Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-06 / 104. szám

2 1962. május 6., vasárnap Tanulságok a kongresszus tételeinek tanulmányozása után Senki sem vállalkozna arra, hogy egyetlen cikk keretében meg­próbálja összefoglalni azokat a tanulságokat, amelyeket a XXII. kongresszus anyagának tanulmá­nyozása adott mindannyiunk szá­mára. Csokorba kötni a vélemé­nyeket, melyek szóban és írás­ban érkeztek a szerkesztőségbe ennek kapcsán, könnyebb fel­adat. Megyénkben csaknem minden szakon befejeződött a kongresszus történelmi tételeinek megbeszélé­se s a levelekből kitűnik: amilyen félve kezdtek ehhez a különböző fokú oktatási formákon, olyan mértékben cáfolták meg ezt a „fél­­szet” az igen hasznos, szinte vé­get nem érő viták, amelyek azt bizonyították, hogy mennyire kö­zel vannak hozzánk a kongresz­­szuson felvetődött problémák, az egész emberiség legégetőbb kérdé­sei. Lipcsei Imréné Békéscsabá­ról ezt írja: „Eddig úgy gondol­tam, hogy milyen sokat is tudok én a Szovjetunióról. A XXII. kongresszus anyagának elmélyül­tebb tanulásakor döbbentem arra, hogy a valóságban milyen kevés fs az, amit erről a hatalmas or­szágról eddig tudtam. Most ér­zem csak, hogy számomra milyen nagyon sokat nyújtott a kongresz­­szusi anyag. Közelebbről megis­merhettem a Szovjetuniót, egész fejlődésében, mint a kommuniz­mus építésének országát. Megis­mert az SZKP-t, a 20 éves táv­lati terv végrehajtásának nagy ve-Gyuiai Kislakásépííő és Karbantartó Kisipari Termelőszövetkezet, Gyula Telefon: 269. A kiváló kisipari szövetkezet cím elnyerése alkalmából sze­retettel üdvözli összes megren­delőit, ügyfeleit és a szövet­kezet összes dolgozóit. Családi lakóházak építését, tatarozását és szerelését rövid határidőre, fizetési en­gedménnyel, építtető által biz­tosított anyagból, vagy szövet­kezetünk által biztosított anyagból kulcsátadásig vállal­juk. Tervrajzkészítésért és árajánlatért forduljon bizalommal szövetkezetünkhöz 247 zetöjét. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának új programja alapján megértettem, hogy miért jelenti a kommunizmus szó: a békét, a jólétet, boldogságot, gondtalan, magas fokú kultúrával rendelkező emberek életét”. Beszélgettünk kötöttárugyári munkásokkal a kommunizmus építésének perspektívájáról s a reálisan gondolkozó kétkezi mun­kások „kétmarokfcal” értették meg: hogyan kell a békéért — amely nélkül semmiféle előreha­ladás el nem képzelhető —, a ma­guk jólétéért, a nagyszerű cél megközelítéséért dolgozni. A kong­resszus tételei, anyaga erővé vál­tak a Kötöttárugyárban is, olyan erkölcsi tudatot formáltak az ed­digiek során sok dolgozóban, hogy „sültgalambra párással” soha nem következik el mindannyiunk hőn óhajtott álma, az emberiség arany­kora. Érdemes és szükséges jobban és egyre jobban dolgozni, mert he­lyettünk senki nem építi fel ha­zánkban a szocializmust — ezt a reális tanulságot szűrték le a kö­töttárugyáriak a XXII. kongresz­­szus tanulmányozásából. — Nem elsősorban az elméleti té­telek ébresztettek feszült érdeklő- < dést a termelőszövetkezeti paraszt- ; Ságban a kongresszusi anyag ta­nulmányozása során — így mondta , valaki Füzesgyarmaton. — Inkább g az az út, amelyen a kolhozok ha- . ladnak a kommunizmus felé. De . ez lenini út. Azoknak a nagyszerű eszméknek a gyakorlata, melyet a tudományos szocializmus, az al­kotó marxizmus—leninizmus je­lölt meg a mezőgazdaságban is. S ha a kolhozok a termékbőséggel megteremtik a, szükségletek sze­rinti elosztáshoz elegendő jó mi­nőségű élelmiszer-mennyiséget, s egyben biztosítják a magas fejlettségű iparnak is a nyers­anyagot, ezenközben a falu áttér a kommunista viszonyokra, meg­szűnik a különbség a falu és a város között, s a kolhozisták egy történelmi jelentőségű elméleti tételt változtatnak életté, gyakor­lattá. Ilyen „észrevétlen’ alakban jelentkezik máris a nagyszerű program hatása, szövetkezeti pa­rasztságunk gondolkodásában. Le- « hét, hogy sok helyütt még nem tu- 1 datosan, de amikor tsz-einkben t a premizálások bevezetését köve- ♦ telik, új, bőségesebb termést elérő 4 eljárásokat valósítanak meg; a* belterjes gazdálkodásra, a szako-4 sításra térnek át; vagy közös vál- - lalatok létrehozására törekszenek, ? ez mind, mind a lenini elméleti aprópénzre váltása, úí termelőszö-1 vetkezeteink erősödése, majd a t kommunista viszonyok megterem- 4 tése felé. S ez az út a mindennapi * feladatok jó megoldásán át vezet « előre. Nem véletlen hogy a me­gye mezőgazdaságában is egyre * több, a szocalista brigád cím el-1 nyeréséért versenyző csoport szer- » veződik, s szövetkezeti paraszt-1 Ságunk immár túlnyomó többsé- * ge megérti: az oszthatatlan va- * gyón növelése, a szövetkezet ál-1 landó gyarapítása biztosít számá- < re egyre jobb életét. j S ezt csak a mindennapi feladat- 1 tok, most a tavaszi munka jó el- j végzésével lehet elérni. j „Nem akarunk háborút, mert * nem rombolni, hanem építeni aka-< runk” — ezt írja levelében ifj. I Szilárd Ádám, majd így folytat-j ja: „Senki sem megy el közömbö- í sen az előtt, hogy a Szovjetunió-3 ban 20 év alatt döntő, történelmi j lépést tesznek a szükségletek sze-j rinti elosztás elvének megvalósítá- , sára. E cél egyakaratúvá tesz < minden embert, tudóst, kétkezi 1 munkást, parasztot és értelmiségit hazánkban is, mert a mi hazánk távlata sem más, mint a kommu­nizmus megvalósítása...” — Igen, Az értelmiségi, aki a szocialista társadalomban lett igezán meg­becsült emberré, a nincstelen két­kezi munkás, aki tegnap még bizonytalanra hajtotta le a fejét, a nemzetiségi dolgozó, aki annyit szenvedett a Horthy-korszakban a faji üldöztetéstől, a soviniszta esz­mék mételyétől, egyetlen hatal­mas áradatban egyesül a nagy cél eléréséért. De megmozgatja a nagy program a régi világ ural­kodó osztályaihoz tartozó embere­ket is, akik beleilleszkedtek az új társadalomba. Hiszen a kommu­nizmusban az osztályoknak még a maradványai is eltűnnek s a teljes egyenlőség uralkodik majd az em­berek között. A szocializmus lép­cső ehhez, s most kell kialakítani a népi, nemzeti egységet, amely feltétele további előrehaladásunk­nak, s ugyanakkor legfőbb bizto­sítéka hazánk erősségének a bé­ke védelmében. A kongresszus, habár közvetlenül a szovjet nép feladatait szabja meg a kommu­nizmus építésében, így ad nekünk is programot a népi, nemzeti egy­ség kialakításához, s ösztönző erőt az ország minden becsületes em­berének ahhoz, hogy egymással összefoglalva haladjunk előre a kommunizmus első lépcsőjének, a szocializmusnak a teljes felépíté­sében. Varga Dezső £>íiiLék&zh Jle n dl c Adö hf z úú lü íi iura A Temes megyei Orcyfalván született 1862. május 6-án, 100 év­vel ezelőtt. Kora gyermekkorától kezdve tanított, dolgozott, küzdött. Saját erejére támaszkodva végez­te el középiskolai tanulmányait. A magántanári oklevél után a böl­csészettudományokból is doktorá­tust szerzett. Tanulmányaival ki­tűnve, állást kap a Műegyetemen. A zoológia iránti érdeklődését Hermann Ottó keltette fel, ami­kor is 1887-ben egy évi norvégiai omithológiai tanulmányútjára magával viszi. 1889-ben a Magyar Nemzeti Múzeum állattárához ne­vezték ki, ahol az állattani labora­tóriumot vezette. Ez felelt meg hivatásérzetének. 1893-ban lemond és nyilvános zoológiái preparató­­riumot és Tanszerkészítő Intézetet alapít Budapesten. Ez az első ilyen intézet volt hazánkban. Nyugtalan természete nem hagyja. Expedíciókat szervez és vezet. 1906-ban Kis-Ázsiában, 1907-ben Argentínában találjuk a Buenos Aires-i múzeumok meghí­vására. A nélkülözésektől sem riad vissza. Fáradhatatlanul gyűjt. Egyetlen kísérővel átgyalogolja a lakatlan pampát, átkel a Kordil­­lerákon és Puerto Mont mellett eljut a Csendes-óceánhoz. Hazaérkezve közreműködik az Állat- és Növénykert modern szel­lemben való átalakításán, megépí­tésén. Az új Állatkert 1911-ben nyitja kapuit, melynek igazgatá-Újabb bombamerénylet Francia Kommunista Párt ellen Párizs (MTI) A szombatra virradó éjjel az OAS fasiszta banditái plasztik­­bomba-merényletet követtek el Párizs külvárosában, Issy- Les-Moulineauxban a Francia Kommunista Párt helyisége el­len. A robbanás súlyosan meg­rongálta a párt helyiségét. Em­beráldozatot nem követelt. Az Issy-Les-Moulineauxban márci-PI.NTER - SZABÓ us 10-én a francia békekong­resszus ellen elkövetett fasisz­ta bombamerényletnek három halálos és 50 sebesült áldozata volt. Az OAS merénylői a francia vidéki városokban is fokozzák tevékenységüket. A korzikai Pástiéban a rendőrség letar­tóztatott egy tizenegytagú ban­dát, amely a város gázmüvének felrobbantására készült. Amikor a szálak elszakadnak Kisregény íi. ♦ — Gyerekek, én addig egy fii­éiért sem tudok elkölteni amíg a •nagybátyáméknál lakom — szó­­_ lalt meg. > A többiek egymásra néztek és t egy rövid ideig hallgattak. Aztán » Magda szólalt meg. I — Költözz el... Ide hozzám... Jól J megleszünk ketten... » Mari nem szólt egy szót sem, I hanem felállt és elindult az ajtó 1 felé. t — Hová mégy? — csattant rá ♦ Forrni I — Haza... Ide költözöm... Most.., í A lány Hazafelé tartva azon »töprengett, mit fog mondani La­­«jós bácsinak és Klári néninek. »De mivel semmi okos nem jutott Iaz eszébe, rábízott mindent a véletlenrej majd csak eszébe jut valami, amikor Lajos bácsiók elé áll. Klári néni éppen vacsorát fő­­iZött, amikor a lány megérkezett ‘Mari odasündörgött hozzá. I — Elköltözöm... — mondta I halkan. Klári néni felkapta a fejét. — Hová? Miért? — Mert nem érzem itt jól ma­gam ... — Szó sem lehet róla! Lajos, gyere csak ki ... A konyhaajtóban megjelent La­jos bácsi. — Hallod? Mari el akar költöz­ni... Nem érzi jól magát közöt­tünk ... A taknyos! — De miért? Nem kapsz meg mindent? Bántunk? — Ügy kezelnek engem, mint egy taknyos gyereket... Most is mit mondott Klári néni? Taknyos. Pedig én egy felnőtt, dolgozó nő vagyok, önálló akarok lenni. — Megígértük szüleidnek, hogy vigyázunk rád ... Szó sem lehet rólg, hogy elköltözz... — próbált végetvetni a vitának Lajos bácsi. De Mari nem szólt egy szót sem, hanem elindult a szobájába és csomagolni kezdett. A két idősebb ember kicsit magatehetetlenül nézte a lányt, amint összepakolta a holmiját. Könyörögni próbáltak neki. sát ő látja el. Főérdeme, hogy az idegen világrészek faunája és fló­rája mellett a hazai speciális fa­jok, főleg a pusztulófélben lévők bemutatására jelentős súlyt helye­zett. Lendl olyan igazgatója volt a kertnek, aki kora színvonalán álló koncepcióval rendelkezett. Lendl Adolf nemcsak a magyar fauna feltárását tartotta élethiva­tásának, hanem a természettudo­mányokat népszerűsítő irodalmat is sok értékes közleménnyel gaz­dagította a különböző folyóiratok­ban és szaklapokban. Értekezései­nek, cikkeinek száma meghaladja a háromszázat. Kevés ideig volt oktató, tudományos munkásságá­val oktatta az ifjúságot. Kiadta és 10 éven át szerkesztette a „A ter­mészet” című folyóiratot. Születésének 100. évfordulóján, mozgalmas életét és tudományos munkásságát vizsgálva, elmond­hatjuk: egész élete során olyan nagy mértékben vette ki részét a tudomány népszerűsítéséből, hogy sok fiatal biológusnak mintaképe lehet. Busa László, a TIT Békés megyei Szervezete Biológiai Szakosztályának elnöke Rendkívüli állapotot rendeltek el az észak-spanyolországi bányavidéken Madrid (AP) A spanyol rádió pénteken este bejelentette, hogy Franco korma­­mánya rendkívüli állapotot ren­delt el az ország északi bányavi­dékén, Asturia, Vizcaya és Gui­­puzeos tartományokban. Az intéz­kedés célja az, hogy megakadá­lyozza az asturiai szénbányákból hetekkel ezelőtt kiindult és a baszk vidékre átterjedt sztrájk­mozgalom továbbterjedését. A rendkívüli állapotot egyelőre három hónapra jelentették be. (MTI) — Értsd meg, hogy nem enged­hetünk el... A te érdeked is, hogy rendes helyein lakjál... Itt egy fillért sem kell fizetned. Meg fogod bánni... Ne menj el... De Mari nem válaszolt, hanem tovább csomagolt. Amikor elké­szült, odalépett Klári nénihez, flegmán megcsókolta, aztán Lajos bácsit is és elindult. Lajos bácsi az előszobában erővel akarta visz­­szafogni. De a lány kitépte ma­gát és ekkor Lajos bácsi is rájött, hogy ez semmit sem ér. A lány után nézett... A fiúk megvárták Marit. Ott ül­tek a rekamién, amikor a lány belépett a két bőrönddel. Meg se moccantak, nézték. Magda felállt és segített Marinak kicsomagolni. Mindent elhelyeztek a szekrény­ben, aztán Magda kiszaladt a há­zigazdájához is, hogy megbeszélje á részleteket Mari ideköltözésé­­ről... Az üzemben senki sem tudta, hogy Beke Mari Magdához, az el­vált asszonyhoz költözött... A fő téma még mindig a pénztár­rablás volt. Most is új és új hírek röppentek fel, s a tettesekről a legképtelenebb személyleírásokat adták. Fellegi Feri ebédidőben Mari mellé ült. Látszott rajta, hogy valamit mondani akar, de nem tudja, hogyan kezdje. — Mit csinálsz ma este? — szó­lalt meg végül is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom