Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-23 / 145. szám
W62. június 23. 3 Szombat FEHÉREN, FEKETÉN... — 2 helyett 15 mázsa... Érdemes?... Határszemlén a gyulai járás termelőszövetkezeteiben A napokban a Szövetkezetek Békés megyei Értékesítő Központ, jábam járt mister Dorré, az angol Sharp cég megbízottja és érdeklődött: szállítani tudják-e időre a vállalt exportkötelezettségeket Békés megyéből, mert a kedvelt, jó minőségű magyar hüvelyes-magvakat nagyon várják az angol piacok. Gyakori vendég Békéscsabán egy másik angol cég, a Hearst kereskedelmi vállalat utazója, mister Shmidl, s nemegyszer jártak már nálunk a nyugatnémet Waweren és az NDK- beli DSG-vállalatok megbízottai is. Zöld- és száraz-babból, uborkából tizenötször annyi magot is szívesen fogadna tőlünk a külföld, mint amennyit jelenleg szállítunk. A világ exportőrei lehetnénk magnak való babból, ha a Körösök menti termelőszövetkezetek jobban kihasználnák a természetadta lehetőségeket. Jelentősen növelhetnék jövedelmüket közös gazdaságaink minden különösebb befektetés nélkül, csak papírt, ceruzát kellene fogniuk, s fehéren feketén kiszámítani: érdemes-e foglalkozni magtermeléssel? Ehhez azonban rögtön hozzá kell tennünk: akárhogy nem érdemes. Nézzük csak.~ Hosszú évekre, pontosan hét esztendőre visszamenőleg megállapították a MÉK statisztikusai, hogy a régi szárazföldi műveléssel átlagosan 2—4 mázsa magtermést adott holdanként a bab a mi jó földű megyénkben. Ez körülbelül az országos átlag is, ha számításba vesszük, hogy tavaly 3000 holdon mindössze 42 vagon vetőmagnak alkalmas termést sikerült betakarítani babból. Ily módon, meg kell vallani, nem csoda, hogy idegenkednek a szövetkezetek a fáradságos „babra” munkával történő, de a konyhára mégis keveset hozó bab-magtermeléstöl. Kicsi termés — kicsi pénz —, mondják, s inkább beszüntetik ezt az üzemhettem mást, durvának kellett lennem, ha szabadulni akartam a gyanúsításoktól. Talán még máig sem sikerült ez... Nem vagyok elég kemény és bajtáreias. Mesterlövész nem lesz belőlem, ez igaz. De azért... Nevetséges, Raymond L. Morris kapitány szépléleknek gúnyolt, mert olvastam. Az altisztek is rámszoktak. Odáig fajult a dolog, hogy végül idegösszeomlást kaptam. Megértem Michel Simont, az öreg francia filmszínészt, aki nemrég azt írta végrendeletében, hogy ha meghal, a párizsi kutyatemetőben akar pihenni. Ott legalább igazi barátok között lesz majd, mondotta. Már megint Okinawán állomásozik két U—2 típusú gép. Ezek a lökhajtásos távolsági felderítők, amelyekről „be akarunk kukucskálni a Szovjetunió hálószobájába”. Nyikita Hruscsov használta ezt a kifejezést. A Potomac mellett lakó államférfiak tényleg kivincsiak. Powers ráfizetett erre a kíváncsiságra. Szerintem Gagarin és Tyitov után majdcsaknem olyan az U—2, mintha mordállyal lőne valaki a mi gyorstüzelő fegyvereinkre. Azt hiszem, a Lookhead Aircraft Corp. gépei egy kicsit elavultak. Félig vadászok, félig vitorlázók: azt ágat. Ez, s a rendkívül kedvezőtlen időjárás tavaly aztán oda vezetett, hogy hazánk, amely — kulturált gazdálkodással — jelentős haszonhoz juthatna a magtermés exportálásával' kénytelen volt mázsánkénti 150 dolláros áron importálni a babot. De mi az a forma, amely megnövelhetné a termésátlagokat? Az öntözés. A Békési Tangazdaság bebizonyította, milyen kiváló terméseredményt lehet elérni az öntözéssel. Tíz holdon termelt babot, s mind a tíz holdat öntözte. Egész évben csupán csak 20 milliméteres mesterséges csapadékot kapott ez a tíz hold. S az eredmény? Nyolc holdon 120, két holdon pedig 24 mázsa magtermést takarítottak be. Más szóval, holdanként 15, illetve 12 mázsás átlag lett az eredmény. Így már érdemes babtermeléssel foglalkozni. Ezt szűrte le a tapasztalatokból a füzesgyarmati Aranykalász, a gyulavári Lenin Hagyatéka, s a csorvási Kossuth Tsz, melyek összesen 300 holdon öntözéses módszerrel termelnek babot kukorica között. Előreláthatóan 10—15 ezer forint jövedelmet hoz holdanként ez a szerződéses magtermelés. Ez évben már új babcséplőgép is rendelkezésükre áll, nem beszélve arról, hogy az öntöző-berendezések beszerzésé, ben is állami támogatást kapnak a magtermelő szövetkezetek. Mint fentebb említettük: Anglia és Nyugat-Németország velünk kereskedelmi kapcsolatban álló cégei alig várják már a termés beérését. A magyar népgazdaság pedig azt várja a megye csőkúital és folyóvízzel rendelkező termelőszövetkezeteitől, hogy saját jövedelmük fokozása érdekében — és ezt diktálja a nemzetgazdasági érdek is — minél nagyobb területen vezessék be az öntözéses magtermelést. mondják, négy és féltonnás tolóerejű Pratt-Whitney J. 75-os típusú lökhajtásos motor működik bennük, szárnyuk csaknem harminc méter széles és borotvaéles a kormányszerkezetük. Húsz kilométer magasságba emelkednek, nyolcszáz kilométeres gyorsasággal járnak. De a hangsebességet nem léphetik túl. Legfeljebb az az előnyük, hogy leállított motorral is vitorlázhatnak, s jól tudnak fényképezni. Allen Dulles most az U—2-n kívül Tyros fényképező szputnyikkal, s Samos felderítő holdakkal operál. Atombombákat is őriznek itt a szigetem. Katona Sanyi azt mondja, hogy olyan repülő őrjáratok cirkálnak, amelyek bombát visznek magukkal, s azt bármikor kioldhatják. J Engem főleg biológiai problémák érdekelnek. Olvastam valahol, hogy néhány éve örökléstani tudományos kongresszust tartottak Hirosimában, s ott megállapították: a bombázás óta született gyermekek közül minden hetediken kóros elváltozások észlelhetők. Azt pedig egy amerikai őrmestertől hallottam odaát a tengerészeknél, hogy a hidrogénbombarobbanástól elpusztult japán halászok egyikének, Kutoyamának a bakancsa még ma, évek múltán is, radioaktív sugarakat bocsát ki magából... £Folytaitjuki Az utóbbi évek hasznos és bevált gyakorlatát követve, ismét határszemlére indultak a gyulai járás termelőszövetkezeteinek elnökei, agronómusai, párttitkárai, a községek tanácselnökei, pártbizottsági titkárai. A párt és tanács járási és városi vezetőivel közösen két napon át mind a húsz szövetkezetben a helyszínen vetettek számot azzal, hogy a megkésett tavasz, s a szeszélyes időjárás közepette hol tartanak a növényápolással, s milyenek a gabonatermés kilátásai. A határszemlét tanácskozás követte, ahol sokoldalúan vitatták a két nap tapasztalatait. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a késői tavaszodás ellenére is igen jónak mondható a növényápolási munka. Az volt a tapasztalat, hogy a járás termelőszövetkezeteinek vezetői előrelátásban, munkaszervezésben, s az emberek mozgósításában éppen úgy előbbre léptek, mint a szakmai hozzáértésben. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy már befejezték a kukorica második kapálását, s számos helyen hozzáfogtak a harmadszori gépi kapáláshoz. Bizakodást ad az is, hogy a 20 ezer hold kukoricából csak ezer holdnyi területen mutatkozik gyenge termés. E néhány pozitív megállapítás után azonban mindinkább a fobai Kossuth Termelőszövetkezetben. Erről adott hírt telefonon Drienyovszki elvtárs, a tsz mezőgazdásza: — Szövetkezetünkben már megkapáltuk a 150 hold cukorrépát, a 15 hold takarmányrépát. Jelenleg a szója és a hagyma másodszori kapálásán, s a kukorica kultivátorozásán serénykednek a szövetkezet gazdái. Már megkezdtük a 180 hold lucerna másodszori betakarítását, mélyből 113 hold termését új módon, állványon, a többit pedig hagyományos módon szárítjuk. Most fejeztük be a lekaszált rét öntözését is. Ugyanakkor szövetkezetünk asszonyai, lányai 20 holdon már kiültették a paradicsom-, 10 holdon pedig a paprikagyatékosságok kerülték „terítékre”. A rosszul kelt és most is igen silánynak mondható tavaszi vetések miértjére próbáltak választ adni a vita során. A több órás tanácskozáson főgondolatként vonult végig, hogy a járás termelőszövetkezeteinek jó részében még mindig háttérbe szorul a helyi adottságok konkrét figyelembe vétele. Vagyis több helyen az idén sem oda vetették a különböző növényeket, ahol azok a legjobban diszlettek volna, ahol a legjobb termést adták volna. Ezt tapasztalták a határszemlén résztvevők különösen a dobozi, a gyulavári, a geiiai — és bár kisebb mértékben — a kétegyházi szövetkezetekben. Szorosan összefügg ezzel az a probléma is, hogy a több ezer holdon gazdálkodó tszekben sem alakították még ki a törzsterületéket, ami hátráltatja a nagytáblás növénytermesztés szakszerű kialakítását. Sok szó esett az intenzív búzafajták termesztéséről is. A szemle résztvevői közül többen elmondták, hogy