Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-08 / 82. szám
1062. április 8., vasárnap X ÉPÍIJS AG 5 A tilalmi rendeletek ellenére 1 nyát, sem almát nem szabad kiszállítani. Bács-Kiskun, illetve Békés és Csongrád megyéből az előbb említett határidőig, hagymából is legfeljebb 20 kilogramm szállítható ki, míg dughagymából Békés és Csongrád megyéből semmilyen mennyiséget nem szállíthatnak ki. Á KISZ négynapos tanfolyama Békéscsabán Békéscsabán a Szlovák Kollégiumban pénteken négynapos tanfolyam kezdődött a KISZ termelőszövetkezeti szervezeteinek agit-prop.- titkárai részére. A résztvevők, mintegy százan, a KISZ Központi Bizottságának a falusi munka irányelveiről szóló határozatát tanulmányozzák és az abból adódó helyi feladatokat beszélik meg. Jön a harmadik árhullám a Körösökön — Nagy esőzések Bár csütörtök óta apadnak a Körösök és szombat reggel már csak elsőfokú árvízvédelmi készültség volt a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság területén, még sincs nyugalomra ok. A sűrűn érkező romániai jelentések sok csapadékról és minden Társadalmi összefogás Szeghalmon az ivóvíz bevezetése és a csapadékvíz elvezetéséért Szeghalom közművesítése jó néhány évvel elmaradt a rohamos fejlődés által megkövetelt szinttől. Ezt az elmaradást nehéz leküzdeni- a községi tanácsnak és a község lakóinak. Rövid idő alatt nem is tudják megoldani csak úgy, ahogy a községi tanács v. b. titkára mondotta... „egészséges mértékkel”. Hosszú lejáratú térveiket dolgoztak ki a vízellátás megoldására és a csapadékvíz elvezetésére, a csatornázásra. A két terv együttes költsége eléri a 15 millió forintot. A község lakosságán is nagy teher nyugszik e két fontos létesítményből, de megéri és a község lakói vállalták is. A vízmű vési téshez csaknem ötmillió forinttal járul hozzá a .község lakossága. Az eredmény, hogy május elsejére a vízműrendszer első ütemét meg tudják valósítani. A csapadékvíz elvezetésének terve is csaknem hétmillió forint. Minden háztulajdonos a saját háza előtt rendbehozza, elkészíti vagy felújítja a vízlevezető csatornákat. Ezt a munkát, amelyre most különösen nagy szükség van, a csapadékdús tavasz miatt máris elkezdték. Romániában — eddiginél gyorsabb áradásról számolnak be, ezért szombaton délelőtt 10 órakor az egész igazgatóság területén elrendelték az előzetes harmadfokú árvízvédelmi készültséget. Számítások szerint ez a harmadik, legerősebb árhullám vasárnap jelentkezik a magyarországi felső folyásokon. Minden időt és erőt kihasználva, az igazgatóság 33 szivattyúegysége naponta ötmillió köbméternyi belvizet emel a jelenleg alacsonyabb vízállású Körösökbe a földekről és a csatornákból. Erre a nagy sietségre azért van szükség, mert ha az újabb árhullám előtt nem tudják a belvizeket eltávolítani, akkor a vízzel ellepett földeken nem kezdhetik meg a legfontosabb jelenlegi mezőgazdasági munkát — a vetést. Szombaton befejeződött a bábjátékos tájkonferencia Békéscsabán Szombaton kétnapos bábjátékos táj konferencia fejeződött be szép sikerrel Békéscsabán. A találkozón mintegy kétszáz viharsarki és más vidéki bábszínjátszó vezető és népművelési szakember tanácskozott, s Békés megye legkiválóbb bábszínjátszó csoportjai tartottak vitaindító bemutatókat. A táj konferencia szombaton Koós Iván tervezőművész Modern képzőművészeti törekvések a bábművészetben című előadásával és a Szocialista kultúráért jelvénnyel kitüntetett békéscsabai KPVDSZ Napsugár bábszínház mesebemutatójával zárult. Saoeiulisla jő(/vend*évii11ti A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE Á megyei tanács v. b. igazgatási osztálya felhívja az illetékes tanácsok, valamint a lakosság figyelmét arra, hogy az utóbbi időben jelentősen elszaporodott a burgonya, a vöröshagyma, valamint a dughagyma és az alma szabálytalan, illetőleg súlyhatáron felüli szállításával kapcsolatos szabálysértési cselekmények száma. A szabálysértési hatóságok sem ismerték fel e cselekmények társadalmi veszélyességét és nem tettek kellő intézkedést az erre vonatkozó miniszteri rendeletek végrehajtására, amelyek szerint: 1962. június hó 30-ig az egész ország területéről egy esetben legfeljebb 300 kilogramm burgonya szállítható, míg Szabolcs- Szatmár megyéből sem burgotávolba. A Köröst átbukja a víz alatt. Tudja, hogy a subickba köpni kell, és azt is; a lányok csak azért viselnek rövid hajat, hogy álcázzák magukat: ők nem lányok, és azért hordanak szűk pulóvert, vegyék észre a fiúk, hogy ők lányok. A csitri is olyan, mint a kínai ábécé, csak az tudja olvasni, aki érti a betűt. A diák még nem nézett bele a könyvbe. A svájcisapkás már ismerte a kínai ábécét.1 Friss asszonyt vitt haza. Reggelente olyan fáradt, hogy majd összeakad a térde. Ebédszünetben olyanokat szokott aludni, hogy zeng az egész határ. Esküvő után a Balaton mellett nyaraltak, de nem fürödtek nfieg benne, csak kádban. Akkor engedték el egymás kezét, ha ettek. Biciklivel jár dolgozni, de gyorsabban megy haza, mint a motorosok, mert várja otthon a kínai ábécé. A szőrös kezű dongókkal bajlódik. A méheket tojatja. Egész vasárnap ott pusmog a kaptár mellett. A szabadságát is elaprózza, mert viszi a dongókat a Mátrába vagy arra, amerre mézet jelez a távirat. Egy-egy repceíábla mellett olyanokat szokott sóhajtani, hogy légüres térbe kerülnek a fák. Ha ez közelebb volna a méhekhez ...! Az ács mérte a kőművest. Árnyékban ült, csak a fák levelei mellett suttyant rá fény. és ott motoszkált a karima nélküli kalapon. Bazsalygott a kőműves. Ette a kolbászt, és az ács mellett elnézett a nyújtózkodó határ felé. A zsilipet bezsaluzták, be is verték betonnal. Kegyetlenül izzadt a műtárgy a napon, a deszkák résein csörgött a lé maszatos folyással, ős kövér cseppekben hullt a munkagödör aljába. A dúcgerendák teljes vállal támaszkodtak a deszkákhoz, lábuk a földben, és végeikhez ácskapcsokat szegeitek, nehogy megunják a varast. Csendes volt a határ. Alig lézengett benne valaki. Távolabb a gátőr gyereke vitte a fűnkét a vállán. Mezítláb trappolt a gáton, és úgy szitált utána a por, mintha pipára gyújtott volna a töltés Tehén legelt a játszóban, vasvégű cölöphöz kötötték ki, és ameddig a kötél engedte, torzsásra tarolta a legelőt. Kiráncigálta a' karót a földből a gyéreik, és a friss mezőben újra le-, verte. A kótogás nem hallatszott eddig, mert elnyelte a füzes, elnyelte a gát, és a szembe szaladó kacagás derékon kapta, és úgy földhöz verte, csakúgy nyekkent. A kőművesnek sem volt téglából a szíve. Táskájából kivett egy zacskó barackot, és az egészet a komájának nyújtotta: — Éhen ne vessz, ha már Ilyen az asszonyod ... Nyelt az ács, és arra gondolt, hogy kőműves is egyszer volt inni a kútnál... Szemezgette tovább a barackot. Ez is apró szemű volt, mint az övé. Éppen olyan érett és éppen olyan puhahasú ... Árnyékban ültek az emberek. Körülöttük a fény ágy táncolt a déli napsütésben, mintha cérnán rángatták volna. Néha bekukkantott hpzzájuk, végigsimította a döngölt fűszálakat, és tovább csúszott. Elfogyott már a palacsinta is. A diák úgy nyelte le az utolsó fasírtot, hogy a glott-gatya madzagján engedett egy sort, mert Keményen vágta már a hasát. A sült szalonna "bőrét kapargatta a svájcisapkás, és ügyes kezekkel pakolta vissza a fényes zisírpapírba. Mosolygott a papírra. Mosolya messzire futott, túlszaladt az árnyékokon, kerítések résein úgy iszkolt keresztül, hogy nem is visított, bezárt kilincsű nagykapun is áttört és ott maradt, ahol a fiatal menyecske teregette a mosott ruhát, ágasról ágasra kifeszített aluminium drótra. A hangja is örült és olyan csendesen szólt, mintha csak magának mondaná: — Nagyon szereti az asszony .. . Féloldálra dőlt, karját párnának tette, és a következő pillanatban horkolt, mint a víz alá buktatott üveg. A diák is összepakolt. Papírba csomagolta a kék lábast, és míg az aktatáska csatjaival bíbelődött, elébe ugrott a holnapnak: — Ezután a hátamra kötöm a táskát egész napra . A palacsinta pléhdöbozára is rákerült a tető. Az ököl végigsimított a nyírt bajusz alatt, és a megelégedett szó csendesen terült el az árnyékban: — Az idén jó volt az akác ... Míg az ács és a kőműves azon gondolkoztak, hogy milyen furfanggal lepjék meg egymást, a diák kézen állva kisétált az árnyékból, bele a fénybe, és azt látta, hogy felfordultak a fák, a bárányfelhős ég belecsüngött a föld hajlatába, a gátőr fia Jött vissza, kalimpált a vállán a furkó, és porolt a talpa. Kézen állva fordult vissza, és kiveresedett nyakkal belenevetett az alvók álmába: — Így'is szép a világ ,. s A gyakori tapasztalat azt mutatja, hogy a közös tulajdonból fakadó tulajdonközösségi belső viszony nem szokott tartós lenni, hanem eiőbb-utóbb sor kerül a tulajdoniközösség megszüntetésére. A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonos Igényelheti, sőt követelheti — a többiek akarata ellenére is. Polgári Törvénykönyvünk ugyanis nem kényszerít senkit sem, hogy érdekei ellenére tulajdonközösségben maradjon. Ez fejlődést jelent a múlttal szemben, amikor házingatlanokkal kapcsolatban hosszú időn keresztül érvényesült olyan megmerevedett álláspont, mely a tulajdonközösségnek szabad kézből, vagy árverés útján eladással való megszüntetésére nem1 találta alkalmasnak az időt. A Polgári Törvénykönyv szocialista szemléletét igazolja az is, hogy nem engedi meg a tulajdonközösség megszüntetéséről való lemondást, illetve, ha ilyen lemondás mégis bekövetkezne, azt semmisnek nyilvánítja. E rendelkezésnek az a célja, hogy a jogban kevéssé jártas tulajdonostársat, akit a tulajdonközösség fenntartása esetén anyagi hátrányok érhetnek, vagy tulajdonostársai többséget képeznek és ez alapon őt kijátszhatják — megvédje ezektől az anomáliáktól. Ugyanakkor a Polgári Törvénykönyv gondoskodik arról is, hogy egyik tulajdonostárs se éljen vissza a többi tulajdonos méltányos érdekeinek sérelmével, a tulajdonközösség megszüntetésére Irányuló jogával. Ugyanis: ha a többiek érdekét súlyosan sértő módon lépne fel valamelyik társtulajdonos, ez a joggal való visszaélésnek minősül és éppen ezért a támasztott Igényt a bíróság nem fogja elismerni. Például: ha egy házas beltelek 12 személy közös tulajdonában van és az, egytizenketted Illetőség tulajdonosa csak aránytalan magas áron hajlandó átengedni a maga részét: vagy ha árverés út-ján való értékesítést követelne akkor, amikor a tulajdonostánsak, vagy azok egyike méltányos áron, megfelelő fizetési feltételek mellett hajlandó megváltani a többiek illetőségét. A társtulajdonosok egyhangú megállapodással, tehát szerződéssel, a nekik legjobban megfelelő módon a tulajdonközösséget szabadon megszüntethetik. Gyakori azonban az az eset, hogy a társtulajdonosok nem tudnák egymással megegyezni és a tulajdonközösség megszüntetésével kapcsolatos igényükkel a bírósághoz fordulnak. A Polgári Törvénykönyv a közös tulajdon megszüntetésének háromféle módját ismeri és szabályozza, tehát a bíróság az eléje kerülő perekben ezen módok valamelyikét alkalmazva fogja a tulajdonközösséget megszüntetni. I. Természetbeni megosztás. Ha az ingatlan fekvése, nagysága és egyéb adottsága olyan, hogy azt a társtulajdonosok között végileges jelleggel meg lehet osztani, a tulajdonközösséget mindenkor az ingatlannak természetben történő megosztásával keE megszüntetni. Ennek nem előfeltétele, hogy az egyes társtulajdonosok azonos értékű és azonos nagyságú igatlanrészt kapjanak, valamint nem előfeltétel az sem, hogy mindegyik telekrészen legyen épület és különösen lakóépület. Ha a kialakított ingatlanrészek értéke nem azonos, az értékdifferenciát készpénzzel kell kiegyenlíteni. A természetbeni megosztáshoz vázrajz és a vázrajzhoz hatósági jóváhagyás is kell Ingatlanok esetében. A hatóság által jóváhagyott vázrajz alapján az egyes ingatlanrészek külön-külön telekikönyvbe kerülnek. Egészen nyilvánvaló, hogy ez a megosztás különbözik a használati megosztástól — amiről előző cikkünkben írtunk —, mert az ott említett esetekben a tulajdonközösség nem szűnik meg. A jelen esetben azonban a korábbi példánkban már említett három testvér: György, Pál és Péter természetben megosztva és jogilag is elkülönítve veszi tulajdonba a részét és nem maradnak közösségben egymással. Ez értelemszerűen kihat a közteher, rend- és tisztaság-fenntartás költségeire is, ami most már három részre különül el és az önállóvá vált részeket külön-külön .erheli, n. Megváltás. Az egyik, vagy mást k tulajdonostárs készpénzért megváltja a másik tulaj domilletőségét, az ingatlan tényleges értéke alapján megállapított áron és így a közös tulajdon megszűnik. György példánk szerint megveheti Péter és Pál összesein 2/3-ad házrészét, kifizetve nekik a forgalmi értéknek megfelelő árait. Lényegében a felek között adásvételi szerződés jön létre és ennek telekkönyvi foganatosítása után az ingatlan egyetlen tulajdonosa György lesz. A megváltási ár összegszerűségét befolyásolja az a tény, hogy a lakóház beköltözhető-e, vagy abban bérlő, esetleg a társtulajdonosok valamelyike lakik. Ugyanis beköltözés biztosítása esetén, valamint akkor, ha a megváltás jogával az a társtulajdonos éd, aki a házban lakik — a megváltással élő a beköltözés biztosítása melletti magasabb ár alapulvétele mellett megállapított megváltási árat köteles fizetni; Erre példa: ha az ingatlan beköltözés nélküli értéke 30 000 Ft, beköltözés biztosítása melletti értéke pedig 45 000 Ft; a most említett esetben a házban lakó György a másik két társtulajdonosnak fejenként IS 000 Ft-ot tartozik fizetni; Az esetben viszont, ha György megveszi az egész házat, de a házban bérlő lakik és ez a bérleti viszony továbbra is fennmarad, (a megváltás egymagában ugyanis a bérleti viszonyt nem szünteti meg) György nem IS 000, hanem csupán 10 000 Ft-t köteles a társtulajdonosok mindegyike részére fizetni, III. Értékesítés. A társtulajdonosok közös megegyezése, vagy bírói ítélet akként rendelkezhet, hogy a közös tulajdont képező dolgot, vagy ingatlant értékesíteni kell és a befolyt vételárat fogják a társtulajdonosok a tulajdoni arány szerint szétosztani. Az értékesítés történhet szabadkézből való eladással, vagy árveréssel. Akár szabadkézből eladással, akár árveréssel történik az értékesítés — vevő nem csupán kívülálló személy lehet, hanem a társtulajdonosok bármelyike is, sőt az előző írásunkban említett elővásárlási jog a társtulajdonosokat ezen értékesítés során is megilleti. A vételár összegszerűségét itt Is befolyásolja az a tény; hogy az értékesítés alá kerülő lakóház beköltözhetö-e vagy sem. Ha a házban bérlő lakik, a bérleti jogviszonyt az értékesítés nem érinti és éppen ezért a beköltözés nélküli alacsonyabb (30 00S Ft) értékkel kerül értékesítésre az ingatlan és a társtulajdonosok között a befolyt vételár tulajdoni arányuknak megfelelően osztandó szét. A vételár szétosztása ugyanezen elvek szerint történik akkor is, ha a ház beköltözhető és ennek következtében az értékesítés a beköltözés biztosítása melletti magasabb (45 000 Ft) érték alapján törtéhik. Igen gyakori azonban az az eset; hogy a házban a társtulajdonosok valamelyike lakik, sőt az értékesítés után is a házban kíván lakni anélkül, hogy ő venné meg a házat. Ilyen esetben a bíróság a házban lakó társtulajdonos javára bérleti jogot biztosít és az értékesítést a beköltözés nélküli alacsonyabb (30 000 Ft) áron rendeli el. A bérleti jog biztosítása és ebből folyóan a házban lakó társtulajdonos előnyösebb helyzete azonban nem szolgálhat a többi társtulajdonos hátrányára, mert őket ez esetben is a magasabb, beköltözés biztosítása melletti érték illeti meg a tulajdoni arányuknak megfelelő összegben. Ezt a következő példa világítja meg: Az 1/3-ad részben tulajdonos György egyedül lakik a közös házban és javára a bíróság bérleti. jogot biztosít. Beköltözés biztosítása nélkül csak 30 000 Ft-ért kelt el az értékesítés során — a beköltözés biztosítása esetén 45 000 forintot érő Ingatlan. A házban nem lakó Pétert és Pált nem a ténylegesen elért 30 000. hanem a 45 000 Ft lj/3—1/3-ad része fogja megilletni, vagyis ketten fogják megkapni a befolyt 30 000 Ft-t, míg a bérleti jogot szerző György a vételárból nem kap semmit. Dr. Márai György Dr. Fodor György Dr, Bakó József j
