Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-27 / 122. szám

2 1962. május 27., vasárnap A nők társadalmi helyzete el­” választhatatlan az egész nép felemelkedésétől, sőt: érzékeny mércéje egy-egy társadalom fej­lettségének. Az, hogy a nők elma­radottak, elnyomottak, tudatlanok, politikailag passzív tömegei egy társadalomnak; vagy felszabadul­tak, egyenlő jogúak, felelős, tevé­keny építői annak — ez is jelzi, hogy milyen társadalomról van szó. A magyar nők a felszabadu­lás óta eltelt 17 esztendő alatt nagy utat tettek meg a kapitalista osztáJytársadalom elnyomott asz­­szonytípüsától a mai felszabadult, felemelkedett aktív nő típusáig. Mindez szoros kapcsolatban van azzal, hogy a szocializmus építése közben egyre szélesedik a társa­dalomért tudatosan cselekvők kö­re, azoké, akik megértették a fej­lődés nagyszerű távlatait. Ezek a vonások jellemzik a mai nőket a gyulai járásban is, ahol legutóbb pártbizottsági ülés vitatta meg a helyzetüket. A múlt úgy nevelte asszonyain­kat, hogy nekik politizálni nem il­lik, az ő feladatuk csak a család­dal való törődés. Ami ezen túl van, az a férfiak dolga. A járási pártbizottság elemzése azt bizo­nyította, ha vannak is még hiá­nyosságok a nőknek a közéletbe való bevonásában — a belenyug­vás, a beletörődés, a tehetetlenség állapotának ez a légi gyakorlata a nők részéről már a múlté a gyulai járásban is, ahol szintén „nagykorúvá” váltak a nők. Eb­ben rendkívül sokat segített és segít a nőmozgaiom, amelynek nevelőmunkája négyféle, de mé­gis differenciált célt tűz ki: a nők általános műveltségének, tár. sadalmi, politikai látókörének szé­lesítését; a termelési és szakmai ismereteik növelését; a mindenna­pi élet (egészségügy, háztartás, élelmezés. ízlés), kultúrájának nö­velését; és a szocialista embertí­pus nevelését, erkölcsi szemléle­tük, a közösséghez, a munkához való szocialista viszonyuk kialakí­tását. egállapította a pártbizott- 1 ság, hogy az asszonyok ér­deklődése igen megnőtt a politika irant s ebben első helyet kap a nemzetközi élet eseményeinek fi­gyelemmel kísérése, az a harc, melynek célja mindenütt a vilá­gon az, hogy biztosítsa a nyugodt, békés életet. A járás nőmozgalma, a nöbizottságok ennek megfele­lően nagy gondot fordítanak a világnézeti nevelésre, s a nők tá­jékoztatására. Néhány példa szol­gáljon erre bizonyságul. A XXII. kongresszus tanulsá­gainak vitáin 2025, a német kér­dés ismertetésének előadásain 1400 nő vett részt. Ezen túl a kü­lönböző kisgyűléseken. rendezvé­nyeken ebben az évben 7800-an hallgatták még a nemzetközi élet főbb aktuális eseményeiről tartott tájékoztatókat. Sok kérdésre kap­tak itt feleletet a nők, s a rövid gyűlések után sok helyütt maguk kérték, hogy foglalkoztassa őket a nőtanács. A nemzetközi nőnap ünnepségein például 7000 nő vett részt a járásban, s ez az aktivitás a szolidaritási akció során még fokozódott. Gyulán csaknem ezer nőt kerestek meg a nőbizottság aktívái, akik anyagiakkal is tá­mogatták a gyarmatokon élő tár­saik harcát. Eredményesek voltak a réteg-találkozók is, melyek kö­zelebb hozták egymáshoz a já­rás területén élő munkásnőket és tsz-asszonyokat, az értelmiségi pá­lyán dolgozókat s a háziasszonyo­kat, a nagymamákat és a KISZ-es lányokat. Tizenkilenc helyen tar­A nők közéleti munkája az eg'ész társadalom ftg^e tottak ilyen találkozót, mintegy 3—4 ezer résztvevővel. Egyedül Gyulán kilencszázhatvanöten vet­tek részt a parasztasszonyok szá­mára rendezett találkozókon. Eentebb utaltunk arra, hogy' * vannak még hiányosságok a nőknek a közéletbe és különösen a vezetésbe való bevonásában. Ezt példázza, hogy a járásban mind­össze két párttitkár- és két tanács­elnöknő van, s a termelőszövet­kezetek vezetőségeiben — ahol ugyan már elismerik a nők jelen­tős szerepét a munkában — még máig sem osztják meg a vezetést a nőkkel. Gyula hat szövetkezeté­ben negyvenöt vezetőségi tag kö­zül mindössze hét a nő, Gyulavá­riban tizenöt közül csak egy, Lő­­kösházán pedig egy sincs az igaz­gatóságban. A nők nevelésével, továbbtanu­lásuk biztosításával a nőtanácsok fő célja éppen az, hogy segítsék az egyenjogúság érvényesítését, hogy még inkább alkalmassá tegyék a nőket bármilyen, tehát irányító munkakörnek is a betöltésére. Hogy sikerrel ösztönöznek erre a nőbizottságok, azt a következők bizonyítják: a járás területén 186 nő tanul a dolgozók általános is­kolájában, 65-en pedig gimnázi­umban tanulnak. Kimondottan a nők részére rendezett tsz-akadé­­miákon Eleken és Kétegyházán száz asszony vett részt. Tanulá­sukat megkönnyíti, hogy a nőbi­zottságok segítenek a második műszak könnyítésében is. A járásban — Gyulát is beleértve — 69 óvoda és napközi működik, melyekben összesen 2421 gyermekre vigyáz­nak. Akadnak még azonban olyan községek, ahol nem törődnek az ilyesmivel, mint például Telekge­rendáson, Gerlán, Újváriban. A nők nevelése, helyzetüknek ” megkönnyítése természete­sen nem egyedül a nőbizottságok feladata, hanem az egész társada­lom ügye. Alá kell ezt húzni, mert sok helyen látják még szűklátó­körűén a nők szerepét társadal­munkban. s amikor arról beszél­nek: a nők „nem élnek jogaikkal” — megfeledkeznek arról, hogy maguk sem tesznek meg mindent e jogok érvényesítéséért. Ahol helyesen, a párt politikájának szellemében segítik a nőket, ott ők maguk is úgy érzik, hogy nemcsak anyák, hanem a társada­lom egyenjogú tagjai, akiknek tudatosan cselekedniük kell ezért a társadalomért. így tesznek a gyulai Zöld Mező Tsz asszonyai, akik köztesbab-termelésben ver­senyre hívták a többi szövetkezeti asszonyt. Vállalták, hogy száz má­zsa babot adnak át közfogyasztás­ra háztáji területeikről. így tesz­nek a lőkösházi, a kétegyházi Bé­ke és az újkígyós: Aranykalász Termelőszövetkezet asszonyai, akik többtermelési versenyükkel tudatosan segítik szövetkezetük erősítését, s egész társadalmunk fejlődését. Varga Dezső Kát arany- és egy gyémánt-oklevelet adnak a pedagógusnapon a Tiszántúl óvónőinek Kibővített ülésen tanácskozott a szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet igazgatósága A Tiszántúl öt megyéjének, va­lamint két megyei jogú városnak — Szegednek és Debrecennek — művelődésügyi osztályai részvéte­lével szombaton ülést tartott a szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet igazgatósága. A megbeszé­lésen' elsőként jóváhagyták a Ti­szántúl három óvónőjének peda­gógusnapi kitüntetését. Harminc évi munkáért két arany-, és egy óvónő pedig hatvan évi munkás­ságáért gyémánt-oklevelet kap. Ezek után megbeszélték a jövő évi beiskoláztatás főbb kérdéseit. Jövőre nyolcvan elsőéves hall­gatója lesz a Tiszántúl egyetlen óvónőképző intézetének. A megyei művelődési osztályokkal közösen az intézet vezetői eldöntötték, hogy a jelentkezők közül kiket hívnak be felvételi vizsgára, és megbeszélték a levelező-hallgatók felvételét is. Augusztus elsején hetvenkét Szarvason végzett óvónő foglalja el munkahelyét az óvodákban, gyermekvédő-otthonokban. A hallgatók kérelmei és a művelő­désügyi osztályok igényei alapján a kibővített ülés határozatot ho­zott a most végzők elhelyezésére. Végül megbeszélték az elsőeves hallgatók nyárt szakmai gyakor­latának lehetőségeit. Ezek szerint a nyáron 75 szarvasi hallgató megy hat hétre gyakorlatra a Ti­szántúl öt megyéjébe. —dve— Skócia lista jogrendsktrii ti k TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS A bíróságokon minden héten egy nap fogadónapot tartanak. Ilyenkor sokszor kérnek tanácsot, felvilágosítást örökösödési ügyek­ben. Ha valaki örökösödéssel kapcso­latos felvilágosítást kér, mindig azt kérdezzük meg, maradt-e az elhalt után végrendelet. A vég­rendelet ugyanis az elhalt utolsó kívánságát tartalmazza, s ezt a törvénnyel egyetemben minden­kinek tiszteletben, kell tartani. Ezért, ha van végrendelet, ak­kor az öröklés aszerint történik. Sok esetben azonban azt a választ kapjuk, hogy nincs végrendelet. Mi legyen ekkor? Ilyenkor a tör­vény határozza meg az öröklés rendjét, s az öröklés e módját ne­vezzük törvényes öröklésnek. Újabb kérdésekkel tisztázzuk ezután: maradt-e gyermeke, há­zastársa (férj, feleség) az örökha­gyónak. A Polgári Törvénykönyv szerint ugyanis a törvényes örök­lés főalanyai a gyermekek és a házastárs. A gyermekek egyenlő arányban örökölnek. A gyermekek közé kell sorolni az örökbefogadott és a há­zasságon kívül született gyerme­ket is. Ez utóbbit akkor, ha az örökhagyó apaságát a bíróság megállapította, vagy azt maga az örökhagyó elismerte. A fogadónapon gyakran el­mondják az érdeklődők, hogy az elhalt egyik gyermekének még éle­tében komoly értékeket juttatott. Ennek ellenére ő is egyenlő mér­tékben örököl majd? — kérdezik sokan. Az osztályrabocsátás intézmé­nyével oldja meg a vitát a Ptk. Az örökhagyó még életében adott juttatásai — ha akkor ezt kikötötte vágy ilyen szándékát közölté — a gyermek örökrészé­be beszámítanak, vagyis értékét a hagyatékhoz hozzá kell adni. Például a hagyaték értéke 2 gyermek esetében 100 000 Ft. Egyik gyermek a fent említett mó­don 50 000 forintos juttatásban ré­szesült már előzőleg. Az összhagya­­ték értéke tehát 150 000 forint. Mindegyik gyermek örökrésze Kedd reggeltől Békéscsabán a 9-es járat útvonalán perselyes autóbuszok közlekednek Kitüntetés Súlyán Mihály elvtársnak (Szarvas) 70. születésnapja alkal­mából a munkásmozgalomban ki­fejtett tevékenységének elismeré­seként a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Szocialista Munkáért Érdemérmet adományozta. Orbán Antal elvtársnak (Nagykamarás) 60. születésnapja alkalmából a munkásmozgalomban kifejtett te­vékenységéért ugyancsak a Szo­cialista Munkáért Érdemérmet adományozta az Elnöki Tanács. Az ország több városában, így Székesfehérvárott, Debrecenben és másutt az utazóközönség meg­kedvelte a perselyes, kalauz nél­küli autóbuszokat. A 8. számú AKÖV kísérletképpen Békéscsa­bán a 9-es, a Kossuth tér és vas­útállomás között közlekedő jára­ton kedd reggeltől a gépes kocsi­kon bevezeti a persely-rendszert. Az újítást, amellyel gyorsítható a felszállás, bizonyára örömmel fogadja majd az utazóközönség. A perselyes kocsikon az eddigi gya­korlattól eltérően elöl lesz a fel­es hátul a leszállás. Az utasoknak elöl egy ajtót nyitnak, s vala­mennyien elhaladnak a kocsiba szerelt persely előtt. A viteldíjat, az 1 forintos érmét csak be kell ejteni a persely nyílásába, s az utas máris helyet foglalnat. Az automatán piros lámpa gyullad ki a pénz bedobásakor. Ezt a gép­kocsivezető ellenőrzi, de egész biz. tosan az utasok is felelősségre vonják majd a bliccelőket, A bér­lettel rendelkezők természe­tesen szintén utazhatnak a perselyes autóbusz-kocsikon. A heti bérleteket a 8. számú AKŰV bérhét-bélyegzővel látja el. Pél­dául a jövő hétre érvényes bérle­tekre egy jól látható 22-es számot nyomnak, amit a gépkocsivezető egy pillantással ellenőrizhet. A perselyes kocsikon a gyermekek hatéves korig ingyen utazhatnak, a hat évet betöltött gyermekek pe. dig a felnőttekhez hasonlóan, egy forintot fizetnek. A perselyes kocsinál a leszállás a hátsó ajtón lesz, s ezt a szándé­kot az utasok két helyen is jelez­hetik. A kocsikon ugyanis két jel­ző-gombot helyeztek el, egyet a hátsó ajtó fölé, a másikat pedig az eddigi kalauzi ülés előtti asztal­kán. A gyorsabb közlekedés elő­segítésére helyes, ha az utasok már jóval a megállóhely előtt jelzik leszállási szándékukat, mert ab­ban az esetben, ha jelzés nem hangzik el, és a megállóhelyen nincs felszálló, az autóbusz nem áll meg. A pótkocsikon továbbra is ka­lauz szedi össze a viteldíjakat. A perselyes-rendszerű kocsikon azon­ban az utasok „önkiszolgáló” mó­don: maguk intézik el a fizetést, hiszen a persely pótolja a kalauzt. Ezt pedig nem lehet becsapni, mert csak egy forintos érmét fo­gad el A tíz-, húsz- és 50 fillére­seket kidobja. Célszerű tehát, s ezt a gyorsabb közlekedés meg is kívánja, hogy az utasok már a fel­szállás előtt előkészítsék a vitel­dijat, mert így elkerülhetik a fe­lesleges torlódást. (Podina) 75 000 forint lenne, mivel azonban az egyik már kapott 50 000 forin­tot, most már csak 25 000 forint értéket örökölhet. A családban élő nevelt- vagy mostohagyermek nem örököl, mert a törvényes öröklés alapja a vérségi kapcsolat. A férjnek vagy feleségnek nincs vérségi kapcsolata a házas­­társával, de mégis igazságtalan volna, ha nem örökölne. Jogunk ezért rendezi a házastárs öröklé­sét is. A házastárs — ha gyermek >van — haszonélvezetet örököl az egész hagyatékon. Gyermek, unoka stb. hiányában pedig tulajdonul kap­ja meg az egész örökséget. Ági vagyonnak csak haszonélvezetét örökölheti a házastárs. A házas­társ haszonélvezetének korlátozá­sát a gyermek kérheti — a korlá­tozás azonban nem veszélyeztet­heti az özvegy életszínvonalát. Ha az özvegy (férj vagy feleség) újabb házasságot köt, haszonélve­zeti joga megszűnik. Sokszor előfordul, hogy az el­halt után sem leszármazó (gyer­mek, unoka stb.), sem házastárs nem maradt — viszont élnek még a szülők, nagyszülők (felmenők), vagy oldalrokonok. Mit mond ilyenkor a törvény? Abban az esetben, ha a szülők élnek — azok egyenlő arányban örökölnek. Ha az egyik szülő él csak, az elhalt szülő helyett gyer­mekei (leszármazói, oldalrokonok) az örökösök. Ha ilyenek nincse­nek, az egész örökséget az életben lévő szülő örökli. A nagyszülők ugyanilyen módon, és csak akkor lehetnek örökösök, ha a fent emlí­tettek közül senki sem örökölhet (nincs sem szülő, sem azoknak leszármazói), Gyakran előfordul, hogy nincs olyan személy, aki az előbb el­mondottak alapján örökösként fi­gyelembe jöhetne. Erre az esetre is gondolt a Ptk, amikor az állam öröklését szabályozta. Olyan élő személy hiányában, aki az öröklésre igényt támaszt­hat, vagy abban az esetben, ha az öröklésre jogosultak a hagyatékot visszautasították — az állam örö­köl. Dr. Fodor György Dr. Bakó József Dr. Márai György Megnyílt korszerűen kibővítve a gyomai ligetfürdő! Ha Gyomán jár, feltétlen fürödjön meg a li­getfürdő gyógyhatású ter­málvizében ! A gyomai fürdő vize alka­­lihidrogénkarbonátos. Reuma, isiász, csúz, kösz­­vényes bántalmak ellen elsőrendű gyógyhatás! üdülés! Gyógyulás! Pihenés! 278

Next

/
Oldalképek
Tartalom