néhány termelőszövetkezetben gyenge termést Ígér az olasz búza. A vita során azonban jórészt megtalálták erre a miértre a választ is. Amint a felszólalákéscsabad Konzervgyárral kötöttünk szerződést. Az említett növényeken kívül kukoricát, silókukoricát és cukorrépát is öntözünk. Hogy a nagyarányú öntözésnek eleget tudjunk tenni, napok óta két műszakban dolgoznak az öntözők. — A termelőszövetkezet házi brigádja jelenleg az iroda bővítésén dolgozik, mellyel előreláthatólag a jövő hónap közepére lesznek készen. Közben épül egy 300 férőhelyes hizlalda is. Ennek az épületnek a falait mór teljesen felrakták. Ugyanakkor folyamatban van egy régi tanya átalakítása, ahol 1500 férőhelyes csibe-utónevelőt létesítünk. ÉH Békés megyei Állami Építőipari Vállalat tető fedő-szigetelő szakmunkásokat vesz fel. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, Békéscsaba, Kazinczy u. 4. sz. fsz. 2. 40015 A Mezőhegyesi Cukorgyár keres jó írású. adminisztrációs gyakorlattal rendelkező, büntetlen előéletű, 25 —50 közötti életkorú férfiakat és nőket őszi répaátvevői munkára Jelentkezés sajátkezű életrajz és kérelem beküldésével eszközlendő a cukorgyár központi irodája címére. 331 V. D. sokból később kiderült: több tsz-Két műszakban öntöznek a békéscsabai Kossuth Tsz-ben Jól halad a munka a békéscsa- palántát, melyek termésére a Bében nem számoltak kellően az olasz búza talaj igényességével. Helyenként a műtrágyát sem időben és megfelelő mennyiségben adagolták az olasz búzafajtára. A látottak alapján vita tárgya volt a talajelőkészítés, s annak a hogyanja is. A tanácskozáson mindvégig nyitott kérdés maradt azonban többek között a disztiller és a kultivátor alkalmazása. Pontosabban, hogy a kettő közül melyik használata alkalmasabb és jobb a gyulai járás termelőszövet, kezeteiben. Ugyanis ezek használatáról szólva egymást cáfolták a tanácskozáson a szövetkezet vezetőd. Hasonlóan nem jutottak közös nevezőre abban sem, hogy helyes-e különösen a dobozi és a gyulavári tsz-ekben — de a járás más szövetkezeteiben is — hirtelen mélyített szántás alkalmazása. A vitát végül is Zalai elvtárs, a járási pártbizottság titkára azzal zárta le, hogy a közeljövőben feltétlenül rendezni kell egy járási szintű szakmai vitát, abol nemcsak a disztiller és a kultivátor, valamint a hirtelen mélyített szántás vitáját döntik majd el a szakemberek, hanem a talaj összetételéből adódóan azt is megállapítják, hogy hol, milyen növényeket lehet a legjövedelmezőbben termelni. Ismeretes, hogy a gyulai járásban nagy lehetőségek vannak a jól jövedelmező öntözéses gazdálkodásra. A múlt évekhez viszonyítva, az idén már nemcsak több tsz-ben, hanem nagyobb területen alakították ki ezt az üzemágat. Az eredmények latolgatása közben került szóba a vita során, hogy több termelőszövetkezetben nem használják ki megfelelően a hordozható öntöző-berendezéseket. Egynémelyek helyen a beépített öntözőtelepek sem töltik be hivatásukat. Akadtak a felszólalók között, akik ezt különböző objektív tényezőkkel próbálták cáfolni, azonban végül mégis igaznak bizonyult a helytelenítő megállapítás. Példákkal illusztrálták a járás vezetői, hogy az öntöző-berendezések naponként átlagosan még 10 óra hosszát sem dolgoznak, s mindössze csak két tsz-ben működtetik e berendezéseket két műszakban. A sokoldalú vita során levonták a megfelelő tanulságot a kétnapos határszemlén részt vett vezetők, s tovább gazdagodtak tapasztalatokban. Zalai elvtárs zárszavában jelentős helyet foglalt el az a megállapítás, hogy a gyulai járásban megvan az a mezőgazdasághoz értő „garnitúra”, mely képes a hibákon úrrá lenni. Hogy ez menynyire igaz, azt a felszólalók, a vitatkozók hozzáértő szavai érzékeltették a legjobban. A jövő évi termelési tervek készítésénél bizonyára érvényre is jut a szavakból kicsengett hozzáértés. S az 1963 évi tervek feltétlenül tükrözik majd azt is, hogy e határszemle tapasztalataiból ki, mennyit tartalékolt szövetkezete számára. Mindenesetre csak akkor mondható el, hogy nem volt hiábavaló időtöltés a kétnapos határszemle, s az azt követő tanácskozás, ha a szemlén részt vettek az év hátralévő hónapjaiban is, de a jövő évben is megfelelően kamatoztatják mindazt, amit láttak és tapasztaltak. Balkus Imre
