Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-01 / 77. szám

6 MÉPŰJSAa 1962. április 1., vasárnap ritt lista jjuj rendszerünk A KÖZÖS TULAJDON Közös tulajdonrój akkor beszé­lőnk, ha valamely vagyontárgy egy­szerre több személyé s a több tu­lajdonosnak együttvéve annyi joga van, mintha a dolog csak egy sze­mélyé lenne. Már ebből is látszik, hogy a közös tulajdon a több rész­­tulajdonos között sajátos belső vi­szonyt teremt s a belső viszony kö­vetkeztében a közös tulajdon felet­ti rendelkezésnek külön szabályai vannak. Házasság, öröklés, de szerződéses és bírói ítélet is létesíthet ingatla­non éppen úgy, mint a személyi tu­lajdon egyéb használati tárgyain: autón, televízión, stb. közös tulaj­dont. Leggyakoribb formája a bel­­telkes házingatlanon kialakuló közös tulajdon. Nézzünk tehát egy ilyen példát: A szóban forgó városi házat három testvér örökölte: Péter, Pál és György. Megállapodásuk szerint az utcai 2 szobát, meg a hozzá tar­tozó konyhát és kamrát György lak­ja a családijával, míg Pál, aki már özvegyember, egy udvari szobában konyhában és kamrában lakik, Pé­ter nem lakik itt, mert neki egy másik háza is van. Györgynek, Pál nak és Péternek — annak ellenére, hogy egyenlő arányban és osztat­lan közös tulajdonosai a háznak — külön meg kell állapodniok nemcsak a 2 testvér által különböző mérték­ben használt házingatlan közterhei­nek és a ház karbantartása költsé­geinek viseléséről, annak egymás közötti arányáról, valamint a ház környékének, tisztántartásának min­dennap megoldandó feladatáról (hó­seprés, járdatakarítás, felszórás fagy idején stb.) és abban való köz­reműködés módozatairól, hanem a kert gyümölcsfái jövedelmének, termésének egymás közötti elosztá­sáról is. Ezek tekintetében és a kö­zös tulajdonban lévő ház minden egyéb — a közös tulajdonnal ösz­­szefüggö — kérdésében elsősorban tehát az érdekelt tulajdonostársaik megállapodása lesz az irányadó és kötelező. Közös tulajdonnal szükségszerűen Keletkező belső viszony ilyen ren­dezése nem változtat azon a hely­zeten, hogy az említett házon közös tulajdon áll fenn s hogy a tulaj­donostársak csak egy-egy hányad tulajdonosai. Törvény biztosítja ugyanis, hogy a közös tulajdonon belül az egyes tulajdonostársak tu­lajdonjogukat a másik sérelme nél­kül a birtoklás és használat tekln tétében gyakorolhatják anélkül, hogy a tulajdonközösséget meg kel­lene szüntetni. A fentiekből kitűnően a belső vi­szony számos kérdés megoldását, intézkedés megtételét teszi, szüksé­gessé. Hogyan történik ez? A tu­lajdonostársak határozata alapján. Vannak olyan kérdések, amelyekben csak egyhangú határozat alapján lehet dönteni. Így egyhangú hatá­rozat szükséges a rendes gazdálko­dás körét meghaladó beruházások­ra (pl. a régi, használható ablakok helyett ikerablakok beépítése), az egész ingatlan, dolog, tulajdonjogá­nak átruházásához, az egész dolog haszonélvezetbe, használatba, zálog­ba adásához, vagy más módon való megterheléséhez. Szótöbbség alapján döntenek a tulajdionostársak a kövek-e zó kérdé­sekben: ki és miiyen mértékben használja ténylegesen az ingatlant, dolgot és ennek fejében milyen mértékben veszi ki részét a közter­hek, rend- és tisztaságfenntartás, karbantartási és üzemi költségek­ből? — miként kapnak kárpótlást a használatból nem részesülő tulaj­donostársak? — adott esetben mi­ként történjék a más részére való hasznosítás és ebből a tulajdonostár­­sak hogyan részesüljenek? — mi Iyen arányban kerülnek elszámolás­ra a közterhek és a karbantartás költségei stb. — miként történjék a szükséges javítás és felújítás vala­mint ennek költségviselése? A szavazati jog természetesen a tulajdoni arányban illeti meg a tu­laj donos társakat. Amennyiben a tulajdonostársak a közös tulajdon belső viszonyával kapcsolatos kérdéseket maguk kö­zött szerződéssel, megállapodással nem rendezik és nem szabályozzák. a Polgári Törvénykönyv erre az esetre az alábbi, a felek rendelke­zését pótló szabályozást tartalmazza: 1. A tulajdonostársaik mindegyi­ke jogosult a dolog birtokára és használatára — a többiek sérelme nélkül. PI. a fenti példában szerep­lő Péter térítést igényelhet a bir­tokban lévő Györgytől és Páltól, akik a házban laknak és a kert ter­méséből részt is igényelhet. 2. A dOlog hasznai és a dologgal kapcsolatos kiadások a tulajdonoso­kat tulajdoni arányuk szerint illetik illetve terhelik. 3. A dolog állagának megóvásá­hoz és fenntartásához szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonos­társ elvégeztetheti — sürgős eset­ben köteles is haladéktalanul, fe­lelősség terhe mellett eljárni — és e kiadásokat, ráfordításokat a töb­biek kötelesek a tulajdoni arányuk szerint megtéríteni. 4. A kisebbség a jogos érdekeit sértő szótöbbségi határozat ellen a bíróságnál keresettel léphet fel. A bíróság kérelemre a sérelmesnek látszó határozat végrehajtását fel is függesztheti. A Polgári Törvénykönyv azt is kimondja, hogy a tulajd-onostárs sa­ját tulajdoni hányadával rendelkez­het — pl. azt el is adhatja. Minthogy azonban a tulajdonos­­társak között a már említett belső viszonynak igen nagy jelentősége van; s mert nem közömbös, hogy kik e belső viszonyban állók, abban az esetben, ha a tulajdonostárs a saját hányadát, illetőségét el akarja adni, a kapott, külsp személytől származó ajánlatot köteles a szerző­­dés megkötése előtt a többi tulaj­donostárssai közölni és nyilatkozatu­kat bevárni. A már Ismert példánk­ban: Péter el akarja adni a maga egyharmad illetőségét egy idegen­nek, aki 20 000 forintot Ígér. Péter köteles lesz ezt az ajánlatot György­­gyel és Pállal írásban közölni, s kérni, hogy 8 napon belül nyilatkoz­zanak, kívánnak-e élni elővételi jo­gukkal, vagy nem? Ha közben az idegen az ajánlatot visz­­szavonja és csak 15 000 forintot kí­nál, akkor ez új vételi ajánlat és ezt újból közölni kell az elővételi jog gyakorlása végett a többi tulajdo­nostárssal. Ugyanezen eljárást kell követni akkor is, ha a tulajdonostárs tulaj­doni hányadat bérbe vagy haszon­bérbe kívánja adni. Ha történetesen György akarja megvenni a Péter hányadát, akkor erre az eljárásra szükség nincs, mert tulajdonostárs a vevő, akivel szemben másnak egyébként sincs elővásárlási joga. A közös tulajdon fenntartása mellett, és annak érintése nélkül megegyezhetnek a tulajdonostársak az ingatlan, dolog, természetben megosztott, fizikai elkülönítés foly­tán önállóvá való használatában is. Példánk szerint a házas beltelket, ha az elkülönítés lehetséges, György, Pál és Péter is természet­ben megosztva használhatják kü­­löm-külön és önállóan, de anélkül, hogy jogilag a közös tulajdon meg­szűnne, vagyis kifelé: mind' a hár­man az egész ház tulajdonosaiként szerepelnek, egyetemleges felelős­ség terheli őket az adókért és egyéb köztérhekért. Hasonlóan történhet önálló hasz­nálati megosztás az egész dolog te­kintetében. Pl.: a közös tulajdonban lévő személygépkocsit, mosógépet, porszívógépet, balatoni vitorlást, motorcsónakot: a hét meghatározott napján egyik kijelölt tulajdonostárs kizárólagosan, önállóan használja anélkül, hogy aznap felette a többi­ek rendelkeznének. Ilyen esetben is ez belső viszonnyal összefüggő je­lenség, ami a közös tulajdon lénye­gét és fennállását nem érinti.' Sajátos rendelkezése a Polgári Törvénykönyvnek, hogy a már is­mertetett elővásárlási jog stb. tör­vényen alapuló jogosultság, ami a telekkönyvi bejegyzés nélkül is ér­vényesül, és megelőzi a telekkönyvi bejegyzés alapján álló hasonló jo­gosultat. Mindezekre figyelemmel a telekkönyvi hatóság a harmadik személy javára szóló szerződés alapján való telekkönyvi bejegyzést mindaddig nem rendeli el, amíg igazolva nincs, hogy a bejegyzésit kérő a többi tulajdonostársait az elővételi jog gyakorlására ered­ménytelenül megfelelően felhívta. Dr. Bakó József Dr. Márai György Dr. Fodor György Orvos-egészségügyi szakszervezeti Békéscsabán küldöttgyűlés volt Békéscsabán március 28-án tar­tották közgyűlésüket az Orvos­egészségügyi Dolgozók Szakszer­vezete Békés