Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-28 / 73. szám
2 M É P ÚJ S A G _y<>.2. március 28., szerda jövedelemelosztási formák az orosházi járás tsz-eiben Pártunk Központi Bizottságának 1959. október 22-i határozata nyomán járásunkban is egyik legfontosabb tennivalónak tartottuk a termelőszövetkezeti jövedelemelosztás továbbfejlesztését. Ezzel is segíteni akartuk a termelés gyorsabb ütemű fellendítését. Megfelelő alapossággal mérlegeltük az anyagi ösztönzés hatásának várható eredményét. A tsz-ek javaslatainak figyelembe vételével választottuk ki az adottságaiknak legmegfelelőbb jövedelemelosztási módokat. Célul tűztük: a terméshozamok nagyobb arányú növelését a szövetkezeti gazdák közvetlen anyagi érdekeltségével, továbbá a tsz-tagokat és azok családtagjait személyes érdekeltségük alapján jobban szerettük volna bevonni a közös munkába, s nem utolsósorban a fejlett 'jövedelemelosztással a szocialista vonás erősítését akartuk elérni. Véleményünk szerint adottságainknak legjobban a több termés utáni premizálási forma felel meg. Harminchárom termelőszövetkezetünkből 25-ben alkalmazzák ezt a módot. Ez szövetkezeteinknek 70 százaléka. Szövetkezeteink kisebb részében össztermés után premizálnak. Eredményességi munkaegységgel három, garantált jövedelemelosztással pedig egy közös gazdaságban foglalkoznak. Szövetkezeteinkben általában azt a nézetet vallják, hogy a több termés utáni premizálás felel meg legjobban — jelenlegi körülményeink között — a szövetkezeti gazdaságok erősödésének, és a népgazdaságnak, de a szövetkezeti gazdáknak is. Néhány példát szeretnék megemlíteni a hagyományos munkaegység és a többtermelés utáni prémium elszámoló sáréi. A szövetkezetekben a kukorica-vetésterületet kiosztották egyéni művelésre. A terven felüli termés 40 százalékát a terület gondozója, 10 százalékát pedig a fogatosok természetben kapják. Cukorrépánál is ugyanez az elosztási séma, azzal a különbséggel, hogy a több termés utáni prómiu mot forintban juttatják a tagoknak. Az állattenyésztésben is a terven felüli szaporulat vagy termék alapján számolják el a prémiumot. Például egy koca évi szaporulati terve 14 malac. Ha ezeket 15 kilón felül választja el a gondozó, akkor a terven felüli szaporulat 40 százaléka őt illeti. A tehenészek, amennyiben a tejbevételi tervet teljesítik, a terven felüli tejért literenként 10 fillért kapnak, ha a tej zsírszázaléka eléri a 3,5-et. A többtermelésen alapuló premizálás hibája az arányok helytelen kialakítása. A tsz-ekben általában 40 százalékos prémiumot adnak a többtermelésből minden növény után. Ez helytelen, mert oda vezet, hogy a tsz-gazdák különbséget tesznek a bérnövelésre váró növények között. Ahonnan esetleg több prémiumot kaphatnak, ott jobban dolgoznák, mint Láthatatlan fal Oranhan „FegyverbeT — hangzik naponta tízszer, százszor Algériában: a terrorista csoportok veszik ilyen- Icor elő a géppisztolyt, hogy arabokra lőjenek. De mi lesz most, a fegyverszüneti egyezmény aláírása után? Választ az események adnak, a helyzet azonban minden algériai városban olyan feszült, mint... Oranban. Az európai származású lakosok valami vérgőzös história szerint leírhatatlan állapotban élnek. Naponta lőnek agyon, robbantanak fel embereket, van időszak, hogy óránként meghal valaki. A félelem és a gyűlölet uralkodik. Egy napon néhány lövés dörrent a város keleti, 40 ezer arab lakta kerületében. Ez elég volt arra, hogy felröppenjen a hír: az OAS rohamot szervez a bennszülött-negyed ellen! S estétől hajnalig, amíg fel nem kelt a Nap, az arabok várták a tá. madást, barikádokat emeltek, s kitűzték a felszabadító mozgalom zászlaját. Órán kettéosztott város lett, láthatatlan fal húzódik az európai és az arab negyedek között. Fal — félelemből és vérből. Arab nem megy az európai negyedbe, de a franciák sem mernek belépni a bennszülöttek házai közé. Az OAS parancsára kiürítettek sok olyan háztömböt, ahol vegyesen laktak. Szomorú kép: utcahosszat elégett bútorok üszkös maradványai hevernek. Az elköltözött arab családok holmijait kidobálták az ablakon és felgyújtották európai szomszédaik. Természetesen nem maradt el a válasz sem. Az Edouard Herriot bulvár mentén valamennyi európai üzletet felgyújtottak. A város nem él, hanem beteges lázban ég. Nő a munkanélküliség, de csak az arabok érzik. a~ élelmiszerellátás. „Láttam arab asszonyokat — írja egy külföldi tudósító —, amint élelmiszerüzletek romjai között ennivaló után kutattak.” S a hatóságok? Ülnek az irodákban, homokzsákos torlaszok között — s nem csinálnak semmi hatásosat. Akinek van kedve, nevethet azon, hogy az OAS bombát helyezett el a rendőrfőnökség 16 emeletes felhőkarcolójában és az egész város két órával előbb tudta, hogy fel akarják gyújtani az épületet — csak a rendőrség nem. Órán 200 ezer európai származású lakójának többsége szomorú álomvilágban él: az OAS rabságban tartja lelkűket. A legkülönbözőbb álhírek terjednek közöttük: „Sálán tábornok, az OAS- főnök Kennedyvel tárgyal!” „150 ezer felfegyverzett OAS-ember áll készen hatalomátvételre a Szaharában!” Persze a városban magában is „készülődtek a békekötésre”. Mintegy 20 ezer fegyvert rejtett el a lakosság, s nemrég 2500 katonai egyenruhát loptak el a raktárakból. Ha az OAS felkelésre adna parancsot, a fasiszták szabályos katonaruhába öltözhetnek, s aztán senki sem tudja majd, hogy ki kicsoda, ki lő és kire. A francia kormány szerint az Algériában levő francia haderő követi Párizs parancsait és segít végrehajtani a fegyverszüneti egyezményt. Lehet, hogy így van. ez hamarosan eldől. A fasisztáknak mindeddig sikerült gyűlöletet Plántálni a lelkekbe. Oranban történt, hogy lövés ért egy arab munkást. Francia főnöke lefektette a sebesültet egy padra és zsebkendőjével megtörölte a munkás homlokát. Jól öltözött európai nő ment arra, s ráförmedt: „Szégyellne magát, maga nem francia!” Pedig ez a férfi az igazi franci az igaz ember. T. I. egyébként. A terven felüli premizálásnak ezt a fogyatékosságát kellene szövetkezetenként megszüntetni és a premizálást úgy összhangba hozni, hogy a terven felüli termés szinte növényenként j egyenlően tegye érdekeltté az embereket. Éppen ezért helyes lenne, ha szövetkezeteinkben a többtermelés után a prémium-összeget növényenként kiszámolnák és ebből határoznák meg, hogy egy-egy kézi munka ráfordítási napra hány forint prémium jut. Vegyük példának a csorvási Ady Tsz-t. Itt kukoricából a többlettermés 40 százaléka a tagé. Ha a 15 mázsa tervezett termés helyett 21 mázsát termelnek, akkor minden hold kukorica után 2,4 mázsa prémiumot kap a tsz-gazda. Ez 180 Ft mázsánkén ti árral számolva megfelel 432 Ft prémiumnak. Ha cukorrépából a tervezett 140 q termést 56 mázsával túlteljesítik — ami minden további nélkül el is érhető —, akkor minden hold cukorrépa után 1008 forint prémium illeti meg az embereket. Ha ezeket az összegeket kivetítjük, akkor megállapíthatjuk, hogy egy hold kukorica 15 kézi-munkanap ráfordítása mellett napi 28,8 forint, egy hold cukorrépa 45 kézi-munkanap ráfordítása mellett pedig napi 33,6 Ft prémiumot eredményez. Ezeknek az arán y tálán Ságoknak a megszüntetését a premizálás összegének meghatározásánál feltétlen fi. gyelembe kellene venni, és a növényenként sablonosán alkalmazott 40 százalékot felül kellene vizsgáim. Össztermés utáni premizálás járásunk területén öt szövetkezetben terjedt el. Véleményünk szerint ennek a premizálási módnak nincs olyan nagy ösztönző hatása, mint az előbb említettnek. Eredményességi