Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-14 / 61. szám

A békés épitőmunka plénuma Öt napig tanácskozott a moszk­vai nagy Kreml-palotában a Szov­jetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának plénuma a mezőgazdaság minden eddiginél gyorsabb fejlesztésének lehetősé­geiről, módszereiről. Nem arról, mint ezt nyugaton egyesek hinni szeretnék, hogy a szovjet mező­­gazdaság válságban van. „Nem azért bíráljuk most mezőgazdasá­gunkat — állapította meg Hrus­csov a záróülésen —, mert keve­set tettünk, hanem azért, mert még többet kell tennünk és azért, mert többet tehetünk, ha éssze­rűen kihasználjuk lehetőségein­ket.” Ez a megjegyzés rávilágít a plenum hangvételére, a vita mód­szereire is. Valóban: a nagy Kreml-palotában elhangzottak éles bírálatok. De ezekkel párhuzamo­san a Központi Bizottság referá­tuma és a felszólalók bőségesen idéztek adatokat arról is, milyen nagyszerű eredményeket ért el a mezőgazdaság 1953 óta. Az egyik legnagyobb eredmény: a Szovjet­unióban ezekben az években 42 millió hektár szűz- és parlagföldet törtek fel. S még néhány adat: 1953-ban 5 036 000 púd gabona tér. melt, 1961-ben 8 380 000 púd Ez igen jelentős növekedés. Az állami kereskedelem útján forgalomba hozott hús és húsipari termékek mennyisége az 1953. évi 1 757 000 tonnáról 1961-ben 4 033 0b0 tonná­ra, a tej és tejtermékeké 1 980 000 tonnáról 9 393 000 tonnára, a zsira­dékoké 330 000 tonnáról 632 000 tonnára, a cukoré 2 410 000 tonná­ról 4 550 000 tonnára növekedett. E számadatok szerint tehát a ter­melés a legfontosabb mezőgazda­ságii termékekből átlagban másfél­­szeresére nőtt, a fogyasztás vi­szont csaknem megkétszereződött. Közben pedig — s ez ugyancsak nem elhanyagolható szám — a la­kosság 1953 óta 29 málhával gya­rapodott. A Központi Bizottság beszá­molója ennek ellenére megállapí­totta, hogy ezek az eredmények nem elégségesek ahhoz, hogy a szocializmus a mezőgazdaságban is túlszárnyalja a kapitalizimist. Ma még nem kielégítő a lakosság élelmiszerellátása, nincs elegendő hús. Mindez pedig összeférhetet­len a kommunizmussal, amelynek lényege és tartalma a teljes egyen­lőség, a magasfokú öntudat és az anyagi jólét, a bőség. A cél az, hogy a szovjet mezőgazdaság ter­melékenysége a mainál jóval na­gyobb, szervezettebb, tervszerűbb legyen, hogy jobban gépesítsék, villamosítsák a kolhozok és a sziovhozok gazdaságát, s hogy a műszaki lehetőségeket jobban ki­használják. A plénum statisztikai adatok százaival érvelt, s igy jelölte meg a tennivalókat, amelyek az elkö­vetkező években valósággal forra­dalmasítják a mezőgazdasági ter­melést. „Nemcsak kozmikus, ha­nem földi dolgokban is meg kell tanulnunk pontosan számolni, nem pedig vaktában dolgozni” — mon­dotta a szovjet miniszterelnök zá­róbeszédében. Persze, nagyon nehéz az ötnapos tanácskozásnak akár csak legfőbb megállapításait, határozatait, tudo­mányos tételeit néhány sorban összefoglalni, hiszen mindegyik fejezet külön részletes elemzést ér­demelne. Egyet azonban le kell szögezni: a kommunizmus építésének sike­re azon múlik, milyen gyorsan te­szik belterjesebbé a kolhozok és szovhozok gazdálkodását. Ez a leg­fontosabb feltétele annak, hogy teljesítsék a kommunista építés mezőgazdasági tervét: tíz év múl­va két és félszer annyit, húsz év múlva pedig három és félszer any. nyit termelni, mint 1959-ben. De nem kevésbé fontos a többi határozat sem. A plénumon sok nagyszerű javaslat hangzott el a gépesítésről is. Hruscsov különö­sen nagy teret szentelt beszédé­ben ennek a kérdésnek. Pontos adatokkal illusztrálta, milyen gé­pek állnak jelenleg a mezőgazda­ság rendelkezésére, s ugyancsak hosszú statisztikákat idézett arról, mennyivel több nagykapacitású, univerzális gépre van szükség. E kérdés megoldását szolgálja a ha­tározat új mezőgazdasági gépgyá­rak létesítéséről. A plénumon nagy derültség fogadta a szovjet mi­niszterelnöknek azt a kijelentését, hogy nem lehet a kommunizmus építésének időszakában baltával vágni a kukoricaszá'iat. Hruscsov megvárta, amíg elül a taps, azután így folytatta: „De az sem lehetsé­ges, hogy baltával vágjuk a kuko­ricaszárat és közben állnak a rosz. szul kijavított, hasznavehetetlen kombájnok.” Ugyancsak sok szó esett a plé­numon az anyagi érdekeltségről. Nem szabad folytonosan áldozat­­vállalást követelni az emberektől — hangoztatta a szovjet miniszter­­elnök. A mezőgazdaság fellendülé­sének éreztetnie kell hatását a kolhoz- és szovhozparasztok egyé­ni jólétén is. Végezetül pedig meg kell emlí­teni a plénum határozatait a me­zőgazdaság irányítását illetően. Most olyan igazgatási központokat létesítenék, amelyek legfontosabb feladata a pontos, tudományos ter­vezés és a tervek teljesítésének el­lenőrzése. A mezőgazdasági plénum terje­delmes anyagainak tanulmányozá­sa egyértelműen meggyőz minden­kit arról, hogy nincs és nem is le­het a Szovjetunióban mezőgazda­­sági válságról beszélni. A plénum azt bizonyltja, hogy nagyon 9ok még a tennivaló a szovjet kolho­zokban és szovhozokban, s hogy most az egész szovjet nép­nek minden tudására, ener­giájára szükség van e fel­adatok teljesítéséhez. S a szovjet mezőgazdaságnak 1953-tól máig elért erdményeit tekintve, nem le­het kétséges, hogy az új tervek re­álisak, megvalósíthatók. A szocia­lizmus a mezőgazdaságban is le fogja győzni a kapitalizmust. Sséesi Éve A Békés megyei Tanács ípitüipari és Tatarozó Vállalatának dolgozói csatlakoztak a Békéscsabai Téglagyár kongressznsi munkaversenyéhez Versenyre hívják az ország valamennyi tanácsi építőipari vállalatának munkásait Mi, a Békés megyei Tanács Épí­tőipari és Tatarozó Vállalata dol­gozói március 8-án megtartott ösz­­szevont központi termelési tanács­kozásunkon csatlakoztunk a Bé­késcsabai Téglagyár munkásainak a VIII. pártkongresszus tiszteleté­re tett versenykezdeményezéséhez. Ugyanekkor azt is elhatároztuk, hogy munkaversenyre hívjuk az ország valamennyi tanácsi építő­ipari vállalatának dolgozóit. Kialakítják a mezőgazdaság egységes gépjavító­­hálózatát A mezőgazdaság évről évre foko­zódó gépesítése, elsősorban pedig termelőszövetkezetek saját gép­parkjának gyors ütemű növekedése mind’ Sürgetőbbé teszi a gépjavító­­hálózat bővítését, illetve egysége­sítését. Ezt a problémát tárgyalták meg a Földművelésügyi Miniszté­riumban kedden kezdődött kétna­pos tanácskozás részvevői: a gép­állomások, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek műszaki, il­letve termelési szakemberei, vala­mint az érdekelt minisztériumok és tudományos intézmények küldöttei. A tanácskozáson Fekete János, a Földművelésügyi Minisztérium Gép­állomási és Gépesítési Főigazgató­ságának főigazgatója tartott vitain­dító előadást, majd a kutatók és a gyakorlati szakemberek számoltak be tapasztalataikról, egyben javas­latokat tettek az egységes gépja­vító-hálózat kialakítására, illetve a távlati fejlesztésére. (MTI) A kongresszusi versenyben vál­laljuk: Idei tervünket az Építésügyi Mi­nisztérium által meghatározott építési átfutási idők betartásával teljesítjük. Az előző évben elért termelékenységet négy százalék­kal növeljük. Az anyaggazdálko­dás és a szállítás javításával a vállalati önköltséget egy százalék­kal csökkentjük, ami mintegy 400 ezer forint megtakarítást eredmé­nyez. Az átlagbért és az abszolút béralapot csak a tervezett szerint használjuk fel. Az üzemi balesetek számát a múlt évhez képest — a munkakörülmények javításával —­­öt százalékkal csökkentjük. A szo­cialista brigádmozgalom fejleszté­sével fokozzuk a szocialista öntu­datot. Ezért tovább bővítjük a szocialista brigádmozgalmat. VARGA MÁTYÁS TÖRÖK IMRE váll. igazgató párttitkar NYIST LAJOS sz. b.-titkár Elkezdődött a tavaszi munka Meggyorsult a fejtrágyázás, vetnek a megyében A kedvezőtlen időjárás nagy­ban hátráltatta a kora tavasza mezőgazdasági munkáik elkezdé­sét. Ennek tudható be, hogy me­gyénkben csak a múlt hét végén kezdődhették el a szövetkezetek nagy tábláin a tavasza munkák. Jelentések érkeztek arról, hogy a szeghalmi járásban elvetettek 100 hold mákot. A csárdaszállási Pe­tőfi Tsz-ben már a tavaszi árpát is vetették. A bélmegyeri Keleti Fény Tsz-ben a borsó vetésén fá­radoztak. Csanádapácán, Oroshá­zán, Muronyban kisebb-nagyobb területen már földben a mák és a borsó. Megyénkben eddig mintegy 127 hold kora tavaszi vetésű nö­vényt vetették el. A fejtrágyázás, noha az utób­bi hetekben meggyorsult, az üte­me mégis elég gyenge. Eddig' ugyanis 87 ezer hold őszi vetési szórtak meg műtrágyával. Ebből a területből mintegy 54 ezer hold a külföldi, magas terméshozamé búza. Egymillíárd forintos áruforgalom földművesszövetkezeteioknél Tavaly különösen megnöveke­dett megyénkben a földművesszö­­vetkezetek árualap-részaránya. Ez Amerikai telefonmonopólium államosítása Brazíliában \ képen: Leoncl Brizzola, a Rio Grande de Sui brazil állam kor­­nányzója aláírja a Compania Telefonica Nációnál államosításáról szóló dekrétumot. mindenekelőtt a boltok gyors üte­mű szakosításával, valamint a jobb áruellátással magyarázható. Így 1961-ban a megye össz-áru­­alapjának 52 százaiéira a fölömü­­vesszövetkezeteknél volt. S amíg ugyancsak a múlt évben az állami kereskedelem forgalma, árugyor­­sulása csak egy százalékkal nö­vekedett, a földművesszövetkeze­teknél kerekein hét százalék növe­kedés tapasztalható. Ezzel magya­rázható az is, hogy 1961-ben egy­milliárd forintnál jóval több volt a földművesszövetkezetek lebo­nyolított áruforgalma. Gagarint, Tyitovot és Glennt meghívták három francia tengerparti városkába Párizs (MTI) Az AP jelentése szerint Cagnes- Sur-Mer, Vence és St. Paul fran­cia tengerparti városkák polgár­mesterei a szovjet és az amerikai nagykövetség útján meghívták Gagarin és Tyitov szovjet, vala­mint Glenn amerikai űrutast. A három városka lakossága az űr­utasok látogatása alkalmával ün­nepségeket rendez. (MTI Kwrtötói Képszoígáítat)

Next

/
Oldalképek
Tartalom