Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-20 / 66. szám

2 hépújsAa 1962. március 20., kedd Az endrődi csendörsortöz Huszonhét évvel ezelőtt, 1935. március 20-án megyénkben, End­­rődön kimutatta fogafehérjét az úri Magyarország, esendórsor­­tűzzel hallgattatta el a demokra­tikus jogokat, jobb munkakörül­ményeket követelő békés tüntető­ket. A „jog-állam”, amelyre any­­nyiszor hivatkoztak Horthy pri­békjei, levetette Janus-köntösét és a burzsoázia nyílt diktatúrájá­val tiporta el még azt a látszat­szabadságot is, amellyel meg akarták játszani az 1935-ös vá­lasztásokat az úri rendszer korte­sei. Miről is beszél az a tábla, amely az endrődi tanácsháza fa­lán a gyilkos sortűz áldozatainak emlékét tartja fenn? Az endrődi kubikosok, nincs­telenek és szegényparasztok előtt, akik az urnák elé készülődtek március 20-án, nem nyílott lehe­tőség arra, hogy saját soraikból kikerült képviselőt küldhessenek az országgyűlésbe. A földmun­kásmozgalom kipróbált vezetői, az illegálisan dolgozó kommunisták üldözöttek voltak, így hát azok mellé kellett állniuk, akik a kor­mány ellenzékeként mégis többet igyekeztek nyújtani, legalább sza­vakban a szegényparasztoknak, mint a kormánypártiak. Ötszáz, főleg kubikos mozgósította az endrődi széles tanyavilágot, hogy akinek van szavazati joga, az Andaházi Kasnya Bélára adja vasárnap a szavazatát. Ez a kor­mánypárti jelöltek csúfos buká­sát jelentette volna. Andaházi el is jött a választás napján, hogy nagygyűlésen szóljon a válasz­tókhoz. A főszolgabíró utasítására azonban felszólították, hogy hagy­ja el a községet, ne merje el­mondani beszédét. Több ezren gyülekeztek már ekkor a piactéren és várták a szónokukat. Amikor megtudták, hogy miért nem állhat Andaházi a dobogóra, hangos követelésük betöltötte az egész községet. A főszolgabíró csendőrszakaszt kül­dött a tömeg elhallgattatására, s a nép a csendőrök felszólítására sem hagyta el a teret. Ekkor dörrent a gyilkos sortűz, a kakas­­tollasok vadállati kegyetlenség­gel beletapostak a tömegbe, kard­lapozták még az asszonyokat is s mire a tér kiürült, hét halott és kilenc sebesült maradt a véres köveken. Privoszki István, Gyuricza Bá­­lintné, Gellai István, Polányi Jó­­zsefné, Bögre Sándor, Dinya Fran­ciska, az elesettek emlékét örökíti meg az a tábla, amelyre minden évfordulón szerény koszorút he­lyeznek az endrődiek. Ök, sok ezer más mártírhalált halt tár­sukkal együtt nem érhették meg azt az időt, amelyért harcoltak. De akik róluk minden évben megemlékeznek, nem engedik so­ha többé visszatérni a régi gyű­lölt rendszert. (v) Üj vegyszerek a mezőgazdaságnak és az orvostudománynak A Reanal Finomvegyszergyár a mezőgazdaságnak radioaktív fosz­forral jelzett műtrágyakészítmé­nyeket hoz fogalomba. A jelzett műtrágyával beszórt kísérleti par­cellákon termelt növények kémiai elemzéséből teljes pontossággal meg lehet állapítani, hogy adott földterületen melyek a talajviszo­nyoknak és az egyéb különleges körülményeknek legmegfelelőbb trágyázási módszerek. Az orvostudomány számára úgynevezett diagnosztikai teszte­ket, működési próba-készítménye­ket állít elő a Reanal-gyár. Egy­­egy betegség esetében bizonyos anyagok, elsősorban enzimek, fel­halmozódnak a szervezetben, s mennyiségük megnövekedésének mértékéből következtetni lehet a betegségre. A diagnosztikai tesz­teket, amelyek a felhalmozódás mértékét jelzik, elsősorban egyes máj betegségek, így a fertőző máj­gyulladás, bizonyos szívbetegsé­gek, például szívinfarktus, azon­kívül a rák egyes fajtáinak felis­meréséhez lehet eredményesen használni. (MTI) <J)Le.O£ni kífiek A pleveni (Bulgária) „Kajlaka” néppark szállodája, a turisták kedvenc helye. „Kajlaka” néppark egyik részlete. A gerlai asszonyok Néhány hónapja alakult meg Gerlán a helyi nőtanács. Tizen­négy asszony fogott hozzá, hogy segítsen a dolgozó asszonyok min­dennapi gondjait megoldani. Az­óta nemcsak hasznos munkájukat Eredményesebb gazdálkodásra Csorváson is van lehetőség — Közös aktívaülésen tárgyalták meg a feladatokat — Helytörténeti tanulmány Békéscsabán A békéscsabai Rózsa Ferenc Általános Gimnázium harmadik osztályos tanulói a Kertészeti Magtermeltető és Virágmagellátó Vállalat helyi telepére járnak he­tenként mezőgazdasági gyakorlat­ra rendszeresen. Több diák annyi­ra megkedvelte a nagyüzemi ker­tészetet, hogy elhatározta: tanul­mányai befejezése után magter­melő üzemben keres foglalkozást. A hasonlóan gondolkodó Topper­­czer András harmadik osztályos tanuló ismereteiből és a gyakorlat­ban szerzett élményteljes tapaszta­lataiból Virágmagtermelés Békés­csabán címmel figyelmet keltő dol­gozatot is írt. A gimnazista szerző tanulmányában összehasonlítja a nagy. és kisüzemi, valamint a házi virágtermelés munkamódsze­reit. A tanulmány a Hazafias Népfront békéscsabai bizottságá­nak támogatásával megjelenik a gimnázium KISZ helytörténeti kutató szakkörének dolgozatai kö­zött nyomtatásban. Vasárnap délelőtt együttes ülést tartott Csorváson a párt községi bizottsága, a tanács végrehajtó bi­zottsága és a Hazafias Népfront elnöksége. Az ülésre meghívtak több szövetkezeti elnököt és agro­­nómust is. A községbelieken kívül Párkány János elvtárs, a párt oros­házi járási bizottságának titkára, továbbá Dumitrás Mihály elvtárs, az orosházi járási tanács végrehaj­tó .bizottságának elnöke is meg­jelent. A tanácskozáson Kovács János elvtars, a párt csorvási bi­zottságának titkára mondott be­szédet. Előadásában részletesen foglal­kozott a csorvási termelőszövetke­zetek 1961. évi gazdálkodásával. Megemlítette: hosszú évek óta először fordult elő, hogy a község teljesítette búzatermesztési tervét. Holdanként 15,5 mázsa gabonát takarítottak be, amelyből a lehe­tőségekhez mérten a népgazdaság­nak is igen sokat juttattak. A szö­vetkezetek kukoricatábláin 22 má­zsa termést értek el. Ugyanakkor a háztáji gazdaságok földjeiről 35—40 mázsát takarítottak be. Csupán a kukorica alacsony ter­mésátlaga miatt kétmillió forint bevételtől estek el a termclőszö' vetkezetek. Kovács elvtárs beszá­molójában megemlítette, hogy községben 19 fajta növényt termesztettek, s részben az időjá­rás mostohasága, részben pedig növényápolási munkák elhanyago-Állatfgyósyászati bemutató kiállítás! Állatorvosi műszereket, törzskönyvezési, mesterséges termékenyítési és tejipari felszereléseket mutat be az Orvosi Műszer és Fogászati-cikk Kereskedelmi Vállalat a szolnoki S Z A K Ü Z L E T É B E N Kossuth Lajos u. 27. március 27—30-ig. A legújabb műszerek bemutatása! Felvilágosítás szaktanácsadás! Közvetlen rendelésfelvétel! AT. ÉRDEKLŐDŐK SZÍVES LÁTOGATÁSÁT VÁRJUK! 148 lása miatt nem tudták a tervet tel­jesíteni. Csorvás községből az el­múlt évben kereken hárommillió forinttal kapott kevesebb árut a népgazdaság, mint amennyire a mezőgazdasági munkák jó elvég­zése után számítani lehetett. Az előadó részletesen elemezte a takarmánygazdálkodás! és az ál­lattenyésztési helyzetet. Amikor a sertések elhullásáról beszélt, a te­remben élénk zúgás hallatszott. A résztvevők így ítélték el azokat a fegyelmezetlenségeket, ameiyek a nagymérvű elhulláshoz vezettek. Ettől a községtől az idén — amint Kovács elvtárs ismertette — 4500 hízott sertést, 390. hízott marhát, 12 vagon baromfit, 850 ezer tojást, 108 vagon búzát, 2,7 vagon babot, 6,5 vagon burgonyát, 28,5 vagon napraforgót és 9 vagon kukoricát vár a népgazdaság. A jó gazdál­kodás feltételei biztosítottal:, így a felsorolt cikkeket a mezőgazda­­sági munkák kedvező végzésével és az állatállomány lelkiismeretes gondozásával a község biztosítani tudja. Kovács elvtárs beszámolójában rámutatott azokra az intézkedé­sekre, amelyek az árutermelés fej­lesztését elősegítik. Elsőnek em­lítette a termelőszövetkezeti tagok tájékoztatását a tervfeladatokról, a szövetkezeti célkitűzések valóra váltásáról. Beszélt a termelés anya­gi ösztönzésének alkalmazásáról, a jó termelési eredmények népsze­rűsítéséről. Példákkal bizonyítot­ta: a községben megvannak azok a csírák, amelyekből a jó szerve­zés folytán egy év alatt is hatal­mas fák nőhetnek. Megemlítette a Vörös Október Tsz ifjúsági bri­gádját, amely a múlt évben nyolc mázsa kukoricával termelt többet holdanként, mint a felnőttek bri­gádjai. Szólt az Ady Termelőszö­vetkezet asszonyairól, akik közül többen derekasan részt vettek a dohánytermesztésben, s az idén ’'■ülőn női brigádot alakítanak. Kovács elvtárs előadását nagy figyelemmel hallgatták a résztve­vők. Az előadás utáni vitában fel­szólaltak: Ivanics József, a Kos­suth Tsz elnöke, aki szövetkezeté­nek példájával bizonyította: ők is hozzájárultak az árutermelés ala­csony színvonalához. Kukoricar vetésükből jelentős területet nem kapáltak meg, ami miatt igen nagy terméskiesésük keletkezett. Se­bestyén József, a Vörös Október Tsz tagja a munkaidő jobb kihasz­nálását tette szóvá. Oszlács Mi­hály a termelés anyagi ösztön­zésének jelentőségéről, Varga György, a Vörös Október Tsz el­nöke a fiatalok helytálláséról, Ju­­rás István a körültekintő szervező­­munkáról, Kiss Ferenc általános iskolai igazgató a dolgozók tudat­formálásáról beszélt A vitában felszólalt Párkány János elvtárs, a párt orosházi járási bizottságá­nak titkára is. Felszólalásában részletesen kitért azokra a gaz­dálkodási lehetőségekre, amelyek Csorváson megvannak. Ezek jobb kihasználására kérte a résztvevő­ket. A vita befejezése után az együttes ülés résztvevői határoza­tot hoztak, melyben kimondták: a község termelőszövetkezetei kö­vessenek el mindent, hogy hol­danként 17—18 ezer tő kukoricát hagyjanak meg, cukorrépából pe­dig 60—65 ezerre növeljék a hol­­dankénti tőszámot. Amennyiben a község termelő­szövetkezetei az idén jól kihasz­nálják a nagyüzem adta gazdál­kodási lehetőségeket és e tanács­kozásból levonják a tanulságot, úgy a tervezett gazdálkodási eredményt a község valamennyi szövetkezetében már az idén 10 százalékkal növelni tudják. Ugyanakkor 5 százalékkal több árut adhatnak a népgazdaságnak és a 14 ezer forintra tervezett egy tagra jutó közös jövedelmet 4 százalékkal növelhetik. Dupsi Károly emlegetik sűrűn a községben, de nevük is egyre ismertebbé válik. Sok-sok kezdeményezés, szá­mos rendezvény megszervezésé­nek terve született meg már ta­nácskozásaikon. Az ő érdemük, hogy nemrégen jól sikerült tanácskozáson vettek részt a helyi szövetkezeti asszo­nyok. Az összejövetelen többen újabb vállalásokat tettek a hama­rosan beinduló mezőgazdasági munkák meggyorsítására. Szeretik, megbecsülik a nőtaná­csot. A legnagyobbaktól a leg­kisebb gerlai óvodásokig, min­denki ismeri őket, akik egész kis „játék-országot” rendeztek be Raj fai Józsefné óvónővel az óvo­dában. Miklovicz Mihályné, Lau­­rinyecz Pálné, az idős Makra Andrásné, Varga Jánosné, Gyen­ge Gáborné, Mészáros Jánosné és a többi szorgalmas asszony a nő­napon az egész község ünneplésé­ben részesült, őket ünnepelték, de máris új tervekkel álltak elő. A Hazafias Népfront támogatásá­val könyvbált szeretnének ren­dezni, amelynek összes jövedel­mét a könyvtáruk bővítésére fog­­ják fordítani. Rendezvényeket, baráti össze­jöveteleket szerveznek, amelyek a község minden asszonyának, lá­nyának biztosítani fogják a szó­rakozást és művelődést. —We— Egészscgőr fsz-dalgozók Hathetes egészségügyi tanfo­lyamon vett részt nemrégen a gyulai Béke Tsz 15 dolgozója. Ezek az emberek, akik a tan­folyam vizsgáján azonnal belép­tek a Magyar Vöröskereszt szer­vezetébe, az egészségvédelem éber őreivé váltak tsz-ükben. Német Ferencné egészségügyi felelős vezetésével vigyáznak nemcsak a dolgozók egészsé­gére, de arra is, hogy többé ne fordulhasson elő szövetkezetük­ben tömeges állatmegbetegedés. Többen közülük elhatározták, hogy a vezetőség támogatásával tovább képezik magukat az egészségvédelemben, a szövet­kezetük egész területén teljes mértékben érvényre juttatják az egészségvédelem szabályait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom