Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-21 / 143. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ara 50 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek I AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1962. JŰNIirS 21., CSÜTÖRTÖK XVII. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM AZ IFARVEZETÉSRŐL Vidéki körútra indult írta: Gyulavári Pál párt VII. kongresszusának irányelvei a második ötéves tervre vonatkozóan különös súly­­lyal vetették fel az iparvezetés és az iparirányítás színvonalának emelését. A vezetés kérdése törés, mentes fejlődésünk alapkérdése volt és marad. Ma a munka párt­szervezeteinkben, üzemeinkben és az élet más területén mindinkább ennek jegyében folyik. Különös jelentőséget ad ehhez a párt VIII. kongresszusára való készülés. Az elmúlt esztendők tapasztala­tai szerint megállapítható, hogy a megye iparvezetése alapjában vé­ve feladatait megoldotta, jelentő­sen fejlődött és tetteivel tanúsí­totta, hogy egyetért és a gyakor­latban is megvalósítja a párt és kormány célkitűzéseit. Az évek során elért eredmények azonban nem tehetnek bennünket elbizakodottá, mert napjainkban számos olyan probléma jelentke­zik, mellyel szembe kell nézni, mely lassítja a fejlődésünket, za­varja a második ötéves terv máso­dik éve célkitűzéseinek tervszerű megvalósítását. E problémák fe­letti elnézés további hibák kútfor­­rása lehet a későbbi időkben. Az 1962-es tervév beindulása a megye szocialista iparában az eV telt öt hónap tapasztalatai alapján nem hibamentes, mely elsősorban az irányítás elégtelenségének, he­lyenként a tervszerűtlenségnek, a kapkodásnak, a kellő előrelátás hiányának tudható be. J7 zt igazolja többek között az év első öt hónapja ter­melési mutatóinak alakulása is. A tanácsi ipar kivételével a szo­cialista ipar többi szektora elma­radt e mutatók sikeres teljesítésé­ben. Különösen szembetűnő a mi­nisztériumi iparvállalatainknál, ahol mind a vállalati teljes ter­melésben, mind a termelékenységi mutató alakulásában jelentős és aggasztó visszaesés mutatkozik. A lemaradás ugyan ez év első ne­gyedévében „tetőzött”, de az azóta eltelt két hónap fejlődése is igen lassú ütemű. Május 31-én a bázis­eredményhez viszonyítva a válla­latok teljes termelésük 18,9 szá­zalékával még adósok maradtak. Termelékenységi mutatójukat is mindössze 87,1 százalékra teljesí­tették. Az említett tervszámok alaku­lása a tervszerűtlenségre, ütemes­ség hiányára mutat, melynek szükségszerű velejárója az évek tapasztalatai alapján a nagymér­vű túlóráztatás, a tervidőszakok végi hajrá. Ez megmutatkozik ab­ban is, hogy a szocialista ipar ez év első öt hónapjában 117 ezer túlórát használt fel. Az öt hóna­pon belül az első negyedév utolsó hónapjában 25 ezret, májusban 40 ezret. A lemaradásnak, a tervszerűt­lenségnek, az ütemtelenségnek el­sősorban szubjektív okai vannak, amelyek a vezetés erősítésének szükségességére mutatnak. Az iparvezetéssel kapcsolatos ta­pasztalatok szükségszerűen vetik fel az ipar parancsnoki karának, a pártszervezeteknek, a szakszer­vizeteknek, aKISZ-nek összehan­goltabb munkáját, ennek igényét. A legtöbb üzemben szükséges to­vább erősíteni a gazdasági vezetés különböző ágaiban dolgozó veze­tők és beosztottak együttműködé­sét, kölcsönös tájékoztatását, amely alapja az üzemi termelés folyamatosságának, az összefüggé­sek megértetésének. Az ezzel ellentétes esetek követ­kezménye, mint például ami a Békéscsabai Kötöttárugyárban be­következett, hogy az egyik üzem­részben szükségtelen tervtúltelje­sítés a másik üzemrészben jelen­tős tervlemaradást hozott. termelésben mutatkozó ba­jok megelőzésének fontos feltétele, hogy az üzem igazgató­ja, főmérnöke, főkönyvelője, a termelés egy-egy ágát irányító osztályvezető az előforduló prob­lémák tanulságainak levonásában és a hibák megszüntetésének módjában közös nevezőre jussa­nak. A jó vezetés nélkülözhetet­len feltétele a népgazdasági érde­keket érintő kérdések egységes ér­telmezése és végrehajtása. A sze­mélyi presztízsnek a népgazdasági érdeket megelőző előtérbe állítá­sa játék a vállalat eredményével, a munkások pénzével. A jó iparvezetés nélkülözhetet­len feltétele az anyagi javakat előállító munkásokkal való szoros kapcsolat. Az a tapasztalat, hogy minél távolabb jutunk az ellen­­forradalomtól, egyes vezetők könnyen elfeledkeznek az ellen­­forradalom tanulságairól, hogy tartós eredményeket elérni és ke­vés hibával, kevés tévedéssel ve­zetni lehetetlen a dolgozók mély­séges megbecsülése, a munkások alkotó kezdeményezésére, javasla­taira való támaszkodás nélkül. Az öt hónap tervlemaradásai az eddig elmondottak alapján is nem azért következtek be, mert a munkások hibát követtek el. Az üzemek munkásainak jellemzője a mind fegyelmezettebb munka, aggódás a közérdekeket érintő hi­bák miatt, és szocialista tudatos­ságuk erősödése. Annak tudata hatja át őket, hogy minél gazda­gabb hazánk, annál gazdagab­bak e hazának munkásai is. En­nék a tudatnak erősödéséről, fej­lődéséről ad bizonyságot az erő­södő szocialista brigádmozgalom, a kongresszusi munkaversenyben való mind aktívabb részvétel. A nagyobb eredmények eléré­sének fontos feltétele a pártszervezetek további erősítése és munkájuk hatékonyságának növelése. Az ipari üzemek gazdasági eredményei vagy eredménytelen­ségei nem függetlenek a pártpoli­tikai munkától, mérik annak szervezettségét, tartalmát, színvo­nalát. A pártszervezetek munká­jának javuló tendenciája, az üze­mek termelésével való mind hoz­záértőbb foglalkozás mellett nem árt a figyelmet néhány kérdésre ráirányítani. Az üzemi pártszervezetek tag­jai egyenként és összesen nem le­hetnek szemlélői az irányításuk alá tartozó terület termelésének alakulása iránt. A párt, mint esz­köz, arra van hivatva, hogy jól szolgálja a népgazdaság állandó erősítésének, a szocialista társa­dalom győzelmének ügyét. Ebből következik, hogy a munkások kö­rében végzett rendszeres felvilá­gosítással, az üzem célkitűzései­nek érthető magyarázásával, a munkások megszervezésével, a vállalatvezetés állandó erősítése útján tegyen eleget elhivatottsá­gának. Tovább kell javítani az üzemi pártszervezetek munkájában a párt határozatainak végrehajtásá­ért való felelősséget. A párt ha­tározatainak kellő ismerete és megértése nélkül, világos cél és vonal nélkül bolyong a pártéletl a pártszervezet munkája. Enéikül elvéti az üzemi munka fontossági sorrendjét, és belevész a részkér­désekbe. A párt határozatainak jó ismerete, és feldolgozása, tudato­sítása az üzem vezetőivel, munká­saival, megteremti a jobb mun­kafeltételeket, a célkitűzések gyorsabb realizálódását. A jó üzemi pártmunka szerves tartozéka, hogy a pártot a mun­kások sokaságával összekötő szak. szervezetet és KISZ-szervezetet mind jobban kapcsoljuk be a mindennapi élet feladatainak kőnk rét valóra váltásába. Növeljük e szervek irányában különösen a munkások, az üzem fiataljai kö­rében végzendő tájékoztató-mun­ka, a politikai felvilágosítás igé­nyét. Ennek megvalósítása csak a szakszervezettel, a KlSZ-szerve. zettel való szorosabb együttműkö­dés, rendszeresebb tájékoztatás, elvibb vezetés útján valósítható meg. Az előttünk álló feladatok si­keres megvalósításának zá­loga az üzemvezetés, a pártszerve­zet és az üzem társadalmi szerve­zeteinek szoros együttműködése, munkájuk állandó javítása és a munkásokkal való széttéphetetlen kapcsolatukban van. Június 27-én kezdődik a bányászsztrájk Ny ugat-Németországban Bonn (MTI) A Bányász Szakszervezet ve­zetősége a Ruhr-vidéki Bo­­chumban tartott ülésén szerdán úgy döntött, hogy a bányákban múlt héten tartott szavazás alapján elhatározott sztrájk jú­nius 27-én reggel 6 órakor kez­dődik meg, ha addig a munkál­tatók nem tesznek eleget a bá­nyászok tíz százalékos béreme­lési követelésének. A sztrájk kiterjed az egész Ruhr-vidékre, valamint az Aachen-vidéki szénbányákra is, amelyeknek dolgozói ugyancsak csatlakoztak a Ruhr-vidéki bá­nyászok bérkövetelési harcához. a Romániában tartózkodó szovjet párt­ós kormányküldöttség Borzesti (Az MTI tudósítói je­lentik) Az N. SZ. Hruscsov vezette szovjet párt- és kormányküldött­ség romániai tartózkodásának har­madik napján megkezdte vidéki körútját. A delegáció tagjai szer­dán délelőtt 10 órakor kiilönvonat­­tal utaztak el a bukaresti Északi­pályaudvarról első állomáshelyük­re, a fővárostól 300 kilométerre lé­vő Borzestibe, az ország vegyipari vidékére. A szovjet vendégeket útjukra el­kísérte Gheorghiu-Dej, az RMP Központi Bizottságának első titká­ra, az államtanács elnöke, Ghe­­orghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, Comeliu Manescu külügy­miniszter, valamint a párt és a kormány más képviselői. A különvonat Bukarestből elin­dulva végighaladt Ploestinél az ország gazdag kőolajmezőin, majd a csodálatosan szép Prahova-völ­­gyétől északkelet felé fordulva haladt el a Kárpátok dombolda­lainak vonalán, és Focsaninál az egykori moldvai fejedelemség te­rületére érkezett. Ez a terület volt valamikor Ro­mánia legszegényebb vidéke. A fel­­szabadulás óta azonban nagy válto­zások történtek. Itt van most Bor­zesti és Onesti. Az ország vegy­iparának „szíve”, Borzesti Romá­nia legfiatalabb városa. A Román Népköztársaságnak ez a vegyipari központja. Ide látogattak el a kommuniz­must építő szovjet nép küldöttei. A magas vendégeket a 300 kilo­méter hosszú útvonalon az állo­másokon mindenütt a dolgozók ezrei és ezrei köszöntötték. A szovjet párt- és kormányküldött­ség külön vonata délután 15 óra­kor érkezett meg a borzesti pálya­udvarra. A Hruscsov vezette szovjet párt- és kormányküldöttség tag­jai a délután folyamán megláto­gatták a várost, az újonnan épült lakónegyedeket, a hatalmas vegy­ipari kombinátot és az olajfinomí­tó-részleget. A szovjet párt- és kormánykül­döttség délután négy órakor gyű­lésen találkozott a város lakóival. A gyűlésen több felszólaló között N. Sz. Hruscsov elvtárs is beszé­det mondott. (MTI) i........................................................................................................... j Szállítják a korai káposztát A MÉK gyulai kirendeltsége a termelőszövetkezetekkel kötött szer­ződés alapján már napokkal ezelőtt megkezdte a korai káposzta szállítását. Képünkön a Népköztársaság Termelőszövetkezet asszo­nyai láthatók, amint a káposztát rakják a vagonba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom