Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-29 / 99. szám

% A mi társadalmunk az arra ér­demes egyetemi és főiskolai hall­gatókat — azért, hogy minél jobb körülmények között végez­hessék tanulmányaikat — külön­böző ösztöndíjakkal segíti. Ilyen a társadalmi ösztöndíj is, mélyet azok a fiatalok kapnak, akik vál­(.Szerény, nyíltszívű, töretlen akaratú, Nagyot nyer vele az az iskola, ahol tanítani fog...” — ez Övári Juditról a pedagógiai főiskolán a tanári véle­mény, laljáik; hogy a diploma, illetve oklevél megszerzése után az őket szárnyukra bocsátó megye, köz­ség, üzem életébe térnek vissza, s ott gyümölcsöztetik tudásukat. Szegeden nem csekély az olyan tár­sadalmi ösztöndíjas Békés megyei lyettese, Nagy István, a főiskolai pártszervezet titkára, Tóth Fe­renc és Kocsis Jenöné, a tanul­mányi osztály szociális előadó­ja egy emberként ajánlották hogy nézzünk szét, beszélgessünk el, akivel csak kedvünk van. Mivel érkezésünkről senki sem tudott, nem volt könnyű feladat a sok­felé, sokféleképpen elfoglalt Békés megyeiekkel találkozni. Minddel nem is lehetett emiatt. A látottakból és hallottakból — úgy érezzük — mégis sikerült reális képet alkotnunk szőkébb hazánk fiatal képviselőinek hely­zetéről, s arról, hogy megérdem­­lik-e a segítést, a bizalmat. Ilyen véleményeket hallottunk róluk: — Elek Margit hűséges növendé­künk, annyira szorgalmas, hogy ő az, aki társai közt a tanulás üte­mét diktálja. — Szitó Andrást küldtük a debreceni KlSZ-konfe­­renciára, hogy előadást tartson a rizs faunatikai vizsgálatáról. Egyébként a felszabadulási pályá­zaton egy neveléstani dolgozatáért díjat nyert. — Rakonczás Judit harmadéves, színjeles. Az első év­ben még nem így volt, de nem nyugodott bele. — Szokolai Sán­dor példamutatóan tanul, sport­ban is az elsők közt van. Az ifjú­sági Sportkör elnöke. — Óvári Ju­dit külső magatartásában oly végtelenül szerény, hogy amikor idekerült, őszintén megvallva, nem sok pedagógiai rátermettsé­get „néztünk ki belőle”. Egyik legkiválóbb hallgatónk. Nagyot nyer vele az az iskola, ahová majd kerül. — így nyilatkozott i^vos, gyerekek mit tudtok erről a kis ragadozóról?" — kérded majd Balogh László, mikor már tanít. Egyelőre még két hallgató-társa, Argyelán Irén és Görgényi István helyettesíti a növendékeket. fiatalok száma, akik ily módon tanulnak. A szegedi pedagógiai főiskolán az éppen távol lévő igazgató he­róluk és még sokakról Sípos Sán­­dorné tanársegéd,Kóbor Jenő ad­junktus, és a többi tanár. Muchi Jánosné tanszékvezető-helyettes Dobi Anna és „a tanulás ütemét diktáló, eleven, szorgalmas“ Elek Margit, laboratóriumi gyakorlaton. Figyelemmel hallgatják Kóbor Jenő adjunktus magyarázatát. Éppen fényképezés közben „kapta le” fotóriporterünk a Békés megyei társa­dalmi ösztöndíjasok néhányát: Nagy Klotildot, Jurik Ildikót, Gacs Jánost, Lipták Andrást és Ollár Györgyöt, a Szegedi Tudományegyetem orvoskart épületei előtt. igen egyszerűen és tömören csak ennyit mondott: — Jó helyre ad­ta Békés megye az ösztöndíjakat. A mellette álló sarkadi Argyelán Irén kabátján KISZ-jelvény, az­tán Az ifjúság a szocializmusért nagy-nagy szeretettel vették őket körül, s emlékezetükbe juttatták, hogy a város, a megye mennyire számít rájuk. Még cukrászdába is elvitték őket, ott búcsúztak tőlük. Mindegyik hallgató ajándéktollat kapott és őszinte ígéretet arra* hogy továbbra is figyelemmel kí­sérik, tanulásukat. Ahogy végigkérdezzük a főis­kolásokat és egyetemistákat hogy kik és hová valók, kiderül, hogy Csabáról, Méhkerékről, Endréd­ről, Békésszentandrásról és min-Pupillaszükituk és tágitók hatásának vizsgálata az élettani intézetben. A pá­ciens egy cirmos cica. Nem lesz semmi baja, a kísérlet után vígan szaladgál, Ollár György a hallásvizsgáló-készülé­kek egyikével végez kísérletet, den más részéből a megyenek vannak itt. Szüleik termelőszövet­kezetiek, állami gazdaságbeliek, üzemiek, értelmiségiek... Ne csodálkozzék az olvasó, ha a már említett tanári véleménnyel zárjuk ezt az írást: — Jó hely­re adta Békés megye az ösztöndí­jakat. Mi is ezt tapasztaltuk. Huszár Rezső Foto: Koczászky Lászlói embléma meg egy „nyári-tábor” jelvény ékeskedik. A főiskola elő­csarnokában egy táblán azoknak a fényképe, akik az intézet büszke­ségei, példaképei. Az elején Békés megyei kislánynak, Bényei Ilon­kának az arcképe és még odébb is akad „hazánkfia”, nem egy. A főiskoláról a tudományegye­temre látogattunk, melynek orvoskarán 35 Békés megyei tár­sadalmi ösztöndíjas fiatal tanul, hogy az orvosi diploma megszer­zése után majd visszatérjenek hozzánk és enyhítsék a betegek szenvedését, s az orvoshiányt. Tanulmányi átlaguk megüti, leg­több esetben azonban túl is halad­ja az egyetemi összátlagot, közük professzoraik. Maguk a fiatalok azt mondják, hogy orvostanhall­gató elképzelhetetlen szorgalmas tanulás nélküL — Azt tapasztaltuk, hogy min­degyik Békés megyei így fogja fel a dolgot, s unhatatlan témájuk, hogy miként, hogyan csinálják jobban, alaposabban a szigorla­tokra való felkészülést. Nagy Klotild, Gacs János, Ollár György és a többiek elmondanak egy esetet, amit jóleső hallani és nyilvánosságra hozni. Március vé­gén kedves meglepetésként, ellá­togatott hozzájuk Kovács Pál elvtárs, a békéscsabai tanács v. b­­eüiöke. Orvos András, a személy­zeti, és Gajdács Pál, a művelő­désügyi osztály vezetője és az egyetem tanulmányi osztályának a vezetőjével együtt, közösen el­beszélgettek mindannyiukkal. Ér­deklődtek hogylétük, tanulmányi előmenetelük felől. Egyáltalán Már csak ma lehet autóbetétkonyvet váltani az augusztusi sorsolásra (Tudósítónktól) Pénzügyi kormányzatunk egy évvel ezelőtt vezette be a leg­újabb takarékbetét-típust, a gép­kocsi nyeremény-takarékbetétet, s az máris igen nagy népszerűség­re tett szert. Érthető ez, hiszen az igények növekedésével egyre több azoknak a száma, akik autótulaj­donosok szeretnének lenni. Szá­mos embernek a pénze is meg­van ehhez, a korlátozott lehetősé­gek miatt azonban mégsem tud gépkocsihoz jutni. Mások viszont siem rendel­keznek ugyan még annyi meg­takarított pénzzel, hogy autót vásároljanak, mégis szeretnének mielőbb saját gépkocsijuk vo­lánjához ülni. Mint ismeretes, ezen óhajok megvalósulását segítheti elő az új betétkonstrukció, amelynek kere­tében a kamatjövedelem helyett negyedévenként személygépkocsi­kat sorsolnak ki. Népszerűségére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy megyénkben már mintegy 3008 embernek van gépkocsi nyere­mény-takarékbetétkönyve, s ezek együttes állománya meg­haladja a 22 millió forintot. Érdemes megjegyezni, hogy 1956-ban még a megye lakossá­gának együttes takarékbetét-ál­lománya sem érte el ezit az ősz­­szeget! Az autóbetétköoyvek közelgő negyedik sorsolása napjainkban ismét fokozott érdeklődést vált ki. Az eddigi három sorsoláson ugyanis országosan már 120 gép­kocsi talált szerencsés gazdára és a május 14-i húzáson körülbelül 70 további autót sorsolnak ki. Fi­gyelemre érdemes az a körülmény is, hogy Békés megyében már ed­dig hét olyan autótula jdonos van, aki szerencsés betétkönyve révén jutott a 70—80 ezer forint értékű nyereményhez. A mai napon az autóbetétátb»­­mány további ugrásszerű emelke­désére lehet számítani, mert mindazok, akik az augusztusi ötödik gépkocsi-nyeremény­sorsolásban részt kívánnak ven­ni, ma utoljára válthatnak ilyen betétkönyvet. Igen sokan vannak azok, akik az autónyerés lehetőségének re­ményében a takarékpénztári fió­koknál, postahivataloknál vagy a takarékszövetkezeteknél már ed­dig is betétben kezelt megtakarí­tásaikat vagy azok egy részét gépkocsi nyeremény-takarékbetét­be irányítják át. Az autó-nyereménytakarékbeté­­tesek túlnyomó többsége termé­szetesen a sorsolást követően sem szünteti meg betétkönyvét, mert így folyamatosan jogcímességet szerez a következő sorsolásra, még akkor is, ha betétkönyvét autónyereménnyel már kisorsol­ták, miután a nyertes betétköny­véhez fűződő minden joga válto­zatlanul érvényben marad. Kazár Mátyás Köszöntjük az alkotó értelmiséget, a szocialista építés szellemi munkásait! NÉPÚJSÁG 1962. április 29., vasárnap Békés megyei ösztöndíjasok Szegeden

Next

/
Oldalképek
Tartalom