Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-20 / 142. szám
1362. június 20. 4 Szerda A gyulai Erkel művelődési otthon nyáron sem tétlen HATALMAS FENYŐK, árnyat adó platánfák karéjában van a gyulaiak közművelődési hajléka. A jó levegőjű, festői környezetben gyerekkocsit toló mamák, játszadozó apróságok, padokon pihenő öregek, s az árnyas sétányokon andalgó párok az igazolód annak, hogy itt a park „szezonja”. Vajon ez az életteliség bent, az épületben megszűnik? A régi gyakorlat szerint ugyanis igy „kellene” lennie; télen és általában zord időben a művelődési otthon az elevenség, a mozgás kulturális góca, de nyáron a némaság ver benne tanyát — Mi fittyet hányunk ennek a régi, számunkra elavult gyakorlatnak. Már a múlt esztendőben hadat üzentünk az uborkaszezonnak — mondja Szilágyi L/ajos, az Erkel művelődési otthon művészeti vezetője, aki a kulturális tanfolyamon lévő és visszatérte után a városi tanács művelődésügyi osztályán lehorgonyzó igazgató helyett „viszi az ügyeket”. Széles mozdulattal mutat egy, a falra függesztett hatalmas táblázatra. — Ez a mi nyári „haditervünk”. Egyébként a június, július, augusztusi tennivalókat a művelődési otthon előzőleg megbeszélte a városi pártbizottsággal és a , tanáccsal, közvetlenebbül a művelődésügyi osztállyal. A múlt ; nyáron is így volt. Nem vártunk megyei vagy minisztériumi bízta- , tásra, hanem öntevékenyen nekivágtunk a dolognak. Valamit azonban M kell hangsúlyozni; a , nyári munkánk formailag különbözik a többi évszakétól. Nincs annyira zárt jellege, ami magától értetődő. Például programunk egy részét a kastélykerti szabadtéri színpadon rendezzük. Általában többet mozgunk, többet tevékenykedünk a szabadban a nyári lehetőségeknek megfelelően. A művészeti vezető a falitáblához lép és sorolni kezdi a főbb eseményeket: — A MÚLT HÉT CSÜTÖRTÖKÉN lépett fel a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett-művészegyüt- : tese, nagy sikerrel. Programunk változatos. Itt van az első gyulai nyári eszperantó szabadegyetem, melynek az országos szövetséggel < egyetértésben a megyei eszperantó bizottság s a városi tanács a gazdája ugyan, de amelynek szervezésében és az eszperantó kiállítás rendezésében az Erkel Ferenc művelődési otthon is részes, annál inkább, hiszen eszperantó szakkörünk is van. Előzőleg — június 3-án — városunkban „megyei” orvoskongresszus volt, melyre azonban az ország minden részéből jöttek szakemberek. Ehhez kapcsolódón a művelődési otthonban egészségügyi ankétot tartottunk. A pártbizottság, a városi tanács és a Hazafias Népfront szervezésében országos kertészeti találkozót is rendeztek nálunk. Június még hátralévő részében, majd pedig július és augusztus hónapokban ellátogat ide a Jókai Színház a tájelőadásaival, az Országos Rendező Iroda hangversenyekkel és esztrád-műsorákkal. Lesz könnyűzenei fesztivál az ízléses tánc propagandájaként. Ezen részt vesznek az ország minden számottévő művelődési házának zenekarai és klubtáncosai. A megmozdulás három napos, melyre már eddig is 16 zenekar nevezett. Szabadtéri zenés fejtörő is lesz, melyen ismert művészek lépnek fel, s a közönségnek elmesélik, miként kerültek művészpályára Szerepel még a nyári programban természetesen az Erkel művelődési otthon szimfonikus zenekara és énekegyüttese. Tervünk az is, hogy az operaház fiatal, tehetséges, de még „nem futó” művészei közül meghívunk néhányat, s ez kölcsönösen, mindannyiunk javára válik majd. Megköszönve a tájékoztatást, aziránt