Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-26 / 121. szám

Wm. májas 26., szombat 3 Kisüzemi módszerrel gazdálkodó tsz-ek Békéssámsonban Kádár János elvtárs kitüntetése 50. születésnapja alkalmából Szabó József etvtárstól, a betces­­sámsoni pártbizottság titkárától a község termelőszövetkezeteinek gazdálkodásáról érdeklődöm. — Ebben a kis községben — si­mítja végig homlokát — jelenleg te öt termelőszövetkezet van... A Kossuth 2400, a Vörös Csillag 1400, az Ifjú Gárda ugyancsak 1400, a Hunyadi és az Aranykalász 1000 — 1000 holdon gazdálkodik. Az öt termelőszövetkezetben ötféle a ve­zetés, ami sokszor súlyos ellentéte­ket szül. Egy szám okkal teleírt kimutatást terít Szabó elvtárs maga elé, s így folytatja: — S most bebizonyítom az ellen­tétek fő eredőjét. Tavaly a két leg­kisebb termelőszövetkezetnél, a Hu­nyadinál és az Aranykalásznál 11 712, illetve 12 348 forint volt az egy tagra jutó évi átlagjövedelem. Az Ifjú Gárdában 13 540 fo­rintot vittek haza a tsz-beliek átlagosan. Még kedvezőbb volt a helyzet a Vörös Csillagban, ahonnan 15 312 forint átlag­­jövedelemmel tértek haza a szövetkezetiek... Ezzel az összehasonlítással csupán azt akartam érzékeltetni: semmi­képpen sem helytálló az, amivel a két kis termelőszövetkezetben töb­ben érvelnek; hogy azért nem egye­sülnek, mert a nagyobb gazdaság­ban csökkenhet a jövedelem . .. — Ha már itt tartunk, nézzük meg — folytatta Szabó élvtárs — melyik termelőszövetkezet adott többet a népgazdaságnak, például tavaly. A kisebbek-e vagy a na­gyobbak? — Ha megengedi Szabó elvtárs. Jó lenne a tervezésnél kezdeni. — Őszintén szólva a Vörös Csil­lag kivételével a község valameny­­nyi termelőszövetkezete alacsonyra tervezte a múlt évben nemcsak az átlagtermést, hanem az áruértéke­sítést Is. S közösen bogozzuk: a kisebb vagy a nagyobb szövetkezetekből kapott-e több húst, zsírt, tejet az ország. — íme a tények — néz rám Szabó elvtárs. — Nemcsak az átlag­jövedelem volt jobb a nagyobb föld­területen gazdálkodó szövetkezetek ben . .. A múlt évben az 1400 holdas Vörös Csillag Termelőszövet­kezet gazdái tíz vagon gabonát, 712 hízott sertést, 86 hízott szarvasmarhát, 100 mázsa ba­romfit és 7730 hektoliter tejet adtak közfogyasztásra. Az alig 400 holddal kisebb terü­leten gazdálkodó Hunyadi Tsz-beli­­ek kenyérgabonából és sertésből egyharmadával, hízott marhából és baromfiból is allg-alig több mint a felénél adtak többet, mint a Vörös Csillag-beliek. A tej még egyötödét sem teeaj ki annak, amit a Vörös Csillag adott közfogyasztásra. Még rosszabb képet mutat az Aranyka­lász áruértékesítése. Majd ismét a számokat hívta se­gítségül a község párttitkára. — Az idén hasonló különbség várható — böngészi tovább a szö­vetkezetek idei terveit. — Amíg a Vörös Csillag Tsz-ben erre az évre 1000 hízott sertés leadására kötöt­tek szerződést, az Aranykalász, il­letve a Hunyadi T6z vezetői csak 200— 300 hízott sertést terveztek. — Mivel magyarázható ez a nagy különbség, mondjuk a Hunyadi és a Vörös Csillag Tsz áruértékesítése között? Hisz’ csak 400 hold a két közös gazdaság földterülete között a különbség. — Én két körülményben látom a békéssámsoni termelőszövetkezetek­nél kialakult helyzetet: Először Is ab­ban, hogy a Hunyadi és az Arany­kalász tagságánál és vezetőméi tel­jes a megnyugvás, s úgy véleked­nek: ,Mi megtaláljuk a számításun kát akkor Is, ha kevesebb össz­jövedelem jut agy-egy tagra, mint a Vörös Csillagban ...” Vagyis a Hunyadi és az Aranykalász Tsz-ben tizedrangúnak tartják a népgazdaság érdekét. Évek óta egy fülért nem költenek ál­latférőhelyek építésére, gépek vásárlására. Így aztán bár kicsi szövetkezetek lévén, mégis majdnem versenyké­pesek a nagyobbakkal, melyek megközelítően még egyszer annyit adnak a népgazdaság asztalára. E két tsz-ben a munkaegységre járó összeg nagyobbik részét tavaly is természetben osztották ki ... A másik körülményt a vezetésben lá­tom. A Hunyadi és az Aranykalász Tsz-ben a szakvezetés jelenleg sincs megoidiva. De egészében véve nem jó az irányítás, s erre nem is tö­rekszenek. — Amint hallottam, mind a két tsz-ben van pártszervezet... — Igen ... de sajnos az a né­hány párttag egyik szövetkezetben sem képes rendcsinálásra bírni a tagságot és a vezetőket. S ami sú­lyosbítja a helyzetet: a Hunyadi és az Aranykalász párttagjainak je­lentős része is egyetért az egy hely­ben topogó gazdálkodással. Még tavaly sem gondolkodtak el a két szövetkezet vezetői a dolgokon, amikor többen át­mentek a Vörös Csillagba ... — Hogyan lehet a Község öt ter­melőszövetkezetének a jelenlegi helyzetét megnyugtatóan rendezni? — Véleményem szerint Békés­sámsonban Is csak a nagyobb föld­területeken lehet megteremteni a jövedelmezőbb nagyüzemi gazdál­kodást — hangsúlyozta Szabó elv­társ. — Amint a kis és közepes termelőszövetkezetek összehasonlítá­sából kitűnik, nemcsak a tagság át­lagjövedelme alakult kedvezőb­ben már a múlt évben is a nagyobb földterületeken gazdálkodó szövet­kezetekben, hanem a népgazdaság­nak is többet tudtak adni. Ezt bizo­nyítja különösen a 2400 holdas Kossuth Tsz gazdálkodása, amiről ugyan nem beszéltem, s amihez készakarva nem hasonlítottam a két kis termelőszövetkezetet. Az említettek mellett az is vitathatat­lan, hogy csak a nagyobb földterü­leten gazdálkodó szövetkezetben le­het a perspektivikus üzemszervezést megvalósítani. Azt hiszem, érdemes lesz ezeken elgondolkodniuk közsé­günkben különösen a Hunyadi és az Aranykalász Tsz gazdáinak. Mert nem mindegy, hogy kevesebb vagy több jövedelemmel térnek-e haza év végén a közös gazdái. Mint ahogyan az sem lényegtelen, hogy a népgazdaság mit kap évenként egy-egy termelőszövetkezettől. Balkus Imre Megéri a költséget Békés megyében — a kedvező éghajlati és talajadottságai követ­keztében — nagyüzemeink igen nagy területen foglalkoznak lucer­­natermesztéssél, mivel ezzel bizto­sítják az állatállomány takar­mányszükségletének jelentős ré­szét. A kiterjedt területein való termesztés természetszerűleg ma­gával hozta a lucerna kártevőinek elszaporodását is. Különösen elő­segítette ezt az a tény, hogy a me. zőgazdaság szocialista átszervezé­se előtt a kisüzemi egy-két kh-s parcellákon az egyéni’ termelők védekezést nem, vagy csak primi-Általános iskolai és középiskolai tanulók 1962—63 tanévi balesetbiztosítása Minden balesetre kiterj'edően évi 5 forintért nyújt balesetbiztosítási védelmet az Állami Biztosító Ne mulassza el gyermekének balesetbiztosí­tásáról még a tanév befejezése előtt gondos­kodni, mert a tanulók balesetbiztosítása a nyá­ri szünidőre is kiterjed és baleset esetén ko­moly kártérítésben részesül. Kérjen felvilágo­sítást az iskola igazgatójától. 279 tív módszerekkel (kaszálás utáni boronálás) folytattak ellene. Így természetesen sok esetben annyi­ra elszaporodtak a kártevők, hogy a terület még féli érmést sem adott a nagymértékű kártétel következ­tében. A lombkártevők (lucerna­­bogár, lucernaböds, lucemaormá­­nyos lárvái) fő kártételi időszaka megyénkben általában az első ka­szálás utánra esik. Erősebb fertő­zés esetén a sarjadó lucerna lerá­gása következtében a tarló egy-két hétig sem tud kizöldelln-i. Ez ter­mészetesen odavezet, hogy a lucer­natövek annyira legyengülnek, hogy a következő kaszálások csak féltermést adnak. A nagyfokú és évenként ismétlődő kártétel je­lentősen hozzájárul ahhoz is, hogy a lucerna idő előtt kiritkul, ki­pusztul. Megfigyeléseink szerint a száraz időjárás a kártevők elszaporodá­sának ez évben is nagymértékben kedvezett, tehát az első kaszálás után jelentős kártétel várható. A védekezéshez megfelelő nagyüze­mi növényvédőgépek és olcsó vegyszerek állnak rendelkezésre Ugyanis, ha egy kis számítást vég­zünk, egy kh. védekezés végrehaj­tása — 10 százalékos DDT és ITCH 1—1 arányú keverékét ala­­>ul véve, mely a lombkártevők el­len tarlóporozásként 10—12 kg/kh. szeradagolás mellett igen jól be­vált — mindössze 100—120 Ft-ba kerül, tehát globálisan 1 q széna értéke, ugyanakkor a védekezés következtében megmentett széna mennyisége 5—10 mázsát is ki­tesz. A széna-többlet megmentése pedig nemcsak a tsz-ek érdeke, ha­nem a lucernatermesztés területi kiterjedését figyelembe véve, ko­moly népgazdasági érdek is. Nagy István főagronómus, megyei növény védőálloüsás A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a ma­gyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének — 50. szüle­tésnapja alkalmából — több évtizedes munkásmozgalmi tevékeny­sége. az 1956-os ellenforradalom leküzdésében, a párt újjászerve­zésében, a forradalmi munkás-paraszt kormány létrehozásában, a szocialista Magyarország építésében szerzett kimagasló érdemei el­ismeréséül a Szocialista Munka Hőse címet és a vele járó Magyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést a Parlament Mun. kácsy-termében pénteken délután Dobi István, az Elnöki Tanács el­nöke nyújtotta, át. Beszédében — a többi között — ezeket mondot­ta: — Ez a kitüntetés annak az ál­dozatos munkának és harcnak el­ismerése, amit egész életedben a munkásosztály, a dolgozó nép, a magyar nemzet felemelkedéséért folytattál. A kapitalista elnyomás ideje alatt az emberi jogokért, a dolgozó nép megbecsüléséért, ha­zánk felszabadulása után a mun­kás-paraszt hatalomért, a szocia­lista rend győzelméért harcoltál. Amikor a munkásosztály hatalma, a szocialista társadalmi rend ve­szélybe került, élére álltái a nép­hatalom védelméért folyó harc­nak, majd irányítottad a munkát szocialista társadalmi rendünk felépítéséért. — Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa nevében jó erőt, jó egész­séget kívánok. Hadd kívánjam még azt is, hogy soha ne hagyja­nak el azok az erények, amelyek szocializmust építő népünk, szo­cialista társadalmi rendünk javá­ra szolgálnak. Tudsz emberséges lenni, mert igaz ember vagy. Tudsz kemény lenni, ha kell, mert lelkesedsz a nép ügyéért, a szocia­lizmus eszméjéért, mert szereted a dolgozó embereket, szereted szo­cialista hazánkat. Ismered és ér­tea a tömegen gondolatai, ismereti és érted a legegyszerűbb emberek örömeit, vágyait, de keserűségeit is. Ez a szemlélet hatja át ma a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány politikáját. Ezért tekint Rád az ország népe szeretettel és bizalommal — fejezte be szavait Dobi István. A kitüntetés átadásánál a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány képvi­seletében jelen voltak: Marosán György, a Politikai Bizottság tag­ja, a Központi Bizottság titkára, dr. Münnich Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, államminiszter, Apró Antal, Biszku Béla, a Politi­kai Bizottság tagjai, a Miniszter­­tanács elnökhelyettesei, Fehér La_ jós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Gáspár Sándor, a Politikai Bizott­ság póttagja, a Központi Bizott­ság titkára, Kállai Gyula, a Poli­tikai Bizottság tagja, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese, Kiss Ká­roly, a Politikai Bizottság tagja, az Elnöki Tanács titkára, Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Szirmai István, a Politikai Bizott­ság póttagja, a Központi Bizottság titkára. A párt Békés megyei Bizottsága levélben üdvözölte Kádár elvtársat Kedves Kádár Elvtárs! A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bizottsága szívből jövő, meleg elvtársi üdvözletét és legjobb kívánságait küldi önnek 50. születésnapja alkalmából. Az Ön fáradhatatlan munkája elválaszthatatlan pártunk he­lyes marxista-leninista politikájától, amely alapját adja szocialista építésünknek. A magunk részéről minden erőnkkel e politika meg­valósításáért dolgozunk. Kívánjuk Kádár elvtársnak, hogy pártunk élén a szocializmu­sért és a békéért folytatott harcban még sok-sok évig munkálkod­jék jó erőben és jó egészségben. A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bizottsága A Minisztertanács ülése A Népköztársaság Elnöki Taná­csa pénteken ülést tartott, megtár­gyalta & elfogadta a büntető tör­vénykönyv hatálybalépéséről, vég­rehajtásáról é$ egyes szabálysérté­sekről szóló törvényerejű rendele­tét. Az új törvényerejű rendelet ki­mondja, hogy a Magyar Népköztár­saság büntető törvénykönyvéről szóló 1961. évi 5-ös törvény július 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács elhatározta, hogy Nyíregyházán pedagógiai fő­iskolát kell létesíteni, majd meg­erősítette a magyar—finn légügyi egyezményt. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Kicserélték a Magyar Népköztársaság kormánya és az Egyesült Arab Köztársaság kormánya között kötött hitelegyezmény megerősítő okiratait 1962. május 24-én, Katona János rendikívüli és meghatalmazott nagy­követ, a külügyminisztérium főosz­tályvezetője és Moustapha Aly Khalaf első titkár, az Egyesült Arab Köztársaság budapesti nagy­ikövetségének ideiglenes ügyvivője kicserélte a Magyar Népköztársa­ság kormánya és az Egyesült Arab Köztársaság kormánya között, a Magyar Népköztársaság által az Egyesült Arab Köztársaság részére nyújtott hitelkönnyítések tárgyá­ban Kairóban aláírt egyezmény megerősítő okiratait. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom