Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-20 / 142. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ara 50 fillér * Világ proletárja!, egyesüljetek 1 1 1962. JÜNIUS 20., SZERDA AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 142. szám ' "....... 1 i ■ I. i .... A szocializmus építőinek erkölcsi kódexe Az orosháziak pótolják a lemaradást, a Békéscsabai Pamutszövő nyugodtan készül a félév végére — Körtelefon a félév zárása előtt tíz nappal — Népgazdaságunk ötéves tervének második évi feléhez érkezünk rövidesen. Ennek a telefon-interjúnak nem kellett azt a címet adni, hogy az utolsó tíz napot hajrával akarják eltölteni üzemeinkben. Néhol tapasztalható, hogy a lemaradást igyekeznek pótolni, de már előbb hozzákezdtek, máshol nyugodtan várják a második negyedév lezárását. A Faipari Vállalatnál tanácskoznak Ki ne ismémé a viszálykodó testvérekről és az apjukról szóló mesét? A testvérek közül mindegyik erősebb akart lenni a másiknál, ezért gyakran civakodtak, sőt el is páholták egymást. Egyszer apjuk közönséges, veszszőnyalábot tett eléjük, hogy törjék ketté. Bármennyire is igyekeztek azonban, külön-külön egyiküknek sem sikerült ez. Erre az apa szétoldotta a nyalábot, s most már könnyen eltörték a pálcikákat a testvérek. A meséből világos az erkölcsi tanulság: az erő a kollektívában, az egységben van. Ha a nyaláb egysége megbomlik, könnyen széttörhetők egyenként a pálcikák. De fordítva is áll: ha a testvérek egyesíteni próbálták volna erejüket, talán megbirkózhattak volna a nyalábbal... Ám a kollektivizmus elvét, akárcsak a többi általános erkölcsi normákat elkorcsosítja, lábbal tapossa az a társadalom, amely ellentétes osztályokra oszlik, amely a magántulajdonon, a kizsákmányoláson alapul. Itt nem a barátság és az elvtársiasság, hanem az individualizmus, az önzés, a harácsolás uralkodik. Ahol azonban a régi társadalmat felváltja az új, mint a mi hazánkban is, ott más erkölcs fejlődik és erősödik: a dolgozó emberek erkölcse. Ennek az erkölcsnek az alapja az érdekek közössége, annak megértése, hogy közösen kell harcolni az egész társadalom boldogságáért. Nálunk osztálykülönbségek már nem állítják egymással szembe az embereket. Mindenkit azonos jogok illetnek meg a munkára és a munkáért járó anyagi juttatásra, a tanulásra, a pihenésre, a biztosított, gondtalan öregségre. Mindenki széleskörű politikai jogokat élvez, aki nem emel kezet a szocializmust építő társadalomra. A termelési eszközök társadalmi tulajdona új viszonyokat alakít ki az emberek között: a munkabarátságot, az elvtársi együttműködés, a kölcsönös segítségadás szellemét, amely megyénkben is egyre szélesebb skáláját adja a közösségi érzés megnyilvánulásainak és építi, erősíti a népi egységet. Nagyszerű példái ennek azok az akcióbizottságok, melyeknek mérnök, orvos, technikus és agronómus tagjai alá tudják rendelni egyéni érdekeiket a közösségi érdeknek és társadalmi munkával önzetlenül segítenek az előrehaladásban. Még közelebbről: a népfront keretében működő műszaki akcióbizottság társadalmi munkája révén sok százezer forintot takarít meg a népgazdaságnak, a községfejlesztési tervek végrehajtása során. A tervezőmérnökök, technikusok, akik részt vesznek ennek a bizottságnak a működésében, nem úgy érzik, hogy a kollektíva „elnyeli“ az egyéniséget, hanem ellenkezőleg: ebben az alkotó közösségben kapnak tágabb teret képességük, tehetségük, nagyobb ambíciójuk kibontakozására. Egyéni munkájuk egybeolvad a társadalmi érdekkel, és velük együtt örül egy-egy termelőszövetkezet tagsága, vagy egy-egy község lakossága, amikor tervezésük alapján felavatják a kultúrházat, elkészül a törpevízmű, vagy valamelyik gazdasági épület. Ugyanilyen nemes ézrés váltotta ki megyénkben azt a kezdeményezést, hogy az orvosok, művelődési szakemberek összefogtak a tanyai lakosság életmódjának a városihoz való közelebb hozására. Több mint százezer ember él megyénkben ma is tanyákon, külterületeken. Az akcióbizottság tagjai, a színház művészei és más jó nevű kultúregyüttesek vasárnapokon felkeresik majd a tanyaközpontokat, s az igényeknek megfelelően rendszeresen szak- és kulturális előadásokat tartanak, hogy segítsék a tanyai lakosság kulturális, egészségügyi és szociális helyzetének javítását. Az önzés, az individualizmus maradványai azonban e nagyszerű példák mellett megvannak még megyénkben, s korántsem tartunk ott, hogy azt mondhatnánk: egész értelmiségünk részt vesz már e nemes mozgalmakban. Sőt a munkásosztály, s a szövetkezeti parasztság soraiban is gyakori még az egyéni érdekek előtérbe helyezése a közösség rovására. S éppen az individualizmus leküzdése elleni harcban talán legjelentősebb mozgalom, ami tömegméretűvé kezd válni napjainkban: a szocialista brigádok mozgalma. Ez a mozgalom nemcsak az elmaradóknak nyújtott elvtársi segítségre épült fel, hatiem legfontosabb pontjai között a közösségi érzés, a brigádtagok politikai és szakmai képzettségének fejlesztése, s az egész gyári, vagy termelőszövetkezeti kollektíva egységének erősítése szerepel. Ezek a törekvések, s a megvalósításukra irányuló politikai munka közelebb hozzák egymáshoz az embereket. A szocialista brigádokban mindenki örül egymás sikerének, s mindenki igyekszik segítséget nyújtani a lemaradóknak. Ilyen munkaközösségben pompásan felszínre kerülnek az olyan nagyszerű erkölcsi tulajdonságok, mint a barátság, az elvtársi kölcsönös segítségnyújtás, az egyéni és a közösségi érdekek összehangolására irányuló törekvés. S az ilyen munkaközösség példája hat a környezetre, segíti egységessé kovácsolni az egész kollektíva erejét. Varga Dezső Horváth István elv társ, az Orosházi Faipari Vállalat igazgatója vette fel a telefont, s kész volt már a válasszal mindjárt a kérdés után. • — Éppen most tartunk egy műszaki tanácskozást arról, hogyan tudjuk teljesíteni a második negyedéves tervet. Elmondhatom, hogy különösebb baj nincs nálunk. Az első negyedévben túlteljesítettük a tervünket, s azt az eredményünket szeretnénk megtartani most is. Ügy gondoljuk, hogy 100 százalékra, vagy valamivel afelett teljesítjük tervünket. — Hogyan látják a tanácskozáson a lehetőségeket? — Bizonyos átszervezéseket kell elvégeznünk a cél érdekében. Arra gondolunk, hogy a legfontosabb helyeken profil-átcsoportosítást hajtunk végre. Megtudtuk a vállalat igazgató-A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat Békéscsabai Üzletigazgatósága június 26-án tanácskozásra hívja össze az igazgatósághoz tartozó munkahelyek szocialista brigádjainak vezetőit. A tanácskozáson részt vesznek Bukarest. Az MTI tudósítói jelentik: N. Sz. Hruscsov és a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai bukaresti tartózkodásuk második napján, kedden délelőtt a román munkásmozgalom fellegvárába, a Vörös Grivicára látogattak el. Bukarest szívéből a nagy munkásnegyedbe, Grivicára vezető öt kilométer hosszú útvonalon a munkások tízezrei ünnepelték a vendégeket, akik Gheorghiu-Dej és a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának több más tagja társaságában érkeztek a grivicai vasúti műhely bejáratához. Itt az üzemi pártbizottság titkárának rövid megnyitója után az igazgató, majd egy idős kommunista munkás mondott üdvözlő szavakat. Ezt követően Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke emelkedett sójától azt is, hogy két és fél millió forintos exportkötelezettségüket sok nehézséggel fogják majd teljesíteni. Az exportládákat egy tengerikígyó-vita folyamán egy hónappal később kezdték gyártani, s bizony alapos munkába telik, amíg ezt a lemaradásukat pótolják. A Mezőberényi I. számú Téglagyár nem tudja, hol tart Szilágyi Dezső elvtárssal, a Me. zőberényi I. számú Téglagyár vezetőjével beszélgettünk. Sajnos a második negyedévre vonatkozó adatok nem állnak birtokában, s így különösebb dolgot nem tudott elmondani. Annyit megtudtunk, hogy 800 ezer kisméretű falazótégla lemaradásuk volt az elmúlt Békés, Csongrád, Bács, Szolnok és Pest megye ide tartozó igazgatóságainak képviselői. A résztvevők a tanácskozás előtt több üzemet meglátogatnak, majd értékelik az itt tapasztaltakat. lásra, majd Hruscsov elvtárs a több ezer dolgozó viharos, lelkes ünneplése közepette mondott beszédet. Szólt a szovjet és a román nép barátságáról, a kommunizmus, illetve a szocializmus építéséről, a Szovjetunió és a Román Népköztársaság népeinek közös harcáról és munkájáról. A nemzetközi kérdésekről szólva hangoztatta, hogy a szovjet nép változatlanul szilárdan békét akar. A szovjet kormány mindent megtett és megtesz azért, hogy a leszerelés megvalósuljon, hogyne kerüljön sor atom- és rakétaíegyverkísérletékre. Az emberek jól akarnak élni a világ minden országában, gazdagon élni pedig csak úgy lehet, ha ezt a gazdagságot megteremtjük. Nem akarjuk munkánk eredményét fegyverkezésre fordítani, mert az emberek nem esznek bombákat és rakétákat, de taa az amerikai imperianegyedévbem, s kongresszusi felajánlásként ebben az évben akarják pótolni lemaradásukat. Ezt csak azért mondtuk el, mert a gyár felettes szervénél, a Téglagyári Egyesülésnél érdeklődtünk, és ott a gyár ilyen vállalásáról nem tudnak, hanem csak önköltségi, selejcsökkentési és más felajánlásukról. Ám utánanéznek, miért nem értesültek a gyár felajánlásáról. Nem volna megnyugtatóbbt ha mindenki tudná, hogy hol tart a vezetése alatt álló egység a negyedévi tervteljesítésben vagy éppen a felsőbb szervek is tisztában lennének a felajánlásokkal'! Jó eredmények a Békéscsabai Pa mutszövőben Néhány adat: A Békéscsabai Pamutszövő mindennap pontosan tudja elért eredményét. így nem volt nehéz megtudni, hogy vetésben 101,9 százalék, minőségben 95,7 százalék (a terv 94,4 százalék volt) eddigi eredményük. Az éves vállalás első félévre eső részét már egy százalékkal túlteljesítették. Ezeket az adatokat Mitykó János üzemvezetőtől tudtuk meg, aki azt is elmondotta, hogy nyugodtságuk oka az alapos, körültekintő munkában keresendő. Legnagyobb eredményük a minőségi túlteljesítés, de az éves vállalás kedvező alakulásának is örülnek. —kis— listák a leszerelés kérdésében nem akarnak megegyezni, további atomfegyverkísérleteket hajtanak végre, arra kényszerülünk, hogy fegyveres erőinket mi is fejlesszük, hogy megvédjük népeink érdekeit. Meg kell oldani a német kérdést is — mondotta Hruscsov. — Hogy mikor? Elültetjük a magot, fejlődik a növény és a maga idejében gyümölcsöt hoz. A német kérdés megoldásának is eljön a maga ideje. Hruscsov befejezésül Gheorghiu-Dej szavaihoz kapcsolódva ugyancsak méltatta a tárgyalások igen bensőséges légkörét. A gyűlés után a szovjet vendégek a román párt- és államférfiak kíséretében szálláshelyükre hajtattak. Rövid pihenő után, délután egy Bukarest-fcömyéki kutatóintézetbe és egy termelőszövetkezetbe látogattak el. (MTI) Szocialista brigádvezetők tanácskoznak Békéscsabán A szovjet párt- és kormányküldöttség látogatása Bukarest egyik munkásnegyedében
