Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-12 / 109. szám

1962. május 12.. szombat Szocialista munkabrigádok tagjainak látogatása lapunk szerkesztőségében Három kiló aktacsomó Teleknyi hereföld és ablakon kidobott százezrek ni az öntözés lehetőségeiről. Pedig Kedves vendégeket fogadott lapunk szerkesztősége csütörtö­kön délután. A békéscsabai MÁV-kocsiszolgálatnál dolgozó November 7 szocialista munka­brigád tagjai és az Április 4 szo­cialista brigád két tagja látoga­tott el a szerkesztőségbe. A vas­utas dolgozók érdeklődtek a szerkesztőség munkájáról, elbe­szélgettek a lap több munkatár­sával. A baráti beszélgetés után Az utóbbi két évben megkedvel­ték termelőszövetkezeteink az ön­tözéses gazdálkodást. Ennek a ha­tása kedvezően jelentkezik a szö­vetkezetek idei tervezésében. Amíg 1960-ban még csak 7022 hol­don öntöztek, tavaly már 19 ezer, II rizsföldek tavaszi, nyárelefi ] növényvédelmi munkái két részre oszlanak: 1. az állatkártevőik ellem! védekezésre; 2. a gyomnövények I vetgyaaeres irtására. A rizsföldljeinken károsító állat­szervezetek közül legelőször a tol­las árvaszúnyog és a nyári pajzsos­rák megjelenésére kell száaníta­­nuk. Ezek a csírázó, kelőiéiben lévő rizs kártevői. A tollas árvaszú­nyog éiénkpiiros színű lárvája a csírázó rizs zsenge hajtását rágja le, közvetlenül a. csíra tövénél. A rizs gyökereit ritkám bántja. Kár­tétele főleg ott lehet jelentős, ahol a rizstalaj s z orv esan yagban igém gazdag, mert a bomlásban lévő, nagy mennyiségű ezervesamyag mintegy osalogatólag hat a tavasz­­szan rajzó szúnyogokra. A tollas ár­vaszúnyog lárvája ellem id’egmér­­gekkel eredményesem védekezhe­tünk. A katasztrálls holdanként! szükséglet DDT-porozószerből 14— 16 kilogramm, HCH porozóezerből 12—14 kilogramm. Különösen jó eredmény érhető el a két készít­mény féle-fele arányú kombinálásá­val. A védökezőszeirt a csökkentett víz felszínére, vagy a lecsapolt terü­letre kell szórni. A nyári pajzsosrák („páncélos bo­gár”) az előzőnél még veszedelme­sebb, és nagyob tömegben szokott jelentkezni, kártétele egyrészt ab­béi áll, hogy megrágja a fiatal rizs hajtásait és gyökereit. Az iszap ál­landó turkál ásávail sok növénykét kilökdöiS, az árasztóvizet pedig za­varossá teszi. A kártétel mértékét a felületi vetés minősége jelentősen befolyásolja. A pajzsosrák kártétele az árasztás utáni második héten ve­szi kezdetét, és még 2—3 hétig tart. A rákök élete 4—5 hét; újabb nemzedék a .későbbiek során már nem jdlentkeztk. Közvetlen védeke­zés céljára klórmeszet, rézszulfátot vagy DDT porozószert használjunk. A kataszbrálls holdanként! szükség­let I. oszt. klórmészből 15—20 ki­logramm, rézszulfátból 8—10 kilo­gramm, 20 százalékos DDT-ből 14 —16 kilogramm. A javasolt véde­kezőszereket az áinasztóvízre szór­juk! A leosapolás nem előnyős. Június közepe táján két má­sik kártevő megjelenésére kell szá­mítanunk. Az egyik a rizsszúnyog („nylon pondiró”), a másik az ak­názó rteslégy. Nagyob kárt rend­szerint a rizsszúnyog okoz. A leg­több helyen mindem évben szüksé­ges ellene védekezni. Megjelenésük szoros összefüggésben vám a rizs fejlődését késleltet agrotechnikai és klimatikus tényezőkkel Hűvös tavasz esetén mindig nagyobb a kártétel! A fenti kártevők láryái a levélváltásban lévő rizs vizem fekvő leveleit károsítják. A rizsszúnyog a levél víz felőli oldalán tartózik o­­dlk, és hosszú csikókban rág. Az aknázó rizslégy pedig a levél bel­sejében él és aknajáratokat készít. Egy levélben, illetve levélen több megtekintették az újság szer­kesztését, majd a nyomdába lá­togattak el, ahol a nyomdászok munkájával ismerkedtek meg. Búcsúzóul elmondták: Láto­gatásukkal még közelebb kerüL- tek a