Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-21 / 143. szám

1962. június 21, 4 Csütörtök Üdülő-jellegű nyári napközi otthonokat FILMHÍRADÓ — Olasz filmszatíra — A nyári napközi otthonok tea­adata az, hogy barátságos ott­hont nyújtsanak a dolgozó szü­lők gyermekeinek, ahol a gyer­mekek kipihenhetik a tanév min­den fáradalmát és testileg, szelle­mileg felfrissültén, megerősödve, sok-sok nyári élménnyel gazda­godva kezdhetik el szeptemberben az új tanévet. Nincsen nagyobb öröme, boldog_ sága és nyugalma a dolgozó szülő­nek, mint amikor azzal a meg­nyugtat biztos tudattal dolgozik, hogy gyermeke gondos felügyelet alatt, egészséges környezetben töl­ti a napot. A gyermek nyári pihenése és felfrissülése szempontjából nem közömbös a nyári napközi otthon elhelyezésének, foglalkozási rend­jének gondos megtervezése. A helyesen megszervezett nyári napközi otthonból a gyermek nap mint nap kellemes élményekkel tér haza. Otthon pedig, amikor összejön a család, víg és véget nem érő csacsogással mondja él mindazt, amivel töltötte a napot. A szülők pedig megelégedetten hallgatják gyermeküket. Hálásak az iskolá­nak, a napközi otthon vezetőjének gyermekük kellemes második ott­honáért Olykor-olykor az is előfordul ilyenkor, hogy egy-egy pillanatra a visszaemlékezés felhői borítják be a szülői homlokot. A szülő visz­­szagondol a múltban leélt gyer­mekkorára. A hajnali hűvösre, a délelőtti rekkenő melegre, a szú­rós tarlóra. Az ebédre kapott leb­bencslevesre és a kiskanász is­tállóban elhelyezett kemény fek­helyére. És ilyenkor még boldogabb a szülő, mert az ő gyermekének már a nyarai nem ilyenek. Az igényeit kielégítő napközi otthonba örömmel jár a gyermek. Alig várja azt a reggeli időpontot) amikor elindulhat társai közé, amikor elindulhat második ottho­nába. Ha pedig a nyári napközi otthon megtartja iskolás jellegét, aikkor , a felüdülésből, a felfrissülésből kevés lesz, vagy semmi. A gyer­mek pedig minden alkalmat meg­ragad és kivonja magát a nyári napközi otthonból. Semmi örömét nem találja második otthonában, önálló programot készít magának és 1—2 társával együtt elkerülik még a környékét is a napközinek. Ilyenkor az otthoni esti élmény­beszámolók elmaradnak, vagy he­lyükbe koholt témák előadása lép. Lassan rászokik a gyermek a csa­vargásra, a hazudozásra és mind­azokra, ami e kettővel még együtt jár. Legtöbbször pedig az ilyesmi elég hamar kitudódik. Ilyenkor azután — sokszor elég helytelenül — csattan az apai pofon, vagy su­hog a pálca. — A gyermek visz­­szakényszerül a napközibe, de mi­vel ott nem találja meg mindazt, amire szervezetének, gondolat- és érzésvilágának szüksége van. nya­ra nem a pihenés, nem a felfrissü­lés nyara lesz, hanem rossz közér­zettel eltöltött napok lassú mú­lása. Moziműsor-változás A békéscsabai Szabadság filmszín­ház műsorában az alábbi változás lesz: A június 38-tól július 1-ig műsorra tű­zött Liiiomfi és a július 2—4-ig hirde­tett Két szoba, összkomfort c. filmek helyett a nagy sikerű „Spessarti fo­gadó’' című nyugatnémet film folyta­tása, az ugyancsak színes, szélesvász­nú Kisértetkastély Spessartban című filmalkotás kerül bemutatásra. Milyen is legyen az igazi nyári napközi otthon? Erre a kérdésre a legtöbb gyer­mek nagyon találóan azt feleli, hogy legyen olyan, mint az úttö­rőtábor. Igen, ez az ő vágyuk, ez az ő álmuk! Gyermeki romantikus