Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-21 / 143. szám
1962. június 21, 4 Csütörtök Üdülő-jellegű nyári napközi otthonokat FILMHÍRADÓ — Olasz filmszatíra — A nyári napközi otthonok teaadata az, hogy barátságos otthont nyújtsanak a dolgozó szülők gyermekeinek, ahol a gyermekek kipihenhetik a tanév minden fáradalmát és testileg, szellemileg felfrissültén, megerősödve, sok-sok nyári élménnyel gazdagodva kezdhetik el szeptemberben az új tanévet. Nincsen nagyobb öröme, boldog_ sága és nyugalma a dolgozó szülőnek, mint amikor azzal a megnyugtat biztos tudattal dolgozik, hogy gyermeke gondos felügyelet alatt, egészséges környezetben tölti a napot. A gyermek nyári pihenése és felfrissülése szempontjából nem közömbös a nyári napközi otthon elhelyezésének, foglalkozási rendjének gondos megtervezése. A helyesen megszervezett nyári napközi otthonból a gyermek nap mint nap kellemes élményekkel tér haza. Otthon pedig, amikor összejön a család, víg és véget nem érő csacsogással mondja él mindazt, amivel töltötte a napot. A szülők pedig megelégedetten hallgatják gyermeküket. Hálásak az iskolának, a napközi otthon vezetőjének gyermekük kellemes második otthonáért Olykor-olykor az is előfordul ilyenkor, hogy egy-egy pillanatra a visszaemlékezés felhői borítják be a szülői homlokot. A szülő viszszagondol a múltban leélt gyermekkorára. A hajnali hűvösre, a délelőtti rekkenő melegre, a szúrós tarlóra. Az ebédre kapott lebbencslevesre és a kiskanász istállóban elhelyezett kemény fekhelyére. És ilyenkor még boldogabb a szülő, mert az ő gyermekének már a nyarai nem ilyenek. Az igényeit kielégítő napközi otthonba örömmel jár a gyermek. Alig várja azt a reggeli időpontot) amikor elindulhat társai közé, amikor elindulhat második otthonába. Ha pedig a nyári napközi otthon megtartja iskolás jellegét, aikkor , a felüdülésből, a felfrissülésből kevés lesz, vagy semmi. A gyermek pedig minden alkalmat megragad és kivonja magát a nyári napközi otthonból. Semmi örömét nem találja második otthonában, önálló programot készít magának és 1—2 társával együtt elkerülik még a környékét is a napközinek. Ilyenkor az otthoni esti élménybeszámolók elmaradnak, vagy helyükbe koholt témák előadása lép. Lassan rászokik a gyermek a csavargásra, a hazudozásra és mindazokra, ami e kettővel még együtt jár. Legtöbbször pedig az ilyesmi elég hamar kitudódik. Ilyenkor azután — sokszor elég helytelenül — csattan az apai pofon, vagy suhog a pálca. — A gyermek viszszakényszerül a napközibe, de mivel ott nem találja meg mindazt, amire szervezetének, gondolat- és érzésvilágának szüksége van. nyara nem a pihenés, nem a felfrissülés nyara lesz, hanem rossz közérzettel eltöltött napok lassú múlása. Moziműsor-változás A békéscsabai Szabadság filmszínház műsorában az alábbi változás lesz: A június 38-tól július 1-ig műsorra tűzött Liiiomfi és a július 2—4-ig hirdetett Két szoba, összkomfort c. filmek helyett a nagy sikerű „Spessarti fogadó’' című nyugatnémet film folytatása, az ugyancsak színes, szélesvásznú Kisértetkastély Spessartban című filmalkotás kerül bemutatásra. Milyen is legyen az igazi nyári napközi otthon? Erre a kérdésre a legtöbb gyermek nagyon találóan azt feleli, hogy legyen olyan, mint az úttörőtábor. Igen, ez az ő vágyuk, ez az ő álmuk! Gyermeki romantikus elképzelésüket, fejlődő szervezetük mozgásigényét, az úttörőtáborhoz és annak változatos programjához hasonló, üdülő-jellegű napközi otthon elégíti ki a legjobban. Tízhónapi tantermi és iskolaudvari élet után a szabadba vágynak. Még annak ellenére is, ha az iskolai idő alatt naponta és délutánonként ligeti sétát végeztek volna. Megyénk számos községében már megvalósították az üdülő-jellegű nyári napközi otthonokat és üdülő-jellegű napközis foglalkozásokat. Igen kívánatos lenne azonban ezeket megyénk teljes egészében állandósítani. Az üdülő-jellegű nyári napközi otthon felállítása gondos tervező és előkészítő munkát kíván. Ki kell választani a gyülekező-helyet és ezt kellően fel kell szerelni, megfelelően be kell rendezni. Ezután gondos szemrevételezéssel ki kell választani azt a bokrokkal és árnyékos fákkal övezett füves tisztást. ahol a nyári napközi otthon dal, daltanulás, mesehallgatás, bábszínház, rádióhallgatás, barkácsolás, varrás, üzemi, termelőszövetkezeti kirándulás, virágoskert-gondozás, konyhakert-gondozás, ki mit tud versenyek, úttörő akadályversenyek, fürdés, különféle találkozók szervezése a munkában élen járó KISZ-fiatalokkal, sportolókkal, veteránokkal stb. Mindezek megtervezésén túl a nyári napközi otthonok egészségügyének és egészségügyi sokrétű követelményeinek megvalósítása érdekében is komoly tervezési munka szükséges,, különös tekintettel a szabadba helyezett napközire. Ügy vélem, gyermekeink megérdemlik azt, hogy minél több üdülő-jellegű nyári napközi otthont állítsunk fel, ahol nemcsak jól érzik magukat, hanem további fejlődésüket is elősegítjük és helyesei, készítjük elő őket a következő tanévi munkára. Pataki István tanulmányi főelőadó Rendezte: Luigi Zampa. A főszerepeket Vittorio de Sica és Alberto Sordi játsszák. — Él az egyik olasz városkában egy ember, akit nagyképünek, javíthatatlan munkakerülőnek tartanak, holott rögeszméjének a rabja: mindenképpen motorosrendőr szeretne lenni. Eléri élete álmát, ám szolgálatában temérdek fricskát, megalázást kell eltűrnie kenyéradó gazdáitól, arpiket aztán a maga módján és szerény lehetőségeinek a birtokában ott ad vissza nekik, ahol éppen lehet. Játssza június 21—25-ig a békéscsabai Szabadság filmszínház. Évad vége előtt a Jókai Színházban 290 előadás a községekben, falvakban — Békéscsabán minden lakos „kétszer volt” színházban — Már az új évad tervein dolgoznak települ. Azonban ezt is be kell rendezni mindazzal, amire a napközi otthonban szükség van. A tantestületek kollektív gonddal és felelősséggel vitatják meg a legtöbb helyen ezeket a nyári napközis problémákat. Esős, hűvös időben i gyülekezőhelyen maradnak, tehát ez lesz egyben az ilyen idő esetén a napközi otthonuk. Meleg, jó időben pedig egész napra kivonulnak a szabadba. Még az étkezésüket is ott végzik. Nem vonulnak a tűző melegben a napközis ebédlőbe. Az alkalmas helyek kiválasztása után meg kell tervezni, és korcsoportonként helyes megszervezni gyermekeink nyári napközis foglalkozását. Játék, játék-tanulás, A színészeknek nincs vasárnapjuk. Hogy is lenne, amikor mi, ha hétköznap ritkábban is. de vasárnap szeretünk eljárni moziba, színházba, ezen a napon pihenjük ki a heti munkát, és frissítjük fel magunkat az új munkahétre. A színész vasárnap is dolgozik, így aztán hétfőn pihen. Innen van az, hogy — hétfő kivételével — minden este megjelenik egy modem, kényelmes Ika_ rus-autóbusz a békéscsabai Jókai Színház előtt, gyorsan megtelik színészekkel és fél hét tájban minden este felhangzik a kérdés: „Mindenki itt van? Rendben van, indulás.” És ezek a hivatásukat végtelenül szerető fiatalabb és idősebb művészek estéről estére el-Örülni... ? Miért... ? Minek...? egy megfakult fénykép előtt — — Gondolatok Iskolai csoportkép. olyan tízAizenegy év körüli gyermekekről. Ilyenkor vakáció előtt készülhetett. Sárgára fakult már, de keltezése elárulja korát. 1932-ben kattant el a „masina”, amely megörökítette ezt a kis csoportot. Vizsgák után és a szünidő előtt. Vagy mégse!? Ez a fénykép valahogy nem a vakációra váró boldog gyermekarcokat tükrözi. Nem a gazdag „értesítő” elégedett birtokosait mutatja. Nem. Ezek a gyermekarcok komolyak, merevek, soványkák. És... és kopott a ruhájuk, meg... egy részük mezítlábas. Talán emiatt? Emiatt nem tudnak örülni a várható szünidőnek sem? Vajon mi várt rájuk? Mi várhatott rájuk? Élmény? Hol? A disznók mellett, a búzaföldeken vagy a cséplőgépek porfüstös levegőjében. Ügy érzem, ők azok... akiknek a szünidő csak átok volt, akik hajnalban keltek, mert pengett a kasza és ványadt kis testük dacolt kegyetlen zenét zizegő búzakalászok sokaságával, amikor hajlongó derekukkal kévébe gyűjtötték őket. A nap meg égette, kiszárította testüket, amelyről egymás után vedlett a felégetett bőr. Valami ilyesmit olvasok le a megfakult fénykép fáradt gyermekszemeiről. Ezért nincs rajtuk boldog csillogás. Hogy is tudtak volna csillogni ezek a gyermekszemek? Mitől? A lekváros kenyértől, amelyet ebédre kaptak? A robottól, amelynek súlya ránehezedett lelkűkre és fojtogatta gyermeki mivoltukat? Az átszenvedett nyári vasárnapoktól, amely vérig sebezte lelkűket, amikor nézték, amint mások... fagylalttal hűsítik torkukat? Ezért! Ügy érzem, ezért nem mosolyogtak akkor azok a kis tízévesek ezen a vizsga utáni csoportképen. Azért, mert fájt a szívük, azért mert szenvedés volt a tanulás, a munka. az élet! Örülni? Miért? Minek? Valahogy ezt olvasom le az arcukról. Ma negyvenévesek. Lehet, hogy náluk is van ilyen fakó csoportkép, és az is lehet, hogy előveszik néha. Néha, amikor kicsit fájón. kicsit örömmel nézegetik a kirakatok tablóit, amelyekről boldog gyermekarcok sugároznak rájuk. Talán az ő gyermekük is ott van közöttük. Szépen, gondozottam elegánsan. Mintha csak meg akarnák bosszulni a harminc év előtti szürke csoportképet, apáik gyermekkorát. De a negyvenévesek nem mutatják meg gyermekeiknek a sárga képet. Szégyellik. Pedig . . . nem ártana nekik megtudni — ha csak ilyen képekről is —, hogy éltek apáik, milyen volt az ö gyermekkoruk. Szégyellnivalója csak az akkori múltnak akad! (Kollárik) indulnak Békés megye távoli községeibe, falvaiba, de még a nagyobb tanyaközpontokba is, hogy előadásaikon hirdessék korunk igazságát, szórakoztatva tanítsák az embereket a szépre, a jóra. Az idei színházi évadban 13 bemutató volt Színműveket, zenés vígjátékokat, operetteket játszottak, és hogy a színház előadásait szereti a közön, ség, azt egy-két számadat fényesen bizonyítja. Az egyik azt mondja, hogy 1961-ben Békéscsabán 200 előadás volt, és azokat összesen 88 833-an látták! Jóval több, mint a város lakossága. Ha már játszunk egy kicsit