munkaegységelszámolást az idén három termelőszövetkezetnél vezetnek be. Ez a módszer helyes és nagyon jól bevált a tótkomlós! Haladás Tsz-ben. A jövedelem garantált elszámolását a járás területén egyedül a tótkomlósi Viharsarok Tsz-ben alkalmazzák. Ez a módszer 1961-ben jól bevált. A szövetkezet gazdái 40 forintot garantáltak a munkateljesítményekre. Ezt egész éven át biztosítani tudták, így a szövetkezeti gazdák többsége nagy bizalmat szavazott ennek a jövedelemelosztási módnak, és örvendetesen megjavult az emberek munkához való viszonya. A fíxjövedelem azonban a fiatalokat sem hagyta érintetlenül. Közülük nagyon sokan, aíkik városba távoztak, visszavándorolnak a szövetkezetbe. Ez is pozitív jelenség. A több tenne! é " ~e ösztönző módszerek bevezetésére sablont nem ajánlunk. Helytelen lenne, ha ezt tennénk. Hogy melyik szövetkezet melyik jövedelemelosztási módot vagy premizálást választja, azt a helyszínen kell eldönteni. Egyet azonban máris megjegyezhetünk: a jövedeiemetosztás és a r-remizálás bármelyik módjának alkalmazásával a kívánt eredúiényt csak akkor érhetik el, ha az óv eleji elhatározást következetesen végigviszik és gazdasági szervező munkával elősegítik. Plent.er Lajos üzemgazdász Elíemi*f<t*k Lajía Andort Nagy részvéttel temették el kedden a rákoskeresztúri temetőben Lajta Andor hírlapírót a magyar filmsrskmodalem és tudományos kutatás egyik úttörőjét. (MTI) í VÁDOLUNK! Megdöbbentő hír érkezett Bonnból: a nyugatnémet hatóságok arra készülnek, hogy betiltják a Nácizmus Üldözöttéinek Szövetségét. Természetesen nagyon vigyáznak arra, nehogy sérelem essék a nyugatnémet „jogállamon”: bírósági eljárást készítenek elő, „a demokratikus szabadságjogok védelméről” tesznek nyilatkozatokat, „a nyugatnémet nép érdekeire” hivatkoznak ... A kenetteljes szavak, s a jogászi fondorlatok azonban nem tudják feledtetni, hogy az üldözők is, az üldözöttek is a mai nyugatnémet „demokráciában” ugyanazok, mint voltak két évtizede Hitler „ezeréves birodalmában”. Nyugat-Németország területén már eddig is igyekeztek elfeledni és elfeledtetni az olyan világszerte borzalommal emlegetett helyek emlékét, mint Dachau, Bergen- Belsen, Neuengamme, vagy Papenburg; igyekeztek nem említeni azoknak a nevét, akik ezekbe és a más hasonló haláltáborokba űzték az emberek százezreit Európának szinte minden tájáról; igyekeztek nem szólni arról, hogy hol is készültek a krematóriumok kemencéi, a gázkamrák gyilkos gáza; igyekeztek feledtetni, kik voltak azok, akik üzelmeiket ingyen munkaerővel, úgynevezett „idegen munkásokkal” virágoztatták fel, akik a kivégzőosztagokat vezényelték, a meggyilkoltak értéktárgyain osztozkodtak, s pénzt csináltak még az elpusztított emberek hajából is... Ezekről beszélni nem „divat” a bonni államban. Ott illik elfelejteni, hogy az igazságszolgáltatás legmagasabb posztjain ma azok osztják az igazságot „az egyedül legitim nyugatnémet demokrácia” nevében, akik két évtizede még ugyanerről a helyről „a Führer” nevében hirdették ítéleteket.., Ott, a Rajna partján, illik elfelejteni, hogy a hadsereg élén ugyanazok a tábornokok állnak, akik hadifoglyokat ölettek halomra, s gépfegyverekkel lövették a megszállt területek polgári lakosságát ... Ott, a nyugatnémet szalonokban illik elfelejteni, hogy a pénzvilág nagyjai, akik ma milliókat adnak Adenauer pártjának választási propagandájára — három évtizede még Hitler nácipártjának kasszáját töltötték meg, két évtizede pedig a megszállt területekről gyáraikba hajtott kényszermunkásokon növelték millióikat... Hogy is ne volna számukra kellemetlen az a szövetség, amely puszta létével is tetemrehívja a gaztettek elkövetőit! Hogy is ne volna számukra kellemetlen, hogy a feledés homályában azok, akik túlélték a borzalmakat, minduntalan fellobbantják az emlékezés fáklyáját! Hogy is ne volna számukra kellemetlen, hogy azok, akiknek elpusztítására már nem volt idejük, azóta is fejükre olvassák embertelen bűneiket! Ez a szövetség, amelynek betiltására készülnek a „roppant demokratikus” nyugatnémet állam hatóságai, az ártatlanul legyilkolt harmincezer német kommunista és százezernyi más német hazafi emléke mellett őrzi a többi között a Mauthausenben elpusztított tizenháromezer magyar hazafi emlékét, továbbá a több ezernyi angol, amerikai és szovjet hadifoglyokét, akiket a nemzetközi jog és a harcban álló felekre kötelező konvenciók sutbadobásaival lőttek halomra, őrzi a hős francia maquisardok és a görög, jugoszláv, holland, norvég, belga, lengyel antifasiszta harcosok tíz- és százezreinek emlékét, akik a náci embergyűlölet elleni küzdelemben estek el: őrzi az antiszemitizmus hatmillió áldozatának emlékét... A Nácizmus Üldözöttéi Szövetségének tervezett nyugat-németországi betiltása ismét eggyel több bizonyítékkal szolgál a világnak, hogy mi készül a bonni államban, a német imperializmus mostani sasfészkében; s ismét eggyel több bizonyítékot nyújt arra, hogy a Német Kommunista Párt betiltása 1956 nyarán egy nagyon veszélyes folyamat kezdete volt. A sorrend már ismert — hiszen ugyanazok csinálják, mint harminc évvel ezelőtt: először a kommunisták törvényen kívül helyezése, aztán fokozatosan mindenkinek börtönrácsok mögé zárása, alki a mindinkább fasizálódó bonni rendszert nem helyesli. A német békemozgalom, a demokratikus nőmozgalom, a Szabad Német Ifjúság — mindezek már nyugatnémet területen a betiltás sorsára jutottak; de semmi sem bizonyítja ma jobban, hogy merre halad a bonni ál. lam, mint annak a szövetségnek a tervezett betiltása, amely kipróbált antifasiszta harcosokból áll. Bonn azt állítja, hogy a Nácizmus Üldözöttéinek Szövetsége a betiltott kommunista párt fedőszerve. Ez távolról sem igaz, hiszen a nácizmus elleni harcban nemcsak kommunisták vették részt; elegendő talán bizonyítékul, hogy a dachaui koncentrációs táborba a nácik csaknem minden európai nemzetből származó több mint 2000 papot szállítottak be, s java részüket antifasiszta tevékenységért halálrakínozták... A Nácizmus Üldözöttéi Szövetségének betiltása Bonn szerint állítólag „a demokratikus szabadságjogok védelme” miatt szükséges. Anélkül, hogy érdemes volna akárcsak egy szót is vesztegetni ennek cáfolására, legyen szabad megkérdeznünk: a HLAG, a volt SS-ek bajtársi és segélyező egyesülete — amely már évek óta korlátlanul működik Nyugat-Németországban, a bonni kormány támogatását is élvezve — vajon az létével „a demokratikus szabadságjogok védelmét” szolgálja?! Vagy ugyanilyen demokratikus funkciót tölt be például a Stahlhelm, a német militarizmus hagyományos szövetsége — vagy az Afrika-Korps, az egykori náci Rommel-hadsereg bajtársi egyesülete?! Ügy hisszük, a válasz egyértelmű. A Nácizmus Üldözöttéi Szövetségének tervezett nyugat-németországi betiltása minden haladó szellemű ember arculcsapása, a fasizmus áldozatainak kigúnyolása, kihívás mindazokkal szemben, akik hazájuk szabadságáért küzdöttek a tengeren túl, s az óceánon innen. Vádoljuk a gyilkosokat és cinkosaikat. Haynal Kornél Biinfe*és — ülősztrájkért London (TASZSZ) A londoni bíróságokon tovább folynak a tárgyalások a nukleáris fegyverkísérletek ellen március 24-én lezajlott tüntetésben részt vett többszáz angol békeharcos 'gyében. A letartóztatottak között sok nő és kiskorú is van. Jellemző, hogy a bírák nem hajlandók meghallgatni a letartóztatottak vallomását, hanem egyszerűen „politikai propagandának” minősítik a tüntetésben való részvételüket. A vádlottakra fejenként különböző összegű pénzbüntetést szabnak ki. (MTI)