érdeklődünk, hogy a nyári időszakban mi történik a szakkörökkel? Csappan-e az érdeklődés és van-e ezen a területen egyáltalán élet ilyenkor? Színjátszóink most pihennek — hangzik a válasz —, de a képzőművészeti, az eszperantó-, a foto-, modellező-, barkácsoló-, szabás-varrás- és méhész-szakkör zavartalanul működik tovább. A Szigeti Zoltán koreográfusunk által vezetett, ismert népi táncegyüttesünk sem tétlenkedik. A Román Kultúrszövetség kezdeményezésére a megye négy községébe látogatnak teljes műsorukkal, s az énekkarral együtt vendégszerepeinek majd ifjúságii nyári táborokban a megyén kívül is. NYÍLIK AZ AJTÖ, dr. Némedi Endre, a művelődési otthon tőszomszédságában lévő járási könyvtár vezetője lép be. Nem sokat kell beszélni arról, hogy mi a szóban forgó téma. Mint a városi pártbizottság művelődési bizottságának tagja, maga is egyik mozgatója a nyári kulturális tevékenységnek. Nyomban arra terelődik a beszéd, hogy a könyvtár milyen módon és mértékben veheti ki részét a feladatból. Állandó segítésként már régóta ellátja a művelődési otthon szakköreit bel- és külföldi szaklapokkal és egyéb szakanyaggal. Például a fényképészek egyaránt olvashatják a magyar Foto című folyóiratot, a német Fotofallter-t és így tovább. A méhészeket nemcsak a Méhész című lappal, hanem szakismereti filmekkel is segíti. Amit most meg szeretnének valósítani — sőt jó lenne, ha már valóságként üdvözölhetnénk — a strandkönyvtár. Jártak Szegeden, a Somogyi könyvtárban, ahonnan jó tapasztalatokat szerezhettek ebben az irányban, hiszen ott már régóta működik a tiszai strandon könyvtár. A gyulai városi tanács részéről nagy a segítő szándék. Már arról is szó volt, hogy naponta kölcsönöznének. Ez a látszólag egyszerű kérdés nem is olyan egyszerű, hiszen a könyvtár jelenlegi személyzeti létszámával számolhatnak csupán, holott azt maga a járási tennivaló is teljesen leköti. Akórmint van, mindenképpen, azzal a jóleső érzéssel távozunk Gyuláról, hogy a népművelés ottani felelősei nem hajlandók elismerni a nyarat holt-idénynek. Sok mindent tehetnek és tesznek ennek érdekében, de a legfontosabbat megcselekedték: példamutató módon álltak az ügy élére! Huszár Rezső Mezőgazdasági szakember-képzés két füzesgyarmati tsz-ben A szabadkígyósi mezőgazdasági technikumnak — többek közt —• Füzesgyarmaton is vannak úgynevezett „kihelyezett Osztályai”. Az egyik ilyen az Aranykalász Termelőszövetkezetben működik és növénytermesztési szakágú, míg a másik állattenyésztési szakágat ölel fel, s a Vörös Csillag Tsz-ben van. A szakmát mindenkor a termelőüzem határozza meg A két füzesgyarmati tsz például megegyezett, hogy kölcsönösen járatnak mindkét szakágba tanulókat, s ezáltal elérik, hogy mind a növénytermesztés, mind pedig az állattenyésztés vonalán egyaránt szakemberekhez jutnak. A pedagógiailag leghelyesebb módszer — mely a közeljövőben talán már meg is valósul — az, amikor a diákok mezőgazdasági szakképzése maradéktalanul magában a technikumban történik, nem pedig kihelyezéssel. Az előbbi esetben ugyanis a tanárok, a szertári eszközök, s a kollektív nevelés egyéb fontos feltételei egyetlen helyen találhatók, s ez a tanítás szempontjából mindenképpen előnyös. Á Mezőhegyes« Cukorgyár keres jő írású, adminisztrációs gyakorlattal rendelkező, büntetlen előéletű, 25 —50 közötti életkorú férfiakat és nőket őszi répaátvevői munkára Jelentkezés sajátkezű életrajz és kérelem beküldésével eszközlendő a cukorgyár központi irodája címére. 331 Emlékezés egy világhírű repülőre IJuszonöt évvel ezelőtt, egy Moszkva környéki repülőtéren ** technikusok sürgölődtek a legújabb, minden eddiginél gyorsabb szovjet vadászrepülőgép prototípusa körül. Az irányító-tcftxjny egyik szobájában, izgatott emberek gyűrűjében, nyugodt, derűs tekintetű férfi állt. a konstruktőrök beszéltek, magyaráztak, ő pedig igyekezett mindent a legapróbb részletekig megjegyezni, a tőle megszokott alapossággal átgondolni. Aztán lementek a géphez, még egy utolsó ellenőrzés, minden rendben, bekapcsolni... indíts . . . Felbőgött a motor. A pilóta kese mozdulatával sok száz lőerőt vezényelt. Kiguruit a startvonalra, engedélyt kért a felszállásra, előrenyomta a gázkart — elindult. Minden a legnagyobb rendiben ment. A gép felemelt farokkal rohant előre, majd' kecses ívben emelkedett el a földtől. Látszott a mozgásán, hogy aki vezeti, mestere a repülésnek, fegyelmezett, magabiztos repülő. De egyszerre a dörgő hang kihagyott. A motor durrogni, köhögni kezdett, a még alig felemelkedő gép megbillent. A pilóta villámgyorsan dolgozott. A föld nagyon közel, a reptérnek vége, lehetetlen leszállni... Süllyedek... A motor elhallgatott... alattam a gyár... A repülőtéren állók hallották a robbanás hangját, látták a lángot, de segíteni nem tudtak. így halt repülő hősi halált 1937. június 20-án a világhírű szovjet berepülő-pilőta: Valerij Cskalov. Világhírre a hosszú távú repülések terén elért kimagasló eredi ményeivel tett seert. Két társával, Bajdukowal és Beljakovval arz Északi-sarkon keresztül elsőnek repültek át Amerikába. Ez, a maga nemében páratlan teljesítmény nagy sajtóvisszhangot keltett. A szovjet repülők diadalmenetben vonultak végig az Egyesült Államokon. Cskalov nemcsak mint repülő, hanem mint ember is kiváló volt. Mindenütt csodálták szerénységét, közvetlenségét. Amerikából visszatérve, új feladatokkal bízták meg. Az egyre erősebb ütemben fejlődő szovjet légierő legújabb típusait repülte be. Cskalov útján ma ezrek járnak. A róla elnevezett központi repül ők hrb pilótái sorra döntik meg a repülés minden ágéiban a nemzeti és nemzetközi rekordokat. A szovjet légierő ma legerősebb a világon. A legkorszerűbb haditechnikával felszerelt repülőgépeket kiváló képzettségű személyzet vezeti. A világ első űrhajósait is az a repülőiskola nevelte, melynek megalapításából Cskalov tevékenyen kivette a részét. A szovjet repülés szinte nap mint nap magára tereli a figyelmet aiz újabb, még nagyszerűbb eredményekkel. A vitorlázó-repüléstől kezdve az űrrepülésig a FAI (Nemzetközi Repülő Szövetség) rekordlistáján mindlen .kategóriában megtaláljuk a szovjet rekorderek neveit. Alekszamidir Fedotov, B. Adrianov, vagy K. Kokkinaki nevei ma épp olyan ismertek, mint a maga idtejében Cskalové volt. A magyar repülő-fiatalok is példaképüknek tekintik Valér jj Cstealovot, és az ő szellemében dolgoznak az egyre jobb eredmények eléréséért. Farkas Sándor a ITT műszaki szakosztályának tagja. Hasznos tudnivalók Fegyelmi büntetés kiszabása A Munka Törvénykönyvének 113. § (Íj bekezdése szerint a fegyelmi büntetés kiszabásánál azt keli szem előtt tartani, hogy a büntetésnek nevelő hatása legyen. A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletének 174. § (1) bekezdése értelmében a fegyelmi büntetést az eset összes körülményeinek, különösen az esetleges „cAz élet úén diákjai súgnak majd nekik” Ballagnak a végzősök.., Tiszták és könynyűek. Olyanok, mint a szállingózó karácsonyi hó... Ballagnak. Mi is ballagtunk... Kölcsönkért kabátban, folttal a cipőnk talpán. De aznap még azt sem éreztük. Azt mondják, aki végleg búcsúzik egy régi helyről, úgy érzi, mintha meghalna egy kicsit... Ügy voltunk akkor mi is. Csak jártuk körbe az Alma Matert... Minden szobát, minden termet. Elköszönő kamaszhangunkkal simogattuk a falat. ,,Ballag már a vén diák...” Négynek-ötnek valahogy mindig elcsuklott a hangja. Tornászoké a tornateremben, szavainké az önképzőkör előtt, kinek a szertárban vagy rajzteremben. Mindenkinek volt egy — legkedvesebb... Az igazgatói szoba előtt kihúztuk magunkat — tiszteletből, de az osztályban már egymásra borultunk. Még egy baráti ölelés... egy meleg kézfogás... s egy utolsó fogadkozás; öt év múlva találkozunk. S aztán... az a titokban szorongatott álom is szertefoszlott, mint térdünkön a keshedt nadrág. Folyton csak érettségiztünk... Húzgáltuk a tételeket egymás után. Az élet adta fel a leckét, és mi feleltünk, ki hogy tudott. Fogat szorítva ixigy összegörnyedve, kiegyenesedve, vagy térdre bukva. Voltak akik már úgy sem... Pedig készültek, én tudom, hogy készültek. Csak hát... a szólásra nyílott szájakat némára kaptafázta a belészorult föld. ...öt év múlva találkozunk. Tornatanárunk lábát tőből vitte el a gránát... ... öt év múlva találkozunk. Az örökké mókás Csikin... átléptek a számié szék. „ őt év múlva találkozunk... Nem találkozhattunk... Azt az oldalt a „kalendáriumból” kitépte a háború. -n Kegyetlen, erős markával szétszórt bennünket, mint a pelyvát... Ballagnak a végzősök... Tekintetük még szomorkás kicsit, de az érettségi banketten már az is felenged... Egy koccintás... egy vidám összenevetés... még egy utolsó élmény az iskolából, és... vége. A kirakatokból beszedik a tablókat... S jövőre — amikor a bámészkodó tavaszra megint ráköszön a nyár — már újak lesznek, őket már nem szórhatja szét újabb ,,zivatar”. S ha az életben egy-egy tételnél még netalán elakad szavuk, nincs baj... Az élet vén diákjai ,,súgnak” majd nekik. Pusztai László előző fegyelmi büntetéseknek, valamint a fegyelmi vétség következményeinek figyelembe vételével kell megállapítani. Konkrét esetben a vállalati igazgató fegyelmi határozatával a vállalat egyik dolgozóját 6 hónapi időtartamra alacsonyabb munkakörbe helyezte, figyelembe véve hogy a felelősségre vont dolgozó a cselekmény elkövetését beismerte, tettét megbánta, valamint azt is, hogy nagyobb családja van. Kilátásba helyezte azonban, hogy esetleges újabb fegyelemsértés esetén a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabására kerülhe* sor. A dolgozó az alacsonyabb munkakörbe helyezése után rövid idő múlva munkahelyén nem jelent meg, majd ezt követően néhány nap múlva munkahelyét a munkaidő letelte előtt önkényesen elhagyta. A vállalat igazgatója a dolgozót azonnali hatállyal fegyelmi úton elbocsátottá. A bíróság a dolgozó keresete folyamán a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte azzal az indoklással, hogy a dolgozó személyi körülményeire tekintettel a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabása nem indokolt. A Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a kiszabott fegyelmi büntetés értékelésénél jelentősége van annak, hogy milyen a szóban forgó vállalat általános fegyelmi helyzete. Ha a hasonló magatartás a vállalat életében élharapódzott, az növeli a jogsértő magatartás súlyát és annak folytán a kifogásolt magatartás alapul szolgálhat a legsúlyosabb fegyelmi büntetés alkalmazáséra a kellő nevelőhatás érdekében.
