli kormányküldöttség

Next

/
Oldalképek
Tartalom