laphoz, melynek rendsze­res olvasói. A látogatás viszonzá­sára pedig meghívták munkahe­lyükre lapunk szerkesztőségé­nek munkatársait. az idén pedig 22 129 holdnyi terü­letet terveztek. A megnövekedett öntözéses gazdálkodás egyrészt a közös vagyon gyarapodásában, másrészt pedig a szövetkezetiek egyéni jövedelmében jelentkezik majd. lárva Is károsíthat. Az erősen meg­rágott rizslevelek összeesnek, levál­nak, s rendszerint az egész növény­ből csak a szárcsomkok maradnak meg. Ez utóbbi két kártevő ellem úgy védekezhetünk, hogy a fertő­zött területet Idtegméreggel leszór­juk. A rizsszünyog esetébem lecsa­­polásrá nincs szükség, de az ak­názó rizs'lógy elleni védekezésnél né­hány napra a megvédendő területet feltétlen csapoljuk le. Rizsszünyog ellem HCH-ból a katasztrális holdan­ként! szükséglet 12 kilogramm, DDT-ből 14 kilogramm, az aknázó rizsilégy ellen 20 százalékos DDT porozószerből 20 — 25 kilogramm. Amennyiben a felsorolt kártevők valamelyikének jelenléte veszélyez­tetné rizsvetésúmket, ne késleked­jünk, hanem azonnal intézkedjünk. A védekezést mindem esetbem a kö­vetelményeknek megfelelően hajt­suk végre, mert az a védekezés ha­tékonyságának egyik fontos felté­tele. A javasolt készítmények ki­szórása történhet kézi eszközökkel és — a klórmész kivételével — re­pülőgéppel. A rlzsföldjeleken előforduló híd­on (kaeállfű),' szúrós káka (három­élű sás), gyékény és zsióka (sziki ká­ka) vegyszeres irtása Dikomirttal ma már megoldható. Mivel ezeknek a leggyakoribb gyomoknak herbicidL érzékenységük is különböző, ezért irtásuk sem azonos vegyszer-dózis­sal történik. A nagyon érzékeny hídőr-f éléket 1,5—1,7 kilogramm, az érzékeny szúrós kákát 2,2—2,5. kilogramm, a közepesen érzékeny gyékény-féléket és a zsióka magról kelt egyedeit katasztráMs holdam­ként 2,5 kilogramm Dikomirttal irt­hatjuk. A gyökértörzsről hajtott gyékény ellém már nedvesítőszer használata szükséges. Az ugyancsak gyöiktörzsről sarjadzott zsióka irtá­sa kétszeri permetezést Igényel. Az Jól jövedelmezett tavaly az ál­lattenyésztés a battonyai Béke Termelőszövetkezetben. Az idén még többet várnak ettől az üzem­ágtól. A terv szerint év végéig 600 hízott sertést, 53 hízott marhát, 600 hízott pulykát és 87 hektoli­ter tejet adnak a népgazdaság­nak. Tejből az első negyedévben 17 ezer litert már beadtak. A má­sodik negyedév végéig 160 hízott sertést adnak át 130 kilogrammos súlyban a vállalatnak, melyek je­lenleg már 107 kilogrammosak. Egy hónappal ezelőtt, amikor újból számot vetettek a lehetősé­gekkel, úgy határoztak a batto­nyai Béke Termelőszövetkezet gazdái, hogy terven felül az idén I Tj^arkas Pál elvtárs, a megyei tanács igazgatási osztályá­nak vezetője aktacsomót tesz az asztalra. Huppan a papírtömeg, s a nagyságát mindjárt saccoljuk is. — Lehet vagy két kiló. De Oros­házán is van belőle kilónyi. Hat hónapja húzódik az ügy és ma pontot tettem a végére. Remélem, így jó lesz majd. Hát igen, a megyei tanács igaz­gatási osztálya pontot tett az Oros­házi Faipari Vállalat telekigény­lési ügyére, de a pont előtt sok­sok vessző, pontosvessző és kérdő­jel volt. s az egész ügy, a három­­kilónyi aktacsomó súlyos mulasz­tásról, felelőtlenségről beszél. A határozat, melyet nem is tu­dom hanyadfokon és hanyadszor­­ra Farkas Pál elvtárs hozott, úgy hangzik, hogy az Orosházi Faipari Vállalat telekigénylése jogos és ezt a jogosságot három oldalnyi szö­első permetezéshez katasztrális hol­danként 2 kilogramm Dikonirtot + 0,5 kilogramm nedvesítőszert (Nl­­kepon P, Mavepon), a második per­metezéshez pedig legalább 1,5 ki­logramm Dikonirtot használjunk. (A második permetezésnél npdVe­­sítőszeire nincs szükség.) A rizs vegyszeres gyomirtását — május eleji felületi vetést feltételezve — legalkalmasabb június 15—július 10 között végezni. Vagyis a rizs bokrosodása végétől szárbaindulá­­sa közepéig. A korábbi (40 napnál előbbi) beavatkozás a rizsállomány­­bam károsodásokat Idézhet elő. A korai permetezésre különösen a Dubovszkij 129-es fajta érzékeny. A gyöktörzsről hajtott zsióka két­szeri permetezéssel történő vegy­szerezésénél fontos követelmény, hogy az első permetezést — a gyom irtási időn belül — a lehető legkorábban végezzük, a második permetezés pedig egy hét (6—8 nap) múlva kövesse az elsőt. Repü­lőgépes gyomirtás esetén, ha a ki­­adag ölendő Dikonirt 2 kilogramm vagy arnnál több, katafeztrális hol­danként 100 liternél kevesebb vizet ne használjunk, mert úgy a Diko­­ndrt nem képes teljesen feloldódini. Permetezés előtt az árasztóvíziréteg csökkentése előnyös. II rizs legellenáüóbb gyom növényei, a kakasláibfü-félék ellen ma még hormonhatású vegyszerek­kel kellően nem tudunk védekezni. Irtásuk magas vízréteg-tartással azonban többé-kevéebé megoldha­tó. A magas árasztó vízre legérzé­kenyebb a közönséges kakaslábfű (vörö6 muhar) közepesen érzékeny a nagyszemű kakaslábfű (fehér muhar) és alig érzékeny az újabban terjedő örvös kakaslábfű. Szilvássy László Szarvas, ÖRKI 60 vemhes üszővel, 25 mázsa hí­zott szarvasmarhával és 90 mázsa hízott sertéssel megtoldják tervü­ket. vegben meg is magyarázza. Per­sze még most sem teljes a döntés értéke, s hogy ez így van, lássák az orosházi ügyet elejétől. A Faipari Vállalat két és fél mil­lió Ft értékű exportláda-készítést vállalt, amelyhez megfelelő segít­séget, bőségesen faanyagot is ka­pott. A vállalat telepére száz va­gon rönkfa szállítását kezdte az Erdőértékesítő, azonban a szállí­tást tárolási hely miatt meg kel­lett szakítani, az áprilisra beter­vezett 20 ezer ládát pedig úgy kel­lett elkönyvelni, hogy egy sem ké­szült el belőle. Miért? Azért, mert a vállalatnak szük­séges 300 négyszögölnyi telket, ahol a felfűrészelt faanyagot szá­rították volna, az orosházi városi tanács igazgatási osztálya nem utalta ki. Az első elutasító határozat 1962. március 13-án érkezett a vállalat­hoz Ilovszky Béla, igazgatási osz­tályvezető aláírásával. Az elutasí­tás indokait nem tudjuk leírni, mert végeredményben az osztály­­vezető sem talált megfelelő érve­ket. Egy tény, hogy a Torna Ger­gely tulajdonát képező lucernást, mely a vállalat telephelye mellett fekszik, nem kapta meg a vállalat. TVIárcius 22-én a megyei igaz­gatási osztályvezető, mint másodfokú hatóság, megsemmisí­tette Ilovszky határozatát, azt tör­vénysértőnek mondta ki és köte­lezte az új határozat kiadására. Majdnem egy hónap telt el, április 11-én azután megérkezett az orosházi városi tanács igazga­tási osztályúnk a határozata, mely kiutalja ugyan a kérdéses telket, de 32 860 forint kártalanítási ösz­­szeg megfizetésére kötelezi a vál­lalatot. Néhány négyszögöl heréért ilyen nagy összeget kell fizetni? Dehogy. Az történt, hogy amíg a városi igazgatási osztály húzta, halasztot­ta az ügyet, addig Torna Gergely karalábéval ültette be a telket, azt öntözte és rövidesen piacra szál­lítható karalábéval dicsekszik. Ez pedig nagy összeg. Április 13-án a vállalat felleb­bezett a kártérítési összeg nagysá­ga miatt és május 9-én megszüle­tett a határozat: megkapják a tel­ket és „csupán” 17 ezer forintot kell fizetni ök. És miért ilyen későn jött meg a megyei osztály határozata? Azért, mert az orosházi tanács igazgatási osztályvezetője az ügy „nagy ismeretében” előbbi kiutaló határozatát úgy adta ki, hogy ab­ban benne foglaltatott Tornának a telekre épített lakása is. Ezt azu­tán megint keresni, kutatni kel­lett. Torna fellebbezett és így to­vább húzódott az ügy. Faikas élvtárssal kiszámoltuk azt is, hogy a 17 ezer forint kárté­rítés helyett a vállalatnak mind­­ösze 600 forintot kellett volna fi­zetnie, ha az első határozat ren­desen lát napvilágot, de így a ker­tészkedő Torna cserébe kapott tel­kén a vállalatnak kell gondoskod­nem kellett volna mást tenni, csu­pán a 47/1960-as rendelet 9. §. ér­telmében eljárni, s minden meg­oldódik. IV e gondolja az olvasó, hogy 1' ezért a 17 ezer forintért untattuk idáig, hiszen ennél sok­kal többről van szó. Ugyanis: A Faipari Vállalatnak április­ban 20 ezer ládát kellett volna le­gyártania, de mert ez nem sike­rült, 360 ezer forint termelési ér­ték esett ki, ehhez még hozzá kell adnunk azt is, hogy a megrendelő vállalat több mint valószínű, köt­­bérezni fogja az orosháziakat. Májusban ugyan gyártani kezd. ték a ládákat néhány emberrel — a tervezett ötven helyett —, de ezek minősége nem megfelelő, mert nem tudtak biztosítani kiszá­radt deszkát, s így a láda veteme­dik. Mit mondanak az orosháziak? Horváth István, a Faipari Vál­lalat igazgatója: — Nehéz az ilyen dolgot meg­érteni elvtárs, de higgye el, hogy itt nemcsak arról a bosszúságról van szó, amit nekünk a városi igazgatási osztály okozott, hanem többről, a népgazdasági érdekek figyelembe vételéről. Gondoltunk mi már mindenre a hat hónap alatt, míg ezzel foglalkoztunk, de a paragrafusok megkötötték a ke­zünket, nem tehettünk semmit. Azért nem fáradtunk el. Csak az a furcsa, hogy épp a városi tanács­csal kell hadakoznunk. Az igazgatási osztályvezetővel sajnos, nem tudtunk beszélni. He­lyette álljon itt Sinkó elvtárs, a városi tanács elnökének vélemé­nye: — Valóban hibás Ilovszky elv­társ, de nem annyira, ahogy azt a vállalatnál mondják. Most éppen ebben az ügyben van Csabán, re­méljük, megoldják. Antali Károly elvtárs, a városi pártbizottság munkatársa: — Nehéz szavakkal illetni azt a felelőtlenséget, ahogy intézték az ügyet. Felháborító annál is in­kább, mert nem egyedülálló eset. így lett nagy ügy egy telek ki­utalásából és lassan az egész város tud róla. Az emberek beszélik, a vállalat pedig várt és hadakozott, míg a döntés megszületett. De térjünk vissza a megyei igaz­gatási osztályhoz. Farkas elvtárs egy véleményen van velünk, s mint mondja: — Ügy szerettem volna megol­dani, hogy végre befejeződjék, nem­hogy újabb fellebbezések jöjjenek. Az újságíró ilyenkor kérdezni szokott. Ki a hibás? Eltekintve az előbbi esetektől, most határozott választ lehet adni. Az orosházi vá­rosi tanács igazgatási osztályveze­tője. Farkas elvtárs véleménye szerint nem járatlan jogi dolgok­ban, elsősorban felelőtlenségről van szó. De hát a felelőtlenség mértéke szerint ítélni is kell. A népgazda­ság rosszul megszerkesztett és helytelenül értelmezett elutasító határozat miatt százezreket veszí­tett, és még veszíteni is fog, mert a következményei hosszú lejára­túak. forrongunk a hibák láttán. Elítéljük s igyekszünk egy­re nagyobb súllyal kitörölni az életünkből a felelőtlenséget. Sok a dolgunk, hatalmas számok ve­zetik a munkánkat. Minden fillér­re szükség van, nem szabad ki­dobni semmit az ablakon. Mun­kánk közben még ejtünk egy-két hibát, de mindig kevesebbet. Valóban — legyen végre keve­sebb. É. M. Békés megyei Építőipari Vállalat ács szakmunkásokat vesz fel az Orosházi üveggyár építkezéséhez és a vállalat egyéb munkahelyeire. Jelentkezni lehet: Orosházán az üveg­gyári munkahelyen és Békéscsabán a vállalat munkaügyi osztályán. Kazinczy u. 4. sz. fsz. 2. 15734 Az idén 22 129 holdat öntöznek a megye termelőszövetkezetei Növényvédelmi munkák a rizsföldeken Kilencven mázsa hízott sertés — terven felül Kiss Máté

Next

/
Oldalképek
Tartalom