Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-21 / 67. szám
1962. március 21., szerda HEPOJSAa 3 Széleskörű önköltségcsökkentési-mozgalom indult a Gyomai Gépállomáson Elnökcsere a nagyszénási Dózsa Tsz-ben Az 1962-es gazdasági évre — a dolgozók széleskörű bevonásával — önköltségcsökkentésd-mozgalmat indítottak a Gyomai Gépállomás gazdasági és műszaki vezetői. Az önköltség megtakarítására vonatkozó lehetőségeket az üzemi tanács tagjai is jóváhagyták. A tervezetet jóváhagyása után termelési értekezleten ismertették az üzem minden dolgozójával. Az ez évi üzemi költségeknek az eddigieknél sokkal nagyobb arányú megtakarítása érdekében többek közt elhatározták, hogy az erő- és munkagépek mosásánál felhasznált üzemanyagot szűréssel még egyszer használhatóvá teszik. A jobb munkaszervezéssel és az üresjáratok csökkentésével, a munkahelyi üzemanyag felhasználásával három százalékos megtakarítás elérését tervezték. A drága kenőanyagok helyett Tegnap, március 20-án a megyei tanács végrehajtó bizottsága dr. Kertész Márton elnökletével tárgyalta az elmaradottabb cigányok helyzetének megjavításával kapcsolatos intézkedéseket. Megyénkben jelenleg mintegy hatezerháromszáz cigány él. Helyzetük az utóbbi években jelentősen javult, több községben házhelyeket kaptak, állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben munkalehetőségeket biztosítottak számukra. Ennek ellenére több fontos feladat vár még megoldásra, hogy megszűnjön az úgynevezett „cigány-kérdés”. Ezért hozta rendeletét a kormány, melyben kötelezi a tanácsi szerveket, hogy készítsenek távlati tervet az elrnaradottab cigányok helyzetének megjavítására. A végrehajtó bizottság ülésén a távlati terv előadója Nagy Ferenc elvtárs, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője volt. Jelentéséből megtudtuk, hogy a mintegy háromezer munkaképes cigány férfi és nő közül jelenleg állandó jelleggel 1300-an dolgoznak. Munkábaállításukat nehezíti, hogy egyes vállalatok, termelőszövetkezetek vezetői előítéletüknél fogva idegenkednek felvételüktől, de nehezíti az is, hogy a cigány lakosság körében is elég nagy a munkával szembeni vonakodás. A munkábaállítás mellett fontos feladatnak tekinti a tanács megyénk cigány lakosságának kulturális nevelését. Mint a jelentésben hallottuk, a cigány tanulók túlnyomó többsége nem jut tovább az általános iskola alsó tagozatánál. Ezt elsősorban a családi és a szociális körülmények idézik elő. A serdülő cigány ifjúság mintegy 70—80 százaléka me-Csárdaszálláson az általános iskola úttörői már jelenleg is több szakkörben szorgoskodnak. A vezetőjük, Gajdán Ferenc irányításával sok értékes kézimunkát készítették. Legutóbb elhatározták, hogy kisipari termelőszövetkezeolcsóbb kenőanyagot vesznek a munkagépek kenéséhez. Ez tíz százalékos megtakarítást eredményez. Tíz—tíz százalékos megtakarítást irányoztak elő az anyag-, alkatrész- és a különféfle költségek területére is. Ennek érdekében már mindenütt kicserélték az eddig használt nagy fogyasztású villanyégőket. Az itt felsoroltakon kívül még sok területen tehetnek — és minden bizonnyal tesznek is — lépést a gépállomás dolgozói az üzemi költségek még nagyobb arányú megtakarítására. Ezt bizonyították azok a hozzászólások is, amelyek a nemrégen megtartót üzemi értekezleten hangzottak el, amikor