Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-23 / 69. szám

2 im március S3., pentek I tavaszi musikákrál és a pártcsoportik feladatairól tanácskozott a párt gyulai járási végrehajtó hizattsága A gyulai járási párt-végrehajtó bizottság hétfői rendes ülésén tavaszi mezőgazdasági feladatokról és a pártcsoportok tevékenységéről tanácskozott. A tavaszi munkák előkészítéséről szóló jelentés és a vita alapján megállapították, hogy az őszi mun­kák időbeni elvégzésével mindenütt jó alapot biztosítottak a tavaszi munkálatoknak. Azonban — mint mondották — a későig kihúzódó csapadékos tél végi időjárás gátolja a kora tavaszi vetési és egyéb mező­gazdasági munkákat. A felszólalók a nehézségek között említették, hogy egyik-másik ter­melőszövetkezetben kevés a munka­gép. Gondot okoz a nehéz és köny­­nyű fogasok biztosítása. A megol­dást keresve, Bartók elvtárs azt ja­vasolta, hogy a Gyulai Gépállomás példáját követve házilag készítsenek simítókat és más szükséges eszközöket, még egyszer ellenőrizzék a munka­gépek állapotát. Erre a kérdésre válaszolva a párt végrehajtó bizottsága határoza­tában kimondta, hogy a gépállo­mások szakembereit bízzák meg az­zal, hogy szükség szerint alakítsa­nak, szerkesszenek át sorművelő kultivá-torokat szántóföldi munkára, és nyújtsanak segítséget a termelő­szövetkezeteknek is a szükséges ta­lajművelők előállításában. Tekintettel arra, hogy az Idén a tavaszi munkákra jóval kevesebb idő áll rendelkezésre, mint más esztendőkben, a párt-végrehajtó bl zottság elhatározta, a párt tagjai mozgósítsák a termelőszövetkezeti gazdákat a tavaszi munkák gyors elvégzésére. A határozatukban töb­bek között utasították a párt és ta­nács járási mezőgazdasági vezetőit a tavaszi mezőgazdasági munkák segítésére, hatékony ellenőrzésére. Készítsenek közös tervet és vonják be vajamennyi aktívájukat a terv végrehajtásába. Segítsék elő a nyújtott és a kétmüszakos munkát. A határozat szerint még a vetés előtt megszervezik az élenjáró termelők tanácskozását, melyre a növénytermelő brigádok legjobbjait hívják meg. Megvitat­ják a cukorrépa- és a kukoricater­més növelésének módjait. A hatá­rozat további részében a takar­­mánygondok csökkentéséről szólva kimondották, hogy a pártszerveze­tek kezdeményezzék és segítsék elő, hogy ahol erre szükség van, vesse­nek rövid tenyészidejű kukoricát, és az arra alkalmas legelőket szór­ják felül erre a célra biztosított mű­trágyával. A járási párt-végrehajtó bizott­ság jóllehet külön napirendi pont­ként tárgyalta a pártalapszervezetek pártcsoportjainak munkáját, mégis lényegében az előbbi napirendi pontban meghatározott feladatok elősegítéséről volt szó ennél a kér­désnél. Ahhoz ugyanis, hogy a párt­­szervezetek tagjai hatékonyan se­gíthessék a gazdaságokban a tava­szi munkákat, legfontosabb, hogy valamennyi pártcsoportban a kom­munisták aktívan dolgozzanak, kéz dteményezzenek, vitassák meg a helyzetet, cselekedjenek, szorosan működjenek együtt a pártonkívüü­­ekkel. A tanácskozáson kiderült, hogy a pártcsoportmunka terén nincs minden rendben. Egyik-másik alap­­szervezetben, mint a dobozi párt­­szervezetben is, helytelenül értel­mezik a pártcsoportmunkát. Egyik, úgynevezett bizalmihoz hetvenen is tartoznak, munkája annyiból áll, hogy összeszedi a párttagsági dija­kat. A párt-végrehajtó bizottság megállapította, hogy a pártcsopor­­tok több helyen csak igen lassan fej­lődinek, tudatformáló« nevelőmunkájuk elmarad a követelmények mögött. Ezért a helyzetért az alapszervezetek veze­tőségeit, a községi pártbizottságo­kat, és a járási pártbizottságot ne­vezték meg felelősnek. A feladatokról szólva elhatároz­ták, hogy a termelőszövetkezetek­ben lezajlott tervtárgyalások után, az elfogadott tervek alapján a párt­alapszervezetek vezetői a pártcso­­portvezetökkel közösen, a pártcso­portok területeire lebontva, kidol­gozzák a politikai és gazdasági fel­adatokat. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy mindenütt ter­melési egységenként szervezzék a párt csoport okát. Ami a pártcsoportok munkáját és szervezését illeti, Zalai elvtárs, a párt-végrehajtó bizottság titkaira többek között hangsúlyozta, hogy sehol ne ragaszkodjanak görcsösen, mereven az olyan szokásokhoz, for­mákhoz, melyekről úgy érzik, hogy azok gátolják a párttagok munká­ját. A szervezeti formát a helyi vi­szonyoknak megfelelően alkalmaz­zák. A Szervezeti Szabályzat és sen­ki' nem tiltja, hogy ha a helyzet úgy követeli, egyik-másik pártveizetősé­­gi tag ne lehessen egyben az adott pártcsoport bizalmija is. A lényeg az, hogy a pártcsoportok munkaterületenként szerveződj en ek és a legfejlettebb elvtársak legye­nek a vezetőik. Előfordulhat az Is, hogy a tagdíjbeszedéssel és ehhez hasonló adminisztrációs munkákkal nem a pártcsoport vezetője foglal­kozik, hanem ezzel egy aktívát bíz­nak meg, aki egyben a pártcsoport­­vezetőt Is helyettesítheti. így a pártcsoport vezetője inkább foglal­kozhat politikai nevelő- és szervező­­munkával. Lehetnek tehát olyan kö­rülmények, amikor a szokástól el lehet, és el is kell térni, a munka követelményeinek megfelelően. A lényeg az, hogy a pártcsoportok tevékenységének színvonala gyor­san emelkedjen, hogy mind ered­ményesebben elősegíthessék a gaz­dasági és szellemi javak gyarapodá­sát. Boda Zoltán Az elemek ellen harcoltak Ma már csak az utak mellé rakott hókupacok, s a hóval teli árkok mutatják, hogy pár nap­pal ezelőtt az elemek vad dúló­­sa futott végig, s állt meg az országban. Községek lakosai szo­rongtak, hogy kijut-e a kenyér a rettentő hófúvásokban hozzájuk, életet mentő gépkocsik akadtak el a hóban. A rádió bemondója lassú pontossággal mondta be, hogy Békés megye valamennyi közútja járhatatlan. Ám 17-én mintegy háromezer ember hi­degben, hófúvásban tisztította az utakat. Munkásörök, katonák és gépállomási dolgozók fáradsá­got nem sajnálva, segítettek megszüntetni a rendkívüli álla­potot. Március 17-én, 21 órakor be­futott a jelentés az illetékes he­lyekre, hogy a legfontosabb út­szakaszok járhatók. Ezzel egy időben jelentették a munkás­őrök is a megyei parancsnokság­nak, hogy a munkásokból, mér­nökökből, tsz-tagokból álló egy­ségek a parancsot végrehajtot­ták. Nem volt könnyű munká­juk. Munkapadokat, íróasztalo­kat kellett otthagyniok, hogy la­pátra cseréljék, és elinduljanak parancs szerint Csanádapáca, Orosháza vagy Szarvas felé az utakat tisztítani. Megszoktuk már és termesze* tesnek vesszük, hogy a munkás­őrök mindig ott vannak, ahol se­gíteni kell. Pedig ez nem is olyan természetes. A hétköznapi munkából pillanatok alatt kell átalakulni fegyelmezett kato­nákká, S lehet, hogy sokan a ne­héz munka közben arra is gon­doltak, hogy mi van benn a gyárban, hogy dolgozik a reá bí­zott üzemrész, vagy kész van-e már a jelentés, amit a felsőbb szervnek kell küldeni a hivatal­ból. Nyolcvan munkásőr lapátolta a havat, segítette ki a gépkocsi­kat a hóból Csanádapáca kör­nyékén is. S amikor a község alá értek, s a falu lakosai meglátták őket, akkor ásóval, lapáttal, ki mivel tudott, ment segíteni, s a faluban forró teával várták az átfagyott embereket. A baj összehozza az embere­ket, s így szép, így jó, amikor azt is láthatják, hogy a munkás­őrség ott van mindenütt, segít, ha segíteni kell. S ott vannak a néphadsereg katonái, egyszerű emberek, gépállomási dolgozók névtelenül, csupán azért, mert érzik, hogy a segítségre szük­ség van. Kiss Máté A Tanácsköztársaság veteránjainak részvételével ünnepeltek a megyében Endrődon megkoszorúzták az 1935. évi sortűz áldozatainak emléktábláját — Nemzetközi tájékoztató a békéscsabai párttitkárok értekezletén zottság határozata alapján a párt­oktatás eddigi tapasztalatairól és eredményeiről szólt. Mint mondotta, a szakosított tanfolyamok kivételével minden oktatási formánál befejeződött az SZKP XXII. kongresszusa anyagá­nak szervezett tanulmányozása. Az utóbbi időben lényegesen meg­nőtt a párttagok és pártonkívüliek érdeklődése a nemzetközi kérdé­sek iránt. Egyes alapszervezetek­ben év közben sem csökkent, sőt növekedett a pártoktatásban részt vevők száma. Március 22-én délelőtt Békés­csabán, a megyei pártszékház nagytermében értekezletet tartot­tak a városban működő pártszer­vezetek titkárai. A városi párt-végrehajtó bizott­ság meghívására Roska István elv­társ, a Külügyminisztérium párt­­bizottságának titkára tartott tájé­koztatót a nemzetközi kérdésekről. Az előadás után a párt-végre­hajtó bizottság tagjai ismertették a legutóbbi v. b.-ülésen hozott ha­tározatokat. Az iparfejlesztési fel­adatok elhangzása után Vrbovszki György elvtárs, a végrehajtó bi-A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján, már­cius 21-én, szerdán emiékünnepsé­­get tartottak a megyében. End­réd termelőszövetkezeti • község­ben, a hajdani kubikos faluban hármas ünnepség volt délután: a községi pártbizottság és a tanács képviselői megkoszorúzták az 1835. évi csendőrsortűz áldozatai­nak a tanácsháza falán elhelyezett emléktábláját, ugyanakkor a já­rási munkásőrség Polányi Máté­ról ednevezett százada névadója, Polányi Máté, az 1941-ben a fa­siszták által elhurcolt endrődi kommunista vértanú emléktáblá­ján helyezte el a kegyelet koszo­rúját. Ünnepséget tartottak a ti­­zenkilences vöröskatonák endrődi temetőjében lévő emlékművénél is: a Tanácsköztársaság még élő harcosai és a KISZ-fiatalok ko­­szorúzták meg az emlékművet Sarkadon a járási új művelődési házban a Tanácsköztársaság 43. és a KISZ újjászervezésének és meg­szilárdításának ötödik évforduló­jára emlékező-estet rendeztek. Az ünnepségre meghívták a járás ve­terán harcosait is, s a műsorban az okányi ifjúsági színjátszók Bródy Sándor Tanítónő című színművét adták élő. A járási mű. velődési házban az úttörők életét bemutató fényképkiállítás is nyílt. Díszítse otthonát népművészeti áruval! Konyhagarnitúrák, asztalterítők, zsúrterítők valamint szalvéták és függönyök különböző színekben a megrendelő kívánsága szerint. Ké­szíti a TÓTKOMLÓSI HÁZII PARI SZÖVETKEZET, Tót­komlós. Telefon 13. Beszerezhető: a szövetkezet központ jában Tótkomlóson vagy Békéscsabán a Népművészet és Háziipar boltíában. 142 Kérdi a féleségem, hogy: mi az, te már so­hasem szállsz ki? Azzal elém tesz egy cédulát, hogy má kellene a ház­tartás fellendítésére. Másnap bementem Gubics aligazgatóhoz és előadtam, hogy atkapad­­kad fiókunkban valami nincs rendjén, már két napja nem kapok tőlük életjelt, még egy akko­­rácska kimutatást se, mint a Szondi két apród­­ja. Gubics kartárs is na­gyon fontosnak vélte a kivizsgálást, s csak arra kért, szerezzek neki vidé­ken hattyúnyakat, mert azt nagyon szereti. Kí­vánságát felírtam a no­teszembe és a titkársá­gon kértem egy kocsit Atkapadkára. Ilonka, a titkárnőnk zsenge hagymát és bú­boskemencét kért, aztán Timót jött a könyvelés­ből, hogy neki meg... Minek soroljam, délután­ra már úgy éreztem, hogy nem vagyok felesleges ember, rám mindenki számít a vállalatnál. Először leszaladtunk Végegyházára, ott meg­vettem egy mázsa ha gy­mát és szépen elhelyez­tük a csomagtartóba. Mi­nekutána ' zacskót nem adtak hozzá, a guruló hagymák menet közben olyan hangot adtak há­tul, mintha bölénycsor­da kergetne minket az országúton. Ütközően be­a dió. Eszembe jutott, hogy Erkel Ferenc va­lahol egy diófa alatt komponálta a Bánk bánt, a fa még megvan, de hol? Megvan: Gyulán. néztünk Szegedre is, ott papucsot, paprikát és négyszemélyes kávéfőzőt vettünk, utóbbit az igaz­gatónknak, mert az Csa­bán kifogyott. Ti. a ká­véfőző. Lajosnak, a so­főrünknek a Tisza-par­­ton jutott eszébe, hogy megvett az ángyikájától egy fél disznót, el kéne hozni. Itt lakik a szom­szédban, Baján, nem tá­volság, benne van a na­pidíjban. Másnap délben már egy fél disznóval több volt a kocsiban. Hátra­tettük az ülésre, de nem fért el, így a fejét a vál­lunk közt helyeztük el, fel szemével ravaszká­san pislogott rám. Né­zem a cédulát, mi kell még. Feleségem papír­héjú diót kér. Előkotor­tuk az ország térképét, kiterítettük a hűtőre és találgattuk, merre terem Két óra alatt ott voltunk, öt perc alatt kiderült, hogy az nem diófa. Ilyen a szerencsénk. Egy baj­szos bácsi felvilágosított, hogy Bucsán híres dió terem, s annyi, hogy a falubeliek a kultúrház­­ban reggeltől estig a Dió. törőt játsszák. Másnap megvolt a dió, aztán benéztünk néhány tyúkólba és összeszed­tünk félezer tojást is. Közben elugrottunk Kö­­rösnagyharsányba sava­nyú káposztáért, de itt jöttünk rá, hegy bor még nincs. Lajosnak volt egy címe, Vésztőn lakik egy jó komája. Még egy fél nap és már a helyszínen voltunk mindannyian, kivéve a jó komát, aki­ről kiderült, hogy 193G- ban elköltözött a faluból, valahol Budapesten dol­gozik. így aztán az ital­boltban vettünk valódi palackozott bort, néhány üveggel. Rémlett ugyan, hogy Csabán is van ilyen, de hátha elfogy, mire visszatérünk. Még benéztünk Körösújfaluba a féleségem nagybátyjá­­ékhoz, aztán mondtam, hogy elég volt a munká­ból, nézzük most a vég­célt, mely szentesíti az autót. Atkapadkán különös arckifej ezéssél fogadtak minket a helybeli dolgo­zók, amiben igazuk is volt, mivel ottani fió­kunk két hete leégett és a megyei lap már meg­írta, hogy a helyén mú­­vésztelep létesül. Erről persze nem tudhattunk, mert a kocsiban nincs rádió. Visszafelé össze­szedtünk még néhány dolgot, amiről úgy gon­doltuk, hogy Csabán is hasznát vesszük. A vállalat kultúrterme kicsinek bizonyult a fel­hozott matéria elszállá­solására. Mindenki örült, kivéve Gubicsot. Megte­kintette a vásárt, kiválo­gatta 9 holmijait, aztán homlokát ráncolva rám­mordult: — Felelőtlen ember maga. hallia-e! Hát a eyomai pályaudvart hol hagyta? Marthy Barns

Next

/
Oldalképek
Tartalom