a számokkal, egy osztás és az is kiderül, hogy egy csabai lakosra átlag két előadás jut. A falvakban, községekben sokkal magasabb az előadások száma, az idei évadban eléri a 290-et. — Nincs az országban vidéki színház, amely ilyen sok tájélőadást tartana — mondja Kaszai Pál, a színház igazgatója. — Mi is tervszerűen építjük fél elgondolásainkat, az idén 260 falusi előadást terveztünk, külön öröm, hogy sikerült alaposan túlteljesíteni. Ilyenkor, közvetlenül a színházi évad vége előtt bőven akad elfoglaltsága a színházi igazgatónak. Üj művészek szerződtetéséről tárgyal, a művészeti tanáccsal együtt öszszeállítják elgondolásaikat az új évad műsortervére, és arra is szakítanak időt, hogy közben értékeljék az elmúlt évad sikereit, balsikereit De beszéljen erről ő maga: — 'Dióhéjban: 13 darabot mutattunk be. Ezek közül nagy sikere volt — a kritika is elismerte — a Három a kislány és a Pompadour című operetteknek, az Érdekházasság című zenés vígjátéknak, a színmüvek közül pedig Peter Karvas csehszlovák író Éjféli mise című darabja hozta a legnagyobb közönségsikert Nem is helyénvaló talán, hogy ezt a felsorolást az operettekkel kezdtem, hiszen tájelőadásainkon nem a zenés darabokat, hanem a színműveket nézték meg legtöbben. Az Éjféli mise például telt házakat vonzott. Több példával is bizonyít az igazgató: ma már nemcsak az operett, a zenés-táncos játék a siker, hanem sokkal inkább az olyan színpadi mű, mely a ma problémáját tárgyalja, a mai falusi élet kérdéseire keres választ, vagy — miként az Éjféli mise is — általános, a népeket mélységesen érintő mondanivalója van. — Sok községben épült az elmúlt évben modern kultúrház — folytatta az igazgató. — Most is épül, hogy csak egyet említsek: Csorváson 1 millió 700 ezer forint költséggel. Nemrég jártunk ebben a községben (az Apja lánya című vígjátékot játszottuk) és a csorvásiak megelégedéssel újságolták, hogy őszre már az új kultúrházban fogadnak bennünket. És hány olyan hely van, ahol csak azóta szerepelhet a színház, mióta épületet kapott a kultúra! Kardoskúton, Medgyesegyházán, Bél megy eren, Csabacsűdön ma már kitűnő körülmények között, remek színpadi felszerelések segítik a színészeket. A nyár magával hozta tehát a színházi évad végét is. Már az új évad tervei formálódnak az igazgatóság „boszorkánykonyhájában”, elgondolásaikban nemes, szép feladatok rejtőznek. Szeretnék színre vinni Jókai Fekete gyémántok, Móricz Űri muri, Móra Ferenc Aranyszőrű bárány, a tragikus hirtelenséggel elhunyt kiváló író, Sarkadi Imre Elveszett paradicsom című művét és néhány színvonalasnak ígér. kező, mai életünket tükröző, zenés darabot is. Van mire építeni a Békés megyei Jókai Színháznak, mert az évek során egész kis színházlátogató törzsgárdát alakítottak ki Békéscsabán és a községekben is. Csabán 1580 bérletes nézőjük van (3 ezerre szeretnék szaporítani), Szarvason 214, Gyulán 207, Sarkadon 222, Eleken 156, Csabaesűdön 159, Füzesgyarmaton pedig 211 bérlettel jelentkeznek rendszeres és most már elmaradhatat. lan „színháznézésre” a községbeliek, ahová még néhány napig kijár a csabai színészek modem ,,ekhós-szekere”, a kényelmes lka. rus-autóbusz, mert még sok helyen tapsolni akarnak Csizmarek Apja lánya című vígjátékának, és a csabai színházi évadot záró operettnek, a Füredi komédiásoknak. Sass Ervin
