Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-21 / 143. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ara 50 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek I AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1962. JŰNIirS 21., CSÜTÖRTÖK XVII. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM AZ IFARVEZETÉSRŐL Vidéki körútra indult írta: Gyulavári Pál párt VII. kongresszusának irányelvei a második ötéves tervre vonatkozóan különös súlylyal vetették fel az iparvezetés és az iparirányítás színvonalának emelését. A vezetés kérdése törés, mentes fejlődésünk alapkérdése volt és marad. Ma a munka pártszervezeteinkben, üzemeinkben és az élet más területén mindinkább ennek jegyében folyik. Különös jelentőséget ad ehhez a párt VIII. kongresszusára való készülés. Az elmúlt esztendők tapasztalatai szerint megállapítható, hogy a megye iparvezetése alapjában véve feladatait megoldotta, jelentősen fejlődött és tetteivel tanúsította, hogy egyetért és a gyakorlatban is megvalósítja a párt és kormány célkitűzéseit. Az évek során elért eredmények azonban nem tehetnek bennünket elbizakodottá, mert napjainkban számos olyan probléma jelentkezik, mellyel szembe kell nézni, mely lassítja a fejlődésünket, zavarja a második ötéves terv második éve célkitűzéseinek tervszerű megvalósítását. E problémák feletti elnézés további hibák kútforrása lehet a későbbi időkben. Az 1962-es tervév beindulása a megye szocialista iparában az eV telt öt hónap tapasztalatai alapján nem hibamentes, mely elsősorban az irányítás elégtelenségének, helyenként a tervszerűtlenségnek, a kapkodásnak, a kellő előrelátás hiányának tudható be. J7 zt igazolja többek között az év első öt hónapja termelési mutatóinak alakulása is. A tanácsi ipar kivételével a szocialista ipar többi szektora elmaradt e mutatók sikeres teljesítésében. Különösen szembetűnő a minisztériumi iparvállalatainknál, ahol mind a vállalati teljes termelésben, mind a termelékenységi mutató alakulásában jelentős és aggasztó visszaesés mutatkozik. A lemaradás ugyan ez év első negyedévében „tetőzött”, de az azóta eltelt két hónap fejlődése is igen lassú ütemű. Május 31-én a báziseredményhez viszonyítva a vállalatok teljes termelésük 18,9 százalékával még adósok maradtak. Termelékenységi mutatójukat is mindössze 87,1 százalékra teljesítették. Az említett tervszámok alakulása a tervszerűtlenségre, ütemesség hiányára mutat, melynek szükségszerű velejárója az évek tapasztalatai alapján a nagymérvű túlóráztatás, a tervidőszakok végi hajrá. Ez megmutatkozik abban is, hogy a szocialista ipar ez év első öt hónapjában 117 ezer túlórát használt fel. Az öt hónapon belül az első negyedév utolsó hónapjában 25 ezret, májusban 40 ezret. A lemaradásnak, a tervszerűtlenségnek, az ütemtelenségnek elsősorban szubjektív okai vannak, amelyek a vezetés erősítésének szükségességére mutatnak. Az iparvezetéssel kapcsolatos tapasztalatok szükségszerűen vetik fel az ipar parancsnoki karának, a pártszervezeteknek, a szakszervizeteknek, aKISZ-nek összehangoltabb munkáját, ennek igényét. A legtöbb üzemben szükséges tovább erősíteni a gazdasági vezetés különböző ágaiban dolgozó vezetők és beosztottak együttműködését, kölcsönös tájékoztatását, amely alapja az üzemi termelés folyamatosságának, az összefüggések megértetésének. Az ezzel ellentétes esetek következménye, mint például ami a Békéscsabai Kötöttárugyárban bekövetkezett, hogy az egyik üzemrészben szükségtelen tervtúlteljesítés a másik üzemrészben jelentős tervlemaradást hozott. termelésben mutatkozó bajok megelőzésének fontos feltétele, hogy az üzem igazgatója, főmérnöke, főkönyvelője, a termelés egy-egy ágát irányító osztályvezető az előforduló problémák tanulságainak levonásában és a hibák megszüntetésének módjában közös nevezőre jussanak. A jó vezetés nélkülözhetetlen feltétele a népgazdasági érdekeket érintő kérdések egységes értelmezése és végrehajtása. A személyi presztízsnek a népgazdasági érdeket megelőző előtérbe állítása játék a vállalat eredményével, a munkások pénzével. A jó iparvezetés nélkülözhetetlen feltétele az anyagi javakat előállító munkásokkal való szoros kapcsolat. Az a tapasztalat, hogy minél távolabb jutunk az ellenforradalomtól, egyes vezetők könnyen elfeledkeznek az ellenforradalom tanulságairól, hogy tartós eredményeket elérni és kevés hibával, kevés tévedéssel vezetni lehetetlen a dolgozók mélységes megbecsülése, a munkások alkotó kezdeményezésére, javaslataira való támaszkodás nélkül. Az öt hónap tervlemaradásai az eddig elmondottak alapján is nem azért következtek be, mert a munkások hibát követtek el. Az üzemek munkásainak jellemzője a mind fegyelmezettebb munka, aggódás a közérdekeket érintő hibák miatt, és szocialista tudatosságuk erősödése. Annak tudata hatja át őket, hogy minél gazdagabb hazánk, annál gazdagabbak e hazának munkásai is. Ennék a tudatnak erősödéséről, fejlődéséről ad bizonyságot az erősödő szocialista brigádmozgalom, a kongresszusi munkaversenyben való mind aktívabb részvétel. A nagyobb eredmények elérésének fontos feltétele a pártszervezetek további erősítése és munkájuk hatékonyságának növelése. Az ipari üzemek gazdasági eredményei vagy eredménytelenségei nem függetlenek a pártpolitikai munkától, mérik annak szervezettségét, tartalmát, színvonalát. A pártszervezetek munkájának javuló tendenciája, az üzemek termelésével való mind hozzáértőbb foglalkozás mellett nem árt a figyelmet néhány kérdésre ráirányítani. Az üzemi pártszervezetek tagjai egyenként és összesen nem lehetnek szemlélői az irányításuk alá tartozó terület termelésének alakulása iránt. A párt, mint eszköz, arra van hivatva, hogy jól szolgálja a népgazdaság állandó erősítésének, a szocialista társadalom győzelmének ügyét. Ebből következik, hogy a munkások körében végzett rendszeres felvilágosítással, az üzem célkitűzéseinek érthető magyarázásával, a munkások megszervezésével, a vállalatvezetés állandó erősítése útján tegyen eleget elhivatottságának. Tovább kell javítani az üzemi pártszervezetek munkájában a párt határozatainak végrehajtásáért való felelősséget. A párt határozatainak kellő ismerete és megértése nélkül, világos cél és vonal nélkül bolyong a pártéletl a pártszervezet munkája. Enéikül elvéti az üzemi munka fontossági sorrendjét, és belevész a részkérdésekbe. A párt határozatainak jó ismerete, és feldolgozása, tudatosítása az üzem vezetőivel, munkásaival, megteremti a jobb munkafeltételeket, a célkitűzések gyorsabb realizálódását. A jó üzemi pártmunka szerves tartozéka, hogy a pártot a munkások sokaságával összekötő szak. szervezetet és KISZ-szervezetet mind jobban kapcsoljuk be a mindennapi élet feladatainak kőnk rét valóra váltásába. Növeljük e szervek irányában különösen a munkások, az üzem fiataljai körében végzendő tájékoztató-munka, a politikai felvilágosítás igényét. Ennek megvalósítása csak a szakszervezettel, a KlSZ-szerve. zettel való szorosabb együttműködés, rendszeresebb tájékoztatás, elvibb vezetés útján valósítható meg. Az előttünk álló feladatok sikeres megvalósításának záloga az üzemvezetés, a pártszervezet és az üzem társadalmi szervezeteinek szoros együttműködése, munkájuk állandó javítása és a munkásokkal való széttéphetetlen kapcsolatukban van. Június 27-én kezdődik a bányászsztrájk Ny ugat-Németországban Bonn (MTI) A Bányász Szakszervezet vezetősége a Ruhr-vidéki Bochumban tartott ülésén szerdán úgy döntött, hogy a bányákban múlt héten tartott szavazás alapján elhatározott sztrájk június 27-én reggel 6 órakor kezdődik meg, ha addig a munkáltatók nem tesznek eleget a bányászok tíz százalékos béremelési követelésének. A sztrájk kiterjed az egész Ruhr-vidékre, valamint az Aachen-vidéki szénbányákra is, amelyeknek dolgozói ugyancsak csatlakoztak a Ruhr-vidéki bányászok bérkövetelési harcához. a Romániában tartózkodó szovjet pártós kormányküldöttség Borzesti (Az MTI tudósítói jelentik) Az N. SZ. Hruscsov vezette szovjet párt- és kormányküldöttség romániai tartózkodásának harmadik napján megkezdte vidéki körútját. A delegáció tagjai szerdán délelőtt 10 órakor kiilönvonattal utaztak el a bukaresti Északipályaudvarról első állomáshelyükre, a fővárostól 300 kilométerre lévő Borzestibe, az ország vegyipari vidékére. A szovjet vendégeket útjukra elkísérte Gheorghiu-Dej, az RMP Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke, Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, Comeliu Manescu külügyminiszter, valamint a párt és a kormány más képviselői. A különvonat Bukarestből elindulva végighaladt Ploestinél az ország gazdag kőolajmezőin, majd a csodálatosan szép Prahova-völgyétől északkelet felé fordulva haladt el a Kárpátok domboldalainak vonalán, és Focsaninál az egykori moldvai fejedelemség területére érkezett. Ez a terület volt valamikor Románia legszegényebb vidéke. A felszabadulás óta azonban nagy változások történtek. Itt van most Borzesti és Onesti. Az ország vegyiparának „szíve”, Borzesti Románia legfiatalabb városa. A Román Népköztársaságnak ez a vegyipari központja. Ide látogattak el a kommunizmust építő szovjet nép küldöttei. A magas vendégeket a 300 kilométer hosszú útvonalon az állomásokon mindenütt a dolgozók ezrei és ezrei köszöntötték. A szovjet párt- és kormányküldöttség külön vonata délután 15 órakor érkezett meg a borzesti pályaudvarra. A Hruscsov vezette szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai a délután folyamán meglátogatták a várost, az újonnan épült lakónegyedeket, a hatalmas vegyipari kombinátot és az olajfinomító-részleget. A szovjet párt- és kormányküldöttség délután négy órakor gyűlésen találkozott a város lakóival. A gyűlésen több felszólaló között N. Sz. Hruscsov elvtárs is beszédet mondott. (MTI) i........................................................................................................... j Szállítják a korai káposztát A MÉK gyulai kirendeltsége a termelőszövetkezetekkel kötött szerződés alapján már napokkal ezelőtt megkezdte a korai káposzta szállítását. Képünkön a Népköztársaság Termelőszövetkezet asszonyai láthatók, amint a káposztát rakják a vagonba.
