Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-10 / 107. szám
2 1962. május 10., csütörtök Erősödik a munkás—paraszt szövetség Békéscsabán A városatyák, presbiterek és vkilisek gyülekezete, rosszul értelmezett önérdekből a kapitalizmus időszakában i6 gátolta a fejlődést Békéscsabán, ellenezte az ipar telepítését városunkban. Nem kell a cukorgyár, mondván: nem lesz munkaerő, drágább lesz a béres, a kanász, cselédlány, megnövekszik a napszámbér stb. Az ostoba gyülekezet azon mesterkedett, és sokszor nem is eredménytelenül, hogy a paraszt dolgozókat szembeállítsa a felvilágosultabb ipari dolgozóval, s a „vasalt nadrágosokat” a parasztság zsírján élősködőknek tüntették fel. A kapitalizmus lényegéből fakadóan „aki bírja, marja” elv érvényesült, és ez jellemezte a mezőgazdaság és az ipar kapcsolatát is. A legutóbbi 15 esztendőben népgazdaságunk, társadalmi életünk forradalmi átalakuláson ment keresztül. A változások kedvezően hatottak' az ipar és mezőgazdaság kapcsolatának továbbfejlődésére is. Különösen jól megértette a parasztság helyes politikánkat 1958 óta, és ennek eredményeként városunkban Is a szántóföld 99,6 százalékán nagyüzemi módon gazdálkodnak. Ez a változás azt jelenti, hogy erősödött államunk,, népi demokráciánk, a szocializmus építésének legfontosabb ailapja: a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége. Azt jelenti, hogy még jobban együttműködhetünk dolgozó paraszt elvtársainkkal és barátainkkal politikai, gazdasági téren. E változás új viszonyokat teremtett meg Békéscsabán is, s több mint S763 kisárutermelö gazdaságból hét szövetkezeti nagyüzem lett. Lehetőség nyílt a termelési tervek kidolgozására, összehangolására. Igazságosabb lett a megtermelt Javak elosztása. Egyik embernek a másik rovására történő gyarapodási lehetősége csőikként. Egyre inkább érvényre Jut a szocialista elosztás elve, mindenki képessége szerint kell hogy dolgozzon, és munkája arányában részesüljön a termelt javakból. Az önzés tendenciája helyett az egymást segítés és együttműködés tendenciája kerül eilötérbe. Üj kulturális és sportlehetőségek nyílnak a dolgozó parasztok fiai és leányai eiőtt. Minden erőnkkel a termelés gyors növelésén munkálkodhatunk, megsZl iárdfthatjuk termelőszövetkezeteinket. A paraszti dolgozók helyzete egyre inkább hasonlít a munkáséhoz. Ismert tény, hogy mezőgazdla■ Ságunk még mindig magán viseli az ország felszabadulás előtti elmaradottsága nyomait. Ezt gyorsan le kell küzdenünk, fejlődési ütemében mezőgazdaságunknak jobban fel keH zárkóznia a szocialista iparhoz, el kéül érnie a korszerű mezőgazdasági termelés világszínvonalát, hatékonyan kell hozzájárulnia népünk életszínvonalának emeléséhez, szocialista hazánk fejlődéséhez — maradija az MSZMP KB 1962. március 28—29-i határozata. Ugyancsak intézkedik a határozat arról, hogy az ipar az eddigieknél több és többféle gépet, műtrágyát és egyéb felszereléseket gyártson a mezőgazdaság számára. Városunkban -nincs műtrágyagyár, gépgyár, vagy más mezőgazdasági felszerelések gyára. Nálunk kezdenek ugyan meghonosodni a KGM-vállalatok: Forgácsoló Szerszámgyár, Felvonógyár-egység, nagy tradíciója van a tégla-, a textil- és faiparnak. Meghonosodott a ruhaipar, rohamosan fejlődik a nyomdaipar, de túlsúlyban élelmiszeripari jellegű üzemeink vannak. V ajon mi mivel járulhatunk hozzá az ipar és a mezőgazdaság kapcsolatának javításához, illetve az említett párthatározat végrehajtásához? Élelmiszeriparunk alapanyagát nagyrészt a mezőgazdaság termeli. Ezért az együttműködés a mezőgazdasági termelés növelésében egy-egy termék termelésének alapfeltétele. Hogy ez mennyire így van, vizsgáljuk meg egy-jkét példán. A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat évekig nem teljesítette tervét, nyilván azért, mert a baromfitenyésztés nem növekedett megfelelő ütemben. Sokan a baj okát a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérésben látták. Az élet rácáfolt a pesszimisták elméletére. A baromfifeldolgozók jól együttműködtek a tenyésztőkkel. Elsősorban politikailag győzték meg a termelőszövetkezetek tagjait a baromfitenyésztés szükségességérőil, előnyeiről, és így sikerült mintegy 15 ezer törzsbaromfit kihelyezni a termelőszövetkezetekbe. Jól szervezték meg a naposcsibe-ellátást is. Az eredmény az lett, hogy 1961- ben 16,1 százalékkal túlteljesítették a termelési tervüket, és a termelőszövetkezeti parasztok is mintegy 10 millió forint többletjövedelemhez jutottak. A jó politikai és gazdasági együttműködés újabb lehetőségekkel kecsegtet. Ugyanis az 1962. évi tervszámok azt mutatják', hogy a felvásárlás a háztáji gazdaságok mellett mindinkább a nagyüzemekre támaszkodik, és ebben az esztendőben 142 millió forint jövedelmet biztosít az üzemmel kapcsolatban álló parasztságnak. Az idén is nyolcmillió forinttal több baromfit terveznek felvásárolni, mint tavaly. C másik példa nagyon űjke*■ letű, a konzervgyár még csak most épül, és már 78 termelőszövetkezettel van szerződéses kapcsolata. Több mint 26 millió forint értékű zöldségfélére kötött termelési szerződést. A gyár öt borsócséplőgéppel segíti a mintegy ezer kataisztrális hold1 zöldborsó betakarítását. A cséplőgépeket a békési Szabadság, a békéscsabai Május 1 és a Kulich Gyula, a dobozi Petőfi és az újkígyós! Aranykalász Termelőszövetkezetben üzemeltetik. Ez komoly anyagi előnyt jelent a termelőszövetkezeteik számára, mivel a borsószalma és hüvely kiváló takarmány. Azt még nem tudjuk, hogyan zárul az óv, de abban bizonyosak vagyunk, hogy a munkásoknak és parasztoknak egyaránt javára válik a konzervgyár létesítése. A gazdásági együttműködéssel tovább fejlődik a politikai együttműködés. Már hagyománnyá vált, hogy miindien egyes termelőszövetkezetnek van egy vagy több patronáló üzeme. Az üzemi munkások erkölcsi, politikai támogatása is hozzájárult ahhoz, hogy Békéscsabán nincs mérteghiányos termelőszövetkezet. A tavalyi zárszámadás adatai alapján a tsz-ek össz-vagyona a termelési alappal együtt meghaladja a 60 miliő forintot. A jó politikai együttműködés másik nagy jelentőségű eredménye, hogy mindlen szövetkezetünkben van pártszervezet, és egyre több paraszt kéri felvételét a pártba, mind szélesebb paraszti rétegek ismerkednek meg a marxizmus-leninizmussal. A műit télen 332 tszdag vett részt pmlitkal oktatásban. KISZ és nőtanács Is működik a termelőszövetkezetekben. Munkás-paraszt találkozók, baráti beszélgetések, a kölcsönös és őszinte segítenlakarás biztosítéka a nagyarányú árutermelés megteremtésének. A kialakult űj helyzetnek meg" felelően a politikai-gazdasági téren megteremtett érdekazonosság talaján most már tovább kell lépnünk, nem szabad tűnni az egy helyben topogást, félre kell állítani az útból a munka-halogatókat. Most már mindenki egyértelműen lásson munkához, hogy minél nagyobb terméshozamokat érjünk el, és a termények ipari feldolgozása mimdllg olcsóbb és gazdaságosabb legyen. Várai Mihály aa MSZMP békéscsabai városi bizottságának munkatársa. Az FLN részt követel az OAS elleni harcból Párizs (MTI) Az algériai városokban a helyzet kataszrófálissá vált és a teljes „kongolizáció” felé halad — állapítják meg a francia sajtó szerda reggeli jelentései. Kedden ismét 43 halottja volt az OAS merényleteinek, Algír utcáin negyedóránként öltek meg egy-egy arab munkást vagy asszonyt. Oranban a szerdára virradó éjjel három óra hosszat szóltak az ágyúk és nehéz gépfegyverek. Az OAS ismét az arab negyedeket támadta. A harc áldozatainak számáról még nem adtak ki jelentést. A francia kormány csaknem mindegyik ülésén az algériai helyzetről tárgyal, „erélyes intézkedéseinek” azonban semmi hatása sem látszik. Az OAS a fegyverszünet óta ezernél több embert gyilkolt meg. 1609-at megsebesített, — a francia hatóságok azonban — mint a l’Humanité rámutat —, mindössze egyetlen merénylőt értek tetten és tartóztattak le. Az FLN köreiben nyíltan rámutatnak, hogy a francia karhatalom kíméli az OAS-t, ezért elkerülhetetlen a felelősség megosztása. Az FLN követeli tagjainak fokozottabb bevonását a felforgatok elleni fegyveres harcba. Az algériai helyi karhatalom, amelynek az eviani egyezmények szerint 40—60 000 arab katonából kellene állnia — közel két hónappal a fegyverszünet után — gyakorlatilag még nem létezik. Az algérai ideiglenes végrehajtó szerv sem fejt ki érdemleges működést, az ultra kezekben lévő közigazgatás nyíltan szabotálja rendelkezéseit. Az európ^^k szakszervezetei, amelyek nyíltan az OAS mellett foglaltak állást, kijelentették, hogy csak a francia főkormányzóság rendelkezéseit ismerik el. Az algériai Casbah lakóinak néhány spontán visszavágása az utóbbi napok véres merényleteire azt bizonyítja, hogy a mind ez ideig példás fegyelmet tanúsító arab lakosság türelmének is megvannak a maga határai. Ben Khedda szerda esti rádióbeszédét ilyen körülmények között feszült érdeklődéssel várják Párizsban és az egész arab világában. Az FLN részéről ismét hangoztatták a beszéd nagy jelentőségét, amit az is bizonyít, hogy a testvérországok rádiója öt napon át ismételten közvetíti majd az algériai kormányfő üzenetét. A beszéd, mint Jazid tájékoztatási miniszter kedden este újból kijelentette, konkréten megjelöli az algériai nép feladatait a független Algériához vezető úton. (MTI) Széleskörű műszaki tapasztalatcserére ad lehetőséget a Budapesti Ipari Vásár A Budapesti Ipari Vásár legnagyobb kiállítóinak egyike a Szovjetunió. A kiállítási anyag elrendezéséről, a szovjet pavilon műAz orosháziak helyeslik az Orosházi Hírlap új megjelenési formáját Május 9-én az Orosházi Ruhagyárban sajtóankétot tartottak, melyet Timotity Istvánná vezetett. Megjelent Cserei Pál, a Békés megyei Népújság felelős szerkesztője és a Békés megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója is. Az ankéton tájékoztatták a résztvevőket arról, hogy ez év július 1-tŐl kezdődően nagyobb terjedelemben és hetenként háromszor jelenik majd meg az Orosházi Hírlap. A hét többi napjain az előfizetők a Békés megyei Népújságot kapják meg. Erre az átszervezésre azért van szükség, mert a fejlődés megkívánja, hogy az orosháziak frissebb hírekhez jussanak, látókörük pedig ne korlátozódjék csupán a város és járás, tehát egy viszonylag szűk területre, hanem egy nagyobb körzetre, az egész megyére terjedjen ki. így végeredményben naponta tájékozódhatnak az olvasók mindazokról az eseményekről és más kérdésekről, melyek közvetlenül érintik őket, de nagyobb lehetőség nyílik kulturális igényük kielégítésére is, mint amit az Oros házi Hírlap eddigi szűk terjedelmével és heti egyszeri megjelenésével nyújtani tudott. Az ankéton megjelent ruhagyári dolgozók kifejezésre juttatták, hogy teljes mértékben egyetértenek a lap új megjelenési formájával, ami minden bizonnyal kedvezően hat majd ki Orosháza további gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésére. PINTER - SZABÓ Amikor a szálak elszakadnak Kisregény 14. A többiek Magda lakásán várták Forraié'kat. Mari halottsápadtan ült az egyik sarokban. Elfogták őket? Vallani fognak? — úgy cikáztak az agyában ezek a kérdések, mint nyári égbolton a vilámok. Pedig azt még nem is tuda, hogy Klement leszúrta az éjeliőrt. Amikor ugyanis meghalották az udvar felől a kiáltozást, szaladni kezdtek. Csuti és Markos úgy futottak előttük, hogy szinte nem is tudtak lépést tartani velük. Pedig a két fiú vállán ott volt a zsák pénz és másik zsákban a szerszám. Amikor Forraiék bezuhantak a szobába, valamennyien felugrottak. — Megismert benneteket? — kérdezte izgatottan Magda. — Leszúrtuk! — válaszolta For. rai. Marit úgy érte ez a kegyetlen ,! szó, mint az áramütés. Leszúr] \ ták... Megölték... összeroskadt . a lány. Bármennyire is romlott ‘lett e társaságban, a gyilkosság gondolatáig még sohasem jutott el. De nemcsak őt, hanem Csutit és Markost is lesújtotta a hír. — Muszáj volt? — kérdezte Magda. — Muszáj... Megismerte Klementet... Percekig hallgattak, még azok is, akik a gyilkosságban részt vettek. És utána sem tudtak mozdulni a lakásból. Tanakodtak, egymást bátorították és arra az elhatározásra jutattak, hogy egyelőre nem nyúlnak a pénzhez, csak azt az ezret veszik ki, ami Mari abortuszához kell. Még másnap délelőtt is a lakásban ücsörögtek. Délben innen indultak él munkába. A kap>u előtt különváltak, hogy ne lássák őket együtt. Az üzemben olyan nagy volt az izgatottság, hogy szinte senki sem dolgozott. A hallatlan brutalitást tárgyalta mindenki. Másodszor is meg merték kockáztatni ugyanazon a helyen. Ráadásul megszúrták azt szerencsétlen öregembert • • • Az emberek sorra otthagyták a munkahelyüket, kimentek a szaki programjáról M. Ljvov, a kiállítás igazgatója az MTI munkatársának elmondotta: — Pavilonunk bejárati része a Szovjetunió gazdasági kapcsolatairól tájékoztat. Ismertetjük például, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti áruforgalom az utóbbi tíz évben több mint négyszeresére emelkedett. Beszámolunk arról, hogy a nemzetközi olajvezeték kiépítése lehetővé teszi a magyar energetikai és vegyipar olcsó tüzelő-, illetve nyersanyag-ellátását. — A Budapesti Ipari Vásár a gazdasági együttműködés egyik fontos állomása, és mi ezt az alkalmat a műszaki tapasztalatcsere jelentős fórumának tekintjük. Ennek jegyében állítottuk össze a vásár műszaki programját. Tudományos és technikai filmeket vetítünk, szakmai előadásokat tartanak a vásár alkalmából Budapesten tartózkodó szovjet szakemberek, akik egyúttal ellátogatnak majd budapesti gyárakba is, s beszámolnak arról, milyen eredményeket ér el a szovjet ipar — fejezte be nyilatkozatát M. Ljvov. (MTI) kerítéshez, hogy megnézzék, hol történt ez a borzasztó eset. A gyárban már éjszaka óta kint voltak a nyomozók. Vizsgálódtak, kutattak. Sok embert hivattak be kihallgatásra, de a Forrai-féle galeriből senkire nem került sor. És ők a kerítéshez sem mentek ki. Mari egyike-volt azoknak a keveseknek, akik dolgoztak. De nem nagyon haladt a munkával. Olyan lelkiállapotban volt, hogy ha most rákérdeztek volna, ő volt-e az éjszakai tettes, nyomban igennel felel. Már közeledett a munkaidő vége, amikor egy ismeretlen fiatalember jött be az üzembe, s először Magdához ment, majd Marihoz lépett. Mind a kettőjüket az irodába hivatták. Amikor az igazgató előszobájába lépték, a félelemtől, az ijedtségtől szinte gyökeret vert a lábuk. Az előszobában ott állt fal felé fordított arccal Forrai, Klement, Csuti és Markos. Mindegyikre egy rendőr vigyázott... Hetekig tartott a bírósági tárgyalás. És Marinak újra és újra látnia kellett reggeltől estig édesanyja kisírt szemét, hallania apja fel-felcsukló zokogását. A rideg tárgyalóteremben visszhangot vertek a szavak egészen a szívéig: Beke Máriát tíz évi börtönbüntetésre ítéli a bíróság. (Véoej
