Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-04 / 102. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ara 50 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! Összpontosított erőt a növényápolásra A rendkívül hosszú ideig tartó tél sok gondot okozott a mezőgazdaságban dolgozó embereknek, hiszen gátolta a tavaszi talaj előkészítést, vetést Ennek ellenére a kora tavaszi növényeket a szokott határidőben vetették el a megyében. A kukoricát is május 10-ig elvetik, mint ahogyan más esztendőkben. Mindez együttesen azt mutatja, hogy a szövetkezetekben, a gépállomásokon a rendkívüli időjárásnak megfelelően készültek fel. Ennek egyik mutatója, hogy a gépállomások gépei műszaki hiba miatt a talajelőkészítés és vetés ideje alatt nem estek ki a munkából, valamint, hogy 500 gépnél több két műszakban dolgozott, a szövetkezeti gépek közül pedig száznál több dolgozott két, illetve nyújtott műszakban. Igen jól kihasználták a szövetkezetek a fogatokat is. Csaknem tízezer fogat dolgozott a tavaszi munkáknál. Ilyen az elmúlt esztendőkben nem fordult elő. Íme, a szervezettség meghozta a gyümölcsét. A mezőgazdaság munkásai csak így tudtak megbirkózni a nehéz feladattal. Mégis azt mondjuk: a növényápolás nehezebb feladata a mezőgazdaságnak. Nevezetesen a cukorrépa most sorol, máskor ilyenkor meg volt sarabolva. Ugyanakkor helyenként már a kukoricát is kapálni kell. Egyszóval: munkatorlódás van és lesz a növények ápolásánál. És szinte természetesnek mondható a tavaszi talaj előkészítési és vetési munkák jó megszervezéséből következve, hogy a legtöbb szövetkezetben a növényápolást felosztották a szövetkezeti gazdák között, nemigen akad olyan eset, mint még tavaly is, hogy néhány hold cukorrépának, kukoricának és más növénynek nem volt meg a „gazdája“, aki megkapálja. Több helyen azt is megcsinálták, hogy biztosítsák a jó növényápolást, hogy a szövetkezeti gazdák aláírásukkal is „megpecsételték“, mennyit kapálnak meg és hányszor a cukorrépából, a kukoricából és más növényből. Azt lehet mondani, hogy szövetkezeteink jól megszervezték a növényápolást. Mégis hozzá kell tennünk ismételten, hogy ez nehezebb feladat, mert torlódnak a munkák. Ezért szükséges biztosítani azt a munkalendületet, amely a tavaszi munkáknál volt. Ennek feltétele többek között, hogy a vezetők a jó előkészületeken túl operatíven irányítsák a munkákat, ennek megfelelően a gépeket, fogaterőket, a munkaerőt tervszerűen osszák el. Szükséges, hogy az elnök, az agronómus, a brigádvezetők mindennap tekintsék át, mérlegeljék a helyzetet, s a szükségleteknek megfelelő helyre irányítsák az erőket. E munkában nagy jelentősége van a munkaidő jó kihasználásának. A reggel az reggel legyen mindenkinek, mondjuk 6 órakor és nem később, este pedig ne 5—6 órakor tegyék le a kapát, hanem 7—8 órakor. Könnyű számot vetni, hogy emberenként csak napi 2 óra több munka mit jelent egy-egy szövetkezetben az összetorlódott növényápolásnál. Ehhez tartozik a családtagok minél nagyobb számú bevonása. Ebben sokat tehetnek a különböző tömegszervezetek. Nevezetesen a Kommunista Ifjúsági Szövetség az ifjak mozgósításában, hiszen 50 ezer hold kukorica védnökségét vállalta, vagy a nőtanács, hogy a télen meghirdetett 200 munkaegység-mozgalom az aszszonyok körében most gyakorlattá váljon. Csak ez a mindennapi „apró“ munkák végrehajtása biztosítja, hogy a torlódás ellenére minden növény jól és többször legyen megkapálva, csak ez biztosítja, hogy a terméshozamok olyanok legyenek ebben az esztendőben, amilyeneket a nagyüzemi, az adott agrotechnikai és a gépesítési feltételek következtében joggal elvárnak a mezőgazdaságtól. Ennek lendítő je, előrevivője az a munkaverseny a mezőgazdaságban is, amely a párt VIII. kongresszusa tiszteletére bontakozott ki. Ebben a versenyben nagy szerepük van a gépállomásokon, a szövetkezetekben kialakuló szocialista brigádoknak, melyek most jól bizonyíthatják, hogy a mezőgazdasági termés növekedésének elsőrendű katonái. Nem kevesebbről van szó, mint ötesztendős mezőgazdasági tervünk 1962. esztendőre eső részének teljesítéséről, amely azt jelenti, hogy tovább növekszik anyagi erőnk, amely forrása a népjólét növekedésének a nép igényeinek mind jobb kielégítésének. Ezért szükséges most a mező<?azadságban a növénváoolásra összpontosítani az erőket. Cserei Pál A Minisztertanács ülése A kormány megvitatta a külkereskedelmi és a pénzügyminiszternek a külkereskedelem 1961. évi tervének teljesítéséről és idei feladatainak megoldására tett előkészületekről szóló, vailamint a köz ponti népi ellenőrzési bizottság elnökének az import-anyagokkal való gazdálkodás vizsgálatáról készült jelentését. A kormány a jelentéseket jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány az igazságügyminiszter előterjesztésére elfogadta a büntétö eljárásról szóló törvényerejű rendelet tervezetét és úgy határozott, hogy jóváhagyásra a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. A Minisztertanács a művelődésügyi miniszter eflőterjesztésére — az oktatási reformról szóló törvény végrehajtásaként — rend-életet hozott a felsőfokú technikumokról. A kormány ezután folyó ügyek' tárgyalt. (MTI) Harsognak a kapák, búgnak a vegyszerező traktorok a földeken Végh Margitot, Végh Esztert, Berecz Imrét és B. Szabó Gábort borsókapálás közben találtuk a békési Október 6 Tsz határában. Frissen, fürgén járt kezükben a kapa, mert a borsóterület egyénekre van kiosztva, s egy-egy tagra 500 négyszögöl terület jut. Aztán meg az is serkentette őket, hogy már kikelt a cukorrépa és azt is sarabolni kell. Az endrődi Dózsa Termelőszövetkezet gazdái a késedelmeskedő tavasszal dacolva korán elveteményeztek. Május 2-ig már befejezték a 20 hold borsó és az 50 hold cukorrépa első sarabolását, s aztán hozzáláttak a cirok kapálásához. Miután azzal is végezteki kezdhetik a kukorica első kapálását is. Az endrődi Dózsa Tsz gazdáinak dicséretére legyen mondva, április utolsó napjaiban sehol sem láttunk olyan szépen lóemelt, már 8—10 centi magas kukoricát, mint náluk, és néhány helyen még a kondorost határban. Buzi Sándort, Hegedűs Jánost, Kürthi Sándort, Gergely Józsefet és Honti Andrást, a Békés megyei Növényvédő Állomás zetorosait és permetezőmestereit a kétsopronyi Hunyadi Tsz búzatábláiban találtuk vegyszerezés közben. Azt mondották, amennyire az idő kedvez, 3,5—í nap alatt befejezik a leszerződött 350 holdat, aztán mennek tovább a mezőberényi Aranykalász Tsz-be. Egyébként a permetezést április közepén kezdték a szarvasi ÖRKl-ben és örménykúton, ahol ez a két permetezőgéppel rendelkező brigád 9 nap alatt TOO hold őszi kalászosban végezte el a vegyszeres gyomirtást. Fejlődött a tanácsi vállalatok újítómozgalma, javult a műszaki színvonal — Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága — Tegnap, csütörtökön tartotta ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A tanácskozáson részit vettek Csollák Gábor és Mocsai Ferenc, a Minisztertanács tanácsszerveik osztályának munkatársai is. Arany Tóth Lajos elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg az ülést, majd első napirendi pontként Kocsis József elvtársnak, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa vezető titkárának, a tanácsi vállalatok újítási munkájáról szóló jelentését vitatták meg. A jelentés többek között megállapította, hogy ha minden vonatkozásában nem is hibamentesen, de fejlődött az újítómozgalom. Ez a számokból is kitűnik. 1960-ban a tanácsi vállalatoknál 119 újítást nyújtottak be, ebből 73-at fogadtak el, közüle hatvanat vezettek be. Tavaly 192 újítást adtak be az újítók, s ebből 130-at fogadtak el, 113-at pedig bevezettek. Különösen eredményes volt az újítámozgalom azoknál a vállalatoknál, mint például az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalatnál, a Békés megyei Nyomdaipari Vállalatnál és a Békés megyei Tanács Bánya- és Építőanyagipari Egyesülésnél, ahol a gazdasági és mozgalmi vezetők céltudatos propaganda-munkát fejtettek ki. Amint a jelentés, valamint a vitában is megállapították, az újítások elbírálásánál még mindig előszeretettel alkalmazzák az eszmei díjazást, gyakran még abban az esetben is, ha lehetőség van elő- vagy utókalkulációra. A jelentéssel kapcsolatban a végrehajtó bizottság több határozatot fogadott el. így többek között elhatározták, hogy az eddigiz nél szervezettebben bonyolítják te az újítási hónapokat, évenként pedig a minisztériumi vállalatokkal együttesen újítási kiállítást rendeznek. Ezenkívül a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa tanfolyamot szervez az újítási felelősök, gazdasági és műszaki vezetők részére. Ezután Kruzslitz Tibor elvtárenak, a megyei tanács ipari osztályvezetőjének a tanácsi vállalatok múlt évi termelési munkájáról, műszaki helyzetéről, valamint az idei munkaellátottságról és az előzetes műszaki intézkedésekről szóló jelentését vitatta meg a végrehajtó bizottság. A könnyűipari vállalatok múlt évi termelési tervüket, az építőiparral (Folytatás a 2. oldalon)
