Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-17 / 40. szám

2

H É P ÚJ S A O

1962. február 17., szombat

(Folytatás az 1. oldalról.) az ipari termelés belső szerkezete is, mert a gépiparban nőtt a kevésbé anyagigényes műszeripari, híradástechnikai, vülamosgépipari termelés részaránya.

— Sikerként könyvelhetjük el, hogy népgazdasági szinten teljesítettük a termelékenység növelésére vonatkozó terveket. 1961-ben a termelés növekedésének már több, mint kétharmada termelékenységemelkedésből származott. A termelékenység 1961-ben mintegy 8 százalékkal nőtt az iparban. Ez a mutatószám megfelel a szocialista országok termelékenység-növekedési ütemének és magasabb, mint a fejlett kapitalista országoké, kivéve Olaszországot. A termelési költségek csökkenése ugyancsak megfelel a tervezettnek. Előzetes adatok szerint az állami iparban 1961-ben 2,2 százalékkal csökkentek a termelési költségek.

A szocialista termelési viszonyok uralkodóvá váltak

Pozitív tény, hogy a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá váltak, és a termelőszövetkezetek a megszilárdulás szakaszába jutottak. Negatív tény viszont, hogy a mezőgazdasági termelés meny nyisége 8—9 százalékkal elmaradt a tervezettől. Kedvezőbb a kép, ha aszerint teszünk különbséget az említett két folyamat között, hogy melyik tekinthető ideiglenes jelenségnek és melyik az állandóan ható tényező. Kétségtelen, hogy az elmúlt évi jelentékeny aszályt ideiglenes, átmeneti jelzővel illethetjük, még akkor is, ha tudjuk, hogy nem utoljára szikkasztotta hazánk mezőit. A szövetkezeti közös gazdaságok létrejöttével és fokozatos szilárdulásával viszont a jövőben is állandóan ható pozitív erők jönnek létre a magyar mezőgazdaságban.

— Fontos és örvendetes, hogy

1961-ben a nemzeti jövedelem felhasználása a fő arányok tekintetében tervszerű volt. Az állami beruházások tervét előzetes adatok szerint 98—99 százalékra teljesítettük, a termelőszövetkezeti beruházásokat pedig 100 százalékra. A közületi kiadások a tervezettnek megfelelően alakultak, a szociális-kulturális kiadások az előirányzat szerint növekedtek. Biztosítottuk a szükséges anyagi eszközöket a honvédelem fejlesztésére, elsősorban a hadsereg korszerűsítésére és eleget tettünk nemzetközi pénzügyi kötelezettségeinknek is. Egyetlen területen jelentkezett eltérés a terv vágányairól, mégpedig a vállalati forgóeszközök aránytalan növekedése miatt. A nemzeti jövedelemnek a tervezettnél lényegesen nagyobb részét kellett készlethitelekre felhasználni. Erre azért kell felfigyelni, mert nemcsak a tervekkel, hanem a takarékos gazdálkodóssal is ellentétes irányú folyamatról van szó.

— A lakosság fogyasztása a tervezettnél kisebb mértékben, nem egészen 2 százalékkal növekedett. A tervtől való elmaradás fő oka a kisebb mezőgazdasági termelésben keresendő. A lakosság jövedelmének növekedését elsősorban a foglakoztatottak számának — a mezőgazdaság nélkül számított —

mintegy 50 000 fős emelkedése

okozta. A kereskedelem árukészlete főleg iparcikkekben növekedett, a választék bővült. A takarékbetétállomány a múlt évben tovább nőtt, az év végén 1,1 milliárd forinttal volt nagyobb, mint az év elején.

— Országunk pénzügyei 1961- ben kielégítően alakultak. A pénzügyi egyensúlyt minden vonatkozásban sikerült biztosítani. Talán ez a legszembetűnőbb bizonyítéka a gazdaságpolitikában érvényesülő józan megfontoltságnak és takarékosságnak. A pénzügyi egyensúly alapvető feltételét az bizonyította, hogy múlt évben a nemzeti jövedelem felhasználása nem a tervezett magasabb, hanem a valóban létrejött, némileg alacsonyabb nemzeti jövedelemhez igazodott. Tehát beruházásra, fogyasztásra és egyéb célokra nem használtunk fel többet, mint amennyit ténylegesen termeltünk is az országban.

— összefoglalva megállapíthatjuk, hogy

az elmúlt év gazdasági mérlege pozitív, abban az eredmények vannak túlsúlyban és megfelelő lépcsőt jelent az 1S82. év magasabb követelményeinek eléréséhez.

— Ez évi állami költségvetésünk — mint minden szocialista állam költségvetése — a termelés és a jövedelmek népgazdasági szintű tervezésén alapul. Ügy tervezzük, hogy az ipari termelés 8 százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig 9 százalékkal növekszik, a tervek szerint a gazdaságosság is tovább javul, a termelési költségek csökkennek — az iparban például átlagosan 1,8 százalékkal —, tehát a tavalyinál több nemzeti jövedelmet számolhatunk el az év végén.

— A beruházásokra fordított pénzösszeg 1962-ben 14 százalékkal növekszik a tavalyihoz viszonyítva. Tavaly bizonyos fokig korlátoztuk, visszaszorítottuk a beruházásokat, hogy más célokra többet fordíthassunk. Ez évben ismét növelhetjük az álló alapok bővítésére szánt pénzösszeget.

juk, hogy a költségvetésben erőteljesen nőttek a hitelfolyósítások, a mezőgazdasági termelés pénzügyi támogatósa, a szociálisegészségügyi kiadások, ezzel szemben csökkentek a mezőgazdaságból származó adóbevételek. Első pillantásra szembetűnő, hogy növekedtek a mezőgazdasággal kapcsolatos költségvetési kiadások, csökkentek a bevételek. A szocialista átalakítás tehát kétségtelenül jelentős pénzügyi terhet hárított az államra is, de olyan terheket, amelyeket nyugodt lélekkel vállalhatunk, mert végeredményben gyümölcsöző befektetések. Vegyük például a hitelfolyósításokat.

Ebben az évben 2,5 milliárd

forinttal több hosszú- és középlejáratú hitelt folyósítunk

a termelőszövetkezeteknek,

mint négy esztendővel ezelőtt.

A hitelek zöme beruházási célokat szolgál, és a szövetkezetek örömmel igónybeveszik. A termelőszövetkezeti gazdaságok létrejötte a beruházási kedv nagyfokú megélénkülésével járt együtt. Az állami hitelek mellett a legtöbb termelőszövetkezet saját anyagi eszközökből is számottevő oeruházásokat végzett. Az egész országban évente körülbelül 1 milliárd forintot x-uháznak be a termelőszövetkezetek saját pénzalapjukból.

Folytatjuk a lakásépítési program megvalósítását

— A költségvetés közvetlenül is, közvetve is hatással van a lakosság mindennapi életére. Az előterjesztés azt a törekvést fejezi ki, hogy ez a hatás a lakosság szempontjából kedvező legyen. A költségvetés kiindulópontja az 1962- es népgazdasági terv előirányzata, amely szerint a lakosság fogyasztása 4 százalékkal növekszik. Egyidejűleg nő a bérből és fizetésből élők reáljövedelme, valamint a parasztság egy főre jutó fogyasztása. Arra is számíthatunk, hogy a lakosság az idén tovább növeli takarékbetétjét.

Folytatjuk a lakásépítési program megvalósítását. 1962-re 2,6 Imilliárd forintot irányoztunk elő

Ónod vár! Miklós:

állami lakásépítésre, amiből 18 000 lakás építését fejezik be az év folyamán. A magánlakásépítés állami támogatására 1,1 milliárd forint szerepel a költségvetésben, ezzel a magánerőből létesítendő 29 000 lakás megépítését segítjük elő. Ezenfelül 115 millió forintot irányzunk elő az emeletráépítésekre. Az idén összesen legalább 47 000 lakás készül el.

Nyers Rezső a továbbiakban x'ámutatott arra, hogy a költségvetési eszközök felhasználásának hatékonyságát a célszerűség és a takarékosság elve alapján növelni lehet.

Az előttünk álló esztendőben a gazdálkodás minden területén elsősorban a tervszerűség és a gazdaságosság követelményét kell érvényesíteni — hangsúlyozta.

A továbbiakban felhívta a figyelmet a vállalatok készletgazdálkodására. A múlt évben a vállalati készletek túlságosan megnőttek, s a nemzeti jövedelemnek indokolatlanul nagy részét kötik le.

Következetesebb pénzügyi fegyelmet

A szövetkezetek erősítését szolgálhatja a járási tanácsok hatékonyabb munkája. Ezért a közeljövőben erősíteni kell a járási tanácsok mezőgazdasági osztályait is.

— Nem nyugodhatunk bele a lakosság részére végzett javításiszolgáltatási tevékenység elmaradottságába, csigalassúságú fejlődésébe. A kormány nemrég megvitatta a Pest megyed helyiipar munkáját és sok fogyatékosságról kapott tájékoztatást. Jobban kell ösztökélnünk az állami vállalatokat és a kisipari szövetkezeteket a szolgáltatások színvonalának

emelésére, de továbbra is számításba kell venni a magánkisiparorokat, mert egyes munkáknál nélkülözhetetlenek.

— A gazdálkodási tervek teljesítése megköveteli a pénzügyi szabályok következetes megtartását, a rendszeres ellenőrzést és a takarékosság érvényesítését — hozzáteszem: a szocialista morál érvényesítését. Ebben az évben nagyobb igénnyel kell fellépni a vál„ lalatok és a szövetkezetek mérlegeinek elbírálásakor. Az állami vállalatoknál és a szövetkezeteknél rengeteg tennivaló van a pontos könyvelés, nyilvántartás és mérlegkészítés terén.

Javítani a számviteli munkát

El kell ítélni és ki kell üldözni gazdasági életünkből az úgynevezett pénzügyi „bravúrokat” is — mondotta a pénzügyminiszter.

Az utóbbi hónapokban sok szép példáját láthattuk annak, miként segítik gyáraink az oktatási reform végrehajtását. Néhány esetben azonban azt is tapasztalhattuk, hogy egyes vállalatok mérlegeiket azzal javították, hogy felesleges és használhatatlan eszközöket küldtek az iskoláknak politechnikai oktatás céljára, élve azzal a lehetőséggel, hogy ezeket az anyagokat saját javukra számolhatják el. A szerencsi gimnázium részére pl. 70 000 Ft értékű színes ceruzát és 11 000 Ft értékű kerékpár-lámpaüveget szállítottak. A sajószentpéteri II. számú iskola udvarán viszont még mindig 4 darab, több mázsa súlyú, egyenként 30 000 forint értékű fényszóródinamót, továbbá 10 darab ön

példák

működő földdöngölőt áztat az eső. Akad olyan iskola is, amely több ezer száj rúzst tartalmazó küldeményt kapott egyik üzemünktől. Nyilvánvaló, hogy a küldő vállalatok felesleges készleteiktől akartak megszabadulni és az ellenőx-zés pillanatnyi gyengesége miatt erre lehetőségük is volt. Ezek a is tanúsítják, hogy feltétlenül szükség van a pénzügyi fegyelem fokozottabb érvényesítésére, a számviteli munka javítására és megbecsülésére, a revíziók színvonalának emelésére. Nyers Rezső befejezésül a dolgozók és a vezetők közötti rendszeres eszmecserék fontosságára hívta fel a figyelmet, s kérte a költségvetés elfogadását. (Nagy taps.) (MTI)

Az országgyűlés lapzártakor folytatta munkáját.

♦ »♦* ♦♦♦ ♦♦♦♦ »♦♦♦«»«♦■ -*

Jelentős összegek a mezőgazdaság fejlesztésére

Az idei beruházási program megfelel az országgyűlés által jóváhagyott ötéves tei-v céljainak. Említésre méltó, hogy az ipari minisztériumok beruházásainak 60— 70 százaléka a vidéki ipar bővítését és üzemfejlesztését szolgálja. Többek között az év végéig elkészül a Dunai Szalmacellulóze Gyár beruházása. Az Egyesült Izzó váci képcsőgyára pedig az idén már 200 000 televízió-képcsövet gyárt.

