Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-14 / 61. szám
1962. március 14., szerda HÉPÜJSAa 3 M Ötvenegy szövetkezet jelentkezett az idei mezőgazdasági kiállításra megyénkből kai és cukorrépával áll az ország kés megyei bizottságának kezde-Új gyár születik a város peremén Néhány nappal ezelőtt befejeződött a jelentkezés az Országos Mezőgazdasági Kiállításra. Amint a jelentkezők névsorából is kitűnik, a 63. országos mezőgazdasági seregszemle igen magas színvonalú lesz. A kiállításon hagyományosan részt vevő közös gazdaságokat újak egészítik ki, s olyanok, mint az orosházi Béke, a békési Kossuth, a tótkomlósi Viharsarok és Haladás, a mezőkovácsházi Űj Alkotmány. Huszonöt termelőszövetkezet növénytermesztéssel, közülük kilenc kukoricával, a többi dohánynyal, kenderrel, napraforgóval, kenyér- és takarmánygabonával, borsóval, rizzsel, mákkal, cirok-A nitrokémiai Ipartelepek vegyészmérnökei sikeres laboratóriumi kísérleteket végeztek a legújabb gabona-gyomtalanító szerekkel. Jól vizsgázott a Dikamin elnevezésű anyag, amelyet már üzemszerűen gyártanak. A kedvező tapasztalatok alapján a vegyszer két újabb változatát is kidolgozták. A 3 különböző típusú Dikamin-féleség összetétele, a gyomnövényekre gyakorolt hatása nagyjából megegyezik, csupán az alapanyagok megválasztásában van némi eltérés. A vegyszereket oldatban hozzák majd forgalomba és permetezéssel juttatják a földekre. Az újonnan előállított növényvédőszerek hatásosságát vizsgálva, igen érdekes megállapításra jutottak a kutatók. Kiderült: az irtás idejét akkor kell megválasztani, amikor a gabona nagysága már elérte a 15—20 centimétert. Ebben az időszakban ugyan a gyomnövények már sokkal fejlettebbek, mint a gabona, de az irtószer hatására mégsem a kultúrnövény, hanem a jóval erősebb gyom pusztul e1. Az érdekes jelenséget a szakemberek szerint különleges hormonhatás okozza. A Dikamin hatására ugyanis mértéktelenül megnő a gyomnö vény ,,étvágya", s erőteljesebben hasznosítja a talajból felszívott Az ötéves terv végére ötszörösére nő az öntözéses terület az orosházi járásban A folyóvízben szegény orosházi járásban az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére a korábbi években úgynevezett csőkutas öntözőtelepeket létesítettek. Kereken ötszáz holdat öntöztek ezzel a módszerrel a járás területén 1961-ben. Az idén 250 holddal növelik a csőkutas öntözőtelepeket, s a konyhakertészkedésen kívül nagyobb területen az idén öntöznek először lucernát cukorrépát, silókukoricát. Az ötéves terv az orosházi járás szövetkezeteinek öntözéses gazdálkodására jelentős összeget irányoz elő. 1965-re 2500 holdra növelik az öntözőtelepeket, s főként — a konyhakertészet mellett — takarmánynövények öntözésével foglalkoznak. A párt járási bizottságának kezdeményezésére a járási tanács mezőgazdasági osztálya március 20-án Orosházán egy nagyobbszabású öntözéses értekezletet tart azoknak a szövetkezetelmek a részvételével, ahol az öntözéses gazdálkodás továbbfejlesztésére a {altételek biztosítottak. színe élé. Hét termelőszövetkezet kertészeti termékeket állít ki. A kondorost Dolgozók Tsz ötfajta növényt visz a kiállításra. Zöldpaprikát, fűszerpaprikát, paradicsomot, petrezselymet és káposztát. Figyelemre méltó, hogy a medgyesegyházi Béke Tsz 55 hold zöldpaprikával nevezett be, a c sorvási Kossuth Tsz 40 hold paradicsom, az örménykúti Rákóczi 30 hold uborka, a tótkomlósi Viharsarok Tsz pedig 120 hold vöröshagyma terméséből állít ki. A nagyszénási Dózsa Tsz első ízben jelentkezett mezőgazdasági kiállításra szőlőtermésével. Az idei mezőgazdasági kiállítás új színfoltja lesz a KISZ Bétápanyagokat. Sejtjeinek szaporodása megsokszorozódik, a gyom szárán terebélyes lombozat alakul ki, de a látszólag egészséges, viruló növény pusztulása már ekkor elkezdődik. Gyökér/ete ugyanis nem fejlődik ilyen gyorsan, s a vékony hajszálereken át képtelen elegendő tápanyagot felszívni a talajból. Ebben a fejlődési szakaszban a növény már csak a sejtjeiben elraktározott táperőt hasznosítja, és végeredményben saját magát éli fel, elszárad. Pusztulását tehát korábbi „falánksága" okozza. Gyorsuló sejtszaporodást figyeltek meg a gabonáknál is, de ez egyáltalán nem káros, sőt némi terméstöbbletet is hoz. (MTI) A KISZÖV megyei küldött-értekezletén több ktsz-elnökkel, dolgozóval beszélgettem, akik közül sokan, elsősorban a cipészek, arról panaszkodtak, hogy „elsorvasztja” őket az állami ipar, nincsenek lehetőségeik, nehézségekkel küszködnek. Ezek a panaszok végtelenül reálisak és tárgyilagosak voltak, mert elmondták azt is, hogy tudják, az állami ipar sokkal olcsóbban állítja elő a cipőt, mint a kisipari szövetkezet, és a népgazdaság érdekeit figyelembevéve nyilvánvalóan fontosabb a gyári termelés. Nos, azóta megismertem a mezőberényi Cipész Kisipari Szövetkezet munkáját, részt vettem a mérlegzáró közgyűlésükön, beszélgettem ottani dolgozókkal, s láttam a készítményeiket. Ebben a szövetkezetben kevesebb a gond, mint másutt. Nincsenek problémák a dolgozók fizetése körül, a megélhetés miatt senkinek sem kell elhagyni a közös munkát, mert alapos, jól szervezett tevékenységgel biztosítani tudják a ermelést, és a termelt áruk forgalmát. A titok nyitját Rózsavölgyi Márton, a szövetkezet elnöke mondta el, amely abban állna, hogy igyekeznek a legújabb divat szerint olcsó, kevés anyaggal készített cipőkkel előállni. Nem egy fővárosi áruház rendelt tőlük 500 —1000 párás tételekben cipőket, olyanokat, amelyek a legújabb divat szerint készültek. Láttam a prototípusok közül jó néhányat. Nem vagyok cipőesztéta, ha egy nő helyességét akarom megállapítani, akkor sem a cipőjénél kezdem. De a nyárra készülő újmémyezése: az ifjúsági munkacsapatok és brigádok termelvényeinek bemutatása. A csorvási Vörös Október Tsz ifjúsági brigádja, amely 920 holdon gazdálkodik (17 növényt termelnek), napraforgó-, cirok- és borsó-termesztési, a tótkomlósi Viharsarok Tsz állattenyésztő ifi-brigádja pedig a sertéstenyésztésben elért eredményét mutatja be. Tizenkilenc termelőszövetkezet állatokat is kiállít. Szarvasmarha-, sertés-, juh- és baromfitenyésztésükkel utaznak a 63. mezőgazdasági kiállításra a kétsopronyi Dózsa és Hunyadi, a füzesgyarmati Vörös Csillag, a sarkadi Lenin, az orosházi Dózsa és az Űj Élet, a nagyszénási Dózsa és még egy sor szövetkezet. A kiállításra jelentkezett termelőszövetkezeteket a megyed kiállítási bizottság rövidesen felülbírálja és e hónap közepéig a Földművelésügyi Minisztérium kiállítási bizottságának a kiállítók végleges névjegyzékének elkészítéséhez megküldi. Március 23-án sorsolják ki a díjakat az IBUSZ-pályázat nyertesei között Az IBUSZ a társasutazásaival kapcsolatos közvéleménykutató pályázatra beérkezett legjobb munkák díjainak kisorsolását március 14-ről technikai okokból március 23-ra halasztotta. A sorsolást jövő pénteken délután fél öt órakor az IBUSZ igazgatóságának tanácstermében tartják. (MTI) fajta, újvonalú cipők láttán az jutott eszembe, hogy ha a feleségem a kirakatban ilyet lát, akkor bizony meg kell nyitnom a pénztárcámat. Nyilvánvaló, azt jelenti ez, hogy a mezőberényi cipész szövetkezet nem hagyja magát. Terveket dolgoznak ki a termelés bővítésére és ezeket a terveket végre is hajtották, vagy végrehajtják. Olcsó, műanyag-strandcipőket, papucsokat készítenek, amelyeket a strandidő beálltával meg fog szeretni a közönség. A mezőberényi cipészek gondoltak arra is, hogy a lakosság minden igényét kielégítsék. így érték el, hogy a mezőberényi és környékbeli lakosok hozzájuk viszik a cipőket javítani, mert olcsón és gyorsan termelnek. Azért mondtam el a mezőberényi szövetkezet példáját, hogy lássák: nem az állami ipar, nem is a népgazdaság kisebbíti meg a szövetkezeteket, csupán arról van szó, hogy ötletes, tervszerű munkával, elsősorban a lakosság igényeit figyelembe véve dolgozzanak, termeljenek. Az említett KlSZÖV-értökezleten arról is beszélgettünk, hogy termelnének ók, ha rendelne tőlük a kereskedelem. Újra a mezőberényi ktsz példájával állok elő. Nem vagyok kereskedelmi szakember, de úgy hiszem, hogy a kereskedelemnek kínálat is kell, s ha a kínálat megfelelő, jó, akkor kielégítő a kereslet is. Egyszóval arról van szó csupán, hogy az ilyen kisipari termelőszövetkezetek ne hagyják magukat Kiss Máté Körös-körül vend ógmarasz ta 1 ó Jár, felhalmozott építőanyag fogadja a látogatót. Békéscsaba peremén, a volt ARHI-raktár helyén történelmi napokat élnek át az emberek: egy új gyár születésének tanúi, cselekvő részvevői. Épül a Békéscsabai Konzervgyár. A most látottakból az egyszerű szemlélő alig hiszi még el, hogy május végén vagy június elején ebben az üzemben megkezdik a konzervgyártást. — Pedig így lesz! — erősítik meg a gyár vezetői, a főépítésvezető, aki az itteni munkálatokat irányítja. Az építési Irodában a falon az új üzem tervei láthatók. Elénk vitatkozás zajlik. — Márpedig — szól Zelenyánszki elvátrs, a gyár igazgatója — párt- és szakszervezeti irodára feltétlenül szükség van még akkor is, ha a tervező kifelejtette. Ahol enynyi ember dolgozik majd mint itt, nem lehetünk meg anélkül. Azután más szerkezeti megoldásról beszélgetnek, majd mindenki megy a munkája után. A szűk, ideiglenes igazgatói irodáiban telepedünk le Zelenyánszki elvtárssal. A téma: az új gyár. Erről pedig naphosszat lehetne beszélni. — Igen — ismétli el Zelenyánszki elvtárs azokat a szavakat, amelyeket a megyei ipari tanácskozáson mondott —, május végén vagy június elején a zöldborsó feldolgozásával szeretnénk a gyártást megkezdeni. Meglesz hozzá a szükséges nyersanyag, 2770 katasztrális hold zöldség- és főzelékfélére kötöttünk termelési szerződést erre az esztendőre a termelőkkel. Erről a területről 1500 vagonnyi nyersárura számítunk, s ebből mintegy ezer vagon készárut gyártunk. Elsősorban az építőmunkásokon múlik tehát, hogy ebben az új üzemben, vagyis egy részében időben hozzákezdhetnek-e a termeléshez. Kapóra nyit be az igazgatói irodába Bemkó László főépítésvezető. — Nem akarok ígérgetésekbe bocsátkozni — válaszol —, annyit mindenesetre elmondhatok, arra törekszünk, hogy rajtunk ne akadjon meg az üzemkezdés. Január másodika óta a kőművesek, ácsok, vasbeton- és vízvezetékszerelők, mélyépítők és segédmunkások a mostoha Időjárással dacolva, becsületesen dolgoznak. Az építkezés meggyorsítására, mihelyt szükség 'esz rá — a két műszakot Is bevezet'ük. Mi is azt szeretnénk, ha a steillzáló munkálataival április végére ^készülnénk, hogy megkezdhessék a zöldborsó feldolgozásához szükséges gépek és berendezések szerelését. El is kell az építőmunkások szorgalma, hiszen az idén nem kevesebb, mint 22 millió forintos munka vár itt rájuk. De ezzel sem fejezik be az építkezést. A gyár ugyanis két ütemben épül fel ez pedig 1964 végéig tart. Az összes beruházás meghaladja a 200 millió forintot, s ennek jelentős hányadát teszi ki az építésre szánt összeg. Üj gyár születik a város peremén. Most még felszínesen nézve kezés látható. Mindert azon,ban tudatosan irányítják, az intézkedése két tervszerűség diktálja. Fetter József gyártásvezető arról tájékoztat, hogy a zöldborsó gyártásához időben feladták a megrendelést a segédanyagra, üvegekre és zárógarnitúrákma, amiből az első szállítmány már meg is érkezett. Mind-Zelenyánszki György, a gyár igajgatója és Kardos Ernő főmérnök az üvegekhez érkezett zárógarnltúrákat nézegetik. inkább a gyártás előkészítése kerül előtérbe. Az indulás után nemsokára 1200 munkás dolgozik Itt, e harmadik negyedévben pedig mintegy kétezer. Júniusban, a vizsgák után az a 26 érettségizett leány és fiú is elfoglalja helyét az üzemben, aki most a Pósteleki Konzervgyárban tanulja a szakmát. Jó két és fél hónap múlva új iparággal: a konzervgyártással bővül a megyeszékhely ipara A második ötéves terv második esztendejében megkezdik a termelést a város peremén most születő gyárban P. P. „Falánkság“ okozza a gyomnövény pusztulását Három változatban állították elő a Dikamin növényvédőszert Ne hagyják magukat Ebben az épületben kapnak helyet az irodák és szociális létesítmények. csak sürgés-forgás, bontás es ép«A már meglévő épület bővítésével építik fel a zöldborsó feldolgozásihoz szükséges sterilizáló üzemrészt.