Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-20 / 92. szám
1962. április 20., péntek 3 T Az idén 110 holdon kertészkednek a békéscsabai Petőfi Tsz-ben /juherek a (jifárhuu Tavaly még csak 14 holdon kertészkedtek a békéscsabai Petőfi Termelőszövetkezet gazdái. A vezetőség javaslatára a közgyűlés úgy határozott, hogy az idén 110 holdra növelik kertészetüket. Többek között 15 holdon dugványozott, 9 holdon magról vetett vöröshagymát, csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma. Tehát nálunk is a termelékenység növekedésében mind a termelésnövekedésnek, mind a mezőgazdaságban dolgozók száma csökkenésének szerepe volt. A mezőgazdasági munkaerő számának a csökkenése fontos tényezője volt a népgazdaság más területein, mindenekelőtt az iparba^ jelentkező nagymértékű munkaerőszükséglet kielégítésének. A mezőgazdasági munkaerők számának csökkenése a mezőgazdaság gépesítésének nagymértékű fokozódásával párosult. A mezőgazdasági munkaerők számának csökkenése azonban nem minden időszakban egyforma mértékű. Nálunk például az első ötéves terv időszakában — persze egyes időszakokban más országokban is — az ipari termelés növelésében nagy szerepe volt az új gyárak építésének. Ezért sok új munkaerőre is szükség volt. A második ötéves terv időszakában a termelés növelése nagyobbrészt a meglévő vállalatok korszerűsítése révén, tehát az ipari munka termelékenységének nagyarányú növelésével valósul meg., A kisebb mértékben jelentkező új munkaerőszükséglet kielégítésében viszont a korábbiaknál nagyobb arányokban szerepel a felnövekvő ifjúság munkába állítása, és a háztartásban foglalkoztatottak termelőmunkába való bevonása. Mint láttuk, a mezőgazdaságban is jelentősen kell növelni a termelést és a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátott gémintegy 40 holdon pedig paradicsomot termelnek. Az említett főbb növényféleségeken kívül több holdon termelnek uborkát és paprikát is. A 96 holddal megnövekedett kertészetben a munka jó részét az asszonyok vállalják. gei is jól állnak a vetéssel. A tervek szerint az ünnepek után minden termelőszövetkezet hozzáfog a kukorica vetéséhez. Az eddigi jelentések alapján a nagyszénás! tsz-ek már hozzáfogtak a kukorica vetéséhez. A járás tíz községében tavaszi árpából mintegy 1684 holdon került földbe a mag. Ez 80 százaléknak felel meg. A borsót már mindenütt elvetették és jól alakult a cukorrépa vetése is. Eddig 3384 holdon tették földbe a magot. Napraforgóból 2229 hold a terv, s ebből 373 holdat vetettek él. Általában. a kukorica alá a talajt előkészítették, s így a zavartalan vetésnek semmi akadálya nincs. szövetkezetek jelentettek be igényt szórófejes öntözésre. A tótkomlósi Viharsarok Tsz-ben már meg is kezdték a csövek összeszerelését. Ebben a járásban az ötéves terv végére 3500 holddal növelik az öntözéses gazdálkodást — szórófejes öntözéssel. péknek nem a mezőgazdasági munkaerő csökkentését kell elsősorban maguk után vonni, hanem azt, hogy a többé-kevésbé azonos létszámú mezőgazdasági munkaerő több terméket állítson elő. Ez az oka annak, hogy a második ötéves terv időszakában a mezőgazdasági munkaerők számának a korábbiaknál lényegesen kisebb mértékű csökkenésével számolunk. A mezőgazdaságban dolgozók létszáma legfeljebb 70 ezer fővel csökken a tervidőszakban. Ez a létszámcsökkenés is szerepet játszik a mezőgazdasági munka termelékenységének a további növekedésében. A termelékenység-növekedés azonban nem korlátozódik a mezőgazdasági dolgozók létszámának a csökkenésére. Hiszen mint az előzőekben láttuk, a termelékenység-növelés fontos tényezője az is, hogy a mezőgazdaságban dolgozók több terméket állítanak elő, tehát, hogy nő a mezőgazdasági termelés mennyisége. Egy termékegység előállításához ennek révén is kevesebb munkát kívánunk felhasználni. Minthogy azonban a termelékenység növekedésében nagyobb súlya lesz a termelés növelésének — a termelés-növelés fontos feltétele a mezőgazdasági termékekben jelentkező, növekvő szükségletek kielégítésének —, a mezőgazdaság fejlesztésében a tervidőszakban fokozottabb hangsúlyt kapnak olyan anyagok, technikai eszközök, amelyek hatása elsősorban a Emberek élnek a gyárban. Fürge kezekkel irányítják a varrómasinákat. Körülnézel egy teremben, s azt hiszed, ezren is dolgoznak. Pedig százan sincsenek tán. De a munka, a ritmus megsokszoroz itt mindent, s úgy érzed, mintha ezer ember leikébe látnál. Pedig tévedsz. Nehéz, nagyon nehéz megismerni valakit. Két nap kellett hozzá az Orosházi Ruhagyár zöldműszakjában is, hogy pár em ber gondját-baját ellesse az újságíró. Csinos, kedves asszony Héjjas Lajosné. Azt hinné az ember, probléma nélkül él a műszak technikusa. Csodát, nincsenek gondjai. Tanítani kell a tanulókat, hívja a gimnázium igazgatója, a központ is itt van, az adminisztratív vezetéssel akar tárgyalni, szaladgálnia kell nyakra-főre, pedig azzal bízta meg az elfoglalt telepvezető, Kátai Ferenc, hogy kalauzolja az újságírót. Elkísér egy helyre, s aztán ott hagy, míg a másikra kerül a sor. Élcelődünk, hogy nincs téma, mit írjunk, s ő kedvesen, nevetve válaszol: „Amit láttak”. ■ No hát, karjainkba szalad éppen Vízi Rózsi, a II. sz. varroda egyik szalagvezetője. Épp most mondta a technikusnő, hogy azt termelés-növelésen keresztül érvényes. így például a gépállomány növekedésénél gyorsabb ütemben nő a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátott műtrágya-mennyiség. Emellett a tervben fokozott menynyiségben szerepelnek a különböző növényvédő-szerek, ipari takarmányok, nemesített vetőmagvak, értékes tenyészállatok, stb. H mezőgazdasági termelés nö■■ vetésében továbbra is fontos szerepük lesz a hagyományos mezőgazdasági eredetű anyagoknak is. így például az istáliótrágyának, takarmánynak, stb. Mind az ipari, mind a mezőgazdasági eredetű anyagok ésszerű felhasználása körültekintőbb szervező-munkát igényel és feltételezi, hogy a különböző időszakokban jelentkező munkákat a mezőgazdasági üzemekben időben és jó minőségben végezzék el. Ha viszont az időben és jó minőségben végzett munka jó szervezéssel és a különböző anyagok észszerű takarékos felhasználásával párosul, akikor a termelés gyorsabb ütemben nőhet, mint a termeléshez felhasznált élő. és tárgyiasult munka együttes mennyisége, következésképpen tágabb értelemben is nő a munkatermelékenység és csökken az előállított termékek önköltsége. A tervben rögzített eme követelmény megvalósítása is fontos feltétele mezőgazdaságunk továbbfejlesztésének. Dr. Kovács Géza írjuk, amit latunk, s látjuk ám: pattog Rózsi, a szalagvezető, hogy ez kéne, meg az kéne, miért nincs, ha már megígérték (hagyjuk a ■Bölcsőde kellene. szakkifejezéseket, mert belezavarodnánk), s aztán, hogy vallatni kezdjük a 21 éves kislányt, elpirul. Az első látásra nehéz volt élhinni róla, s lám most minden báj, ami a pirulásban van, elénk tárul. Lassan megtudjuk, hogyan lett szalagvezető, hogy jó munkájáért kapta e kitüntető megbízatást. Vőlegénye van-e? Megint elpirult Rózsi. S elmondja, akadozva, menynyire lányosán, hogy nincs, mert elmaradoztak a levélek, s harag lett a vége. Beszélünk a KISZ-ről, melynek gazdasági vezetője, arról, hogy klubhelyiség kellene, mert a mostani kicsi, szegényes, de hát nincs helyiség. Aztán elszalad, mert baj van a szalagnál, s mint az első oldalon is láthatják, Tóthné — munka közben. a fényképezőgép épp munka közben leste él a fiatal szalagvezetőt. Ötszáznál többen dolgoznak a gyárban. Mondjuk, fele a zöldműszakot teszi ki, s ötszázból húsznál alig több a férfi, a többi nő, asszony vagy lány. A lányokat ha úgy sikerül, műszak lejártakor várja a legény a kapuban, s az asszonyok, akiknek kicsinyük van otthon, azok sietnek, izgatottan szaladnak haza, hogy mi van a csemetéével, nem történt-e vele valami baj. Azt mondja Üjj Gézáné a varrásról feltekintve, hogy öthónapos kislánya van. Sokszor gondol rá munka közben, többször is tán, mint ahogy a dolog engedné, de muszáj, mert 67 éves anyósa beteges szegény, úgy vigyáz a gyerekre. Bölcsőde kellene. Tudni, hogy jó helyen, gondos emberek vigyáznak a csemetére, s akkor könnyebben menne a munka is. S hányán beszéltek erről. Kecskeméti Béláné is ezt panaszolta és Tóthné is, aki egyébként Akönynyűipar kiváló dolgozója büszke címet viseli, erről szól, nem a kitüntetéséről, mikor kérdezzük. Az újságín? hallgatja a problémákat, bajokat, s mit tud mondani? Sók a nehézség, gondokkal küszködünk, de meg fogjuk oldani* biztosan megoldjuk majd. Közhelynek hangzik, de nem a fehér papíron szült goojdolat ez, hanem a bizakodásé, ahogy a ruhagyári asszonyok beszélnek, élnek, gondolkodnak. Emberek élnek a gyárban. S a nagy közösségben egy kicsit mindenki a maga világát éli. Hogyne lenne így, mikor nem egyformák! itt az emberek. Talán nem arról gondolkodik-e néha Fazekas Fe-Az „egyetlen” férfi. renc is itt, a hosszú varrodában, hogy milyen érzés egyedül férfinak lenni száznál több asszony között Azt mondja, csak az első nap volt nehéz, azóta már eltelt három hónap, megszokott itt, biztos a kereset, s mint régi szabó, a fehérnemű varrását is jobban érti. Talán nem lehet őket kollektívának: nevezni, amelybe * tartozik, mert könnyen szétszélednek, s nyolc óra munkaidő alatt nem sok idő esik a beszélgetésre. Az élet azonban ide sodorta, s milyen jól megvan itt! A portya véget ért. Nem annyi embert ismertünk meg, ahányról írtunk, de ők voltak a legjellemzőbbek. Az idegenek megbolygatták itt egy kicsit az életet, de aztán elmúlik ez is, a gépek fölé hajolva, gyorsan dolgoznak. A három év, mióta megalakult a gyár, még nem sok, de az évi 100 millió forint, amit munkáskezek teremtenek elő, már ott fekszik a népgazdaság hatalmas asztalán. Nala loptuk ki az emlékeket. A portás bácsi, Boros Sándor megnézi a táskákat, amikor gazdájuk elhagyja az üzemet. Bennünket nem kutat, pedig találna nálunk is valamit: emlékeket emberekről, gondokat, örömöket, amiket e riport kedvéért kölcsönbe hoztunk magunkkal. Kiss Máté Foto: Kocziszky László Megkezdték a kukorica vetését« majdnem minden tavaszi kalászos a földben van az orosházi járásban A jó idő beálltával az orosházi járás termelőszövetkezeteiben serényen megindult a munka. Az emberek és a gépek szinte éjjelnappal dolgoznak. A tagok még vasárnap sem pihennek. Azon dolgoznak, hogy a jó időt kihasználva, minél hamarabb a földbe kerüljön az életet jelentő mag. A járás tíz községe közül különösen Nagyszénáson és Csorváson haladtak előre a munkákkal. A nagyszénás! termelőszövetkezetek a ku. koiica és a cirok kivételével 90 százalékig elvetették a tavaszi kalászosokat. Csorvás községben például 560 hold cukorrépát vetettek el. Ezenkívül 535 hold borsót tettek a földbe. A járás többi közsé-3500 hold szórófejes öntözés A termelőszövetkezetek legtöbbjében már megszerették a szórófejes öntözést. Különösen elmondható ez az orosházi járás szövetkezeteiben. Amint a járási tanács mezőgazdasági osztályának kertészeti előadója újságolta, ebben az évben újabb
