Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-09 / 57. szám
4 MÉPÚJSAG i9G2. március 9., péntek Az óvodai munkára-nevelésről Nőnapi esemény képekben Március 5-én, Békéscsabán a Jókai Színházban az 52. nemzetközt nőnap alkalmából díszünnepséget rendezett a városi nőtanács. Az ünnepségen Frank Ferenc elvtárs, az MSZMP megyei bizottsága agitációs és propaganda-osztályának vezetője mondott beszédet. A beszéd után színvonalas műsor volt, melyben felléptek a II-es számú általános iskola énekkara, a Balassi táncegyüttes és zenekar, valamint több fiatal szavalt. A gyűlésen édesanyák, nagymamák és fiatalasszonyok, valamint lányok vettek részt. Képünkön a gyűlés résztvevőinek egy csopor t ja. A gyűlés után a nőtanács aktívái és a csehszlovák vendégek közös vacsorán vettek részt a Csaba-étteremben. A csehszlovák asszonyokat kedves ajándékkal lepték meg a városi, valamint a kerületi nőtanács asszonyai. Képünkön Gyebnár Jánosné ajándékot ad áit a vendégeknek. Csipkeálmok, intarziás dobozok iskolai reformról szóló irányelvek új feladatokat szabnak az iskolai nevelés elé. Felvetődik a kérdés, hogy az új követelmények milyen sajátos igényeket támasztanak az óvodai neveléssel szemben? Ha ugyanis az óvodai nevelés is figyelembé kívánja venni a társadalmi igényeket nevelési célkitűzéseiben — már pedig ezt kell tennie, ha nem akar elszakadni az élettől —, akkor eljárásaiban ugyanazon elveknek, célkitűzéseknek kell érvényesülni, mint ami az iskolai nevelésben érvényesül. Tehát az óvodai nevelés célkitűzése sem lehet más, mint a gyakorlati életre való előkészítés, a politechnikai műveltség kialakítása (ami magába foglalja a készségek kialakítását bizonyos szer- j számok használata terén, az elmélet és a gyakorlat egységének szemléletét, a természeti jelenségek megismerését és ezek alkalmazását) a kommunista erkölcsi I tulajdonságok kialakítása, különös tekintettel a munkaszeretetre, a közösségi érzésre, a jellemvonások akarati tulajdonságaira. Azonban mindjárt elöljáróban meg kell jegyezni, hogy az óvodai nevelés e tulajdonságoknak csak a megalapozását vállalhatja magára, de ezt magára is kell vállalnia, ha valóban be akarja tölteni iskolaelőkészítő szerepét. A tulajdonságok megalapozása e kezdeti fokon nem történhet olyan differenciáltan, mint ahogy azok végső fokon kibontakoznak. Ezekből a nevelési hatásokra majd gúlaszerűen terebélyesednek ki egymástól elhatárolhatóan az egyes későbbi tulajdonságok. Éppen ezért merő spekulatív próbálkozás lenne és teljesen illuzórikussá válnék eljárásunk, ha például a politechnikai műveltséghez tartozó tulajdonságokat fentebb felsoroltak szerint vizsgálnánk az óvodai nevelésben. Az „Irányelvek” ilyen értelmezése alapján kerül napjainkban előtérbe a barkácsolás és a kerti munka. Mielőtt a címben foglaltak szellemében e két terület nevelési jelentőségét vizsgálnánk, meg kell határoznunk a barkácsolás fogalmát Barkácsolásnak nevezzük a gyermek mindazon tevékenységét, amelynek folyamán kötetlen formában, önkéntes alapon, főleg saját elképzelésére épít ve játékához új eszközöket készít. Ebből két pedagógiai elv vonható le: A játékigény, tehát az, hogy a gyermek akkor vállalkozik barkácsolásra, amikor azt játéka szükségessé teszi, s éppen ezért a barkácsolás szorosan kapcsolódik az alkotó játékhoz. A másik elv pedig az önkéntesség, tehát e tevékenységből is éppen úgy niányzik a „szigorú korlátok felállítása”, mint a játékból. Ezt egyébként több gyermeki sajátosság is indokolja. Ezek előrebocsátása után nézzük meg azokat a területeket, ahol a barkácsolással és a kerti munkával az óvodás-korúaknál a politechnikai képzés megalapozásúhoz az első csírákat lerakhatjuk. Azzal a feltevéssel tesszük ezt, hogy a kifejtetteket senki sem értékeli úgy, mintha az óvodában is megoldható lenne a politechnikai képzés. Csupán a megalapozás eredményesebbé tételéről lehet szó. Ezek: 1. Az elmélet és gyakorlat; egysége. 2. A munkakészségek kialakítása. 3. Az érdeklődés felkeltése a munkatevékenység iránt. «I Az elmélet és a gyakorlat egységének megláttatása az óvodai neveléstől is megkívánja, hogy a gyermekeknél az értelmi erők igénybevétele a tevékenység során legalább olyan élvezetet jelentsen, mint a puszta manuális tevékenység. Ehhez viszont előbb pontos fogalomalkotás, a következtetések levonásának képességére, a lényeglátás képességének kialakítására van szükség. Viszont e tulajdonságok a 3—6 éves korban éppen a tevékenység során bontakozhatnak ki legeredményesebben. Például beszélhetünk a gyermekeknek a száraz föld keménységéről, a felázott föld lágyságáról. Ezeket a közölt ismereteket a maguk módján tudomásul is veszik, de mennyivel pontosabb lesz ismeretük, ha ezt tevékenységük közben tapasztalhatják. A puha földet sokkal könnyebb megkapálni, kigyomlálni, de a túl nedves földdel kapcsolatban is szereznek ismereteket, tapasztalatokat, azt nem lehet sem ásni, sem kapálni, mert tapad. Az ilyen példák bizonyos általánosítások levonásához vezetik él a gyermeket. Például eső után nem lehet a földet mindjárt művelni. Ha szeretné, akkor sem teheti; várni kell egy-két napot. Ugyanakkor rájön arra is, hogy az ilyen föld igen alkalmas például palántálásra. Azaz, kénytelen a jelenségeket mérlegelve meghatározni a munkavégzés idejét és sorrendjét. A z elmélet és a gyakorlat egységéről csak ott lehet szó, ahol megfelelő ismeret áll a gyermekek rendelkezésére. Tehát elsődleges cél e területen a tapasztalati alapon nyugvó ismeretek nyújtása. Az ismeretszerzés és a tevékenység viszont kölcsönhatásban biztosítja céljaink elérését. A tevékenységnek az ismeretszerzésben betöltött szerepéről hadd álljon itt az alábbi — általunk megvizsgált példa. Azok a gyermekek, akik aktívan bekapcsolódtak a kerti munkába, 63 százalékban adtak helyes választ a kerti növények köréből feltett kérdésekre, akik viszont ebben nem vettek részt, csak 27 százalékban adták kielégítő választ. @ A másik igen fontos feladat: a megfelelő munkakészségek kialakítása. Ismeretes az a tény, hogy valaki minél magabiztosabban használja a szerszámokat, annál jobb eredményt tud felmutatni, annál nagyobb kedvvel is végzi feladatát. De az is igaz, hogy minél kisebb korban kezdi meg egy gyermek a szerszámokkal való ismerkedést, annál könnyebben és gyorsabban sajátítja el a vele való bánásmódot. Bizonyos munkakészségek kialakításának feltételei megtalálhatók az óvodáskorban, sőt egyes tulajdonságok kialakítása éppen ebben a korban oldható meg legeredményesebben. Tény viszont az is, hogy a barkácsolással kapcsolatos készségek kialakítása sokkal könnyebb, mint a kerti munkához szükséges készségeké. Ennek magyarázata abban van, hogy a kerti szerszámok nagyobb erőkifejtést igényelnek, s így hamarabb jelentkezik a fáradás. Továbbá abban, hogy a nyél hoszszúsága a gyermektől nagyobb fokú mozgási és érzékszervi koordinációt igényel, végül pedig abban, hogy a kerti munka közvetlen pozitív eredményeit nem érzékeli a gyerek mindjárt. Ezért e területen sokkal körültekintőbb szervezésre van szükség. Mindenekelőtt figyelembe kell venni az életkori sajátosságok és globalitás élvét. Ez azt jelenti, hogy már a legkisebbekkel sem külön-külön végeztetjük az egyes gyakorlatokat, hanem azt mindjárt összekapcsoljuk valamilyen cél érdekében végzett munkával (például: palánták megkapálása). Ugyanez az elv érvényesül a barkácsolásnál, például itt is az az elv, hogy a gyermekek ne csak részfeladatokat kapjanak (puszta szegelést, öltögetést), hanem azt rendeljék alá valamilyen célnak (babaruha-varrásnak). o Befejezésül szólni kell a motiváció szerepéről. Az értelmi képességek igénybevételével folyó tevékenység sokkal több kitartást, erőfeszítést igényel a gyermektől, éppen ezért nagyon lényeges olyan lélektani helyzetek megteremtése, ahol a munka befejezésének valószínűsége a legmaximálisabb. M ilyen tényezők hathatnak a j gyermek tevékenységére? A sikerélmény mélysége, a barkácsolás témája, a nemi megoszlás, az óvónő irányító tevékenysége, de legfőbb tényező a létrehozott alkotásnak valamilyen céllal történő felhasználása. Egy-egy barkácsolási forma eredményessége elsősorban a következményekben, a gyermekekben hagyott élmény-nyomokban mérhető le. Ez többféleképpen mutatkozhat meg. Az egyik forma az, amikor a gyermekek a következő napokban ismét előveszik szerszámaikat, és az előző napi tevékenységüket ismétlik meg. (Tehát, ha az egyik nap létrát készítettek, akkor a következő napokban is azt csinálják.) A másik forma esetében már az előző napi tevékenységet fejlesztik tovább. (Például: az egyik nap elkészített kisszékeket a következő nap befestik.) A harmadik esetben pedig az egyik nap elkészített tárgyakat a következő napokban felhasználják játékukban vagy egyéb más tevékenységükben. |7 három forma három foknak is felfogható. Az első esetben a tevékenység hajtóereje nem annyira a hasznosság felismerése, hanem csak a puszta gyakorlás. A második esetben már felfedezhetünk bizonyos igényességet, kitartást és élesebb problémameglátást. A harmadik fokban pedig már rátér a gyermek arra az útra, amikor az alkotás közben szem előtt tartja a tárgy gyakorlati hasznát. E harmadik fok már legtöbbször több gyermek együttes tevékenységét tételezi fel. Ha ezeket a fokokat nem is lehet egymástól élesen elválasztani, mégis figyelmeztetnek bennünket a tevékenység fejlődésére, valamint pedig az óvónő irányító szerepére. Éppen ezért a gyermeki tevékenységet irányító munkánkban ezekre a szempontokra mindig gondolnunk kell. Dr. Kovács György a Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet tanára. Ki hinné, ha nem látná a csabai II. kerületi nőtanács asszonyainak és lányainak az Ű ttörőházban március 7-én nyílt kiállításán, hogy a női kezek a napi munka mellett még milyen csodákra képesek. Ahány horgolási mód és forma csak létezik az országban, azt mind a látogatók szeme elé varázsolták a második kerületiek saját kezük munkájával. Még a csipkén is csipke van. Úttörőkből—kiszesek A KISZ Központi Bizottságának az úttörők és a KlSZ-szervezetek kapcsolatára vonatkozó irányelvei alapján megyénkben egyre több helyen alakulnak ki a csapatokat patronáló kiszes ifibrigádok. Legutóbb hírt kaptunk arról, hogy a bucsai területi KLSZ-szervezet az ottani úttörő-csapat legjobb VIII. osztályos őrsét meghívta a taggyűlésié és a pajtásokat egyénenként KISZ- tagnak vették fel. A területi KISZ-alapszervezet a többi VIII. osztályos úttörőket is felkészíti arra, hogy a KISZ tagjai lehessenek. A horgolások mellett szebbnél szebb matyó- és egyéb mintás hímzések, díszpámák, neccek, gobelinek szerepelnek, azonkívül fekete selyemre festett képek is és még valami! Mitykó Miklós bácsinak, a 19-es veteránnak bámulatra méltóan művészi intarziái, különféle dobozokra applikálva. Azonban nemcsak a kiállított anyag gyönyörködtető, hanem annak összeállítása és elrendezése, melyben a nőtanács tagjai jeleskedtek. Bah tér iumölő fiixethorítók Franciaországban különleges védő“ réteggel bevont iskolai füzeteket hoznak forgalomba, amelyeknek vegyianyaga megöli a baktériumokat. Ezzel próbálják fékezni a fertőző betegségek terjedését. Ugyancsak Franciaországban már régebben forgalomba hoztak játékokat is, amelyeket hasonló módon tettek baktériummentesekké. Az É. M. Békés megyei Állami Építőipari Vállalat ács és vasbeton-szerelő szakmunkásokat vesz le Jelentkezni lehet Orosházán, az üveggyár építkezésénél és Békéscsabán, Kazinczy utca 4. sz. alatt, központi iroda, földszint 2. 15040
