Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-15 / 111. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ara 50 tuiér * Világ proletárjai, egyesüljetek! 1962. MÄJTJS 15., KEDD AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA' ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, ni. SZÁM A magyar nép mélységesen együttérez a felszabadulásukért küzdő gyarmati népekkel és támogatja hősi harcukat A gyarmati és félgyarmati népek anyagi megsegítésére a társadalmi szervekből alakult országos szolidaritási bizottság májust szolidaritási hónappá nyilvánította. Ennek jegyében rendeztek a helyi társadalmi szervek vasárnap Gyulán szolidaritási gyűlést, amelyen Nánási László elvtárs, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára mondott beszédet. Megjelent a gyűlésen Balogh Imre elvtárs, a gyulai járási pártbizottság osztályvezetője, a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt megyei vezetője, Perei Gábor elvtárs, a Hazafias Népfront járási titkára, valamint Banadics Márton elvtárs, a Hazafias Népfront városi elnöke, Kohár István elvtárs, a Vöröskereszt, Bozó Józsefné elvtársnö, a nőtanács járási titkára. fl gyarmatosítók nem riadnak vissza a legkegyetlenebb terrortól sem Nánási László elvtárs beszéde eleién hangsúlyozta: a magyar nép más népekkel együtt dolgozik és küzd a legszebb célért, a népek baráti együttműködéséért, az emberi haladásért, s a béke megvédéséért, és elítél minden olyan cselekedetet, szándékot, amely útját állja az emberiség haladásának, a még gyarmati vagy félgyarmati sorban élő népek teljes függetlenségének, szabadságának. A gyarmatosítók természetesen nem nyugszanak könnyen bele, hogy Ázsia és Afrika elnyomott népei felszabadítsák magukat az elnyomás álól. Mindent elkövetnek, hogy megakadályozzák, vagy legalább késleltessék a gyarmati népek felszabadulását. Nem riadnak vissza sem az agyafúrt mesterkedésektől, sem a legkegyetlenebb terrortól, hogy a gyarmatok népeitől eddig elrabolt óriásértékű vagyonukat megmentsék és tovább növeljék, hogy gyarmatosító politikájukat tovább folytassák. A szocialista világrendszer azonban egyre nagyobb hatást gyakorol az egész emberiségre, a gyarmati népek nemzeti felszabadító mozgalmaira is. Nyugodtan állíthatjuk, hogy az imperialista erők minden mesterkedése és minden kegyetlenkedése dacára a gyarmati rendszer napjai az egész világon meg vannak számlálva. A szocializmust építő magyar nép mindig mélységes együttérzéssel tekintett a felszabadulásukért küzdő gyarmati népekre, s lehetőségeihez mérten támogatta és támogatja hősi harcaikat. A magyar dolgozó nép elnyomói, kizsákmányolói, az idegenek és a hazaiak egyaránt örökre eltűntek a történelem süllyesztőjében, s biztosra vesszük, hogy a gyarmati népek elnyomói is hasonló sorsra jutnak. Mi, magyarok elsősorban azzal támogatjuk a gyarmati népek harcát, hogy újra és újra felemeljük szavunkat a még gyarmati vagy félgyarmati sorban élők felszabadulásáért, függetlenségéért és ezentúl erőnkhöz, lehetőségeinkhez mérten anyagi eszközökkel is segítségükre sietünk. Ezért alakult a magyar társadalmi szervekből egy szolidaritási bizottság, amely május hónapját a szolidaritás hónapjának nevezte és országos gyűjtést indított a segítségre szoruló népek anyagi támogatására. A II. világháború és az 1956-os ellenforradalom után mi is sok segítséget kaptunk, elsősorban a Szovjetuniótól és a baráti szocialista országok népeitől, s hogy aránylag gyorsan talpra álltunk, ebben jelentős része volt a kapott anyagi segítségnek. Mint ahogy más népek készséggel segítettek bajainkon, a magyar dolgozók is készséggel járulnak hozzá, hogy az éhező és betegségektől sújtott gyarmati népek sorsa könynyebbé váljon. A továbbiakban Nánási László elvtárs a béke-vi 1 úgmozgálom júliusban Moszkvában összeülő képviselőinek tanácskozását méltatta, ahol a magyar nép küldöttei is részt vesznek, hogy „ott is állást foglaljanak a fegyver nélküli világ, a teljes leszerelés, a békfc mellett.” R dolgozó emberek egyre közelebb kerülnek egymáshoz Szóljunk a mi dolgozó népünk belső szolidaritásáról, együttérzéséről is. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ezen a téren is hatalmasat léptünk előre. A felszabadulás előtt a rendszer urad sokat fecsegtek a nemzeti egységről, de ép ésszel lehetett-e elképzelni, hogy őszinte egység, egyetértés legyen a gyárak, az ezer holdak tulajdonosai, urai és az általuk elnyomott és kizsákmányolt munkások, parasztok milliói között. Nem lehetett! A régi rend urai által emlegetett nemzeti egység üres fecsegés volt. Csak a társadalmi viszonyok változása, a fejlettebb társadalmi rendszer, a szocializmus teremti meg a lehetőségeit az igazi nemzeti egység kialakulásának. Az a kölcsönös bizalom, amely ma vitathatatlanul megvan a párt, a kormány és a magyar nép között, nem azért jött létre, mert beszéltünk és írtunk róla, hanem azért, mert helyesen értelmezzük és jól alkalmazzuk a népfrontpolitikát Annak, hogy épülő szocialista rendszerünkben a dolgozó emberek egyre közelebb kerülnek egymáshoz, hogy az együttérzés, a szolidaritás egyre erősödik közöttük, napról napra több jelét láthatjuk, tapasztalhatjuk. Nem is olyan túl régen, a városi embereket az időjárás csak abból a szempontból érdekelte, hogy az nem zavarja-e a hétvégi kirándulást. Ma pedig akár gyári munkásról, akár egyetemi professzorról van szó, nem a vikend-szemlélettel nézi az időt, hanem együtt örül a jó májusi esőnek, még akkor is, ha szombaton vagy vasárnap esik. De a paraszt sem úgy tekint ma már a nyaraló városi emberekre, mint haszontalan naplopókra, hanem mint jól megérdemelt szabadságukat vidéken töltő dolgozótársaira. A szocialista ember túl tud tekinteni és túl is tekint a saját portáján, a saját községének, megyéjének, országának a határán és együtt tud érezni más munkát végző, más tájon, vagy más országban élő, dolgozó emberekkel, népekkel. Nem feledkezik meg arról, milyen imperialista törekvések veszélyeztetik az emberiség békéjét, nem feledkezik meg a gyarmati sorban kínlódó, nyomorgó népekről, szolidáris azokkal, akiket erejéhez mérten támogat társadalmi gyűjtéssel is. Majd így folytatta: Együttérzünk a gyarmati népekkel, szolidárisak vagyunk velük felszabadulásukért vívott küzdelmeikben, s őszinte szívvel kívánjuk, hogy céljaik mielőbb megvalósuljanak. Sok-sok ezer kilométerről küldjük jókívánságainkat Ázsia, Afrika még gyarmati sorban szenvedő népeinek, biztosra vesszük, hogy a szabadság napját már nem sokáig taikarják el előlük az imperialista gyarmatosítók sötét cselekedetei — fejezte be beszédét Nánási elvtárs, majd a gyűlés után megtekintette a Várfürdőt, s szívélyesen elbeszélgetett a párt- és a társadalmi szervek képviselőivel. Jelentés a földekről Százötvenen vasárnap a kondorosi Dolgozók Tsz-ben A kondorosi Dolgozók Tsz-ben vasárnap különösen a kertészetben volt nagy a sürgés-forgás. Az asszonyok és a férfiak egy része palántaültetéssel, másik része pedig a káposzta és a karalábé kapálásával volt elfoglalva. A határ másik részében pedig négy erőgép A békéscsabai Május saraboltak és háztáj Sürgeti a munka a békéscsabai Május 1 Termelőszövetkezet gazdáit is, ezért sokan vasárnap a cukorrépát saraboltak, mások a háztáji kukorica vetésével voltak elfoglalva. A traktorosoknak is 120 hold kukoricát kultivátorozott meg. Tegnapelőtt százötvenen szorgoskodtak a szövetkezet földjein. A szövetkezetiek már a múlt héten megsarabolták 450 hold cukorrépájukat és megkapálták a száz hold borsót. 1 Tsz>ben cukorrépát i kukoricát vetettek akadt munka bőven. Két erőgép egész nap vetette a kukoricát, egy gép boronáit. A szövetkezet határának másik részében pedig disztillereztek. Két traktoros fűkaszálással foglalatoskodott. Az Sz. 100. ásnák is akadt munkája. Á kamu ti Békében mind a hat brigád dolgozott Teljes ütemben dolgoztak vasárnap a kamuti Béke Termelőszövetkezet gazdái; A szövetkezét hat brigádjából alig hiányzott valaki. Mire a nap lement, 70 hold megkapált napraforgó hirdette igyekezetüket. A „gyalogosok” mellett ott voltak a íogatosok is. Egész nap 40 lófogat ekézte a kukoricát. A 210 hold cukorrépa sarabolását ma, kedden reggel kezd. ték meg. Munkacsapatonként kapják a prémiumot, egymást serkentik jobb munkára A nagybánhegyesi Zalka Máté Termelőszövetkezet állattenyésztésében és növénytermesztésében egyaránt nagy a versengés a magasabb eredmények eléréséért. A tehenészek például célul tűzték: a 168 tehén átlagos tejhozama háromezer literen felül lesz. A jó hírű szövetkezet ez évben száz holdanként száznyolc mázsa húst ad a népgazdaságnak. A késői kitavaszodás ellenére nagyon szép a határ: zöldellnek a tavaszi növények, szénabetakarító és kapáló munkacsapatoktól tarkállik a föld. A Zalka Máté Tsz tagjai elhatározták, hogy a terven felüli átlagtermésből munkacsapatonként kapják a természetbeni prémiumot. így nemcsak saját magukért, de egymás munkájáért is felelősséget éreznek. A vetéstől a betakarításig ügyelnek arra, hogy a csapaton belül mindenki a legnagyobb lelkiismerettel végezze a munkát. Az elmúlt a KIOSZ megyei Tegnap, hétfőn rendezték meg Békéscsabán a KIOSZ megyei választmányi és titkári értekezletét. A tanácskozáson a választmányi tagokon és titkárokon kívül részt vett Veszelka György, a megyei pártbizottság ipari- osztályának munkatársa, dr. Gosztonyi Miklós, a Könnyűipari Minisztérium főelőadója, Kerekes Károly, a KIOSZ Országos Központjának kiküldöttje, Duna Pál, a megyei tanács ipari osztályának kisipari főelőadója, valamint a megyei népfront bizottság és az SZTK1 alközpont képviselője. Plenter Lajos, a KIOSZ megyei titkára beszámolójában értékelte a megyei titkárság, a járási és helyi csoportok elmúlt félévi munkáját. Elmondta, hogy a KIOSZ segített a megye ötéves helyiiparpolitikai tervének összeállításában. A magunk részéről — hangfélév munkáját értékelték választmányi és titkári értekezletén súlyozta — mindent megteszünk, hogy hozzájáruljunk a lakosság javító-szolgáltató, valamint egyedi megrendelés-igényeinek minél jobb kielégítéséhez. Az idén január elsején életbe lépett kisipari nyugdíjtörvényről szólva megemlítette, hogy a rendeletet örömmel fogadták a megye kisiparosai. Plenter elvtárs beszámolójában megállapította: a kisiparosok zöme ma már bizalommal keresi fel a járási és a helyi csoportok vezetőit ügyes-bajos dolgával. Egyik legnagyobb eredménynek könyvelte el, hogy az elmúlt fél év alatt a különféle szakmákban kilenc továbbképző-tanfolyamot rendeztek. A beszámoló utáni vitában csaknem húszán szólaltak fel. A kisiparosok beszéljék a nyugdíjtörvényről, valamint a KIOSZ szervezeti munkájáról. Többen kérték, hogy következetesebben lépjenek fel a kontárok ellen, akik nemcsak a kisiparosoknak, hanem tekintve, hogy adót sem fizetnek, az államnak is kárt okoznak. Több szó esett arról is, hogyan lehetne elősegíteni a ktsz-tagok és a kisiparosok szorosabb kapcsolatát, együttműködését. Dr. Gosztonyi Miklós, a Könynyűipari Min. főelőadója ezután Baki Imre gyulai lakatos-mesternek átadta „A könnyűipar kiváló dolgozója” kitüntetést. A járási csoportok versenyében a békéscsabai lett az első, így elnyerte a KIOSZ vándorzászlaját. A helyi csoportok versenyében a tótkomlósiak szerezték meg a vándorzászlót. A járási és helyi csoportok második és harmadik helyezettjeinek vezetőit, valamint a legjobb aktívákat pénz-, illetve tárgyjutalomban részesítették. P. P.
