Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-30 / 124. szám

t§62. május 30., szerda Költséges lecke Megrendüléssel hallottam, hogy a békéscsabai Kossuth Tsz-ben 500 hold búzát vert el a jég, kéfcszáz­­valahány holdat úgyannyira, hogy ki' kell szántani és kukoricával be­vetni. A kár így is nagy, hiszen dupla munkát kellett csinálni egy termésért. Meg aztán nem azért vetett búzát á Kossuth Tsz, hogy az is legyen vetve, hanem azért, hogy elegendő kenyérnekvalót * biztosítson tagjainak, s ezen túl hozzájáruljon az ország lakosságá­nak kenyérellátásához is. Ezért fájdalmas az, hogy a Kossuth Tsz­­ben is ki kellett szántani a búza egy részét, s hogy a megmaradt jégkáros rész is kevesebbet terem most már. Ezenkívül fájdalmas volt hallani azt is, hogy a Kossuth Tsz egyes tagjai azzal rémisztgetik egymást, hogy most már nem lesz fejadag. De fájdalmas volt hallani azt is, hogy ebben a tsz-ben nem kötöttek jégkár elleni biztosítást. Nézzük előbb azt a bizonyos „fejadagot”. Először is azt kell mindjárt hangsúlyozni, hogy a kö­telező beszolgáltatás eltörlése óta, immár öt éve, a hivatalos szervek sem és a rosszindulattól mentes, gondolkodni tudó egyszerű embe­rek sem beszélnek „búza-fejadag­ról”, hanem szükséglet szerinti ke­nyérgabona-osztásról. Csak a rossz­indulatú, a növényápolás sikerét meggátolni alkaré eszeveszett embe­rek állítják és a gondolkodni nem tudók hiszik el, hogy az idén újra fejadag lesz. Most is és mindig úgy lesz, hogy a szövetkezeti gaz­dák és családtagjaik kenyérszükség­letén, a vetőmagszükségleten és a különböző járandóságok kiegyenlí­tésén felüli felesleget adják el a tsz-ek. Ezt egyébként felesleges is különösebben hangsúlyozni, hiszen a termelőszövetkezetek csak a ga­bonafeleslegre kötöttek szállítási szerződést. De ha a termést beta­karításáig elemi csapás, jég, vagy aszálykár éri és úgy látszik, hogy a leszerzödöttnól kevesebb, vagy egyáltalán nem lesz felesleg, ak­kor mentesítheti magát a tsz a szállítási szerződésben vállalt köte­lessége egy része, vagy egésze alól a ferm ényf orgfi lm inak küldött „akadályozfatási beje!entós”-sel. Er­ről ennyit, most néhány szót a jég­kár elleni -biztosítás elmulasztásá­ról. Nem tudom, hogy a békéscsabai Kossuth Tsz-ben milyen magoko­lással utasították el a jégkár elleni biztosítást. Feltételezem, hogy nem mondták azt a biztosító emberei­nek, amit a megye egyik tsz-elnö­­ke, hogy „Magukat ki kellene irta­ni, mert csak a pénzünket akarják elvinni minden ellenszolgáltatás nélkül.” így is lehet gondolkozni és úgy is, hogy hátha nem lesz jég­kár és akkor megspórolunk egy­­kétszázezer forintot. Mindig is költséges volt a saját káron való tanulás. A békéscsabai Kossuth Tsz-nek mintegy kétszázezer fo­rintjába került volna a jégkár el­leni biztosítás, ezt megspórolta, de viszont kétmillió forintot vesztett, mert a becslés szerint körülbelül ennyit fizetett volna ki a tsz-nek az Állami Biztosító. Ennyit, vagy talán még jóval többet fizetett volna a jégkár elleni biztosítást nem kötött, de ugyancsak hatalmas kárt szen­vedett újkígyós! Aranykalász Tsz­­nek is. A megye 240 termelőszö­vetkezete közül ez idő szerint tizen­négy olyan van, amely szándéko­san, spórolási elvektől vezéreltetve, nem kötött jégkár elleni biztosítást és húzódik még a tűzkár elleni biztosítástól is. Kettőszázhuszonhat termelőszövetkezet tanult mások vagy a saját karán. Remélhetőleg tanul az említett tizennégy, köz­tük a békéscsabai Kossuth Tsz is. Kukk Imre Tíz év alatt kialakítják a „negatív szarvasmarhaállományt Az utóbbi években a fejlett állat­tenyésztéssel rendelkező országok­ban mindenütt erélyes intézkedése­ket tettek a szarvasmarha-gümőkór felszámolására. A betegség teljes felszámolására most a tehénállomány nagyüzemi tartásmódjának kialakításával ked­vező lehetőségek nyíltak. A Föld­művelésügyi Minisztérium Állat­egészségügyi Igazgatóságán tájé­koztatásul közölték, hogy hamaro­san szervezett támadást kezdenek a gümőkór ellen. Egyrészt az itatásos borjűnevelés általános bevezetésé­vel kialakítják a növendékek „ne­gatív” állományát, s gondos ellen­őrzéssel megakadályozzák a későb-Aztán beszélni kezd tovább a történelemről, arról, hogy most a dualizmusról tanul, és mint a kisdiák, mikor felel, úgy idézi a számokat, a kiegyezés korát, majd a Tisza-kormány „uralkodását” dátum szerint, az agrárszocialista mozgalmakról beszel. Mondom, mint a diák, szertelenül és ponto­san idéz az igazgató. — Hogy osztja be napi munká­ját Nagy elvtárs? Válasz helyett egy gépelt papírt tesz elém. „Tevékenységi jegyzék, az általános, de jellemző napi fel­adataimról.” Ebben azután minden megvan. Benne van, hogy mikor tárgyal osztályvezetőkkel, a mun­katársaival, postabontás mikor történik, személyi ügyeket tárgyal párttitkárral, a dolgozókat fo­gadja. Itt megállunk. — A dolgozókat hivatalos fo­gadóórán szokta fogadni? — Hivatalosan, papíron igen. De a gyakorlat mást tesz az ember elé. Amikor jönnék. A tevékeny ség jegyzék azután bi fertőzést, másrészt a felnőtt állo­mányból állami támogatással kise­lejtezik a tuberkulinra reagáló, fer­tőzött ©gyedeket. A készülő terve­zet szerint a gümőkórmentes állo­mánytól származó tejért, tejtermé­kekért lényegesen magasabb árat fizetnek, ugyanígy a negatív állo­mányból vásárolt tenyészállatokért is. Ez a támogatás egyúttal a sziarvasmarha-tenyésztés fellendíté­sét: a fokozott minőségi kiválasz­tást, a jól jövedelmező tehenészetek kialakítását is segíti. A tervezett tízéves programtan az állatorvosok együttműködnek a humán-orvosokkal. (MTI) Munka közben a tsz építő-brigádja A múlt évekhez hasonlóan, az idén is sok húst ad a népgazdaságnak a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Ezt elősegíti Szabó Sándor építő-brigádja is, a Garai-féle sertés- és ba­romfitelepen. A brigád egy részével a sertéstelepen találkoz­tunk, ahol egy háromszáz férőhelyes hizlalda fa­lazásán dolgoztak. Amint az építésvezető elmond­ta, ilyen korszerű hizlaldát még hármat építenek. Nagy munkában találtuk a brigád másik részét is a baromfitelepen. Itt egy 2500 férőhelyes, mo­dern törzsbaromfiólat építenek. Ezt az építkezést szeptemberre tervezik befejezni. Szövetkezeti vezetők vitája a premizálásról felsorolja „saját dolgait”: feljegy­zéseket készít, pártbizottságon tár­gyal, különböző értekezleteken, operatív megbeszéléseken vesz részt. íme a gondok. Emellé azután az üzem vezetése közben felmerült problémák, a kereskedelemmel, s a textilgyárakkal folytatott viták, sok-sok probléma, amik jönnek maguktól, mintha azért lenne az igazgató, hogy ezeket megoldja. — Talán azért — mondja Nagy elvtárs. A beszélgetés végén sort kerí­tettünk arra is, hogy a magán­életről beszélgessünk. Arra is jut idő, ha beosztja az ember, és gon­dol arra, hogy a családnak is él­ni kell. Két leány és egy fiú apja. Velük is foglalkozni, az asszonyt is szórakozni vinni, közben olvas­ni, tanulni a technikum vizsgáját — gondok ezek- Csak hát néha megfeledkezünk a vezetők gond­jairól és olyan egyszerűnek vesz­­szük, hogy e sorok írója kényte­len volt a beszélgetést címben is így jelezni. Kiss Maié I. . AZ MSZMP március 28—29- én megtartott ülésén részletesen foglalkozott a második ötéves terv irányelveinek célkitűzéseivel és a további feladatokkal. Azóta ko­moly kezdeményezések vannak ki­alakulóban, amelyek azokat a cé­lokat szolgálják, hogy a mezőgaz­daság az elkövetkezendő időben minél jobb és minél több árut biz­tosítson a népgazdaságnak. Hogy ezt minél előbb elérjük, szüksé­ges, hogy a termelőszövetkezeti tagságot érdekeltté tegyük a hoza­mok növelésében, és az áruterme­lés minőségének javításában. Lehetőség van minden termelő­­szövetkezetben arra, hogy a pre­mizálási rendszert úgy dolgozza ki a vezetőség, hogy mindenkor a termelt termények és termékek I mennyisége és minősége szabja | meg a többlet-jövedelmet. Ilyen premizálási rendszert dol­­j gozott ki nálunk is a tsz vezető­­[sége, amelyet a küldöttgyűlés elé I terjesztett, s azt a küldöttgyűlés I el is fogadta. Mi a kalászosoknál nem alkalmazunk premizálást, csak a kapásoknál, valamint az ál­lattenyésztésnél. A KAPÁSTERÜLETET válla­lás szerint mértük ki a tagságnak egész évi művelésre. Feltételek: a növényeket időben és jó minőség­ben legalább kétszer kell megka­pálni, a törést a vezetőség által meghatározott időben és vetési sorrend alapján kell elvégezni. 5 Aki teljesíti ezeket a féltétele­­! két, az a terven belüli termés öt [százalékát kapja meg a betakarí­tás után azonnal. A terven felüli többlettermés 40 százaléka a tago­ké, ebből növénytermesztő tagé 34 százalék, kocsisoké öt százalék, 1 százalék a traktorosé, az általa művelt területre. A szerződött növényeknél és a kertészeti növényeknél a beterve­zetten felüli többlettermés 50 szá­zaléka illeti meg a termelőszövet­kezet tagjait. Ebből a gyalogosoké 40 százalék, a szállítóké, a talaj - előkészítőké 10 százalék. Az elosz­tás munkaegység arányában tör­ténik. A NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN dolgozó minden tag köteles a nö­vényápolás ideje alatt a vállalt te­rületen kívül havi hat napot egyéb munkában is részt venni, ha ezt nem dolgozza, a prémiumtól el­esik. Az a tag, aki április 1-től de­cember l-ig nem hiányzik igazo­latlanul, év végén tíz munkaegy­ség-jóváírást kap. Az a férfi, aki 12 napnál többet hiányzik igazo­latlanul, a hiánytó napokra any­­nyi munkaegység-levonásban ré­szesül, amennyit aznap a munka­csapat tagjai átlagosan kerestek. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN tehenenkónti terv évi 2210 liter tej, ezen felül literenként 30 fillér illeti meg az ott dolgozó termelő­szövetkezeti tagokat. Ebből a gon­dozók 15 fillért, a fejők 10 fil­lért, a takarmányos 5 fillért kap meg. Termékenyítésnél 80 száza­lékig könyv szerinti munkaegysé­get ,80 százalék felett három mun­kaegység-értéket pénzben kap meg a dolgozó. Ha a tag által hizlalt szarvas­marha 50 százaléka kiváló, 50 szá­zaléka pedig elsőosztályú minő­ségben kerül átadásra, akkor da­rabonkért 20 forintot azonnal ki­fizet a termelőszövetkezet a tag­nak. Ha 80 százalékban kiváló mi­nőségben kerül átadásra a gondo­zásra bízott hízó marha, akkor 30 forintot kap darabonként a dol­gozó. HA A HÍZOTT SERTÉSEKNÉL a daraértékesítés 16-os, akkor 1,50 munkaegység íródik a termelőszö­vetkezeti tag javára, ha 18 száza­lékos, akkor 11,20 forint, ha 19 százalékos, akkor 18,20 forint, ha 20 százalékos, akkor 25,60 forintot kap meg a dolgozó minden átadott 100 kilogramm sertés-súlyért. ELŐHASI ANYAKOCA évi fia­­lási átlaga 6 darab. Idős anyakoca fialási átlaga 8 darab. Efelett minden negyedik malac a gondo­zóé, ha választáskor a malacok súlya eléri a 12 kilogrammot. SÜLDŐK: 12—40 kilogramm súlyig, ha az elhullás 15 százalék alatt van, 16 forintot kap a gon­dozó 100 kilogrammonként. Ha az elhullás 10 százalék alatt van, ak­kor minden 100 kilogramm súly­­gyarapodás után 32 forintot kap meg a dolgozó. BAROMFI: Ha a gondozásba vett csirke eühúllási százaléka 10 százalék alatt lesz, akkor a 10 százalék alatti csirke 50 százaléka a gondozóé, melynek értékét a gondozó pénzben kapja meg. Vaskor András örménykút, az Országos Tsz Tanács tagja Huszonhat kilométer csatorna A Malomzugi Vízgazdálkodási Társulás három évvel ezelőtt ala­kult, s Szarvasról és környékéről 20 000 hold földdel csatlakoztak hozzá a nagyüzemi gazdaságok, termelőszövetkezetek. Azóta hu­szonhat kilométernyi csatornát építették, és 3033 hold öntözésére rendezkedtek be. Új ötvözetek A prágai technológiai intézet állami kutatólaboratóriuma egész sor új hő- és korrózióálló ötvöze­tet szabadalmaztatott, amelyekben az importált nikkel helyett Cseh­szlovákiában bányászott mangánt használtak fel. A kutatóintézet szerint az új ötvözetek magas hő­fokon sem válnak törékennyé, és ívhegesztésre igen jól használha­tók. Aszfaltútépítö Vállalat keres változó munkahellyel útépítési munkára erős brigádokat. Jelentkezés tanácsi igazolással személye­sen, vagy írásban Békéscsaba, Szarvasi út 1. Tel.: 13—71. 20062 Számos, a premizálással foglalkozó írás érkezett szerkesztősé­günkbe, amelyben szövetkezeti vezetők foglalnak állást a többter­melésre való ösztönzés mellett saját és más termelőszövetkezetek tapasztalatai alapján. Ezeket az írásokat, — azokat is, amelyeknek nem minden állításával értünk teljesen egyet — azzal a céllal jelen­tetjük meg egymás után, hogy szélesítsük ki a vitát, s az újabb és újabb szövetkezeti'vezetők és egyszerű szövetkezeti gazdák bekül­dött véleménye, érvelése alapján olyan premizálási rendszer meg­honosítását segítsük elő a megyében, amely közmegelégedésre szol­gál és valóban a termelés növekedéséhez vezet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom