Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-20 / 116. szám

május 3«., vasárnap 3 Kiegyelték a cukorrépavetés 37,9 százalékát Kézi erővel és géppel 30 893 hold kukoricát kapáltak meg megyénkben ERJEDŐ FALT Jól halaidnak megyénkben a leg­fontosabb tavaszi teendők: a bor­só, a kukorica és a napraforgó ka. pé'lésa, a cukorrépa egyelése, de a lucerna és az őszi takarmányke­verék kaszálása, betakarítása is. A megyei tanács mezőgazdasági osztályára érkezett és összesített jelentések szerint megyénk terme­lőszövetkezetei több mint 11 ezer hold kukoricát kézi, 19 369 hol­don pedig gépi erővel kapáltak meg pénteken estig. A jelentés részle­tei tükrözik a járások és a terme­lőszövetkezetek közti kongresz­­szusi verseny élénkségét. Például a gyomai járásban 1876 hold ku­koricát kapáltak meg, a vetésterü­let 26 százalékát. A szarvasi já­rásban pedig 18 százalékát, igaz, hogy ez 2630 holdnak felel meg. A mezőkovácsházi járásban 2830 hold kukoricát kapátak meg, a versenytől*, az orosházi járás 1050 hold kukoricájával szemben. Napraforgóból 4521 holdat kapál­taik meg eddig megyénk termelő­szövetkezetei, ebben is a mezőko­vácsházi járás vezet, ahol 1210 holdat, a vetesterület 86 százalé­kát kapálták meg pénteken estig. A cukorrépa-sarabolással a vetésterület 90,9 százalékánál tar­tanak megyénk termelőszövetke­zetei, s ezzel egy időben 10 619 hold cukorrépát, a vetésterület 37,9 százalékát már ki is egyelték. A békéscsabai termelőszövetkeze­tek a vetésterület 63 százalékát egyelték ki. A gyulai tsz-ek egy egyelés 50 százalékánál, a szeg­halmi, a békési, a mezőkovácsházi és a szarvasi járás termelőszövet­kezetei 45—47 százalékánál tarta­nak. Miután a termelőszövetkeze­teik befejezték a borsó sa-abolá­­sát, most már hozzáláttak a kapá­lásához, s eddig 5221 holdon, a ve­tésterület 36,1 százalékán fejezték be ezt a fontos munkát. Termelőszövetkezeteink az el­múlt hét folyamán tovább folytat­ták a lucerna betakarítását és Az állam fejlődésének iránya — a kommunista önigazgatás kifej­lesztése. Az össznépi állam jelenlegi külső feladatai: védeni a kommu­nizmus építésének vívmányait, biztosítani a Szovjetunió védel­mét minden külső támadástól, maximális erőfeszítést tenni a bé­ke védelméért, a háború elhárí­tásáért; a szocializmust építő or­szágok és a Szovjetunió sokoldalú együttműködését biztosítani a szo­cialista internacionalizmus elvei­nek megfelelően; kiépíteni a nor­mális kapcsolatokat a Szovjetunió és a többi ország között (beleért­ve a kapitalista, volt gyarmati és még gyarmati sorban élő országo­kat). A belső feladatokat a 20 éves terv konkrétan meghatározza. Ezek: létrehozni a kommunizmus anyagi-technikai bázisát, biztosí­tani az állam gazdasági szervező tevékenységét a népgazdaság min. den területén.(Tervek, gazdaságpo­litikai vezetés kérdései stb.); a szocialista termelési viszonyokat átfejleszteni kommunista terme­lési viszonyokká, védeni a szocia­lista tulajdont; ellenőrizni a mun­kát, az anyagi és kulturális javak termelését, elosztását; biztosítani a jólét emelkedését, őrködni a szükségletek szerinti elosztásra twüé áttérés végrehajtásán; őrizni hozzáláttak az őszi takarmányke­verék kaszálásához, silózásához is. Pénteken estig 32 452 hold lucer­nát vágtak le, a vetésterület 79,1 százalékát. A gyomai járásban be­fejeződött a 4956 hold lucerna ka­szálása, a szarvasi járás viszont 82, a mezőkovácsházi járás 86, az orosházi járás pedig 79 százalék­nál tart a lucernakaszálásban. Me­gyénk egész területén 2092 holdról vágták le az őszi takarmánykeve­réket, legtöbbet, 650 holdat a gyu­lai, 598 holdat pedig a sarkadi já­rásban takarítottak be. A sok fon­tos munka mellett még mindig vegyszerezik a gabonákat is ter­melőszövetkezeteinkben, s péntek estig 41111 holdra növekedett a vegyszeres gyomirtásban részesí- 1 tett kalászosterület. Például a szeghalmi járásban 7716, a gyulai járásban 6495, a sarkadi járásban pedig 5370 holdat permeteztek meg eddig vegyszerrel. Egy hónappal ezelőtt számol­tunk be arról, hogy az eddigi há­rom gépkocsinyereménybetét-sor­­solás mérlegeként Békés megyé­ben már hét OTP-plakettes sze­mélyautó volt forgalomban. \ május 14-én lebonyolított sor­solás eredményeként egy újabb Skoda-Octavia és egy Moszkvics személyautó jutott megyénkbe. A szerencse furcsa szeszélyére jellemző, hogy a februári húzóson Kajos Kálmán tótkomlósi italbolt­vezető Trabant-Limousine-t nyert szerencsés betétkönyvével, míg ez­úttal Szenczi János, az ottani gép. állomás nyugdíjas dolgozója ju­tott olyan szerencsés helyzetbe, hogy 3 505 604 számú betétkönyve révén egy Skoda Octavia Super az állampolgárok jogait, szabad­sága^ a szocialista jogrendet; biz­tosítani a kommunista fegyelem nagyarányú kibontakozását egy­részt a törvény, másrészt a köz­vélemény erejével. Melyek a főbb gyakorlati lépé­sek a szovjet állam erősítésére? Azért szükséges ezt különöskép­pen tanulmányoznunk, mert ezek a feladatok konkrétan meghatá­rozzák a mi tennivalóinkat is álla­munk erősítésében. A Szovjetunióban mindenek­előtt úgy erősítik az államot, hogy a tanácsok munkájába egyre több embert vonnak be, akik nem kü­lön díjazásért, hanem társadalmi­lag oldanak meg feladatokat. A vezetőszervek állandó felfrissíté­se is azt eredményezi majd, hogy egyre több ember tanulja meg az állami ügyek intézését. Az állam tényleges erejét elsősorban az ad­ja, hogy mennyire vannak bevon­va a dolgozók az állami ügyek in­tézésébe. A Népgazdasági Tanácsok létre­hozásával szintén sok embert von. nak be a tervek és a termelés problémáinak megvitatásába, jobb megoldásába. Jelentősen megnőtt a szakszer­vezetek és a Komszomol szerepe a Szovjetunióban. Az egészség­ügy, üdülés, sport, kultúra terüle­£2- yakran használjuk manapság ezt a kifejezést, sokszor írjuk le: „forr, pezseg az élet falun”. Persze, ha csak úgy végigmegyünk egy falun, ebből keveset látunk. A kislibák most is olyan nyugodtan csipegetnek az árokparton, mint azelőtt. Nyugodtak, csendesek az udvarok is. A „forrás, a pezsgés” azonban mégis igaz. Az utóbbi néhány évben több ezer parasztember szakított a megyénkben is a régi kisparaszti gazdálkodással, a régi, megszokott élettel. Űj körülmények közé ke­rültek és gyorsabban vagy las­­labb&n, de megszokják az új helyzetet, változik gondolkodás­­módjuk. Űj fogalmak, új érté­kek, új szabályok irányítják tö­rekvéseiket. A régi helyett új tulajdonságokat szereznek, mert szövetkezeteink — amellett, hogy búzát, kukoricát termelnek, tejet, húst adnak a népgazdaságnak — olyan közösségek, olyan csodála­tos „műhelyek” is, ahol új, közösségi emberekké formá­lódnak a hajdani egyéni gazdák, a volt napszámosok és cselédek. Sokféle múlt, életfelfogás és gépkocsi boldog tulajdonosa lett. így Tótkomlóson alig három hó­nap leforgásán belül már két sze­mélyautói nyertek gépkocsinyere­­ménybet ét-könyvvel! A másik szerencsés betéttulaj­donos Makra Antal csorvási lakos, aki a szerencsét hozó 3 506 51(1 szá­mú autóbetétkönyvével Moszkvics személygépkocsit nyert. A Felsőnyomási Állami Gazda­ság boldog brigádvezetője ez év januárjában váltotta a most már vagyont érő betétkönyvet s ezen felbuzdulva, most úgy határozott, hogy megtakarított pénzét tovább, ra is autóbetétben hagyja, hiszen ritka szerencséje ugyanazzal a be­tétkönyvvel meg is ismétlődhet! Kazár Mátyás tén a szakszervezet vesz át egy sor olyan feladatot, amit addig külön állami szerv intézett. A tömeg­szervezetek ezt társadalmilag old­ják meg. A társadalmi bíróságoknak szintén bővül a jelentőségük az új típusú emberek kinevelésében. Munkájukban igen fontos helyet foglal el olyan közhangulat kiala­kítása, melyben szinte lehetetlen elkövetni a hibát. Feladatuk a hi­bák megelőzése sokkal inkább, mint a büntetés a hiba elkövetése után. A rendfenntartásnál az együtt­élés szabályainak betartásában sok segítséget nyújtanak a népi druzsinák (önkéntes rendőrök, mi­­licisták). Ezek az emberek nem elkülönülten csak ezt végzik, ha­nem egyéb napi munkájuk mellett társadalmi munkában e területen segítenek az állami szerveknek feladataik ellátásában. A lényeg abban van, hogy az ál­lam erősítése során fokozottabban kell bevonni a dolgozókat az ál­lami ügyek intézésébe. Ezáltal vál­tozik meg fokozatosan a funkciók ellátásának módja, jellege, s az össznépi állam fejlődéséből nő majd ki a kommunista önigazga­tás, Bocskai Mihályné szándék, sokfajta ember — volt napszámos, cseléd, kevesebb és több földű gazda —, sóik régi el­lentét került be egy-egy szövetke­zetbe. Módos gazdák, akik elvár­ták, hogy előre süvsgeljenek ne­kik, együtt dolgoznak most a haj­dani cselédekkel, voll középpa­rasztok és napszámosok együtt ül­nek a vezetőségi asztalnál. Űj te­kintélyek születnek és ezrek kere­sik új helyüket a falu társadal­mában. Milyen különös esetek adódnak! Milyen ezerszinű az élet! És bizony sokszor mindezt nehéz elviselni. Néha még iél­­tör a múlt, a régi büszkeség, né­ha még kibuggyantja: „Az enyém­ben dolgoztok, semmit sem hoz­tatok ide...” Vagy régi ellenérzé­sek tódulnak elő: „Vége a régi életnek, gazduram...” Közben tel­nek a hétköznapok, a minden­napi közös munka koptatja a ré­gi ellentétek sarkait, és mind többen aránylag hamar felisme­rik, hogy az új magyar faluban az ember értékmérője ma más, mint régen. Nem a tulajdonjog nagysága, nem a gazdagság és a föld után kijáró tekintély a do­mináló tényező, hanem a közös­ségért végzett munka. A munka áll most értékmérőként az em­beri tekintély megítélésénél a mérleg serpenyőjében. C ok parasztember azért félt a ** szövetkezettől, mert azt hit­te, hogy ott a szorgalmas és ha­nyag is egyképpen boldogul. De már az első hónapok munkaegy­­ségelőleg-osztásai eloszlatták leg­több helyen ezt a kételyt. Mert a szocialista elosztási elv lényege éppen az, hogy aki többet és job­ban dolgozik, az többet is kap. An­nak tehát, hogy a jövedelemelosz­tási és premizálási formák igazsá­gosak legyenek, nemcsak a több­lettermés, hanem a tagok közös­ségi tudatának fejlődése szem­pontjából is nagy a jelentősége. Nincs ugyanis annál pusztítóbb és károsabb, semmi sem rombolja jobban a munkakedvet, mint az, ha a tsz-tagok azt látják: sokan herdálják a közös vagyont és a „tűzhöz közel lévők” ügyes­kedéssel, fondorlattal és csalással többhöz jutnak, mint a szorgal­masak. Az ilyen helyen nem fej­lődhet a szövetkezeti öntudat, sőt még annak is elmegy a kedve a közös gazdálkodástól, aki bizalom­mal kezdett hozzá. Mi segíti még és mi nehezíti a szövetkezeti tagok közösségi érzé­sének erősödését? A legfontosabb mindennapi tapasztalat az, hogy a tagok a jól gazdálkodó szövetkeze­tekben érzik magukat otthonosan és magabiztosan. Ahol mór évek óta 30—40 forintot ér egy munka­egység, ahol a tagok átlagos évi jövedelme a közösből eléri a 13— 17 ezer forintot, ott már minden könnyebben megy és jobban szót lehet érteni az emberekkel. Az ilyen helyen szűnőben vannak, vagy eltűntek a volt nagygazdák, és agrárproletárok közötti ellen­tétek. Az ilyen szövetkezetekben az emberek szocialista tulajdon­ságai is előbb kialakulnak. De a probléma épp a gyengébb szövet­kezetekben adódik: ezekben nehéz előremozdulni, elindulni a rende­zettebb, eredményesebb gazdálko­dáshoz vezető úton. Gyakran küz­delmes út ez. Hisz éppen azok az eredmények hiányoznak, amelyek a tagokat bizalommal töltenék el. T ürelmetlenségre azonban * nincs okunk. A szövetkezeti tagok egy részének még nosszú utat kell megtennie, sok kételytől kell megszabadulnia. De nem sza­bad tétlenkedni. Azok, akik ön­tudatban előbb járnak, sokat se­gíthetnek. Tudjuk, hogy a szövet­kezeti tagok egy része annak ide­jén nem nagy meggyőződéssel lé­pett a tsz-be, inkább sodródott a faluval. Ök sem akartak kimarad­ni, s ma is vannak olyanok, akik az egy hold háztáji föld mellett nem vették észre a közös 1500— 2000 holdját, akikben ma is ott a kétely, a nyugtalanság, a bizal­matlanság. Velük még igen sokat kell foglalkozni, de ők — a ta­pasztalat azt mutatja — ismét „sodródni” fognak. Ha látják, hogy a közös gazdaság rendbe­jött és jól oszt, akkor megváltoz­tatják tartózkodó magatartásukat. A szövetkezetek jövője persze el­sősorban a „nyitott szemű”, ta­pasztalt és reménykedő embere­ken múlik. Azokon, akikben él a bizakodás, a hit a szövetkezés jövője iránt. Azokon, akik oda­­adóan, szorgalmasan dolgoznak, s magukkal tudják ragadni a ma még kételkedőket. Falvainkban új, rokonszenves paraszti jellemvonások születnek. A hajdan maguknak élő, félrehú­zódó egyéni gazdák közül több százan elnökök, elnökhelyettesek, vezetőségi tagok, brigádvezetők, munkacsapatvezetők lettek. Ki­­sebb-nagyobb közösségek gondjai nehezednek vállukra. Ezren és ezren kaptak „új rangot” fal­vainkban paraszttársaik bizalmá­ból. A legtöbben közülük sikere­sen átestek a tűzkeresztségen és most is nap nap után megteszik, ami tőlük telik. Közben sok ta­pasztalatot szereznek, tanulnak, művelődnek, olvasnak, vitatkoz­nak, okosodnak. És nemcsak ők, hanem az egyszerű tagok is vál­toznak. Az egykor újdonsült, zsör­tölődő, követelődző, mindent osz­tani akaró paraszt ma rendre, szövetkezeti fegyelemre inti új­­donsültebb gazdatársait. Oktatja őket a nagyüzemi gazdálkodás „etikájára” és bátorítást önt a csüggedőíkbe. 11 j paraszti élet formálódik a ^ falvakban. Olyan, amelyik mentes lesz az embertelen­ségtől, a kapzsiságtól. A gyerekek juss miatt nem várják majd öreg szüleik halálát, az örökösödési pe­rek fortéiméi nem gyűlöltetik meg örökre testvért a testvérrel. Nem a föld utáni hajsza jelenti ma már az élet egyetlen értelmét, s nem a holdak száma dönti el, ki kit „szeret”, hanem a forrásban lévő, pezsgésnek indult igazi, em­beri érzelem. Deák Gyula É. M. Békés megyei Építőipari Vállalat ács szakmunkásokat, festő szakmunkásokat, láng- és ívhegesztő, épületlakatos szakmunkásokat vesz fel Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Kazinczy u. 4. tsz. 2. 15890 A május 14-i gépkocsinyereménybetét-sorsolás eredménye: ÍJjabb két autónyeremény Békés inegyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom