Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-17 / 89. szám

BÉKÉS MEGYEI * áfa 90 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! *962. ÁPRILIS KEDD AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVn. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM II szabad Afrika napja „Afrika múltját felperzselte a Nap, betemette a sivatag, elnyelte az éj. Történelme a fehérek eljö­vetelével kezdődik.. Egy francia misszionárius, Ma­urice du Gard írta ezt a Courier D, Afrique című lapban. A misszionárius, aki vagy megelőz­te, vagy követte a gyarmati hó­dítókat a fekete kontinensen, de mindenképpen a kolonializmus útját egyengette. A hódítót nem érdekelte a múlt. Fegyverrel, rab­ló szándékkal lépett Afrika föld­jére és azt akarta, hogy múltját valóban betemesse a sivatag, el­nyelje az éjszaka. A leigázott né­peket évszázadokon árt sötétség­ben tartotta, azt akarta, hogy fe­lejtsék el elődeik hatalmát, belé­jük oltotta alsóbbrendűségük tu­datát, azt hirdette, hogy az afri­kaiaknak nem volt történelmük. És most, a gyarmatosítás vég­napjainak korában, a felszabadult afrikai népek újra ősi forrásaik fölé hajolnak. Afrika földjén öt és félezer éve virágzott a embe­riség egyik legrégibb kultúrája. Nemcsak az egyiptomi és arab tu­dósokról van szó, akik megvetet­ték a csillagászat, az orvostudo­mány, a matematika, a mértan alapjait, nemcsak Afrika északi partvidékéről és a Nilus völgyéről van szó, hanem a régi néger bi­rodalmakról is, amelyeknek di­csőségét a középkor Európája is irigyelte. Mali a nagy fekete ural­kodó, Szundjata legendájára em­lékezik. A Guineai-öböl országai a virágzó Ghánára tekintenek, mint történelmi ősükre. Az afrikai or­szágok népei nem felejtik, hogyan „civilizálták” őket a portugálok, a franciák, az angolok, a hollan­dusok. A rabszolgakereskédés a legnagyobb üzlet volt: a „fekete ébenfa” élő szállítmányai a rab­szolgahajók százain vitorláztak Amerika partjai felé... A portu­gál királyok jó keresztényhez illően rabszolgákat ajándékoztak a pápának, aki ennek fejében megáldotta afrikai tevékenységü­ket. Lyautey marsall, az afrikai francia expediciós hadsereg pa­rancsnoka hálaimát mondott, amikor kiirtotta az ellenálló arab és néger törzseket. Az angol rab­­szoljfakúfárok kiszámították, hogy az „eleven áru” vételára megha­ladja a költségek hússzorosát. A fekete kontinens elnéptelenedett. Dubods amerikai néger történész kutatásai szerint a rabszolgake­reskedelem, a fosztogató és bün­tető hadjáratok, a gyarmatosítás okozta nyomor és éhínség követ­keztében Afrika százötven millió lakost vesztett. A gyarmatosítást vádolja még ma is Afrikában a nyomor, a tu­datlanság, a korai halál. Nyassza­­földön a lakosság 93 százaléka írástudatlan. Nigériában 58 000 lakosra jut egy orvos. Fekete- Afi-ika tizennégy országában a gyermekeknek kevesebb mint 20 százaléka jár iskolába. Az afrikai brit gyarmatokon a nők átlagos életkora 34, a férfiaké 32 esztendő. Ezért szálltak síkra a kolonializ­mus ellen Afrika népei. Ezért vált lebírhatatlan áradattá az afrikai szabadságmozgalom. Ezért vált 1960 a nemzetközi politikában „Afrika évévé”. Ebben az eszten­dőben született meg a legtöbb af­rikai ország önállósága. Afrika népei azonban gyarapítják „nagy éveik” számát a nemzetközi poli­tika krónikájában: Már nem tá­voli az az idő, amikor a földrész térképéről eltűnnek a gyarmatosí­tók uralmát jelző foltok és vala­mennyi afrikai állam megszerzi teljes függetlenségét. 1960 óta, amikor 17 afrikai ország és több mint nyolcvan millió ember csat­lakozott a független országok csa­ládjához, továbbfolytatódott Afri­ka felszabadulásának viharos fo­lyamata. A térképrajzolók, a könyvkiadók szinte nem tarthat­tak lépést a változások gyors üte­mével: ma már valóban szinte szemmelláthatóan zsugorodik a gyarmatbirodalmak területe, akár­csak a híres balzaci szamárbőr... S nemcsak a francia és a brit gyarmatbirodalom omlik össze Afrikában, vihar tombol „a szél­csend övezetében”, a portugál gyarmatokon is, ahol évszázado­kon át csenő uralkodott: — az el­nyomatás, a temető csendje. Ez a változás, ez a viharos folyamat korunk egyik döntő jellemvoná­sa-: elválaszthatatlanul összefügg a szocialista világrendszer létre­jöttével, annak egyik következ­ménye s azzal együtt az a nagy átalakító, történelemformáló té­nyező, amely a világ dolgaiban a dötő szót mindinkább a béke és a társadalmi haladás képvise­lőinek adja. Századunk második fele meg kell, hogy szüntesse az emberiség szégyenét, a gyarmatosítást: a szabad Afrika napját ez a bizo­nyosság tölti el nemcsak a fekete kontinens népeit, hanem világ­szerte mindazok szívét, akik a faji megkülönböztetés ellenségei és az emberi méltóság hívei, akik a kolonalista rablók ellen, a sza­­szabadságukért küzdő népek mel­lett szállnak síkra. Kongó, Angola és egész sor más példa figyelmeztet rá, hogy a gyarmatosítók nem egykönnyen mondanak le zsákmányukról, s megpróbálják neokolonista mód­szerekkel, az afrikai egység meg­bontásával akadályozni a fekete földrész teljes felszabadulását. Lumumbát a kongói függetlenség harcosát megölhették, de nem semmisíthették meg azt a hitet, amely lelkesítette és annyi más afrikai szabadságharcost ma is lelkesít. Lumumba azt mondta egyszer, hogy az afrikai függetlenségi moz­galom nagy folyó, s a gyarmatosí­tók mesterkedése csak szalmaszál. S a szabad és a szabaddá váló Afrika népei tudják: szalmaszál­lal nem lehet elrekeszteni a fo­lyót. Rudnyánszky István A megyei tanács mezőgazdasági osztálya jelenti: Befejezési előtt a kora tavasziak vetése Az utóbbi egy hét alatt általá­ban kedvező időjárás köszöntött megyénkre. Bár a múlt hót első napjaiban még csak lófogatokikal tudtak több helyen a földeikre menni, s a hét végeidé a megye néhány községének határában az eső tovább hátráltatta a korata­vasziak vetését — mégis jól előre­haladt a munka. A múlt héten 36 902 holdon ke­rült földbe koratavaszi mag. Töb­bek között 8456 hold cukorrépát, 976 hold kendert^ 14 110 hold bor­sót és 9675 hold tavaszi árpát ve­tettek el megyénkben. Ezen kí­vül 41 776 hold őszi kalászost és lucernát fogasoltak meg, 25151 holdon pedig simítóztak. Ugyan­akkor 138 827 hold őszi kalászost fejtrágyáztak, melyből 64 787 hold a nagy hozamú külföldi búza. A megyei tanács mezőgazdasági Az öl 00 holdas hunyd termdő­­szövetkeztben minden vetésre al­kalmas időt kihasználtunk, hogy az első közös év alapjait lerakhas­suk. Már márciusban a földbe tet­tünk 40 hold mákot. A munka zö­me azonban az elmúlt napokban kezdődött, amikor a talaj állapota megfelelőnek mutatkozott. A jó megszervezés és a tsz tagjainak a szorgalma eredményeképpen ed­dig elvetettünk további 30 hold mákot, 100 hold zölborsót, 130 hold fajtaborsót, 60 hold takar­mánykeveréket, 40 hold zabot. A 263 hold tavaszi árpánk is föld­ben van. A 80 hold lucerna és 150 hold cukorrépa vetését 12-ón be­fejeztük és pénteken hozzáfogtunk Megnyílt a Komszomol 14. kongresszusa Moszkva <TASZSZ) Hétfőn reggel a Kremlben a Kongresszusok Palotájában meg­nyílt a Komszomol 14. kongresz­­szusa. Küldöttként jelen vannak a kongreszuson Hruscsov, vala­mint az SZKP és a szovjet kor­mány más vezetői. A kongresszust Szergej Pavlov, a Komszomol Központi Bizottsá­gának első titkára nyitotta meg. A kongresszuson megvitatják a Komszomol Központi Bizottságá­nak a beszámolóját és a XXII. pártkongresszus nyomán a Kom­­szomolra váró feladatokat, továb­bá a Komszomol új szervezeti sza­bályzatát, s megválasztják a ve­­zetőszerveket. (MTI) osztálya megállapítása szerint, a hosszúra nyúlt tél nem viselte meg búzavetéseinket, kifagyás se­hol nem tapasztalható. Ha az idő engedd, hét-három nap alatt a megye minden részében befejező­dik a kora tavasziak vetése. Va­sárnap ezernél több traktor és több ezer lófogat szorgoskodott a megye határában. A végegyházi Szabadság Tsz-ben vasárnap hat erőgép és több lófogat dolgozott. Vetik a kukoricát is A hunyai Hunyadi, s az Endrődi Búzakalász Termelőszövetkezetek­ben a múlt hét utolsó napjaiban megkezdték a kukorica vetését. A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetben már befe­jezték az 500 hold cukorrépa, s az összes tavaszi árpa vetését az 1500 hold kukorica vetéséhez. A fogatok és fogatosok nyújtott műszakban, a gépek pedig éjjel­nappal dolgoznak. Kertészeink a paradicsom- és dohánypalánták melegágyait készítik. A 100 hold paradicsom- és 12 hold dohány­­palántáláshoz elkészült kétezer négyzetméter melegágy. Az őszi kalászos, valamint az őszi takar­mánykeverék és mcematerüle­­tünket fej trágyáztuk mintegy két­Holnap, szerdán reggel a közös gazdái megkezdik a kukoricave­tést. Újkígyóson kikéit a korai borsó Az újkígyósi Aranykalász Tsz gazdái tegnap — hétfőn — hét erőgéppel megkezdték a kukorica vetését. A napokban 1500 hold kö­zös és ugyanannyi háztáji kukori­cát vetnek el. Ebben a tsz-ben már kikelt a borsó. Húsz holdon szépen megeredt az idejében kiül­tetett káposzta és karalábé pa­lánta. Háromszáz holdon befejez­ték a burgonya vetését is. Szabályozták a bérek kifizetésének időpontját A pénzügyminiszter a hús­véti és a május 1-i munkaszü­neti napokra való tekintettel, a SZOT-tai egyetértésben szabá­lyozta a bérkifizetések idő­pontját. Az egyébként április 21-, 22- és 23-án esedékes munkabéreket április 19-én, a 28-án és 29-én esedékes bére­ket április 27-én, az április 30- án és a május 1-én esedékes béreket április 28-án fizetik. Az építőiparban április 27 he­lyett 28-án lesz bérfizetés. A nem említett bérfizetési napok változatlanok, azokat előrehoz­ni, vagy az akkor esedékes bérre előleget folyósítani nem lehet. (MTI) ezer holdon. FARKAS ISTVÁN Hmnya. Szocialista brigádvezetők között Kádár János elvtárs, a szocialista brigádvezetők első országos értekezletének szünetében a tanácskozás részvevőivel beszélget. (MTI Foto — Pállal Gábor félv.) Hunján éjjel-nappal dolgosnak a gépek

Next

/
Oldalképek
Tartalom