Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-20 / 92. szám

1962. április 20., péntek 3 T Az idén 110 holdon kertészkednek a békéscsabai Petőfi Tsz-ben /juherek a (jifárhuu Tavaly még csak 14 holdon kertészkedtek a békéscsabai Petőfi Termelőszövetkezet gaz­dái. A vezetőség javaslatára a közgyűlés úgy határozott, hogy az idén 110 holdra növelik ker­tészetüket. Többek között 15 holdon dugványozott, 9 holdon magról vetett vöröshagymát, csökkent a mezőgazdaságban dol­gozók száma. Tehát nálunk is a termelékenység növekedésében mind a termelésnövekedésnek, mind a mezőgazdaságban dolgo­zók száma csökkenésének szerepe volt. A mezőgazdasági munkaerő számának a csökkenése fontos té­nyezője volt a népgazdaság más területein, mindenekelőtt az ipar­ba^ jelentkező nagymértékű mun­kaerőszükséglet kielégítésének. A mezőgazdasági munkaerők szá­mának csökkenése a mezőgazda­ság gépesítésének nagymértékű fokozódásával párosult. A mezőgazdasági munkaerők számának csökkenése azonban nem minden időszakban egyfor­ma mértékű. Nálunk például az első ötéves terv időszakában — persze egyes időszakokban más országokban is — az ipari terme­lés növelésében nagy szerepe volt az új gyárak építésének. Ezért sok új munkaerőre is szükség volt. A második ötéves terv időszakában a termelés növelése nagyobbrészt a meglévő vállalatok korszerűsí­tése révén, tehát az ipari munka termelékenységének nagyarányú növelésével valósul meg., A ki­sebb mértékben jelentkező új munkaerőszükséglet kielégítésé­ben viszont a korábbiaknál na­gyobb arányokban szerepel a fel­növekvő ifjúság munkába állítá­sa, és a háztartásban foglalkozta­tottak termelőmunkába való be­vonása. Mint láttuk, a mezőgazdaság­ban is jelentősen kell nö­velni a termelést és a mezőgazda­ság rendelkezésére bocsátott gé­mintegy 40 holdon pedig para­dicsomot termelnek. Az emlí­tett főbb növényféleségeken kí­vül több holdon termelnek uborkát és paprikát is. A 96 holddal megnövekedett kerté­szetben a munka jó részét az asszonyok vállalják. gei is jól állnak a vetéssel. A tervek szerint az ünnepek után minden termelőszövetkezet hozzá­fog a kukorica vetéséhez. Az ed­digi jelentések alapján a nagy­szénás! tsz-ek már hozzáfogtak a kukorica vetéséhez. A járás tíz községében tavaszi árpából mintegy 1684 holdon ke­rült földbe a mag. Ez 80 százalék­nak felel meg. A borsót már min­denütt elvetették és jól alakult a cukorrépa vetése is. Eddig 3384 holdon tették földbe a magot. Nap­raforgóból 2229 hold a terv, s eb­ből 373 holdat vetettek él. Általá­ban. a kukorica alá a talajt elő­készítették, s így a zavartalan ve­tésnek semmi akadálya nincs. szövetkezetek jelentettek be igényt szórófejes öntözésre. A tótkomlósi Viharsarok Tsz-ben már meg is kezdték a csövek összeszerelését. Ebben a járásban az ötéves terv végére 3500 holddal nö­velik az öntözéses gazdálkodást — szórófejes öntözéssel. péknek nem a mezőgazdasági munkaerő csökkentését kell első­sorban maguk után vonni, hanem azt, hogy a többé-kevésbé azo­nos létszámú mezőgazdasági mun­kaerő több terméket állítson elő. Ez az oka annak, hogy a máso­dik ötéves terv időszakában a mezőgazdasági munkaerők számá­nak a korábbiaknál lényegesen ki­sebb mértékű csökkenésével szá­molunk. A mezőgazdaságban dol­gozók létszáma legfeljebb 70 ezer fővel csökken a tervidőszakban. Ez a létszámcsökkenés is szere­pet játszik a mezőgazdasági mun­ka termelékenységének a további növekedésében. A termelékeny­ség-növekedés azonban nem kor­látozódik a mezőgazdasági dol­gozók létszámának a csökkenésé­re. Hiszen mint az előzőekben lát­tuk, a termelékenység-növelés fon­tos tényezője az is, hogy a mező­gazdaságban dolgozók több termé­ket állítanak elő, tehát, hogy nő a mezőgazdasági termelés mennyi­sége. Egy termékegység előállítá­sához ennek révén is kevesebb munkát kívánunk felhasználni. Minthogy azonban a termelékeny­ség növekedésében nagyobb súlya lesz a termelés növelésének — a termelés-növelés fontos feltétele a mezőgazdasági termékekben je­lentkező, növekvő szükségletek kielégítésének —, a mezőgazdaság fejlesztésében a tervidőszakban fokozottabb hangsúlyt kapnak olyan anyagok, technikai eszkö­zök, amelyek hatása elsősorban a Emberek élnek a gyárban. Fürge kezekkel irányítják a varrómasi­nákat. Körülnézel egy teremben, s azt hiszed, ezren is dolgoznak. Pedig százan sincsenek tán. De a munka, a ritmus megsokszoroz itt mindent, s úgy érzed, mintha ezer ember leikébe látnál. Pedig té­vedsz. Nehéz, nagyon nehéz meg­ismerni valakit. Két nap kellett hozzá az Orosházi Ruhagyár zöld­műszakjában is, hogy pár em ber gondját-baját ellesse az újságíró. Csinos, kedves asszony Héjjas Lajosné. Azt hinné az ember, probléma nélkül él a műszak technikusa. Csodát, nincsenek gondjai. Tanítani kell a tanulókat, hívja a gimnázium igazgatója, a központ is itt van, az adminiszt­ratív vezetéssel akar tárgyalni, szaladgálnia kell nyakra-főre, pe­dig azzal bízta meg az elfoglalt telepvezető, Kátai Ferenc, hogy kalauzolja az újságírót. Elkísér egy helyre, s aztán ott hagy, míg a másikra kerül a sor. Élcelő­­dünk, hogy nincs téma, mit ír­junk, s ő kedvesen, nevetve vála­szol: „Amit láttak”. ■ No hát, karjainkba szalad ép­pen Vízi Rózsi, a II. sz. varroda egyik szalagvezetője. Épp most mondta a technikusnő, hogy azt termelés-növelésen keresztül ér­vényes. így például a gépállomány növekedésénél gyorsabb ütemben nő a mezőgazdaság rendelkezésé­re bocsátott műtrágya-mennyiség. Emellett a tervben fokozott meny­­nyiségben szerepelnek a különbö­ző növényvédő-szerek, ipari ta­karmányok, nemesített vetőmag­vak, értékes tenyészállatok, stb. H mezőgazdasági termelés nö­­■■ vetésében továbbra is fon­tos szerepük lesz a hagyományos mezőgazdasági eredetű anyagok­nak is. így például az istáliótrá­­gyának, takarmánynak, stb. Mind az ipari, mind a mezőgazda­­sági eredetű anyagok ésszerű fel­­használása körültekintőbb szerve­ző-munkát igényel és feltételezi, hogy a különböző időszakokban jelentkező munkákat a mezőgaz­dasági üzemekben időben és jó minőségben végezzék el. Ha vi­szont az időben és jó minőség­ben végzett munka jó szervezés­sel és a különböző anyagok ész­szerű takarékos felhasználásával párosul, akikor a termelés gyor­sabb ütemben nőhet, mint a ter­meléshez felhasznált élő. és tár­gyiasult munka együttes mennyi­sége, következésképpen tágabb értelemben is nő a munkaterme­lékenység és csökken az előállí­tott termékek önköltsége. A terv­ben rögzített eme követelmény megvalósítása is fontos feltétele mezőgazdaságunk továbbfejlesz­tésének. Dr. Kovács Géza írjuk, amit latunk, s látjuk ám: pattog Rózsi, a szalagvezető, hogy ez kéne, meg az kéne, miért nincs, ha már megígérték (hagyjuk a ■Bölcsőde kellene. szakkifejezéseket, mert belezava­rodnánk), s aztán, hogy vallatni kezdjük a 21 éves kislányt, elpirul. Az első látásra nehéz volt élhinni róla, s lám most minden báj, ami a pirulásban van, elénk tárul. Las­san megtudjuk, hogyan lett szalag­vezető, hogy jó munkájáért kapta e kitüntető megbízatást. Vőlegé­nye van-e? Megint elpirult Ró­zsi. S elmondja, akadozva, meny­nyire lányosán, hogy nincs, mert elmaradoztak a levélek, s harag lett a vége. Beszélünk a KISZ-ről, melynek gazdasági vezetője, ar­ról, hogy klubhelyiség kellene, mert a mostani kicsi, szegényes, de hát nincs helyiség. Aztán elsza­lad, mert baj van a szalagnál, s mint az első oldalon is láthatják, Tóthné — munka közben. a fényképezőgép épp munka köz­ben leste él a fiatal szalagvezetőt. Ötszáznál többen dolgoznak a gyárban. Mondjuk, fele a zöld­­műszakot teszi ki, s ötszázból húsznál alig több a férfi, a többi nő, asszony vagy lány. A lányokat ha úgy sikerül, műszak lejártakor várja a legény a kapuban, s az asszonyok, akiknek kicsinyük van otthon, azok sietnek, izgatottan szaladnak haza, hogy mi van a csemetéével, nem történt-e vele valami baj. Azt mondja Üjj Gézáné a var­rásról feltekintve, hogy öthónapos kislánya van. Sokszor gondol rá munka közben, többször is tán, mint ahogy a dolog engedné, de muszáj, mert 67 éves anyósa be­teges szegény, úgy vigyáz a gye­rekre. Bölcsőde kellene. Tudni, hogy jó helyen, gondos emberek vigyáznak a csemetére, s akkor könnyebben menne a munka is. S hányán beszéltek erről. Kecske­méti Béláné is ezt panaszolta és Tóthné is, aki egyébként Aköny­nyűipar kiváló dolgozója büszke címet viseli, erről szól, nem a kitüntetéséről, mikor kérdezzük. Az újságín? hallgatja a problémá­kat, bajokat, s mit tud mondani? Sók a nehézség, gondokkal küsz­ködünk, de meg fogjuk oldani* biztosan megoldjuk majd. Köz­helynek hangzik, de nem a fehér papíron szült goojdolat ez, hanem a bizakodásé, ahogy a ruhagyári asszonyok beszélnek, élnek, gon­dolkodnak. Emberek élnek a gyárban. S a nagy közösségben egy kicsit min­denki a maga világát éli. Hogyne lenne így, mikor nem egyformák! itt az emberek. Talán nem arról gondolkodik-e néha Fazekas Fe-Az „egyetlen” férfi. renc is itt, a hosszú varrodában, hogy milyen érzés egyedül férfi­nak lenni száznál több asszony között Azt mondja, csak az első nap volt nehéz, azóta már eltelt három hónap, megszokott itt, biztos a kereset, s mint régi sza­bó, a fehérnemű varrását is job­ban érti. Talán nem lehet őket kollektívának: nevezni, amelybe * tartozik, mert könnyen szétszéled­nek, s nyolc óra munkaidő alatt nem sok idő esik a beszélgetésre. Az élet azonban ide sodorta, s mi­lyen jól megvan itt! A portya véget ért. Nem annyi embert ismertünk meg, ahányról írtunk, de ők voltak a legjellem­zőbbek. Az idegenek megbolygat­ták itt egy kicsit az életet, de az­tán elmúlik ez is, a gépek fölé hajolva, gyorsan dolgoznak. A há­rom év, mióta megalakult a gyár, még nem sok, de az évi 100 millió forint, amit munkáskezek terem­tenek elő, már ott fekszik a nép­gazdaság hatalmas asztalán. Nala loptuk ki az emlékeket. A portás bácsi, Boros Sándor megnézi a táskákat, amikor gaz­dájuk elhagyja az üzemet. Ben­nünket nem kutat, pedig találna nálunk is valamit: emlékeket em­berekről, gondokat, örömöket, amiket e riport kedvéért kölcsön­be hoztunk magunkkal. Kiss Máté Foto: Kocziszky László Megkezdték a kukorica vetését« majdnem minden tavaszi kalászos a földben van az orosházi járásban A jó idő beálltával az orosházi járás termelőszövetkezeteiben se­rényen megindult a munka. Az emberek és a gépek szinte éjjel­nappal dolgoznak. A tagok még vasárnap sem pihennek. Azon dol­goznak, hogy a jó időt kihasznál­va, minél hamarabb a földbe ke­rüljön az életet jelentő mag. A já­rás tíz községe közül különösen Nagyszénáson és Csorváson halad­tak előre a munkákkal. A nagy­szénás! termelőszövetkezetek a ku. koiica és a cirok kivételével 90 százalékig elvetették a tavaszi ka­lászosokat. Csorvás községben pél­dául 560 hold cukorrépát vetettek el. Ezenkívül 535 hold borsót tet­tek a földbe. A járás többi közsé-3500 hold szórófejes öntözés A termelőszövetkezetek leg­többjében már megszerették a szórófejes öntözést. Különösen elmondható ez az orosházi já­rás szövetkezeteiben. Amint a járási tanács mezőgazdasági osz­tályának kertészeti előadója új­ságolta, ebben az évben újabb

Next

/
Oldalképek
Tartalom