Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-30 / 75. szám
1962. március 50., péntek 3 Megkezdte a saláta szállítását a békéscsabai Petőfi Tsz A békéscsabai Petőfi Tsz kertészeti brigádja ez évben terv szerint közel másfélmillió értékű árut termel. Az 1400 ablak alatt hajtatott saláta, paprika, paradicsom, uborka és retek a kedvezőtlen időjárás ellenére is megfelelően fejlődik. A 110 hold száraz kertészetben — a konzervgyár és a lakosság ellátására — 10 holdon zöldborsót, 50 holdon paradicsomot, 20 holdon uborkát és 30 holdon (3 fajta) hagymát termesztenek majd. A hosszú tél és a hóviharok rendkívül megnehezítették a munkát, de a brigád minden tagja példamutató szorgalommal igyekezett helytállni. Különösen kitettek magukért Botyánszki Pál, Polgár Ferenc, László Lajos és Botyánszki Mihály. Nekik és a kertészet vezetőjének, Barducz Andrásnak köszönhető, hogy március 28-án megkezdhették a saláta szállítását, mely a MÉK útján közfogyasztásra kerül. Az első nap mintegy 4000 fej salátát adtak át a MÉK- nek, folyamatos szállítással még 36 000 fej kerül eladásra. (por) A Kaktusz „állja a sarat' 1956-ban egy tehén maradt a szeghalmi Rákóczi Termelőszövetkezetben. Az is csak azért, mert beteg volt, s nem kellett a közös vagyon széjjelhurcolóinak. Amikor a termelőszövetkezetet újjászervezték 1958-ban, 50 üszőt vásároltak. Azóta is leginkább üszővásárlással és saját neveléssel növelik a tehénállományt, amely ez évben már 80 darabból áll. A tehenek most ellenek a Rá-GONDOLATOK megyénk mezőgazdaságának ötéves tervéről Tizenkét ragon nyuszi, bárány és csokoládétojás készül Az Idei búsvétra 12 vagon csokoládényúl, bárány, tojás készül, s ebből 8 vagon már a hét elején megérkezett a kereskedelem raktáraiba. Az ipar és a kereskedelem számításba veszi azt is, hogy a csokoládéárak leszállítása óta igen lényegesen megnőttek a lakosság igényei; a nugátok és a töltött áruk iránt csökkent, a színcsokoládé iránt viszont rendkívül megnőtt a kereslet Tavaly még a forgalomba került csokoládéáruknak alig 10 százaléka, most pedig már több mint negyven százaléka színtiszta táblás vagy tömör csokoládé. (MTI) kóczi Tsz-ben, többek között elles előtt áll a Kaktusz nevű tehén is, amely egy-egy laktációban naponta 24 liter tejet termel. IVemrégiben füzet alakjában megjelent Békés megye mezőgazdasági termelésének második ötéves terve, melyet a megyei pártbizottság határozatára a VII. Kongresszuson elfogadott irányelvek, valamint az országos második ötéves terv iránymutatóinak alapján dolgoztak ki a mezőgazdasági szakemberek. A mindössze 16 oldalas füzet minden sorából annak a fejlődésnek a távlata sugárzik, amelyet a meglévő eredményeinkre alapozva 1965-ig minden bizonnyal elér megyénk szocialista mezőgazdasága. Melyek azok az alapok, amiből kiindul a nagy horderejű távlati terv? Mindenókelőtt az, hogy ma már közös talajon, a szocialista nagyüzemek talaján áll mezőgazdaságunk, s a szocialista átszervezés óta eltelt első gazdasági évben is óriási fejlődést tett meg. A kedvezőtlen időjárás, a nagy aszály ellenére, amely egyéb okokkal együtt 120 millió forintos kiesést okozott, szocialista nagyüzemeink megerősítették helyzetüket. Tiszta vagyonuk az egy évvel ezelőtti állapothoz képest 46 százalékkal növekedett, s míg országos átlagban egy szövetkezeti gazdára nyolcezer néhányszáz forint jut a közös jövedelemből, addig a mi megyénkben az egy tagra jutó átlagos jövedelem a tízezer forint fölé emelkedett. A tavalyi 25 mérleghiányos szövetkezet közül 16-ban rendbe jöttek a dolgok. A pénzügyi helyzet mellett a gazdálkodásban is jobb, szervezettebb lett az irányítás, s míg tavaly március 5-én több mint 80 000 hold szántatlan földdel Csődbe ment üzletembered klubja Japánban létrejött a „Osődbeiherat Üzletemberek Klubja”. Csak olyan üzletembereket vesznek fel, akik okmányokkal bizonyítják, hogy legalább egyszer már csődbe mentek. A klubnak máris 013 tagja van: a tagoknak azonban készpénzzel kell fizetniük a klub vendéglőjében fogyasztott italokért és ételekért. A vendéglő tulajdonosa nem akar csődbe menni! Újfajta takarmány tápokat kevernek Füzesgyarmaton Néhány pillanatra néztünk be a füzesgyarmati takarmánykeverő üzembe, s ezalatt elújságolták, hogy az eddigi négyféle baromfitáp helyett március 1 óta indító-, nevelő-, hizlaló- és tojótápra tértek át. Egyébként az év első negyedében március 20-ig 146 vagon takarmány került ki innen a termelőszövetkezetekbe. Ezzel vége is lett volna rövid tájékozódásunknak, ha be nem fut egy vontató. A füzesgyarmati Aranykalász Tsz-től jöttek, s csakhamar mintegy 40 mázsa tápot rakták fel. Van úgy, hogy naponta háromszor is fordulnak. Még nem sok idő telt el az esztendőből, de már 34 vagon különböző takarmányt vittek ki. Hatalmas az Aranykalász Tsz állatállománya. Eddig már átadtak 194 export minőségű hízott bikát, s ezek Görögországba és Nyugat-Németországba kerültek. Ebben az évben még 321 hízott marhát és 3600 hízott sertést adnak el. Hízott sertést is átadtak már 600-at, s március végéig még átadnak vagy ötszázat. A termelőszövetkezetben foglalkoznak baromiineveléssel is. Az ez évi terv 80 ezer csirke, amelyből negyvenezret tenyészbaromfinak nevelnek, más termelőszövetkezetek számára. számoltak a szövetkezetek, addig ebben az évben csak 6 ezer hold fölszántatlan terület maradt, ez is csak a kedvezőtlen időjárás következtében. Minderre alapozva megyénk adottságainak, talajviszonyainak, éghajlatának, sajátos termelési hagyományainak és lehetőségeinek figyelembe vételével készítették el a megye vezető mezőgazdasági szakemberei a második ötéves tervet. összesítve azt mondja ez a terv, hogy míg 1961—65 évek átlagában országosan 22—24 százalékos növekedést kell elérni a mezőgazdaság össztermelésében, addig megyénkben ugyanezen idő alatt 24—25 százalékkal növeljük az össztermelést. Ezt megvalósítandó, négy fejezetben határozza meg a megjelentetett füzet a feladatokat, úgymint: a növénytermesztés, az állattenyésztés, az üzemszervezés, valamint a vezetők politikai és szakmai továbbképzésének a területén. T smeretes, hogy megyénk a A kenyérgabona termelésében fontos helyet foglal el, mert az or. szág szükségletének 10—11 százalékát biztosítja. A tavalyi év rekordtermést hozott a gabonatermelésben: 10,6 mázsa lett a holdanként! átlag. A második ötéves terv célul tűzi 1965-ig a 15 q átlagtermés elérését, s emellett nagy gonddal húzza alá a takarmánynövények, mindenekelőtt a kukorica, az árpa és a pillangósok termésnövekedésének fokozását. Árpát a szántóterület 12 százalékán, kukoricát 30—31, pillangósokat pedig az össz-szántóterület 14—15 százalékán kell vetni. A termésnövekedés egyik módja a vetésterületek növelése és arányainak kialakítása, amely alapja az állattenyésztés rohamos fejlődésének is. De talán még fontosabb módja a termés fokozásának az az útmutatás, melyet aprólékosan megjelölt a megye mezőgazdaságának második ötéves terve: a jobb talajéi őkészítésben; a jó minőségű vetőmagvak kiválasztásában; az időbeni vetésben , a vetési sorrend és a tőszámok helyes megállapításában, valamint a kikelő vetések gondos ápolásában, fejlődésük szakszerű elősegítésében. A füzet, melynek forgatása és olvasása elősorhan a termelőszövetkezeti szakmai és politikai vezetők, de az egyszerű szövetkezeti gazdák mindennapos feladata kell, hogy legyen, szinte minden sorában a munkáról, a tennivalókról beszél. Ez magától értetődő, mint amennyire magától értetődő az is, hogy a nagyszerű terv alapján meghatározott termésfokozás maguknak a szövetkezeti gazdáknak és az egész országnak az érdeke. Másszóval: a termelés nem önmagáért van, hanem az emberért. Egyetlen cikk keretében lehetet’en felsorakoztatni azokat a célkitűzéseket, melyeket a növénytermesztésen belül az ipari növények termésátlagának fokozásában, az öntözéses gazdálkodás jobb ki-A Felsőnyomási Állami Gazdaság újonnan létesített, forrólevegős gyorsszárító lucemaüzeméhez területi agronómust és viílany-gépésx szakembert keres, aki a villanyhoz is és a motorszereléshez is ért. Ugyancsak a telep kiszolgálásához 7 db UE 28-as traktorra vezetőjogositvánnyal rendelkező traktorost. A gazdaság központi gépműhelyéhez szakképzett, több évi állami gazdasági vagy gépállomási gyakorlattal rendelkező műhelyvezetőt is keresünk. Fizetések megegyezés szerint, felvétel esetén útiköltséget térítünk. 165 használásában, az állattenyésztésen belül pedig minden tenyésztési ág, és nem utolsósorban az állategészségügy területén határoz meg feladatként a terv. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: 1965-ig a tejtermelést 25—30 százalékkal* a vágóállat-termelést 30—32 'Vokal, a tojástermelést 40—45 %-kal* a gyapjútermelést 20—25 százalék, kai kell növelni 1960-hoz képest. Ennek megfelelően száz kh.-ra számítva, 16-ról 18,8-re nő a szarvasmarha-létszám, 79-ről 95-re emelkedik a sertéslétszám, 18-ról 20,7 a juhok száma, a baromfitörzsállomány pedig az 1960-as évi 339 darabról 350 darabra növekedik. L1 hatalmas, de megvalósítható feladatok megoldása a termelőszövetkezetekben dől el. A lehetőségek kivétel nélkül mindenhol adva vannak a termés és állati termékhozamok fokozására. A szövetkezetekben végzett jó politikai munkától, ezzel együtt az előrelátó, okos és tervszerű szakirányítástól függ, hogy évről évre ki is használják az adott lehetőségeket. Anélkül, hogy lebecsülnénk azt az erőfeszítést, amellyel neki kell gyűrkőmi a fenti célok kivívásának, egyetlen példával szeretnék szemléltetni, hogy milyen kézenfekvő és egyszerű módok azok, amelyek minden termelőszövetkezetet segítik a terméshozam növelésében. Tavaly például a szervezetlen irányítás, a egyes szövetkezeti gazdák távolmaradása miatt 70 ezer hold kukorica másodszori kapálása maradt el megyénkben, 500 holdat pedig egyáltalán nem kapáltak meg. A 70 ezer hold másodszori gaztalanítása holdanként 2—3 mázsa terméstöbbletet jelenthetett volna. S ez húzza alá a szervező és irányító munka nagy jelentőségét, mely nélkül el sem lehet képzelni előrehaladást. A magasabb szintű vezetés pedig nemcsak a szövetkezetek vezetésének a feladata, hanem a politikai vezetés feladata is. Az elmúlt esztendőben sokat erősödtek a tsz-pártszervezetek s jó munkájuk nagyban hozzájárult az elért gazdasági eredményekhez. Az ötéves terv még nagyobb feladatot ró rájuk, s a jobbért, az újért elsősorban a kommunistáknak kell küzdeni szövetkezeteinkben. A párttagok legyenek azok, akik szervezik a többtermelésért folyó harcot anélkül természetesen, hogy kivennék a szak. irányítást az igazgatóságok kezéből. ök legyenek azok, akik élharcosai a szövetkezetek közötti vállalkozások, közös létesítmények megvalósításának, az új, élenjáró, nagyobb szövetkezetek jó módszerei átvevésének, a szövetkezeti fegyelem megszilárdításának, s a termelésben példát mutató magatartásuk hasson oda, hogy ne maradjon ki senki a közös munkából, állandóan növekedjen a szövetkezeti gazdák szocialista öntudata. Nekik kell azoknak lenni elsősorban, akik szóvá teszik a termelési tanácskozásokon a menet közben előforduló fogyatékosságokat, tolmácsolják a pártonkívüliek véleményét a vezetőség felé, s építő, jó javaslatokkal igyekeznek előrevinni a terméshozamok növeléséért folyó harcot. I Jváért az ő feladatuk elsősorban az is, hogy pontról pontra megismerjék a megye mezőgazdasági fejlesztésének ötéves tervét, amelynek alapján segítséget kell adniuk saját szövetkezetük fejlesztési tervének kidolgozásához, s a közös nagy célkitűzések eléréséhez. Varga Dezső