megyei tagságának a küldöttei. Gulyás Sándorné, az OEDSZ megyei titkára tartott beszámolót a szakszervezet két esztendei tevékenységéről. Elmon­dotta, hogy az 1960—61. esztendő a szocialista egészségügyi ellátott­ság még jobb megszervezésére fordítódott. Ennek során a szege­di orvosegyetem és a helyi kór­házak orvosai, összesen 41-en se­gítették a falusi betegellátást. A továbbiakban az előadó beszólt az egészségügyi, szervek, a Vörös­­kereszt és a tanácsok szoros együttműködéséről, a táppénzfe­gyelem megszilárdításáról, az üze­mi orvosok számának örvendetes növekedéséről, á tüdőbetegek egyre szervezettebb felkutatásá­ról, a mozgó-fogászati rendelés, általában a fogászati ellátás javu­lásáról, s arról, hogy mind több orvos teszi magáévá a fertőző be­tegségek közegészségügyi megelő­zésének elvét. Szólt a hiányossá­gokról is. A betegellátásban sokat javított a békéscsabai és a gyulai rendelőintézet bővítése, azonban a személyzeti létszám ezzel pár­huzamosan nem nőtt, holott a mi­nőségi szakrendelésnek csak jobb munkafeltételek mellett tehetnek Magyar filmhét szovjet városokban Moszkva (MTI) Hazánk felszabadulásának 17. évfordulója alkalmából magyar filmhetet rendeznek Moszkvában, Kijevben, Minszkben, Tallinban, Kalínyinban, Ogyesszában, Lvov­ban, Szimíeropolban, Herszonfoan és Ungváron. Április 2-án Moszkvában ünne­pélyesen bemutatják a Katonaze­ne című magyar filmet. A filmhéten több régebbi ma­gyar filmet is műsorra tűznek. Megyei fotókiállítás nyílik Békésen A Kulich Gyula kulturális szemle keretében megrendezett megyei fotókiállítást április 1-én, ma délelőtt 10 órakor ünnepélyes keretek között nyitják meg Béké­sen, a Munkácsy Mihály járási művelődési házban. A kiállításra 352 szerzőtől 1025 kép érkezett be, ebből 146 szerzőtől 270 képet állítanak ki. A kiállítás április 8-ig lesz nyitva. eleget. Békés megyében a kórházi ágyak száma kevés. E tekintet­ben különösen a centrális helyzet­ben lévő csabai kórház van nehéz helyzetben. A továbbiakban az előadó ar­ról beszélt, hogy az orvosok, gyógyszerészek, s a középkáderek rendszeres politikai és szakmai továbbképzésen vesznek részt. Mind erőteljesebben bontakozik Iá a kulturális élet. A csabai, gyu­lai kórházakban s a gyógyszerellá­tónál például jól működő kultúr­­csoportok vannak. Ezután az or­vos-etikai bizottság tevékenységé­ről számolt be, közölve, hogy a mind jobban eluralkodó szocialista erkölcsi szemlélet is segít az illegá­lis praxis ellen folytatott harcban. Gulyás Sándorné befejezésül arról a nélkülözhetetlen elvi segítségről szólott, melyet a szakszervezet a központtól és a megyei pártbizott­ságtól kap. A beszámolót vita kö­vette. im« Nagy érdeklődés a divatcikkek bemutatóján Március 26-tól három napon át divatcikk-bemutatót rendezett fii késcsabán a MÉSZÖV kultúrtermében a Divatáru Nagykereskedet mi Vállalat. Képünkön az új vonalú fürdőruhákat láthatjuk. r Igen sok, szép divattáska is volt a bemutatón, melyek közül külö­nösen a strandtáskák tetszettek. Újszerű kidolgozással, ízléses mintákkal és színekkel készültek ezek a műanyagtáskák. Második képünkön a táskák láthatók. Á Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Április 5-éíi — csütörtökön — Április 6-án — pénteken — Április 7-én — szombaton — Április 8-án — vasárnap — este fél 8 órakor este fél 8 órakor este fél 8 órakor este fél 8 órakor GYULÁN, a Komló Étteremben BÉKÉSCSABÁN, a Csaba télikertjében OROSHÁZÁN, az Alföld Étteremben BÉKÉSEN, a földművesszövetkezet éttermében műsoros divatrevűt rendez Közreműködik: > Balassa Tamás tánczenekara, Vámosi János, Zárai Márta tánc dalénekesek, Halmi Gábor konferanszié Belépődíj: 10 Ft Számozott helyek! TEGYEK ELŐVÉTELBEN: a ruházati boltokban, illatszer-boltokban és az éttermekben. A műsor után záróráig a tánczenét Balassa Tamás és együttese szolgáltatja. Kérjük a kedves közönséget, hogy a nagy 'érdeklődésre való tekintettel jegyét időben, elővé­telben biztosítsa. 15372 rr

Next

/
Oldalképek
Tartalom