Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-29 / 123. szám

19*2. május 29., kedd 3 Foldmunkásmozgalmi veteránokat jutalmazott meg a MEDOSZ megyei bizottsága Omlik az izzó vasfolyam... Néhány szó a békéscsabai vasöntöde munkájáról A MEDOSZ megyei bizottsága baráti beszélgetésre hívta össze megyénk egykor legaktívabb föld­­munkásmozgalmi veteránjait Szombat este Orosházán, a MEDOSZ városi szervezetének székházában 45 fehér hajú, idős ember ülte körül a terített aszta­lokat. Közöttük volt Hunya István, a MEDOSZ országos elnöke, a vi­harsarki földmunkásmozgalom egyik vezetője, akit sokan régi jó­barátként köszöntöttek. Lassan, tempósan fogyasztották az ízletes vacsorát, frissen csapolt sört ittak hozzá s hajnali két óráig emlékez­tek. Beszéltek a történelmi neve­zetességű orosházi véres május elsejéről, az aratósztrájkról, ahol a jelenlévők .egy része mint fiatal gyerek személyesen is részt vett. Könyvvel, emléklappal jutalmaz­ták a MEDOSZ legjobb aktíváit. Vasárnap délelőtt Békéscsabán, a MEDOSZ-székházban a megye aktív öregharcosai vettek részt a baráti találkozón. Ünnepi köszön­tőt itt is Hunya István, a híres endrődi veterán mondott, akit kedvességből Pista bácsinak be­céznek a MEDOSZ idősebb és fia­talabb tagjai. Beszélt a régi har­cokról, az illegális munkákról, a vöröskatonákról. A vendégek hol néma fejbólintással, hol hangos megjegyzéssel juttatták kifejezés­re egyetértésüket és azt, hogy mindenre jól emlékeznek. Ott volt Badari József, a MEDOSZ orszá­gos elnökhelyettese, a viharsar­kiak ismert jó barátja. A megyei pártbizottság nevében Lipták Pál elvtárs köszön­tötte az öregharcosokat, a nő­tanács nevében pedig Betkó Pál­­né, akit férjével, sógorával együtt a viharsarki veteránok között tart számon a történelem. Meleg barát­sággal köszöntötte az idős elvtár­­sakat Samyai Ferenc, a MEDOSZ megyei titkára. Az emlékező veteránok egymás után szólaltak fel. Beszéltek régi harcokról, sikerekről, de sok szó esett a mai ifjúságról is. Magukat is felelősnek érezték azért, hogy a jómódban élő fiatalságunk nem ismeri eléggé a felszabadulás előtti életet, a párt és a szakszer ­vezet illegális munkásainak har­cát. Javasolták, hogy többet fog­lalkozzunk ezzel a kérdéssel, ök is szívesen segítenek. Szeretnék, ha a Viharsarokban jól képzett, szerény ifjúság nőne fél. A MEDOSZ megyei bizottsága a szeretet és megbecsülés jeléül sze­rény ajándéktárgyakkal kedves­kedett az öregharcosoknak. Inget, dohányzókészletet és egyéb hasz­nálati tárgyat kaptak, ezenkívül Hunya István Ti zen k ilencesek c. könyvét. Hunya István és Badari József egy-egy díszes kulacsot ka­pott az öregharcosok találkozóján. A kedves ünnepségen a Balassi művelődési otthon ifjúsági zene­kara szórakoztatta az öreg napja­ikban megbecsülést és szere tetet élvező veteránokat. Ary Róza KOMOR BENYOMÁST kelt a békéscsabai vasöntöde téglavörös épülete, de belül sem fogad sok­kal „barátságosabb” kép. Szürke vastömegek mindenütt, meg öntő­homok és salak. Körülötte pedig nyüzsgő, tevékenykedő emberek, vasöntők. A szürke képet csak dél­utánonként festi izzó vörösre a ko­hóból kiömlő vasfolyam. Az Erőmű javító és Karbantartó Vállalat békéscsabai telepe spe­ciális öntéseket végez. Erőműal­katrészeket önt, s mint ilyen jel­legű üzem, az ország egyetlen ön­tödéje. öntvényeik nagy része Komlóra, Pécsre, Bánhidára és többek között a Tiszapalkonyai Erőműhöz kerül. Csak Tiszapal­­komyára havonta 35—40 tonna öntvényt szállítanak. Tavaly több mint 800 tonna önt­vényt készítettek, de talán híveb­ben kifejezi nehéz munkájukat az öntvények darabszáma. Nagy munkadarabokat ritkán készíte­nek, ellenben annál több a bonyo­lult, alig néhány dekás öntvény. ÖNTVÉNYEIK MINDIG bonyo­lultak, hisz a munkadarabjaik többsége fogaskerekekből, csap­ágyakból, csigakerekekből áll. Az apró öntéseknél igen előnyösen al­kalmazzák az új típusú héjformá­zást, amelyet házilag kísérleteztek ki és amellyel sok forgácsolási == A gj 20—35 = kérdezi = Négyszázhuszonötezer csirkét dolgoztak fel A Békéscsabai Baromfifeldolgo­zó Vállalatnál már régebben hoz­záláttak a primőr-csirke és a pe­csenyekacsa feldolgozásához. A tervteljesítésről és a termelés je­lenlegi állásáról beszélgettünk Mi­­kóvári Györggyel, a tervosztály vezetőjével. — Milyen a tervteljesítés? — őszintén megmondva nem a legjobb. Az első negyedévi ter­vünket 69,5 százalékra teljesítet­tük. De úgy számoljuk, hogy év végére pótoljuk a lemaradást. Az első félév végére például a terv­teljesítésünk 92 százalékos lesz. Munkaverseny a foldművesssövetkexetekben A földművesszövetkezeti dolgo­zók az elmúlt évek során is be­bizonyították, hogy képesek nagy feladatok megoldására. Az ered­ményeket a helyes gazdasági veze­tésen kívül az is segítette, hogy a szövetkezeti dolgozók közötti verseny különösen 1951-után ki­­szélesedett. Ettől az időtől indult meg a verseny a „minta-járás”, „minta-megye” címért, amely a versenynek egy kezdetleges for­mája volt. Később ezt a versenyt tovább­fejlesztve verseny indult az ország legjobb földművesszövetkezete címért, majd verseny kezdődött az üzemágak között is. 1953-tól, ami­kor ezen a területen is érvénybe lépett a feltételek alapján felépü­lő versenyrendszer, több ezer dol­gozó részesült a társadalom anya­gi és erkölcsi megbecsülését kife­jező elismerésben. Az új verseny­­rendszer a korábbi tapasztalatok­ból kiindulva szabályozza a ver­senyt Nem feledkezhetünk el azon­ban arról, hogy a legjobb ver­senyrendszert is a dolgozók napi munkája tölti meg tartalommal. Megyénk területén 1961. II. fél­év értékelése alapján Kiváló Fmsz, illetve Kiváló Takarék­­szövetkezet címet nyert a magyar­­bánhegyesi fmsz és a kevermesi takarékszövetkezet, mely szövet­kezeteket a SZÖVOSZ Igazgatósá­ga a KPVDSZ-szel egyetértésben 4000 forint jutalomban részesí­tette. SZÖVOSZ-dicséretet kapott a kardoskúti és kamuti fmsz, me­lyeket a MÉSZÖV Igazgatósága a KPVDSZ-szel egyetértésben 2000 forinttal jutalmazott, a MÉSZÖV és a KPVDSZ vándorzászlaját a békési fmsz nyerte el. A MÉSZÖV Igazgatósága és a KPVDSZ részé­ről dicséretet kapott a tótkomlósi fmsz, elismerő oklevelet a jó szer­vező munkáért, valamint a tömeg­kapcsolat elmélyítéséért a tótkom­lósi takarékszövetkezet. Az egységek munkáját értékel­ve, 1961. II. félévében elismerésre, dicséretre méltó munkát vé­geztek egységeink. Például az endrődi önkiválasztó cipőbolt, a gyomai önkiszolgáló bolt, a dé­­vaványai önkiválasztó cipőbolt, a körösladányi önkiszolgáló fűszer­­csemegebolt, a békéssámsoni fel­vásárló részleg, a telekgerendási 2. számú élelmiszerbolt, a békési cukrászda szocialista brigádja. Ezen egységeink, a többi elis­merésre méltó egység mellett a legkiemelkedőbb eredményeket érték el, jó munkájukat a MÉ­SZÖV Igazgatósága anyagi és er­kölcsi megbecsülésben részesítet­te. A földművesszövetkezeti dolgo­zók továbbra is versenyeznek, s a SZÖVOSZ V. kongresszusának és a párt VIII. kongresszusának tiszteletére tett éves felajánlások értéke megyei szinten az alábbi: Kiskereskedelmi forgalom-növelés 2 283 300 forint, vendéglátóipari forgalom-növelés 635 730 forint, az ipari termelés értékének növe­lése 32 224 forint, költségcsökken­tés 641 420 forint, eredménynöve­lés 89 150 forint, részjegybefizetés 183 950 forint, társadalmi munka 32 000 forint. Az éves terveknek fenti összegek­kel való túlteljesítésére a terme­lési tanácskozásokon sok felaján­lást tettek. Az egyéni vállalások száma 952. Ezenkívül Kiváló egy­ség címért 332 egységben 672-en, Szocialista brigád címért 54 bri­gád, 210-en, Kiváló fmsz címért 55 fmsz, 1652-en, Kiváló dolgozó címért 558-an versenyeznek. A földművesszövetkezeti dolgo­zók áruellátási és vendéglátóipa­ri munkájukkal hozzájárulnak a falu gazdasági és kuturális szín­vonalának emeléséhez, felvásárlá­si és értékesítési tevékenységük­kel pedig nemcsak a városi lakos­ság ellátását, az ipar és a külke­reskedelem igényeinek kielégíté­sét segítik elő, hanem jelentős ösztönző-hatást is gyakorolnak a termelésre. Back Gyula Békéscsaba — Miben mutatkozik a lemara­dás? — Tojásban. Mintegy 8—9 mil­lió a lemaradásunk. Ezt csibével akarjuk pótolni. Két és fél millió csibét adtunk ki a termelőszövet­kezeteknek. Számolunk 60—70 va­gon szabad árura is. Pecsenyeka­csából 200 ezret szerződtünk le, amiből eddig 50 ezret, csirkéből pedig 425 ezret dolgoztunk fel. Igen érdekes — mondotta Mikó­­vári elvtárs —, hogy az előző években csak júniusban, július­ban, augusztusban kezdtük meg a primőr-csirke feldolgozását. Az idén már májusban. Az első ne­gyedévben kihelyezhettünk 700 ezer csirkét. Ezt elsősorban annak köszönhetjük, hogy sok termelő­­szövetkezetben megvan a lehető­ség téli csibenevelésre. —tyik— műveletet tesznek feleslegessé az öntvények megmunkálásakor. Ez­zel az öntési módszerrel — igaz, ennek gazdaságossága saját üze­mükön belül nem mutatkozhat meg — mégis erősen csökkentik az öntvények előállításának költsé­gét. Színesfém-öntéssel a Tiszán innen egyedül ők foglalkoznak. Sok gyártmányuk — igaz, hogy közvetve — exportra készül és Al­bániába, sőt Kínába is eljutottak alkatrészeik. Persze készítenek ön­tést a megyei vállalatoknak is. Az öntöde eredeti kapacitásá­nak ma már a dupláját termeli. Harminc-negyven tonna helyett 75—80 tonna vasat öntenek ha­vonta. Ezért korszerűsítésre szo­rul jó néhány üzemrész. Nem mondható tökéletesnek a gázel­­szívó-berendezés sem, amely első­sorban az öntőműhelyben érezteti hatását. Itt egy műszak alatt 8000 légköbméter szennyezett levegőt szív el a berendezés, mégis kikü­­szöbölhetetlenül sok a gáz. Ki­csinynek bizonyul a kultúrtermük, az öltöző és a fürdő is. A TÍZÉVES ÖNTÖDE hétszer volt már élüzem, s most másod­szorra nyerte el a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját. K—K. B szocialista munkabrigád címért versenyeznek A tavaszi munkák megkezdése után a nagykopáncsi Kossuth Tsz 1-es számú brigádja versenyre hívta a többi brigádot. Azóta mind a 4 brigád eredményesen vetélke­dik egymással. Nagy a hajrá az egyik brigádon belül, a Szabó- és a Mikolai-munkacsapat között. A tehenészetben, a gépesítésnél és az irodában alakult brigádok tagjai nemrég úgy határoztak, hogy versenyre kelnek a szocialis­ta munkabrigád cím elnyeréséért. Nagyszerű felajánlásokkal vesz részt a kongresszusi versenyben az örménykúti Egyetértés Tsz Külön-külön brigádértekezleten beszélték meg az örménykúti Egyetértés Tsz gazdái, hogy mi­lyen felajánlásokkal vesznek részt a szarvasi és a gyomai járás között kibontakozott kongresszusi versenyben. Végül úgy határoz-Országos fácántenyésztési tanfolyam nyílt Gyomán Az Utóbbi években már szinte hagyománnyá vált, hogy a Magyar Vadászok Országos Szövetsége Gyomán rendezi meg a fácánte­nyésztési továbbképző szaktanfo­lyamot. Ez évben két turnusban nyolcvan erdő- és vadgazdálko­dási dolgozó, vadászati felügyelő ismerkedik itt a fácántenyésztés időszerű munkáival. Békés me­gyében ugyanis országosan a leg­eredményesebb a mesterségek fá­cánkeltetés és nevelés. Gyomán a Hármas-Körös partján lévő vadregényes fácántelepen ez év­ben legalább 8 ezer tojás kelteté­sére rendezkedtek be. A fácánto­jásokat kotlósok és petróleummal fűtött keltetőgépek melegítik. Megyénkben ez évben legalább 80 ezer fácántojást gyűjtenek össze a vadászok és keltetnek ki mesterségesen. Az Alföld jellegze­tes díszes tollú madarainak tojá­saiból csupán az első kaszálás idején hereföldön és réteken 40 ezer tojást gyűjtöttek. A megyé­ben több mint ezer olyan terme­lőszövetkezeti gazda tölti vadá­szattal szabad idejét, aki annak idején mint urasági cseléd csak hajtőként vehetett részt egy-egy nagy vadászaton. Az újdonsült vadászok nemcsak lövik a vadál­lományt, gondoskodnak a terv­szerű szaporításáról is. A mester­ségesen kelt kisfácánokat nyolc hetes korig nevelik, aztán szaba dón bocsátják. A hazánk különböző tájairól érke­zett vendégek sokat tanulnak gya­korlatban is Gyomán. Az elméleti oktatásukat a leghíresebb fácán­tenyésztők szakmai előadásai se­gítik. A fácántenyésztők után őz­nevelési szaktanfolyamot rendez­nek a Hármas-Körös Sirató-zug­­ban, a festői szép környezetben, ahol a sátortábor lakói szabad ide­jükben halász- és vadász-szenve­délyüknek hódolhatnak. —Ary— tak, hogy két növénytermesztési brigád és egy állattenyésztési munkacsapat kel versenyre a szo­cialista brigád cím elnyeréséért. Vállalták, hogy a növényápolással úgy igyekeznek, hogy az aratás idejére, legkésőbb június 28-ig gyommentessé teszik az összes ka­pásterületüket. Kukoricából hol­danként 16 ezer, cukorrépából 65 ezer, napraforgóból pedig 22 ezer tőszámot biztosítanak holdanként. Augusztus 18-ig befejezik a csép­­lést, aratás után nyomban lehu­­zatják a szalmát, szeptember 30- ig befejezik a tarlóhántást. Októ­ber 6-ig betakarítják a naprafor­gót, október 28-ig pedig a kukori­cát. A cukorrépa betakarítását no­vember 7-re, az őszi árpa vetését október elsejére, a búza vetését pedig október 31-re fejezik be. Háromszáz hold új lucernát telepített a gyomai Győzelem Tsz A növekvő számú állatállomány takarmányozása, de talajjavító ha­tása miatt is igyekszik minél na­gyobb területen lucernát telepí­teni a gyomai Győzélem Tsz. A termelőszövetkezet ebben az évben 300 hold új lucernát telepí­tett, 200 holdat borsó- és len-fe­­lülvetéssel, 100 holdat pedig tisz­tája vetettek el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom