Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-06 / 104. szám
4 1962. május 6., vasárra* Mi hiánysik as új darabból ? — Színházi jegyzet a bemutató után — (SzcH'iaUsta főáréndizet'iink. A TULAJDON VÉDELME (A társadalmi tulajdon védelme) A színház emlékeztető műsorfüzetét forgatva rábukkantam egy sorra: „Állásfoglalása ingadozás nélküli, mindig egyértelmű, a szocializmus építése szempontjából hasznos és világos...’’ Csizmarek Mátyásnak, a Békés megyei Jókai Színház szervezésében előadott Apja lánya írójának állásfoglalásáról nem nehéz bírálatot monoani. Sok más darabja bizonyítékul siet, s kétség sem merülhet ezzel kapcsolatban. Most mégis úgy kezdeném jegyzetemet, hogy a színház most bemutatott darabjával valami nincs rendben. És ami hibádzik, az épp az idézett „hasznosság” és „világosság” fogalma körül mozog. Ha sorjában mondom véleményemet, könnyebben tudunk az olvasóval egyezségre jutni, s ezért ne térjünk ed a szokásos ismertető formától. Lássák csak: A darab a magyar falu nagy átalakulásának, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában játszódik. Akkor, amikor a parasztság átélte a sorsok formálódásának, későbbi tisztulásának történelembe illő korát, amelyben bizony, éppen jelentőségét figyelembe véve. nagyon sok — a színpadi munkát segítségül híva — drámai elem vegyül. Persze minden, ami drámai, lehetőséget ad, sőt kínál a vígjáték megírására és a szerző az Apja lánya megalkotásakor helyesen kereskedett. A faluban egy régi — a Dózsa Tsz — mellett új is alakult, az Aranykalász. A Dózsa megalapozott gazdasága erős, s az Aranykalász még azzal is veszít, hogy Szanda Gábornak, a Dózsa elnökének fúrfangja miatt a falu szőlősgazdái — akik egyébként a legtöbb értéket vitték a termelőszövetkezetbe — a Dózsába lépnek. Sikerül Bokor Mihályt, a legjobb szőlősgazdát is meggyőzni és ő is Szanda Gábor termelőszövetkezetének belépési nyilatkozatát írja alá. A lány, Eszti, akinek egyébként a szíve most is sajog még Szanda Gábor szerelme miatt, 6 mert megcsalatva tudja magát, nem hajlandó apját követni és az Aranykalász Tsz tagja lesz öthónapos KISZ-tanfolyam elvégzése után a termelőszövetkejet elnökének választják, mert a tagság nem bízik Szalontainéban, a bűnösen nyakas elnöknőben. Ahogy ilyenkor lesini szokott, a hajdani szere, lem Eszti és Szanda Gábor között újraéled, melynek, mi sem természetesebb, az lesz a vége, hogy a Ezerelemmel együtt a két termelőszövetkezet „összeházasodik”. A darab cselekményét azután színesítik még az idehozott mel-A megyénkben remüavill népszerű szerencsejáték nagyszámú kedvelőinek a 13. játékhéten ismét „csemegéket" szolgáltatott Fortuna szeszélye. A 17. heti békéscsabai lottósorsolós eredményeként jelentkező, viszonylag „elaprózott" nyereményeket e héten ismét nagy Összegek váltották lel. A pénteki budapesti sorsolás eredményeként ugyanis az egész országban mindössze 21 négytalálatos szelvény akadt, s ezekre egyenként nem kevesebb, mint 149 419 forint nyeremény jut. A lottőzók örök íratlan törvénye, hogy e játékban semmilyen logika nincs s kizárólag a foo-gandó szerencse kiszámíthatatlan szeszélye dönt a nagy összegű nyeremények „odaítéléséről .. “ E megállapítást erősíti meg az e heti eredmény is, miután az említett 21 négytalálaitosből három megyénkbe került 1 A 3 205 294 számú játélkjegy feladója Buri Ferencné, Zsadány, Hámán Kató u. 3. sz. alatti lakos, aki a szelvény lékadakók, Fülesné, az örökké szerelmes és mindig kíváncsi „vígözvegy”, és Sombor Zsiga, aki a darabban a „Deus ex maohinát” helyettesíti, mindent renbe hoz, s közben pár hétre, a fogadások megnyerésével biztosítja a fröccsrevalót is. Hát erről szólna a darab, az Apja lánya, s most ide kívánkozik a jegyzet elején feszegetett kívánalom is. Azt mondottuk, hogy a parasztság akkori nagy átalakulása, sorsformálódása vígjátéki elemeket is hordoz. Egy percig sem lehet erről vitatkozni. Arról már inkább, hogy a társadalom ilyen formálódása követeli a szatírát, s az Apja lánya — bár ha ennek is készült — vajmi keveset hordoz ebből. Okosan, végtelenül nagy nagy rutinnal összehozott helyzetek, az „egy falu — egy nóta” vagy egy falu — két nóta” darabbeli ismétlődése, a rossz vezetők kicserélése még nem szatíra és főleg nem a szocializmus építése közben adódó fonákságok kifigurázása. Ezt akkor sem lehet annak venni, ha az egész film- és drámairodalmat figyelembe véve, annyira hiányoljuk, hogy könnyen szatírának mondunk olyat is, ami nem az. Ezzel az okfejtéssel azután szóltam arról is már, hogy miért hibádzik a „hasznosság” fogalma Tessék elképzelni, hogy az Apja lányát Tarhoson adja elő a színház és a sorokban ülő termelőszövetkezeti tagok megkérdezik: — Hát csak ennyiből állt volna a mi sarsfondúlásunk? Hát csak ennyi lett volna a mi életünk fonáksága? Félreértés ne essék. Az előadás alkalmával jól szórakozik a közönség, hiszen számtalan helyzet, néha ízléstelennek tűnő beszólás is adódik. De hát mi ebben a hasznos? Szó volt arról is, hegy a „világossággal” is baj van. Itt azt kell elmondani, hogy a helyzetek túlon-túl is világosak. Érthető itt minden. Ha nem sikerül a fejlődést elősegíteni, akkor jön az öreg Sombor Zsiga hat nagy íröccsel (vagy lehet, hogy csak hárommal) a gyomrában, s egy jól sikerült fogadással megold mindent. Mi sem természetesebb, hogy ezek után azt kell kérdeznünk, miért választotta éppen ezt a darabot a Békés megyei Jókai Színház. Ügy gondoljuk azért, mert kutatja, keresi a mi életünk újszerű megmutatását, s azért, mert a tervezett Hajnali tűz — melyet valóban nem tudtak volna szerepezni — helyett valamiféle par raszt-darab kellett. A színház becsületére legyen mondva, azután a rendező, és a szereplőgárda befeladósatoxr még aJigiia gondolt arra, hogy néhány napon helül másfél százezres nyereményt vallhat magáénak.. A másik két négytalálatos szelvény gazdája még nem ismeretes, de annyi bizonyos, hogy a 3 280 391 számú játékjegyet Orosháza körzetében a posta, míg a 3173110-es szelvényt a békéscsabai totó-lottó kirendeltség hozta forgalomba. A szerencse szeszélyes csapongására egyébként ml sem jellemzőbb, mint az, hogy a szegedi 3. sz. totó-lottó körzeti iroda három megyéire kiterjedi) működési körzetében ezúttal mindöszsze négy ilyen nagy összegre jogosító, szerencsés lottószelvény akadt, s ezek közül is, mint az elmondottakból kitűnik. három megyénkben! Jó napjuk lesz hát a szerencsés nyerőknek május 16-án, amikor a nem mindennapi nyeremények kifizetésre kerülnek. K. M. csületére is, hogy mindéért megtettek a siker érdekében. A rendező Körösztös István nagy szeretettel ápolta Csizmarek darabját. Már a választáskor, pár hónappal ezelőtt is szó esett erről Segítették őt a színészek is, akik egyéni értékükből adtak anynyit a darabhoz, hogy — persze módjával illetjük — siker is volt a premieren. A szereposztás is találó volt. Tetszett a közönségnek, nekünk is Bánffy Frigyesnek, a színház bonvivánjának Bokor Mihály-alakítása. El kell mondani, hogy nem az újdonság, hanem az alapos, felkészült munka volt kedves Bánffy Frigyestől, akinek minden mozdulata igazán színes, élettel teli parasztembert tudott elénk teremteni. A tollhegyre kívánkozik: Bánffy Frigyes kiváló öregparaszt-figura. Ügy hiszem, sokat fogunk még emlékezetes Bánffy-alakításról írni. Egy példát említek: a darab legjobb jelenete a belépési nyilatkozat aláírása. Ez nem Csizmarek érdeme, hiszen szöveg nincs hozzá, de Bánffy kiválóan, sokáig emlékezetesen csinálta meg, s ez a színész érdeme. A nyakas parasztembernek még konokabb lánya, Eszti, Déry Mária volt. Bár a cím is róla szól, nem ő volt a darab központosított figurája, mégis meg tudta mutatni, hogy a címszó neki készült és a kialakult rutinjával, tehetségével korrigálta a szöveg korlátáit. Szanda Gábort, a Dózsa elnökét Rajna Mihály hozta színpadra. Többet adott ez a fiatal színész, mint eddigi darabjaiban, de még nem mindent. Biztató, hogy izgatott egyénisége mögött rejlő tehetsége vitathatatlan. A darabban két alaknak, Fülesnének és Sombor Zsigának tartogatta a poéneket az író. Nekik azután alaposan hagyott. Különösen Fülesnénék, akit ezernyi színnel, gazdagon hozott elénk Szendrey Ilona. Ebben azonban semmi meglepő nincs. Tehetséges színésznő Szendrey Ilona és nincs törés — nem is enged magának — az évad sorozatában. Sombor Zsigának már kevesebb poén jutott, mint Fülesnének, de a rendező, Körösztös István jól rendezte ma. gát is, s nem rajta múlott, hogy szép összeget nyert meg fogadásaival azt hiszem, sokat is a darabban. Cyurcsek Sándor Mískája jó volt. Még ajkkor is, ha életében először játszott parasztfigurát, s enged remélni, hogy későbbi alakításaiban sokkal több színt, életet fog majd hozni Bende Attila süket kőművese jó volt Mátyás Jolán tsz-elnöknője, minden makacssága ellenére is több szint káván. A sirató aszszonyokra több gondot kellett volna fordítania a rendezőnek. Suki Antal díszletei szokásosan jók voltak. Ezzel azután választ is adtunk a címben feltett kérdésre. Mi hiányzik az új darabból? Sok minden, ami megújult, problémákkal teli életünkre jellemző. S mi van benne? Színészi és rendezői többletmunkák. Kiss Máté Békéscsabai pénzintézet érettségizett, gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírót keres felvételre. Jelentkezés önéletrajz beküldésével „Perfekt, 15727” jelige. Cím Magyar Hirdető, Békéscsaba. 15727 A társadalmi tulajdon mindkét formájának — vagyis az állami (össznépi) és a szövetkezeti tulajdonnak — védelmére mindazokat az eszközöket igénybe lehet venni, amelyeket korábbi írásainkban már ismertettünk. Szocializmust építő népi demokratikus államunkban fokozott jelentősége van a társadalmi tulajdonnak és ezen fokozott jelentőségnek megfelelően ez a tulajdoni forma fokozott, tehát olyan védelemben is részesül, amely védelem a többi tulajdoni formát már nem illeti meg. A fokozott védelem szolgálatában — a büntetőjogi védelem mellett — igen jelentősek a polgári jogi eszközök is. Ilyenek: 1. Az állami tulajdon védelmében nemcsak a tulajdonos, tehát az állam, de a vagyontárgy kezelésére hivatott állami szerv, valamint a vagyontárgyat használó szövetkezet is felléphet. Ez bizonyos törést jelent azon elv alól, hogy a tulajdon védelmének eszközeit csak a tulajdonos veheti igénybe, azonban a társadalmi vagyon kezelője, illetve a vagyontárgy használója a jogsértésről nyilván hamarabb tudomást szerez és ha a tulajdon védelmének eszközeit nem tudná igénybe venni, az a társadalmi tulajdon károsodásával járna. 2. A Ptk kimondja, hogy az állami és szocialista tulajdon védelme, megszilárdítása a Magyar Népköztársaság gazdasági erejének fokozása, a Magyar Népköztársaság polgárainak alapvető kötelessége. Ezért az állami tulajdon megóvásában, védelmében mindenkitől fokozott gondosságot kell elvárni. Ez a fokozott gondosság adott esetben a képességek legteljesebb kifejtését, a legnagyobb fokú elővigyázatot és figyelmet, a védelem eszközeinek legteljesebb kihasználását követeli meg minden állam polgártól. A társadalmi tulajdonért való felelősség megállapításánál ezért nem az átlagember gondosságából és nem is az ügyben szereplő személy adottságaiból, hanem a legmagasabb követelményekből kell kiindulni és a felelősség alóli mentesítést csak akkor szabad kimondani, ha e fokozott követelményekhez mérten is a károkozók mindent megtettek, hogy a kárt elhárítsák, vagy csökkentsék. 3. Állami tulajdon védelme, Ha az ingatlan, vagy más termelőeszköz tulajdonjoga az állam és szövetkezet, vagy más szervezet, illetőleg az állam és magánszemély között vitássá válik, az állam tulajdonjogát védelmezni kell. Például, ha egy mezőgazdasági ingatlan tulajdona az állam és magánszemély között vitás, abból keli kiindulni, hogy a tulajdonjog az államot illeti. Vagyis a magánszemélynek kell bizonyítani azt, hogy a tulajdonjog őt illeti. 4. Állami szerv birtokvédelme. Az állami tulajdont nemcsak külső behatásoktól kell megvédelmezni, hanem meg kell védeni az állami tulajdon tervszerű elosztásának rendjét a tervtől eltérő újrafelosztásától is. Ezért a polgári jogi védelem nem mellőzhető akkor sem, amikor az egyik vállalat vagy más állmi szerv egy másiktól igényli valamely, a tervtörvény alapján az ő rendelkezése alá bocsátott dolog kiadását, vagy háborítatlan birtoklásának biztosítását. Bár ilyen esetben szorosan véve az állami tulajdon csökkenéséről, kár fennforgásáról nem lehet beszélni, mégis jogos és indokolt az állami szerv részére a birtokvédelem. így érthető, hogy a bíróságok és döntőbizottságok gyakran foglalkoznak például zsákok vagy más göngyöleg-félék visszabocsátására, elszámolására irányuló igényekkel — bérelt tárgyak, helyiségek, stb. visszabocsátásával kapcsolatos, az állami szektorok közötti vitákkal is. 5. Kártérítésért való fokozott fele-A Hídépítő Vállalat mélyépítésben jártas teljesitmény-elszá mólót keres a békéscsabai telephelyére. Ugyancsak mélyépítésben jártas művezetői keres a gyomai munkahelyére. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: Hídépítő Vállalat építésvezetősége, Békéscsaba, Bameváiltelep. 15718 > lösség állami tulajdonnál. Az égési társadalom szükségleteinek kielégítése és a szocializmus elvén alapuló elosztás szempontjából döntő jelentőségű az az elv, mely szerint a társadalmi tulajdon megkárosításáért mindenki fokozott felelősséggel tartozik. Ez az alapelv érvényesül a társadalmi tulajdon fokozott büntetőjogi védelmében éppen úgy, mint a munkaviszony során keletkező károk megtérítésében. A Munka Törvénykönyve 191. § 1. bekezdése szerint a dolgozó egy havi alapbérének 15 százaléka erejéig felelős a gondatlanul okozott kárért. A felelős beosztásban lévőknél, különösen az ellenőrzés elhanyagolásával okozott kárért való felelősség 6 heti munkabérnek megfelelő térítésig emelkedhet. Viszont teljes kártérítéssel tartozik a dolgozó, ha a kárt bűncselekménynek minősülő magatartással okozta, ami a teljes kár összegének kétszereséig emelkedhet. A kereskekedelmi dolgozóknál a leltárhiánnyal kapcsolatos anyagi felelősség mértékét a jogszabály egy havi fizetés erejéig állapítja meg. A leltárhiánynál a társadalmi tulajdon védelme olyképpen jelentkezik, hogy ez a térítés anélkül fizetendő, hogy a dolgozóval szemben konkrét károsító magatartást kellene bizonyítani. Ha ugyanis a kár jelentkezésén túl gondatlan károsító tevékenység is fennforog, akkor már az előbb említett — M. T. 191. $ 1. bekezdése szerinti — felelősség lép előtérbe. Mezőgazdasági termelőszövetkezeti vagyon védelme. Ebből a szempontból különböztetni kell az egyszerű termelőszövetkezeti tag; a vagyonkezelő és a vezető-szervek tagjai, s végül raktárak és lerakatok termelőszövetkezeti tagsággal rendelkező dolgozóinak anyagi felelőssége tekintetében, mert e megkülönböztetések szerint más és más a felelősség mértéke és módja, a) Termelőszövetkezeti tagnak a termelőszövetkezet vagyonában okozott kárért való felelőssége különbözik az általános polgári jogi kárfelelősségtől éppen úgy, mint a munkajogi felelősségtől. Eszerint a tag a vétkesen és felróhatóan okozott tényleges kárt köteles megtéríteni. Ha a tag a kárt szándékosam vagy súlyos gondatlanságból idézte elő, továbbá, ha a károkozó magatartás bűncselekménynek minősül és amiatt ellene bűnvádi eljárás indul, a felelősség a kár mértékéig terjedhet. Egyéb esetben az említett kártérítési felelősség az előző évi* egy tagra eső átlagmunkaegység-részesedés értékének egy havi összege étijéig terjedhet. b) Vagyonkezelők anyagi fetetősségn. Akik munkakörüknél fogva vagy megbízásuk körében a termelőszövetkezet vagyonát, vagy egyes vagyontárgyait elszámolási kötelezettség mellett kezelik és őrzik — kötelesek a társadalmi tulajdont fokozott gondossággal éa körültekintéssel kezelni és megőrizni* kötelesek a vagyontárgyakról hiánytalanul elszámolni. Ez a felelősség tehát teljes és mindenre kiterjedő. Ugyanakkor a vagyonkezelőnek megadja a lehetőséget a törvény arra, hogy magát kimentse és bizonyítsa, hogy a kár elháríthatatlan külső ok következtében állott elő. c) Raktárosok és lerakatkezelők felelőssége. Ezek a teljes kárért felelősek, ha a raktárt egyedül, vagy állandó létszámú segítséggel, jól zárható helyiségben kezelik. Egyébként itt is a IV. fejezetben már ismertetett leltárhiányos felelősség érvényesül, éspedig az átlagos tag járandóság egy havi összege erejéig. Leltárhiányért a tag egyedül, illetve az állandó kollektíva lesz felelős, feltéve, hogy a leltári időszakban a raktárt, lerakatot folyamatosan kezelte. A kollektíva tagjai együttesen felelnek. Ilyen esetben a termelőszövetkezetnek a kárt 3 hónapon belül kell érvényesítenie. dj A termelőszövetkezet kollektív 1 szervei: ellenőrző-, felügyelő-bizottság, | valamint az igazgatóság tagjai is fe| lelősek mind a szándékos magatartásukkal, mind pedig a vétkes magatartásukkal okozott kárért. Itt a felelősség mértéke a károkozásban való közrehatás, közreműködés arányában ala- Í kul ki. így mentesülhet a felelősség alól, aki igazolhatóan a káros maga- I tartást, tevékenységet előzetesen elle- i nezte és kifogásolta. A kollektív szervek tagjait a kár keletkezésétől számíj tott egy éven belül lehet felelősségre vonni. Dr. Bakó József Dr. Márai György Dr. Fodor György Másfél százezer forintos lottónyeremények megyénkben