a fentieket a gépállomás vezetősége ismertette az üzem dolgozóival. gyénkben írástudatlan, szakképzettségük és általános műveltségük úgyszólván nincs. Azokban a községekben, ahol a cigány lakosság vegyesen telepedett le a lakosság többi rétegével, ott nincs különösebb probléma az egészségügyi helyzettel. A cigánytelepeken azonban — melyből megyénkben huszonöt van — sok a betegség, a járvány, melyeknek előidézője a tisztátalanság. A cigányság anyagi, egészségügyi, kommunális, művelődésügyi helyzetének javítását nagymértékben gátolja a lakosság körében tapasztalható megkülönböztetés és idegenkedés is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága mintegy 20—25 évre szóló távlati tervet hagyott jóvá a tegnapi ülésen. Az intézkedési terv alapját — mint ezt Kertész elvtárs hangsúlyozta — a munkábaálítás és a tudatformálás képezi. A munkábaállítással kapcsolatosan a határozat többek között kimondja, hogy 1965-ig minden munkaképes cigányt részben állandó, részben pedig ideiglenes munkához kell juttatni, 1970-ig pedig az ideiglenes jelleggel dolgozó személyeknek is állandó munkalehetőséget kell biztosítani. Ezért intézkedésre szólította fel a végrehajtó bizottság az ipari és építés-közlekedési osztályt, valamint a munkaügyi osztályt. Ugyanakkor felkérte az állami gazdaságok igazgatóit is, hogy cigány dolgozókat megfelelő számban alkalmazzanak. A községekben élő cigányok munkába helyezését elsősorban a termelőszövetkezetekben kell biztosítani. E határozat végrehajtását a különböző osztályoknak minden év március 31-ig meg kell tárgyalniuk. tét alakítanak. A szövetkezetbe sok úttörő jelentkezett és a pajtások már dolgoznak is. A környéken híres a kézifaragással készített képráma és tálca. Az úttörők elhatározták, hogy ezenkívül fotószakkört is alakítanak és később kiállításokat is rendeznek. Az utóbbi heteikben furcsa hírek terjedtek el a nagyszénási Dózsa Termelőszövetkezetről. Többek között az, hogy a zárszámadó közgyűlésre Sárkány elvtárs, a tsz elnöke nem volt hajlandó elmenni. A szövetkezet gazdái jogosan követelték: az elnök vegyen részt a közgyűlésen és annak rendje-módja szerint tájékoztassa őket az 1961-es gazdasági év eredményeiről, hiányosságairól. A második közgyűlés azután eredménnyel járt. Sárkány elvtárs kiállt az emberek elé és elmondott néhány dolgot, ami a szövetkezetben történt. Az emberek aránylag megnyugodtak, s tudomásul vették, hogy a gazdálkodás eredményei mellett fogyatékosságok is előfordultak. A tagság a fogyatékosságokért az elnököt tette felelőssé. Ezért fogadták el lemondását. Ebben a szövetkezetben azonban az igazgatóság tagjainak egy részét is friss erőre váltották. Igyekeztek megszüntetni azt az A cigány lakosság tudatformálásával kapcsolatosan a végrehajtó bizottság kötelezte az illetékes osztályokat: 10—15 év alatt biztosítsák, hogy a cigány lakosság általános műveltsége a lakosság műveltségének átlagos színvonalát érje el. Ennek érdekében szükséges, hogy 1970-ig a cigány ifjúság elvégezze az általános iskola nyolc osztályát. Ezenkívül intézkedik a határozat többek között a tehetséges cigány ifjúság továbbtanulásáról és a diákotthonban való elhelyezésükről, ugyanakkor megfelelő intézkedéseket hoz a szakmunkássá való képzésükre is. valamint gondoskodik a felnőtt cigányok oktatásáról, a dolgozók általános iskoláiba való bevonásukról. A lakosság részéről tapasztalható zárkózottság megszüntetéséért ez év december 31- ig meg kell szervezni a különböző ismeretterjesztő előadásokat, közös rendezvényeket, és mindenütt meg kell szervezni az olyan beszélgetéseket, amelyek segítik megoldani az úgynevezett „cigánykérdés” felszámolását. Mint a határozat hangsúlyozza: „Arra kell törekedni, hogy a párt határozatának szellemében elérjük: a cigány lakosság teljes egészében beleilleszkedjék társadalmunkba.” A távlati terv ezenkívül megfelelő határozatokat tartalmaz a cigány lakosság egészségügyi helyzetének megjavítására, lakáshelyzetük fokozott javítására, és a társadalmi megbecsültségükkel kapcsolatos feladatokra. A vitában felszólalt végrehajtóbizottsági tagok egy-két módosítással jóváhagyták az elmaradott cigányok helyzetének megjavítására készített távlati tervet. Varga Tibor A kardoskúti Kossuth Mtsz 22 mázsa Viktória-fajta borsót ajánl megvételre. Az árnál a piaci árat vesszük figyelembe. Érdeklődni a Kardoskiíti Mtsz. hél, Kardoskúton. 13347 összefonódottságot, amelyet a Sárkány-család a korábbi években a vezetés körül kialakított. Az igazgatóság azóta már többször ülésezett. Sok mindenben határoztak, s a legutóbbi vezetőségi ülésnek — amely már éppen harmadik napja folyt — a tsz-elnökök járási értekezlete vetett véget. De tulajdonképpen mi történt ebben az országos hírű szövetkezetben, hogy az igazgatóságnak három nap is kevés ahhoz, hogy rendezze az ilyen sürgős ügyeket! Négy évvel ezelőtt, amikor Sárkány elvtársat elnökké választották, fellendült a gazdálkodás. Két éven át szakadatlan fejlődés volt az egész szövetkezetben. Az emberek nagy igyekezettel dolgoztak és sok olyan feladatot oldottak meg, amelyre büszkék lehetnek. Később a kollektív vezetés fokozatosan megszűnt és a szövetkezet ügyeinek intézését a pénzkezeléstől kezdve a beruházások megvalósításáig az elnök tartotta a kezében. Ha valakinek pénzre volt szüksége, szólt az elnöknek, s az elnök kiállította a csekket, és a szövetkezet fizetett. így történt, hogy a legutóbbi vizsgálat felfedte: harminc család 50 ezer forint túlelőleget kapott. A „zsebből” való ügyintézés kereken háromszázezer forintot vont el a gazdálkodástól. Most vita folyik, mi legyen ezzel a 300 000 forinttal. Azok az emberek, akik a múlt évben nem kértek előleget, most a zárszámadáskor jóformán semmi készpénzt nem kaptak, mert akik több előleget felszedtek, mint ami járt — még nem fizették vissza. Most valamilyen áthidaló megoldáson gondolkoznak. Ez az áthidaló megoldás azonban minden tekintetben azokat az embereket érinti, akik a múlt évet túlelőlegszerzés nélkül becsülettel végigdolgozták. Van tehát a vezetőségnek dolga. De nemcsak a túlelőlegezés gondjai kerültek napvilágra, hanem a munkaegységgel való felelőtlen gazdálkodás is. A múlt évben nagymérvű munkaegység-higítást is elkövettek. Amikor Galylyas István ide került agronómusnak és megkérdezte a dűlőúton néhány villa trágyával botorkáló A sarkadi járás egyik legjobb termelőszövetkezete a több mint 7 ezer holdas méhkeréki Nicolae Balcescu Tsz. Az elmúlt évben egy munkaegység értéke itt meghaladta a huszonnyolc forintot. A termelőszövetkezetben a földterülethez viszonyítva igen sok a tag. Az aszályt és a gyenge termőerőben lévő földeket figyelembe véve, jók voltak a termésátlagok is. Jól jövedelmezett a kétszáz holdon termelt rizs is. Az idén háromszáz holdra emelik a rizs vetésterületét. A rizstelepeken az idén haltelóhajtót, mennyi trágyát visz, az rá vágta: 12 mázsát. Erre a kiszállított trágyamennyiségre kapta volna meg a munkaegységet. Az agronómus azonban azt mondta, forduljon vissza és hajtson a mázsára. Megállapították, hogy -a kocsin alig volt 120 kilónál több trágya. így érthető, hogy teljesen elölről kell kezdeni a szövetkezeti fegyelem megszilárdítását. Sorolhatnánk tovább azokat a fogyatékosságokat, amelyek kiváltották a józanul gondolkozó emberekből azt a nézetet, hogy a szövetkezetben ilyen lazán nem gazdálkodhatnak. Ilyen körülmények között került a szövetkezet élére Kocsis Lőrinc elvtárs. Amikor találkoztunk vele, meglehetősen fáradt volt. A szövetkezet sok problémája, a korábbi vezetés mulasztásával folytatott vesződés eléggé megviselte. Persze, máról holnapra nem tudják rendbehozni két év mulasztásait, de abban a tudatban látnak mindennap munkához, hogy a szövetkezeti tagság támogatja a vezetőséget a tsz-demokrácia megszilárdítására tett intézkedéseiben. És most mit tesznek? Munkaügyi bizottságot hoztak létre, amely felülvizsgálja és szigorításra javasolja az egyes munkaegység-normákat. Felállítják a brigádok önelszámolását. Minden brigád külön bérelszámolót kap, a terveket is brigádokra bontják és az embereket érdekeltté teszik a többtermelésben. Abban is megállapodtak, hogy a szövetkezet gazdái közül mázsáiénak felesketnek egy embert, aki a szövetkezetbe érkező árukat és a szövetkezetből kiszállításra kerülő mezőgazdasági cikkeket mérlegeli. Azt is elhatározták, hogy a közös vagyont csak utalvány felmutatásával vihetik egyik majorból a másikba. Hasonlóan a részesedést is. így akarják elejét venni a társadalmi tulajdon megrövidítésének. Az új intézkedéseket a szövetkezet gazdái már ismerik. Ez máris erőssége az új igazgatóságnak. De az is, hogy a jövőben a szövet, kezetet érintő összes problémákat a korábbinál nagyobb körültekintéssel beszélik meg az emberekkel. nyésztéssel is foglalkoznak, ezzel is növelik a jövedelmet. 1962-ben hatszáz hízósertést és százhatvan darab hízómarhát értékesítenek az államnak. A termelőszövetkezetben még nem foglalkoztak baromfitenyésztéssel. Ebben az esztendőben 7200 darab kacsát, 1500 darab pulykát és mintegy 2000 darab csirkét nevelnek fel. Most építenek egy 3600 férőhelyes csibenevelőt. A tsz-ben eddig még minden építkezést saját erőből végeztek el. Ebben az esztendőben beruházási hitelből építenek egy harminc vagonos magtárt. Felhívjuk az építtetők figyelmét, hogy az építkezéshez szükséges anyagokat: ablak, ajtó, tetőcserép, pala, tégla, betonáruk. cement, mész, hajópadló éf egyéb fűrészáru-szükségletét már most jegyeztesse elő a Tótkomlósi Földművesszövetkezet tüzelő- és építőanyag-telepén. Kívánságra az építőanyagok hazaszállításához szüksége fuvareszközökről gondoskodunk. Érdeklődni lehet Tótkomlós, telefon: 56. 140 Dobi János Fontos intéskedések as elmaradottabb cigányok helysetének megjavítására — Távlati tervet hagyott jóvá a megyei tanács végrehajtó bizottsága — Kisipari termelöszövefkeze'et alakítottak a csárdaszállási úttörők Dupsi Károly Az idén 300 holdon termelnek rizst, Méhkeréken