el­képzelésüket, fejlődő szervezetük mozgásigényét, az úttörőtáborhoz és annak változatos programjához hasonló, üdülő-jellegű napközi ott­hon elégíti ki a legjobban. Tízhónapi tantermi és iskola­udvari élet után a szabadba vágy­nak. Még annak ellenére is, ha az iskolai idő alatt naponta és dél­utánonként ligeti sétát végeztek volna. Megyénk számos községében már megvalósították az üdülő-jel­­legű nyári napközi otthonokat és üdülő-jellegű napközis foglalkozá­sokat. Igen kívánatos lenne azon­ban ezeket megyénk teljes egé­szében állandósítani. Az üdülő-jellegű nyári napközi otthon felállítása gondos tervező és előkészítő munkát kíván. Ki kell választani a gyülekező-helyet és ezt kellően fel kell szerelni, megfelelően be kell rendezni. Ez­után gondos szemrevételezéssel ki kell választani azt a bokrokkal és árnyékos fákkal övezett füves tisz­tást. ahol a nyári napközi otthon dal, daltanulás, mesehallgatás, bábszínház, rádióhallgatás, bar­kácsolás, varrás, üzemi, termelő­szövetkezeti kirándulás, virágos­­kert-gondozás, konyhakert-gondo­­zás, ki mit tud versenyek, úttörő akadályversenyek, fürdés, külön­féle találkozók szervezése a mun­kában élen járó KISZ-fiatalokkal, sportolókkal, veteránokkal stb. Mindezek megtervezésén túl a nyári napközi otthonok egészség­ügyének és egészségügyi sokrétű követelményeinek megvalósítása érdekében is komoly tervezési munka szükséges,, különös tekin­tettel a szabadba helyezett nap­közire. Ügy vélem, gyermekeink meg­érdemlik azt, hogy minél több üdülő-jellegű nyári napközi ott­hont állítsunk fel, ahol nemcsak jól érzik magukat, hanem további fejlődésüket is elősegítjük és he­lyesei, készítjük elő őket a követ­kező tanévi munkára. Pataki István tanulmányi főelőadó Rendezte: Luigi Zampa. A főszerepe­ket Vittorio de Sica és Alberto Sordi játsszák. — Él az egyik olasz város­kában egy ember, akit nagyképünek, javíthatatlan munkakerülőnek tarta­nak, holott rögeszméjének a rabja: mindenképpen motorosrendőr szeret­ne lenni. Eléri élete álmát, ám szolgá­latában temérdek fricskát, megalázást kell eltűrnie kenyéradó gazdáitól, arpi­­ket aztán a maga módján és szerény lehetőségeinek a birtokában ott ad vissza nekik, ahol éppen lehet. Játssza június 21—25-ig a békéscsabai Szabadság filmszínház. Évad vége előtt a Jókai Színházban 290 előadás a községekben, falvakban — Békéscsabán minden lakos „kétszer volt” színházban — Már az új évad tervein dolgoznak települ. Azonban ezt is be kell rendezni mindazzal, amire a nap­közi otthonban szükség van. A tantestületek kollektív gonddal és felelősséggel vitatják meg a leg­több helyen ezeket a nyári nap­közis problémákat. Esős, hűvös időben i gyülekező­helyen maradnak, tehát ez lesz egyben az ilyen idő esetén a nap­közi otthonuk. Meleg, jó időben pedig egész napra kivonulnak a szabadba. Még az étkezésüket is ott végzik. Nem vonulnak a tűző melegben a napközis ebédlőbe. Az alkalmas helyek kiválasztása után meg kell tervezni, és korcso­portonként helyes megszervezni gyermekeink nyári napközis fog­lalkozását. Játék, játék-tanulás, A színészeknek nincs vasárnap­juk. Hogy is lenne, amikor mi, ha hétköznap ritkábban is. de va­sárnap szeretünk eljárni moziba, színházba, ezen a napon pihenjük ki a heti munkát, és frissítjük fel magunkat az új munkahétre. A színész vasárnap is dolgozik, így aztán hétfőn pihen. Innen van az, hogy — hétfő ki­vételével — minden este megje­lenik egy modem, kényelmes Ika_ rus-autóbusz a békéscsabai Jó­kai Színház előtt, gyorsan megtelik színészekkel és fél hét tájban minden este felhangzik a kérdés: „Mindenki itt van? Rendben van, indulás.” És ezek a hivatásukat végtelenül szerető fiatalabb és idő­sebb művészek estéről estére el-Örülni... ? Miért... ? Minek...? egy megfakult fénykép előtt — — Gondolatok Iskolai csoportkép. olyan tízAizenegy év körüli gyermekekről. Ilyenkor vakáció előtt készülhetett. Sárgára fakult már, de keltezése elárulja korát. 1932-ben kat­tant el a „masina”, amely megörökítette ezt a kis csoportot. Vizsgák után és a szünidő előtt. Vagy mégse!? Ez a fénykép vala­hogy nem a vakációra váró boldog gyermek­­arcokat tükrözi. Nem a gazdag „értesítő” elégedett birtokosait mutatja. Nem. Ezek a gyermekarcok komo­lyak, merevek, so­ványkák. És... és ko­pott a ruhájuk, meg... egy részük mezítlábas. Talán emiatt? Emi­att nem tudnak örülni a várható szünidőnek sem? Vajon mi várt rá­juk? Mi várhatott rá­juk? Élmény? Hol? A disznók mellett, a bú­zaföldeken vagy a cséplőgépek porfüstös levegőjében. Ügy érzem, ők azok... akiknek a szün­idő csak átok volt, akik hajnalban keltek, mert pengett a kasza és ványadt kis testük dacolt kegyetlen zenét zizegő búzakalászok sokaságával, amikor hajlongó derekukkal kévébe gyűjtötték őket. A nap meg égette, ki­szárította testüket, amelyről egymás után vedlett a felégetett bőr. Valami ilyesmit ol­vasok le a megfakult fénykép fáradt gyer­mekszemeiről. Ezért nincs rajtuk boldog csillogás. Hogy is tud­tak volna csillogni ezek a gyermeksze­mek? Mitől? A lek­város kenyértől, ame­lyet ebédre kaptak? A robottól, amelynek sú­lya ránehezedett lel­kűkre és fojtogatta gyermeki mivoltukat? Az átszenvedett nyári vasárnapoktól, amely vérig sebezte lelkűket, amikor nézték, amint mások... fagylalttal hű­sítik torkukat? Ezért! Ügy érzem, ezért nem mosolyogtak akkor azok a kis tízévesek ezen a vizsga utáni csoportképen. Azért, mert fájt a szívük, azért mert szenvedés volt a tanulás, a mun­ka. az élet! Örülni? Miért? Mi­nek? Valahogy ezt olva­som le az arcukról. Ma negyvenévesek. Lehet, hogy náluk is van ilyen fakó csoport­kép, és az is lehet, hogy előveszik néha. Néha, amikor kicsit fá­jón. kicsit örömmel nézegetik a ki­rakatok tablóit, amelyekről boldog gyermekarcok sugá­roznak rájuk. Talán az ő gyermekük is ott van közöttük. Szépen, gondozottam elegán­san. Mintha csak meg akarnák bosszulni a harminc év előtti szür­ke csoportképet, apáik gyermekkorát. De a negyvenévesek nem mutatják meg gyermekeiknek a sár­ga képet. Szégyellik. Pedig . . . nem ártana nekik megtudni — ha csak ilyen képekről is —, hogy éltek apáik, milyen volt az ö gyer­mekkoruk. Szégyellnivalója csak az akkori múltnak akad! (Kollárik) indulnak Békés megye távoli köz­ségeibe, falvaiba, de még a na­gyobb tanyaközpontokba is, hogy előadásaikon hirdessék korunk igazságát, szórakoztatva tanítsák az embereket a szépre, a jóra. Az idei színházi évadban 13 bemutató volt Színműveket, zenés vígjátékokat, operetteket játszottak, és hogy a színház előadásait szereti a közön, ség, azt egy-két számadat fénye­sen bizonyítja. Az egyik azt mond­ja, hogy 1961-ben Békéscsabán 200 előadás volt, és azokat összesen 88 833-an látták! Jóval több, mint a város lakossága. Ha már játszunk egy kicsit a számokkal, egy osztás és