Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-10 / 107. szám

2 1962. május 10., csütörtök Erősödik a munkás—paraszt szövetség Békéscsabán A városatyák, presbiterek és vkilisek gyülekezete, rosszul értelmezett önérdekből a kapitaliz­mus időszakában i6 gátolta a fejlő­dést Békéscsabán, ellenezte az ipar telepítését városunkban. Nem kell a cukorgyár, mondván: nem lesz munkaerő, drágább lesz a béres, a kanász, cselédlány, megnövekszik a napszámbér stb. Az ostoba gyülekezet azon mes­terkedett, és sokszor nem is ered­ménytelenül, hogy a paraszt dolgo­zókat szembeállítsa a felvilágosul­tabb ipari dolgozóval, s a „vasalt nadrágosokat” a parasztság zsírján élősködőknek tüntették fel. A kapi­talizmus lényegéből fakadóan „aki bírja, marja” elv érvényesült, és ez jellemezte a mezőgazdaság és az ipar kapcsolatát is. A legutóbbi 15 esztendőben nép­gazdaságunk, társadalmi életünk forradalmi átalakuláson ment ke­resztül. A változások kedvezően ha­tottak' az ipar és mezőgazdaság kapcsolatának továbbfejlődésére is. Különösen jól megértette a paraszt­ság helyes politikánkat 1958 óta, és ennek eredményeként városunkban Is a szántóföld 99,6 százalékán nagyüzemi módon gazdálkodnak. Ez a változás azt jelenti, hogy erősödött államunk,, népi demokrá­ciánk, a szocializmus építésének leg­fontosabb ailapja: a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége. Azt jelenti, hogy még jobban együttműködhetünk dolgozó pa­raszt elvtársainkkal és barátaink­kal politikai, gazdasági téren. E változás új viszonyokat teremtett meg Békéscsabán is, s több mint S763 kisárutermelö gazdaságból hét szövetkezeti nagyüzem lett. Lehe­tőség nyílt a termelési tervek ki­dolgozására, összehangolására. Igaz­ságosabb lett a megtermelt Javak elosztása. Egyik embernek a másik rovására történő gyarapodási lehe­tősége csőikként. Egyre inkább ér­vényre Jut a szocialista elosztás el­ve, mindenki képessége szerint kell hogy dolgozzon, és munkája arányában részesüljön a termelt ja­vakból. Az önzés tendenciája helyett az egymást segítés és együttműködés tendenciája kerül eilötérbe. Üj kul­turális és sportlehetőségek nyílnak a dolgozó parasztok fiai és leányai eiőtt. Minden erőnkkel a termelés gyors növelésén munkálkodhatunk, megsZl iárdfthatjuk termelőszövetke­zeteinket. A paraszti dolgozók hely­zete egyre inkább hasonlít a mun­káséhoz. Ismert tény, hogy mezőgazdla­­■ Ságunk még mindig magán viseli az ország felszabadulás előtti elmaradottsága nyomait. Ezt gyor­san le kell küzdenünk, fejlődési üte­mében mezőgazdaságunknak job­ban fel keH zárkóznia a szocialista iparhoz, el kéül érnie a korszerű mezőgazdasági termelés világszín­vonalát, hatékonyan kell hozzájá­rulnia népünk életszínvonalának emeléséhez, szocialista hazánk fej­lődéséhez — maradija az MSZMP KB 1962. március 28—29-i hatá­rozata. Ugyancsak intézkedik a ha­tározat arról, hogy az ipar az eddi­gieknél több és többféle gépet, mű­trágyát és egyéb felszereléseket gyártson a mezőgazdaság számára. Városunkban -nincs műtrágya­­gyár, gépgyár, vagy más mező­­gazdasági felszerelések gyára. Ná­lunk kezdenek ugyan meghonosod­ni a KGM-vállalatok: Forgácsoló Szerszámgyár, Felvonógyár-egység, nagy tradíciója van a tégla-, a tex­til- és faiparnak. Meghonosodott a ruhaipar, rohamosan fejlődik a nyomdaipar, de túlsúlyban élelmi­szeripari jellegű üzemeink vannak. V ajon mi mivel járulhatunk hozzá az ipar és a mezőgaz­daság kapcsolatának javításához, illetve az említett párthatározat vég­rehajtásához? Élelmiszeriparunk alapanyagát nagyrészt a mezőgaz­daság termeli. Ezért az együttmű­ködés a mezőgazdasági termelés növelésében egy-egy termék terme­lésének alapfeltétele. Hogy ez mennyire így van, vizsgáljuk meg egy-jkét példán. A Békéscsabai Ba­romfifeldolgozó Vállalat évekig nem teljesítette tervét, nyilván azért, mert a baromfitenyésztés nem növekedett megfelelő ütemben. So­kan a baj okát a nagyüzemi gaz­dálkodásra való áttérésben látták. Az élet rácáfolt a pesszimisták el­méletére. A baromfifeldolgozók jól együttműködtek a tenyésztőkkel. Elsősorban politikailag győzték meg a termelőszövetkezetek tagjait a baromfitenyésztés szükségességé­­rőil, előnyeiről, és így sikerült mint­egy 15 ezer törzsbaromfit kihelyez­ni a termelőszövetkezetekbe. Jól szervezték meg a naposcsibe-ellátást is. Az eredmény az lett, hogy 1961- ben 16,1 százalékkal túlteljesítették a termelési tervüket, és a termelő­szövetkezeti parasztok is mintegy 10 millió forint többletjövedelem­hez jutottak. A jó politikai és gazdasági együttműködés újabb lehetőségek­kel kecsegtet. Ugyanis az 1962. évi tervszámok azt mutatják', hogy a felvásárlás a háztáji gazdaságok mellett mindinkább a nagyüzemekre támaszkodik, és ebben az esztendő­ben 142 millió forint jövedelmet biztosít az üzemmel kapcsolatban álló parasztságnak. Az idén is nyolcmillió forinttal több baromfit terveznek felvásárolni, mint tavaly. C másik példa nagyon űjke­­*■ letű, a konzervgyár még csak most épül, és már 78 termelő­­szövetkezettel van szerződéses kap­csolata. Több mint 26 millió forint értékű zöldségfélére kötött terme­lési szerződést. A gyár öt borsó­­cséplőgéppel segíti a mintegy ezer kataisztrális hold1 zöldborsó betaka­rítását. A cséplőgépeket a békési Szabadság, a békéscsabai Május 1 és a Kulich Gyula, a dobozi Petőfi és az újkígyós! Aranykalász Ter­melőszövetkezetben üzemeltetik. Ez komoly anyagi előnyt jelent a ter­melőszövetkezeteik számára, mivel a borsószalma és hüvely kiváló ta­karmány. Azt még nem tudjuk, hogyan zárul az óv, de abban bizo­nyosak vagyunk, hogy a munkások­nak és parasztoknak egyaránt javá­ra válik a konzervgyár létesítése. A gazdásági együttműködéssel to­vább fejlődik a politikai együttmű­ködés. Már hagyománnyá vált, hogy miindien egyes termelőszövet­kezetnek van egy vagy több patro­náló üzeme. Az üzemi munkások er­kölcsi, politikai támogatása is hoz­zájárult ahhoz, hogy Békéscsabán nincs mérteghiányos termelőszövet­kezet. A tavalyi zárszámadás adatai alapján a tsz-ek össz-vagyona a termelési alappal együtt meghalad­ja a 60 miliő forintot. A jó politi­kai együttműködés másik nagy je­lentőségű eredménye, hogy mindlen szövetkezetünkben van pártszerve­zet, és egyre több paraszt kéri fel­vételét a pártba, mind szélesebb paraszti rétegek ismerkednek meg a marxizmus-leninizmussal. A műit télen 332 tszdag vett részt pmlitkal oktatásban. KISZ és nőtanács Is mű­ködik a termelőszövetkezetekben. Munkás-paraszt találkozók, baráti beszélgetések, a kölcsönös és őszin­te segítenlakarás biztosítéka a nagyarányú árutermelés megterem­tésének. A kialakult űj helyzetnek meg­­" felelően a politikai-gazdasági téren megteremtett érdekazonosság talaján most már tovább kell lép­nünk, nem szabad tűnni az egy helyben topogást, félre kell állítani az útból a munka-halogatókat. Most már mindenki egyértelműen lásson munkához, hogy minél nagyobb terméshozamokat érjünk el, és a termények ipari feldolgozása mim­­dllg olcsóbb és gazdaságosabb le­gyen. Várai Mihály aa MSZMP békéscsabai városi bizottságának munkatársa. Az FLN részt követel az OAS elleni harcból Párizs (MTI) Az algériai városokban a hely­zet kataszrófálissá vált és a teljes „kongolizáció” felé halad — ál­lapítják meg a francia sajtó szer­da reggeli jelentései. Kedden is­mét 43 halottja volt az OAS me­rényleteinek, Algír utcáin negyed­óránként öltek meg egy-egy arab munkást vagy asszonyt. Oranban a szerdára virradó éjjel három óra hosszat szól­tak az ágyúk és nehéz gép­fegyverek. Az OAS ismét az arab negyedeket támadta. A harc áldozatainak számáról még nem adtak ki jelentést. A francia kormány csaknem mindegyik ülésén az algériai hely­zetről tárgyal, „erélyes intézkedé­seinek” azonban semmi hatása sem látszik. Az OAS a fegyverszünet óta ezernél több embert gyilkolt meg. 1609-at megsebesített, — a francia hatóságok azonban — mint a l’Humanité rámutat —, mindössze egyetlen merénylőt ér­tek tetten és tartóztattak le. Az FLN köreiben nyíltan rámu­tatnak, hogy a francia karhatalom kíméli az OAS-t, ezért elkerülhe­tetlen a felelősség megosztása. Az FLN követeli tagjainak fokozot­tabb bevonását a felforgatok el­leni fegyveres harcba. Az algériai helyi karhatalom, amelynek az eviani egyezmé­nyek szerint 40—60 000 arab katonából kellene állnia — közel két hónappal a fegyver­szünet után — gyakorlatilag még nem létezik. Az algérai ideiglenes végrehajtó szerv sem fejt ki érdemleges mű­ködést, az ultra kezekben lévő közigazgatás nyíltan szabotálja rendelkezéseit. Az európ^^k szak­szervezetei, amelyek nyíltan az OAS mellett foglaltak állást, kije­lentették, hogy csak a francia fő­kormányzóság rendelkezéseit is­merik el. Az algériai Casbah lakóinak né­hány spontán visszavágása az utóbbi napok véres merényleteire azt bizonyítja, hogy a mind ez ide­ig példás fegyelmet tanúsító arab lakosság türelmének is megvan­nak a maga határai. Ben Khedda szerda esti rá­dióbeszédét ilyen körülmé­nyek között feszült érdeklő­déssel várják Párizsban és az egész arab világában. Az FLN részéről ismét hangoztat­ták a beszéd nagy jelentőségét, amit az is bizonyít, hogy a test­vérországok rádiója öt napon át ismételten közvetíti majd az algé­riai kormányfő üzenetét. A be­széd, mint Jazid tájékoztatási mi­niszter kedden este újból kijelen­tette, konkréten megjelöli az algé­riai nép feladatait a független Al­gériához vezető úton. (MTI) Széleskörű műszaki tapasztalatcserére ad lehetőséget a Budapesti Ipari Vásár A Budapesti Ipari Vásár legna­gyobb kiállítóinak egyike a Szov­jetunió. A kiállítási anyag elren­dezéséről, a szovjet pavilon mű­Az orosháziak helyeslik az Orosházi Hírlap új megjelenési formáját Május 9-én az Orosházi Ruha­gyárban sajtóankétot tartottak, melyet Timotity Istvánná vezetett. Megjelent Cserei Pál, a Békés me­gyei Népújság felelős szerkesztője és a Békés megyei Lapkiadó Vál­lalat igazgatója is. Az ankéton tá­jékoztatták a résztvevőket arról, hogy ez év július 1-tŐl kezdődően nagyobb terjedelemben és heten­ként háromszor jelenik majd meg az Orosházi Hírlap. A hét többi napjain az előfizetők a Békés me­gyei Népújságot kapják meg. Erre az átszervezésre azért van szükség, mert a fejlődés megkí­vánja, hogy az orosháziak frissebb hírekhez jussanak, látókörük pedig ne korlátozódjék csupán a város és járás, tehát egy viszonylag szűk területre, hanem egy nagyobb kör­zetre, az egész megyére terjedjen ki. így végeredményben naponta tájékozódhatnak az olvasók mind­azokról az eseményekről és más kérdésekről, melyek közvetlenül érintik őket, de nagyobb lehető­ség nyílik kulturális igényük ki­elégítésére is, mint amit az Oros házi Hírlap eddigi szűk terjedel­mével és heti egyszeri megjelené­sével nyújtani tudott. Az ankéton megjelent ruha­gyári dolgozók kifejezésre juttat­ták, hogy teljes mértékben egyet­értenek a lap új megjelenési for­májával, ami minden bizonnyal kedvezően hat majd ki Orosháza további gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésére. PINTER - SZABÓ Amikor a szálak elszakadnak Kisregény 14. A többiek Magda lakásán vár­ták Forraié'kat. Mari halottsápad­­tan ült az egyik sarokban. Elfog­ták őket? Vallani fognak? — úgy cikáztak az agyában ezek a kér­dések, mint nyári égbolton a vil­­ámok. Pedig azt még nem is tud­­a, hogy Klement leszúrta az éj­­eliőrt. Amikor ugyanis meghal­­ották az udvar felől a kiáltozást, szaladni kezdtek. Csuti és Markos úgy futottak előttük, hogy szinte nem is tudtak lépést tartani velük. Pedig a két fiú vállán ott volt a zsák pénz és másik zsákban a szerszám. Amikor Forraiék bezuhantak a szobába, valamennyien felugrot­tak. — Megismert benneteket? — kérdezte izgatottan Magda. — Leszúrtuk! — válaszolta For. rai. Marit úgy érte ez a kegyetlen ,! szó, mint az áramütés. Leszúr­­] \ ták... Megölték... összeroskadt . a lány. Bármennyire is romlott ‘lett e társaságban, a gyilkosság gondolatáig még sohasem jutott el. De nemcsak őt, hanem Csutit és Markost is lesújtotta a hír. — Muszáj volt? — kérdezte Magda. — Muszáj... Megismerte Kle­­mentet... Percekig hallgattak, még azok is, akik a gyilkosságban részt vet­tek. És utána sem tudtak mozdul­ni a lakásból. Tanakodtak, egy­mást bátorították és arra az elha­tározásra jutattak, hogy egyelőre nem nyúlnak a pénzhez, csak azt az ezret veszik ki, ami Mari abor­tuszához kell. Még másnap dél­előtt is a lakásban ücsörögtek. Délben innen indultak él munká­ba. A kap>u előtt különváltak, hogy ne lássák őket együtt. Az üzemben olyan nagy volt az izgatottság, hogy szinte senki sem dolgozott. A hallatlan brutalitást tárgyalta mindenki. Másodszor is meg merték kockáztatni ugyan­azon a helyen. Ráadásul megszúr­ták azt szerencsétlen öregem­bert • • • Az emberek sorra otthagy­ták a munkahelyüket, kimentek a szaki programjáról M. Ljvov, a kiállítás igazgatója az MTI mun­katársának elmondotta: — Pavilonunk bejárati része a Szovjetunió gazdasági kapcsola­tairól tájékoztat. Ismertetjük pél­dául, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió közötti áru­forgalom az utóbbi tíz évben több mint négyszeresére emelkedett. Beszámolunk arról, hogy a nem­zetközi olajvezeték kiépítése lehe­tővé teszi a magyar energetikai és vegyipar olcsó tüzelő-, illetve nyersanyag-ellátását. — A Budapesti Ipari Vásár a gazdasági együttműködés egyik fontos állomása, és mi ezt az al­kalmat a műszaki tapasztalatcse­re jelentős fórumának tekintjük. Ennek jegyében állítottuk össze a vásár műszaki programját. Tudo­mányos és technikai filmeket ve­títünk, szakmai előadásokat tar­tanak a vásár alkalmából Buda­pesten tartózkodó szovjet szak­emberek, akik egyúttal ellátogat­nak majd budapesti gyárakba is, s beszámolnak arról, milyen ered­ményeket ér el a szovjet ipar — fejezte be nyilatkozatát M. Ljvov. (MTI) kerítéshez, hogy megnézzék, hol történt ez a borzasztó eset. A gyárban már éjszaka óta kint vol­tak a nyomozók. Vizsgálódtak, ku­tattak. Sok embert hivattak be ki­hallgatásra, de a Forrai-féle ga­leriből senkire nem került sor. És ők a kerítéshez sem mentek ki. Mari egyike-volt azoknak a keve­seknek, akik dolgoztak. De nem nagyon haladt a munkával. Olyan lelkiállapotban volt, hogy ha most rákérdeztek volna, ő volt-e az éj­szakai tettes, nyomban igennel felel. Már közeledett a munkaidő vége, amikor egy ismeretlen fia­talember jött be az üzembe, s elő­ször Magdához ment, majd Mari­hoz lépett. Mind a kettőjüket az irodába hivatták. Amikor az igaz­gató előszobájába lépték, a féle­lemtől, az ijedtségtől szinte gyö­keret vert a lábuk. Az előszobá­ban ott állt fal felé fordított arc­cal Forrai, Klement, Csuti és Markos. Mindegyikre egy rendőr vigyázott... Hetekig tartott a bírósági tár­gyalás. És Marinak újra és újra látnia kellett reggeltől estig édes­anyja kisírt szemét, hallania ap­ja fel-felcsukló zokogását. A rideg tárgyalóteremben visszhangot ver­tek a szavak egészen a szívéig: Beke Máriát tíz évi börtönbünte­tésre ítéli a bíróság. (Véoej

Next

/
Oldalképek
Tartalom