Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-06 / 104. szám

tMS. május 6., vasárnap Számúéi Marsok: Elbeszélés az ismeretlen hősről... Keresik a fényképészek, tűzoltók és katonák, minden zugot átfürkésznek érte sok-sok napon át, ám nyomára semmi út eddig el nem vezetett — igy keresnek régen egy fiút. Tán húsz éves lehetett, középmagas, izmos fajta. Fehér sporting feszült rajta, a sapkája fehér szintén. Tomászjelvény volt az ingén, de felöle, egyelőre senki sem tud többet, mint én. Sok az ilyen izmos termet, sportsapkát sokan viselnek, és hány fiú hord fehér inget, ki számolná össze mindet? — Sok fiú jár köztük szintén, tomászjelvényt hordva ingén. Amerre csak szemünk néz, mind munkára, harcra kész. Hát ki ö, — milyen határ szülte, s küldte hozzánk? Ki e fickó? Milyen madár? Tett a tűzre rossz fát? Miért keresi a főváros, tán amit tett, vétkes, káros? Hallgass meg, mert a nép így mondja történetét; Moszkvában egy Ifjú legény villamossal utazott... Fehér sapka volt a fejte és mert vidám tavasz volt a villamos peronján állt meg ott, amott, ... És amíg csattogtak a kerekek, gyors ütemre ő víg nótát énekelgetett. Am eléje vad és rémes látvány villant hirtelen, egy ablakiból láng és füst száll s ott valaki integet, Fölfelé már izgatottan bámulnak az emberek. Tűzben, füstben — ki az ottan? Ki hadonász? ... Egy gyerek! Gyorsan dönt a fiú, hisz most drága minden pillanat. Leugrik a villamosról, már az úton kint szalad. Kocsik előtt átrobog, felkúszik a csatornára, egyre feljebb hatol már a füst felé, hol láng ropog! Magasan az utca felett, ég és föld között fent lebeg, már negyedik, már ötödik, már legfelső emelet.., Eléri a párkány fokát? Fenn az ablak tüzet okád, és fekete füst tekereg. Még egy méter . i. Kúszik feljebb, elcsigázva csúszik feljebb. Fojtja a füst — de feláll végre ama keskeny párkányszélre, és már a kisleányt átkarolván fordul is a párkány ormán. Percre támasztott egy oszlopot és jobb lábát az inga mozgót, leteszi a bal láb elé s megindul az erkély felé. Párkánytól az erkélyráesig egyet lépett. Most a másik lépést lépi... s kettőt kell még lépni lassan,., S ellép nagy vigyázva a középtől — k-mrol a nép szívszorongva néz föl. Lép, — megáll, — lép, — megáll — és in a rácshoz érve már, gyorsan ugrik rajta át. Az erkély ajtaját beiöki, majd eltűnik a legény és gyermek. Füstbe por vág sűrű csíkkal, tűzoltóság gépkocsikkal ideszáguld szirénázva — hozza már az égő házba segítégét hősi bad, csillog a sok rézsisak. Perc alatt elszalad százfelé a sok sisak, alig lehet látni őket.,. A magasba létrák nőnek, s fokaikra fürgén hágva fut a csapat füstbe, lángba. Tűzbe roppan fent a szép ház, visszafüstöl már a széngáz, Küzd a kemény vízsugár... lent egy asszony sírva jár. szívéből a jajszó árad: mentsétek meg leánykámat! Jó tűzoltók igy felelnek: Fent a házban nincsen gyermek! A sok lakást, tetőt, padlást embereink mind bejárták — és nem találták a leánykát. S most a házból kilépett a polgártárs, a névtelen. Inge rongyos, csupa rozsda, bőrén seb töméntelen. Vérzik a sok seb, mindahány — s karján ül a kisleány. Édesanyját átölelve sír a gyermek: Anyukám! — a fiú meg felpattan a villamosra s azután csak az árnya látszik még a kocsiablak üvegén, — dudorászik, s túl a sarkon már el is tűnt a legény ... Keresik a fényképészek, tűzoltók és katonák, minden zugot átfürkíszaelt érte sok-sok napon át. Am nyomára semmi út eddig el nem vezetett — rég keresnek egy fiút.., Tán húsz éves lehetett, középmagas, izmos fajta. Fehér sporting feszült rajta, a sapkája fehér szintén tomászjelvény volt — az ingén. De felőle, — egyelőre, — senki nem tud többet mint én. Sok az ilyen izmos termet, sportsapkát sokan viselnek. S hány fiú hord fehér ingét! Ki számolná össze mindet. S hány fiú jár köztünk, szintén tomászjelvényt hordva ingén? Amerre csak szemünk néz: Mind dicső, hőstettre kész. a TUDOMÁNy hummus VIlÁcÁRŐi Védekezés a kopaszodás ellen Már csak külföldi lapokban lát­hatunk olyan — sietve megjegyez­zük: szélhámos — hirdetéseket, amelyeken daliás férfiak fejének egyik oldala kopasz, a másikat dús hajzat borítja. Természetesen a reklámozott hajszesz, kenőcs, vagy más eljárás eredményeként... Ilyen nincs, bármennyire is szeret­nék egyesek, anyagi áldozatoktól sem riadva vissiza... S aki vala­mennyire is tisztában van a fér­fiak 40 százalékát „sújtó” hajhul­lás, kopaszodás mibenlétével, alig­ha hajlandó túlzott áldozatokra. A reklám, az üzleties szellem ebbén az esetben is az emberek tájéko­zatlanságát és hiszékenységét használja ki. A rendellenes, beteges hajhul­lásnak többféle oka lehet — de nézzük először a leginkább elter­jedt tévedését. Sokak szerint a szellemi munka „tágítja” a kopo­nyát, s ettől pusztulnak el a haj­hagymák. Ezernyi lángelme — Leonardo da Vinci, Goethe, Pus­kin, Einstein, Arany János és má­sok képe cáfolja ezt a biológiailag is alaptalan nézetet. Az igazi okok között elsőnek említhető az átöröklés, amely tud­valévőén nem jár mindig „egye­nes úton”. Lehet a papa (sőt a nagypapa is) dúsihajú, ez még nem ok arra, hogy magunknak is igé­nyeljük ezt az örökséget. Sajnos, távolabbi ősök és oldalági roko­nok, például nagybácsik is közre­működhetnek az átöröklésben. S ez azt jelenti: nincs orvosság! Időleges (és helyileg körülhatá­rolt) kopaszodást okozhatnák egyes betegségek (például tífusz). Az orvos ezt nyomban felismeri, s mint melléktünetről, meg is nyug­tatja a beteget. A gyógyítható és befolyásolható {megállapítható, halasztható hatá­lyú) kopaszodás határai gyakran elmosódnak. Okai lehetnek a hor­monműködés zavarai (a hajhagy­mák kémiai károsodása), vagy a faggyúmirígyek túlzott váladék­termelése (orvosi néven seborr­hea — ez lényegében fizikai árta­lom, mivel a zsíros fejbőrön eltö­mődnek a hajgyökerek, s mind gyérebb és satnyább az „utánpót­lás”). Mit tegyünk tehát, ha kopaszo­dunk? Egyik lehetőség, hogy bele­nyugszunk (a fejbőr tisztán tartása ebben az esetben is kötelező!) A másik lehetőség: orvoshoz fordu­lunk. Ötven százalék az esély ar­ra, hogy a szakszerű kezelés (orvosilag tanácsolt • ha j szesz, esetleg besugárzás alkalmazása) és az egyébként is tanácsos, ésszerű életmód (tartózkodás a fűszeres ételektől, szeszes italoktól) meg­állítja a rohamos, idő előtti haj­hullást, vagy olyan életkorra tolja ki, amikor hiúsági szempontok már kevéssé játszanak szerepet... Gy. I. Kétezerben már csak napi három órát alszunk „Az alvás lassan, de biztosan kimegy a divatból” — mondotta dr. Magralore Pai, a londoni Belmont kórház konzultáns pszichiátere. „Kétezerben leg­többünknek elegendő lesz napi három órai alvás” — mondotta dr. Pai, aki 37 év óta foglalko­zik az alvás problémáival. „Már mostanában annyi tennivalónk akad esténként, hogy egyre ke-Új tűzveszély-források, új oltóanyagok Repülőgép-tüzek alkalmával megdöbbenéssel tapasztalták, hogy a magnéziumötvözetű alkatrészek a legjobbnak tartott haboltók be­vetése ellenére is tovább égtek. Ugyancsak olthatatlan tüzek tá­madtak urán, plutónium és főként tórium levegőbe kerülő porának égésekor. Az újfajta oltóanyag keresése közben a Dounreay-i atomkutató laboratóriumban szervetlen klori­­dok és fluoridok könnyen olvadó keverékének száraz porához jutot­tak, amelynek lobbanáspontja ala­csonyabb az oltandó fémekénél. Ezzel két jelentős eredményt ér­tek él: egyrészt az oltópor az égő felületre ráolvadva, védő réteggel vonja be azt és elzárja a környe­ző levegőtől, másrészt olvadáskor meleget von le az égő felületről és ezzel hűti az égő fémet. Az uránt, a plutóniumot, a tó­riumot tároló raktárakat máris felszerelték ilyen poroltó anyag­gal, mert hiszen esetleges égésük­kor mérgező oxidok fejlődnek és azonkívül ezek az anyagok oly ér­tékesek, hogy mentésükre minden óvintézkedést érdemes megtenni vésbé szívesen fekszünk le. Agyunk aktívabbá vált és tes­tünk jobban táplált. Egyre ke­vesebb alvásra lesz szükségünk és egyre kevésbé kívánjuk majd az alvást” — mondotta a londoni orvos. Szúnyogcsalogaló és irtó Régóta ismert, hogy szúnyogok és más .rovarok az ibolyántúli suga­rakat nemcsak érzékelik, hanem kedvölik is. Egyes rovarok pedig éppen ennek révén tájékozódnak. A rovaroknak az ibolyántúli suga­rak iránti érzékenységét használja ki a szúnyogcsalogató és irtó be­rendezés. Lényege egy körkörös ibolyántúli sugárforrás és az ennek közepébe elhelyezett szívóventillá­­tor. Az ibolyántúli fény odacsalogat­ja a rovarokat, a levegőáram ped'ig egy műanyag tasakba szívja be őket. Lisztszállító tartály A Szovjetunióiban az „Sz-«54" jelzésű új Üszt­­szállító-beirendezést az Építő- és Szállítógépek Kutatóintézetében ter­vezték. Az adagoló nyí­láson át 7 tonna lisztet lehet a tartályba tölteni A berendezés teherautó­val vontatható félpótko­csira van szerelve. A 7 tonna kirakásához mind­össze Iá perc kelL Sokféle szerszámot, gépet, szer­kezetet használ az ember szinte naponta, amiről nem tudja, hogy működik, sőt még ha jól utána gondol se tudja elképzelni, hogy miért is működik. Ezek közé tartozik a golyóstoll is. Pedig igazán nem bonyolult szerkezet, legalábbis annak, aki ismeri, hogy mennyire nem bo­nyolult, megítélheti az olvasó is. Van először is egy három mm átmérőjű és 15 mm hosszú sárga­réz rúd. Ebből lesz a golyósiron csúcsa. Ebbe belemarják 0,55 mm mélyen a golyó fészkét és egy 0,6 mm átmérőjű fúróval alakítják a 33 mm hosszú kapillárfuratot és az 1,4 mm átmérőjű festékvezető furatot. Hogyan ír a golyóstoll? Ezután a csúcsot szorosan és hé­zagmentesen a festéktárolásra szolgáló sárgarézcsőbe illesztik. A különleges festéket ezután nagy atmoszféra-nyomással a csúcs fe­lől a tartályba nyomják, de óvato­san, nehogy légbuborék kerüljön bele. Mikor mindez megtörtént, az 1 mm átmérőjű rendkívül fino­man megmunkált acélgolyót a fé­szekbe helyezik és a csúcs végén egy olyan peremet készítenek hogy a golyó ne eshessek ki, de azért a fészekben könnyen forog­jon. Amikor a golyó forog, a háta mögött lévő festékből egy nagyon vékony filmréteget tud előrehozni anélkül, hogy a perem ezt a festé­ket letörölné. S ha minden rend­ben van, akkor a golyóstoll már ír is. Ha azonnal nem ír, próbáljunk rálehelni, sőt az sem baj, ha a csúcsot gyufa lángjánál egy kicsit megmelegítjük. A festék ugyanis a 20 fok Celsius körüli hőmérsék­letet szereti a legjobban, s ha so­káig van hűvös helyen, besűrűsö­dik. S még egy tanács: ne nyomjuk túlságosan a tollat, mert 35 gramm nyomásnál ír a legjobban. Ugye nem is olyan bonyolult? Aba István

Next

/
Oldalképek
Tartalom