— A költségvetés jelentős eszközöket biztosít a mezőgazdaság fejlesztésére. Közel 7000 traktorral, 1250 gabonakombájnnal, több ezer munkagéppel nő a gépállomány. Lehetőség lesz az öntözött terület 43 000 katasztrális holddal való növelésére, 12 000 katasztrális hold szőlő, 18 000 katasztrális hold gyümölcsös telepítésére, további 103 000 katasztrális holdon pedig talajjavításra.

— A most beterjesztett költségvetés az első, amelynek összeállításakor a népgazdaság egészében szocialista termelési viszonyokkal számolhattunk. Ma már módunkban van áttekinteni, hogy a szövetkezeti gazdálkodás győzelme milyen változásokat eredményezett az állami pénzügyek területén. Ha az 1958-as és az 1962-es esztendőt összehasonlítjuk, azt látXLI.

Zsuzsa megremegett. Lábujjhegyre állva, az adminisztrátomő válla fölött egy pillanat alatt átfutotta a táviratot. Szeme előtt idegesen vibráltak, táncoltak a sorok: „A megrendelések szaporodnak. A kiállítás előkészületei kedvező stádiumban vannak. Szombaton a déli gyorssal érkezem. Szabó Zoltán.”-—Jó — mondta Zsuzsa halkan, alig érthetően —, magammal viszem az összesítőket.

Alig várta, hogy az óra mutatója a hatos számra érjen és elmenekülhessen valahová, minél messzebb az emberek elől. Sietve átöltözött és elindult, maga sem tudta, merre. Barangolt az utcákon, nem érzett sem éhséget, sem fáradtságot. Késő este volt, mire hazaért. Anyja kisírt szemekkel fogadta.

— Veszekedtünk... Istvánnal nem bírok egyedül. Folyton csak a

kávéház meg a vendéglő. Két percig sem áll meg itthon, öltözik és rohan. Csak azt tudnám, honnan van az örökös ivászatra pénze?...

Zsuzsa nem figyelt oda. A saját gondjaival volt elfoglalva. Alig hallgatta meg anyja sopánkodásait, bement a szobába, az ablakhoz ült és még mindig minden ízében remegve kibámult az utcára.

— Neked mi bajod van?

összerezzent, hátrafordult. Az

anyja állt mögötte.

— Beteg vagy?

— Nem... nem... magam sem tudom. Csak... úgy zúg a fejem. Ma rengeteget dolgoztam. Fáradt vagyok és... és vacsorát sem kérek. Ha csak egy falatot is lenyelnék megfulladnék tőle.

— Bántott valaki?

— Oh, dehogy... senki! Hagyjon magamra, édesanyám.

— Istenem!... Istenem!... — Az anyja kezeit tőidéivé hátrált ki a szobából — mennyi gond.

Talán éjfél Is lehetett. Még mindig az ablaknál ült. Fejét a tenyerébe hajtotta, csendesen szipogott, amikor az utca csendjét autózúgás verte fel. A gépkocsi a ház előtt állt meg. Zsuzsa kitekintett a függöny mögül. Istvánt taxi hozta haza. Az utcai lámpa fénykort vetített a ház előtti térségre, tisztán, kivehetően látta, hogy István imbolyogva fellép a járdára és visszaköszön az autóban ülő embernek. Zsuzsa is ódatekintett Behunyta a szemét. Az autó ablakán egy férfi tekintett ki, találkozott a tekintetük és úgy tűnt, mintha a férfi az első pillanattól fogva őt nézte volna... Ugyanaz a csontos arc, ugyanaz a fekete csontkeretes szemüveg: az orvos! Nem merte kinyitni a szemét. Megigézve, tehetetlen mozdulatlansággal állt a függöny mögött. Már nem tudta, hogy álmodik-e, vagy agyonkínzott idegei űznek rossz tréfát vele.

Az autó ajtaja becsapódott, a motor felzúgott és eltávolodott a ház elől. István az előszobában járt. Zsuzsa még mindig nem bírt elmozdulni az ablakból, ahová a rémület szögezte, a szemét is csak akkor nyitotta fel, amikor István belépett és felkattintotta a villanyt.

Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka