Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-20 / 116. szám
május 3«., vasárnap 3 Kiegyelték a cukorrépavetés 37,9 százalékát Kézi erővel és géppel 30 893 hold kukoricát kapáltak meg megyénkben ERJEDŐ FALT Jól halaidnak megyénkben a legfontosabb tavaszi teendők: a borsó, a kukorica és a napraforgó ka. pé'lésa, a cukorrépa egyelése, de a lucerna és az őszi takarmánykeverék kaszálása, betakarítása is. A megyei tanács mezőgazdasági osztályára érkezett és összesített jelentések szerint megyénk termelőszövetkezetei több mint 11 ezer hold kukoricát kézi, 19 369 holdon pedig gépi erővel kapáltak meg pénteken estig. A jelentés részletei tükrözik a járások és a termelőszövetkezetek közti kongreszszusi verseny élénkségét. Például a gyomai járásban 1876 hold kukoricát kapáltak meg, a vetésterület 26 százalékát. A szarvasi járásban pedig 18 százalékát, igaz, hogy ez 2630 holdnak felel meg. A mezőkovácsházi járásban 2830 hold kukoricát kapátak meg, a versenytől*, az orosházi járás 1050 hold kukoricájával szemben. Napraforgóból 4521 holdat kapáltaik meg eddig megyénk termelőszövetkezetei, ebben is a mezőkovácsházi járás vezet, ahol 1210 holdat, a vetesterület 86 százalékát kapálták meg pénteken estig. A cukorrépa-sarabolással a vetésterület 90,9 százalékánál tartanak megyénk termelőszövetkezetei, s ezzel egy időben 10 619 hold cukorrépát, a vetésterület 37,9 százalékát már ki is egyelték. A békéscsabai termelőszövetkezetek a vetésterület 63 százalékát egyelték ki. A gyulai tsz-ek egy egyelés 50 százalékánál, a szeghalmi, a békési, a mezőkovácsházi és a szarvasi járás termelőszövetkezetei 45—47 százalékánál tartanak. Miután a termelőszövetkezeteik befejezték a borsó sa-abolását, most már hozzáláttak a kapálásához, s eddig 5221 holdon, a vetésterület 36,1 százalékán fejezték be ezt a fontos munkát. Termelőszövetkezeteink az elmúlt hét folyamán tovább folytatták a lucerna betakarítását és Az állam fejlődésének iránya — a kommunista önigazgatás kifejlesztése. Az össznépi állam jelenlegi külső feladatai: védeni a kommunizmus építésének vívmányait, biztosítani a Szovjetunió védelmét minden külső támadástól, maximális erőfeszítést tenni a béke védelméért, a háború elhárításáért; a szocializmust építő országok és a Szovjetunió sokoldalú együttműködését biztosítani a szocialista internacionalizmus elveinek megfelelően; kiépíteni a normális kapcsolatokat a Szovjetunió és a többi ország között (beleértve a kapitalista, volt gyarmati és még gyarmati sorban élő országokat). A belső feladatokat a 20 éves terv konkrétan meghatározza. Ezek: létrehozni a kommunizmus anyagi-technikai bázisát, biztosítani az állam gazdasági szervező tevékenységét a népgazdaság min. den területén.(Tervek, gazdaságpolitikai vezetés kérdései stb.); a szocialista termelési viszonyokat átfejleszteni kommunista termelési viszonyokká, védeni a szocialista tulajdont; ellenőrizni a munkát, az anyagi és kulturális javak termelését, elosztását; biztosítani a jólét emelkedését, őrködni a szükségletek szerinti elosztásra twüé áttérés végrehajtásán; őrizni hozzáláttak az őszi takarmánykeverék kaszálásához, silózásához is. Pénteken estig 32 452 hold lucernát vágtak le, a vetésterület 79,1 százalékát. A gyomai járásban befejeződött a 4956 hold lucerna kaszálása, a szarvasi járás viszont 82, a mezőkovácsházi járás 86, az orosházi járás pedig 79 százaléknál tart a lucernakaszálásban. Megyénk egész területén 2092 holdról vágták le az őszi takarmánykeveréket, legtöbbet, 650 holdat a gyulai, 598 holdat pedig a sarkadi járásban takarítottak be. A sok fontos munka mellett még mindig vegyszerezik a gabonákat is termelőszövetkezeteinkben, s péntek estig 41111 holdra növekedett a vegyszeres gyomirtásban részesí- 1 tett kalászosterület. Például a szeghalmi járásban 7716, a gyulai járásban 6495, a sarkadi járásban pedig 5370 holdat permeteztek meg eddig vegyszerrel. Egy hónappal ezelőtt számoltunk be arról, hogy az eddigi három gépkocsinyereménybetét-sorsolás mérlegeként Békés megyében már hét OTP-plakettes személyautó volt forgalomban. \ május 14-én lebonyolított sorsolás eredményeként egy újabb Skoda-Octavia és egy Moszkvics személyautó jutott megyénkbe. A szerencse furcsa szeszélyére jellemző, hogy a februári húzóson Kajos Kálmán tótkomlósi italboltvezető Trabant-Limousine-t nyert szerencsés betétkönyvével, míg ezúttal Szenczi János, az ottani gép. állomás nyugdíjas dolgozója jutott olyan szerencsés helyzetbe, hogy 3 505 604 számú betétkönyve révén egy Skoda Octavia Super az állampolgárok jogait, szabadsága^ a szocialista jogrendet; biztosítani a kommunista fegyelem nagyarányú kibontakozását egyrészt a törvény, másrészt a közvélemény erejével. Melyek a főbb gyakorlati lépések a szovjet állam erősítésére? Azért szükséges ezt különösképpen tanulmányoznunk, mert ezek a feladatok konkrétan meghatározzák a mi tennivalóinkat is államunk erősítésében. A Szovjetunióban mindenekelőtt úgy erősítik az államot, hogy a tanácsok munkájába egyre több embert vonnak be, akik nem külön díjazásért, hanem társadalmilag oldanak meg feladatokat. A vezetőszervek állandó felfrissítése is azt eredményezi majd, hogy egyre több ember tanulja meg az állami ügyek intézését. Az állam tényleges erejét elsősorban az adja, hogy mennyire vannak bevonva a dolgozók az állami ügyek intézésébe. A Népgazdasági Tanácsok létrehozásával szintén sok embert von. nak be a tervek és a termelés problémáinak megvitatásába, jobb megoldásába. Jelentősen megnőtt a szakszervezetek és a Komszomol szerepe a Szovjetunióban. Az egészségügy, üdülés, sport, kultúra terüle£2- yakran használjuk manapság ezt a kifejezést, sokszor írjuk le: „forr, pezseg az élet falun”. Persze, ha csak úgy végigmegyünk egy falun, ebből keveset látunk. A kislibák most is olyan nyugodtan csipegetnek az árokparton, mint azelőtt. Nyugodtak, csendesek az udvarok is. A „forrás, a pezsgés” azonban mégis igaz. Az utóbbi néhány évben több ezer parasztember szakított a megyénkben is a régi kisparaszti gazdálkodással, a régi, megszokott élettel. Űj körülmények közé kerültek és gyorsabban vagy laslabb&n, de megszokják az új helyzetet, változik gondolkodásmódjuk. Űj fogalmak, új értékek, új szabályok irányítják törekvéseiket. A régi helyett új tulajdonságokat szereznek, mert szövetkezeteink — amellett, hogy búzát, kukoricát termelnek, tejet, húst adnak a népgazdaságnak — olyan közösségek, olyan csodálatos „műhelyek” is, ahol új, közösségi emberekké formálódnak a hajdani egyéni gazdák, a volt napszámosok és cselédek. Sokféle múlt, életfelfogás és gépkocsi boldog tulajdonosa lett. így Tótkomlóson alig három hónap leforgásán belül már két személyautói nyertek gépkocsinyereménybet ét-könyvvel! A másik szerencsés betéttulajdonos Makra Antal csorvási lakos, aki a szerencsét hozó 3 506 51(1 számú autóbetétkönyvével Moszkvics személygépkocsit nyert. A Felsőnyomási Állami Gazdaság boldog brigádvezetője ez év januárjában váltotta a most már vagyont érő betétkönyvet s ezen felbuzdulva, most úgy határozott, hogy megtakarított pénzét tovább, ra is autóbetétben hagyja, hiszen ritka szerencséje ugyanazzal a betétkönyvvel meg is ismétlődhet! Kazár Mátyás tén a szakszervezet vesz át egy sor olyan feladatot, amit addig külön állami szerv intézett. A tömegszervezetek ezt társadalmilag oldják meg. A társadalmi bíróságoknak szintén bővül a jelentőségük az új típusú emberek kinevelésében. Munkájukban igen fontos helyet foglal el olyan közhangulat kialakítása, melyben szinte lehetetlen elkövetni a hibát. Feladatuk a hibák megelőzése sokkal inkább, mint a büntetés a hiba elkövetése után. A rendfenntartásnál az együttélés szabályainak betartásában sok segítséget nyújtanak a népi druzsinák (önkéntes rendőrök, milicisták). Ezek az emberek nem elkülönülten csak ezt végzik, hanem egyéb napi munkájuk mellett társadalmi munkában e területen segítenek az állami szerveknek feladataik ellátásában. A lényeg abban van, hogy az állam erősítése során fokozottabban kell bevonni a dolgozókat az állami ügyek intézésébe. Ezáltal változik meg fokozatosan a funkciók ellátásának módja, jellege, s az össznépi állam fejlődéséből nő majd ki a kommunista önigazgatás, Bocskai Mihályné szándék, sokfajta ember — volt napszámos, cseléd, kevesebb és több földű gazda —, sóik régi ellentét került be egy-egy szövetkezetbe. Módos gazdák, akik elvárták, hogy előre süvsgeljenek nekik, együtt dolgoznak most a hajdani cselédekkel, voll középparasztok és napszámosok együtt ülnek a vezetőségi asztalnál. Űj tekintélyek születnek és ezrek keresik új helyüket a falu társadalmában. Milyen különös esetek adódnak! Milyen ezerszinű az élet! És bizony sokszor mindezt nehéz elviselni. Néha még iéltör a múlt, a régi büszkeség, néha még kibuggyantja: „Az enyémben dolgoztok, semmit sem hoztatok ide...” Vagy régi ellenérzések tódulnak elő: „Vége a régi életnek, gazduram...” Közben telnek a hétköznapok, a mindennapi közös munka koptatja a régi ellentétek sarkait, és mind többen aránylag hamar felismerik, hogy az új magyar faluban az ember értékmérője ma más, mint régen. Nem a tulajdonjog nagysága, nem a gazdagság és a föld után kijáró tekintély a domináló tényező, hanem a közösségért végzett munka. A munka áll most értékmérőként az emberi tekintély megítélésénél a mérleg serpenyőjében. C ok parasztember azért félt a ** szövetkezettől, mert azt hitte, hogy ott a szorgalmas és hanyag is egyképpen boldogul. De már az első hónapok munkaegységelőleg-osztásai eloszlatták legtöbb helyen ezt a kételyt. Mert a szocialista elosztási elv lényege éppen az, hogy aki többet és jobban dolgozik, az többet is kap. Annak tehát, hogy a jövedelemelosztási és premizálási formák igazságosak legyenek, nemcsak a többlettermés, hanem a tagok közösségi tudatának fejlődése szempontjából is nagy a jelentősége. Nincs ugyanis annál pusztítóbb és károsabb, semmi sem rombolja jobban a munkakedvet, mint az, ha a tsz-tagok azt látják: sokan herdálják a közös vagyont és a „tűzhöz közel lévők” ügyeskedéssel, fondorlattal és csalással többhöz jutnak, mint a szorgalmasak. Az ilyen helyen nem fejlődhet a szövetkezeti öntudat, sőt még annak is elmegy a kedve a közös gazdálkodástól, aki bizalommal kezdett hozzá. Mi segíti még és mi nehezíti a szövetkezeti tagok közösségi érzésének erősödését? A legfontosabb mindennapi tapasztalat az, hogy a tagok a jól gazdálkodó szövetkezetekben érzik magukat otthonosan és magabiztosan. Ahol mór évek óta 30—40 forintot ér egy munkaegység, ahol a tagok átlagos évi jövedelme a közösből eléri a 13— 17 ezer forintot, ott már minden könnyebben megy és jobban szót lehet érteni az emberekkel. Az ilyen helyen szűnőben vannak, vagy eltűntek a volt nagygazdák, és agrárproletárok közötti ellentétek. Az ilyen szövetkezetekben az emberek szocialista tulajdonságai is előbb kialakulnak. De a probléma épp a gyengébb szövetkezetekben adódik: ezekben nehéz előremozdulni, elindulni a rendezettebb, eredményesebb gazdálkodáshoz vezető úton. Gyakran küzdelmes út ez. Hisz éppen azok az eredmények hiányoznak, amelyek a tagokat bizalommal töltenék el. T ürelmetlenségre azonban * nincs okunk. A szövetkezeti tagok egy részének még nosszú utat kell megtennie, sok kételytől kell megszabadulnia. De nem szabad tétlenkedni. Azok, akik öntudatban előbb járnak, sokat segíthetnek. Tudjuk, hogy a szövetkezeti tagok egy része annak idején nem nagy meggyőződéssel lépett a tsz-be, inkább sodródott a faluval. Ök sem akartak kimaradni, s ma is vannak olyanok, akik az egy hold háztáji föld mellett nem vették észre a közös 1500— 2000 holdját, akikben ma is ott a kétely, a nyugtalanság, a bizalmatlanság. Velük még igen sokat kell foglalkozni, de ők — a tapasztalat azt mutatja — ismét „sodródni” fognak. Ha látják, hogy a közös gazdaság rendbejött és jól oszt, akkor megváltoztatják tartózkodó magatartásukat. A szövetkezetek jövője persze elsősorban a „nyitott szemű”, tapasztalt és reménykedő embereken múlik. Azokon, akikben él a bizakodás, a hit a szövetkezés jövője iránt. Azokon, akik odaadóan, szorgalmasan dolgoznak, s magukkal tudják ragadni a ma még kételkedőket. Falvainkban új, rokonszenves paraszti jellemvonások születnek. A hajdan maguknak élő, félrehúzódó egyéni gazdák közül több százan elnökök, elnökhelyettesek, vezetőségi tagok, brigádvezetők, munkacsapatvezetők lettek. Kisebb-nagyobb közösségek gondjai nehezednek vállukra. Ezren és ezren kaptak „új rangot” falvainkban paraszttársaik bizalmából. A legtöbben közülük sikeresen átestek a tűzkeresztségen és most is nap nap után megteszik, ami tőlük telik. Közben sok tapasztalatot szereznek, tanulnak, művelődnek, olvasnak, vitatkoznak, okosodnak. És nemcsak ők, hanem az egyszerű tagok is változnak. Az egykor újdonsült, zsörtölődő, követelődző, mindent osztani akaró paraszt ma rendre, szövetkezeti fegyelemre inti újdonsültebb gazdatársait. Oktatja őket a nagyüzemi gazdálkodás „etikájára” és bátorítást önt a csüggedőíkbe. 11 j paraszti élet formálódik a ^ falvakban. Olyan, amelyik mentes lesz az embertelenségtől, a kapzsiságtól. A gyerekek juss miatt nem várják majd öreg szüleik halálát, az örökösödési perek fortéiméi nem gyűlöltetik meg örökre testvért a testvérrel. Nem a föld utáni hajsza jelenti ma már az élet egyetlen értelmét, s nem a holdak száma dönti el, ki kit „szeret”, hanem a forrásban lévő, pezsgésnek indult igazi, emberi érzelem. Deák Gyula É. M. Békés megyei Építőipari Vállalat ács szakmunkásokat, festő szakmunkásokat, láng- és ívhegesztő, épületlakatos szakmunkásokat vesz fel Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Kazinczy u. 4. tsz. 2. 15890 A május 14-i gépkocsinyereménybetét-sorsolás eredménye: ÍJjabb két autónyeremény Békés inegyében