az is kiderül, hogy egy csabai lakosra átlag két előadás jut. A falvakban, községekben sokkal magasabb az előadások száma, az idei évadban eléri a 290-et. — Nincs az országban vidéki színház, amely ilyen sok tájélő­adást tartana — mondja Kaszai Pál, a színház igazgatója. — Mi is tervszerűen építjük fél elgondolá­sainkat, az idén 260 falusi előadást terveztünk, külön öröm, hogy si­került alaposan túlteljesíteni. Ilyenkor, közvetlenül a színházi évad vége előtt bőven akad elfog­laltsága a színházi igazgatónak. Üj művészek szerződtetéséről tárgyal, a művészeti tanáccsal együtt ösz­­szeállítják elgondolásaikat az új évad műsortervére, és arra is sza­kítanak időt, hogy közben értékel­jék az elmúlt évad sikereit, bal­sikereit De beszéljen erről ő ma­ga: — 'Dióhéjban: 13 darabot mu­tattunk be. Ezek közül nagy sikere volt — a kritika is elismerte — a Három a kislány és a Pompadour című operetteknek, az Érdekhá­zasság című zenés vígjátéknak, a színmüvek közül pedig Peter Kar­vas csehszlovák író Éjféli mise cí­mű darabja hozta a legnagyobb közönségsikert Nem is helyénvaló talán, hogy ezt a felsorolást az operettekkel kezd­tem, hiszen tájelőadásainkon nem a zenés darabokat, hanem a szín­műveket nézték meg legtöbben. Az Éjféli mise például telt háza­kat vonzott. Több példával is bizonyít az igazgató: ma már nemcsak az ope­rett, a zenés-táncos játék a siker, hanem sokkal inkább az olyan színpadi mű, mely a ma prob­lémáját tárgyalja, a mai falusi élet kérdéseire keres választ, vagy — miként az Éjféli mise is — ál­talános, a népeket mélységesen érintő mondanivalója van. — Sok községben épült az el­múlt évben modern kultúrház — folytatta az igazgató. — Most is épül, hogy csak egyet említsek: Csorváson 1 millió 700 ezer forint költséggel. Nemrég jártunk ebben a községben (az Apja lánya című vígjátékot játszottuk) és a csor­­vásiak megelégedéssel újságolták, hogy őszre már az új kultúrházban fogadnak bennünket. És hány olyan hely van, ahol csak azóta szerepelhet a színház, mióta épü­letet kapott a kultúra! Kardoskú­­ton, Medgyesegyházán, Bél megy e­­ren, Csabacsűdön ma már kitűnő körülmények között, remek szín­padi felszerelések segítik a színé­szeket. A nyár magával hozta tehát a színházi évad végét is. Már az új évad tervei formálódnak az igazgatóság „bo­szorkánykonyhájában”, elgondolá­saikban nemes, szép feladatok rej­tőznek. Szeretnék színre vinni Jó­kai Fekete gyémántok, Móricz Űri muri, Móra Ferenc Aranysző­rű bárány, a tragikus hirtelenség­gel elhunyt kiváló író, Sarkadi Im­re Elveszett paradicsom című mű­vét és néhány színvonalasnak ígér. kező, mai életünket tükröző, zenés darabot is. Van mire építeni a Bé­kés megyei Jókai Színháznak, mert az évek során egész kis szín­házlátogató törzsgárdát alakítot­tak ki Békéscsabán és a községek­ben is. Csabán 1580 bérletes néző­jük van (3 ezerre szeretnék szapo­rítani), Szarvason 214, Gyulán 207, Sarkadon 222, Eleken 156, Csaba­­esűdön 159, Füzesgyarmaton pedig 211 bérlettel jelentkeznek rend­szeres és most már elmaradhatat. lan „színháznézésre” a községbe­liek, ahová még néhány napig ki­jár a csabai színészek modem ,,ekhós-szekere”, a kényelmes lka. rus-autóbusz, mert még sok helyen tapsolni akarnak Csizmarek Apja lánya című vígjátékának, és a csa­bai színházi évadot záró operett­nek, a Füredi komédiásoknak. Sass Ervin

Next

/
Oldalképek
Tartalom