Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-15 / 38. szám
2 M ÉP ÚJ S Á G 1982. február 15., csütörtök ŐSERDŐ A pártszervezetek életéből Friss vért a Gyulaváriban egy párttitkári értekezleten hallottam a következőket: — Én menjek el sírra a tanfolyamra ... ? — kérdezte gondterhelten az egyik titkár. — Ki menne a párttitkári tanfolyamra, ha nem a pártalapszervezet titkára? — kérdezett vissza magától értetődő hangon a pártbizottsági titkár. — Hatvan éves fejjel... ? Még azt mondják, mit keres ott az a vén ember — fontoskodott tovább az idős elvtárs. — Van fiatalabb, akit elküldhetnénk? — így ismét a vb.-titkár. — Ez nagyon nehéz ügy ... — sóhajtotta valaki. — Ügy néz ki a dolog, hogy ha mi meghalunk, meghal a pártszervezet — hangzott kissé kesernyés kedélyességgel ismét a vita megindítójának a hangja. — De ha nincs más, akikor nincs... — tette hozzá. Most még elmegyek. Kötelességem. De ez így nem mehet sokáig, kell már a fiatal erő. • Eddig a kis epizód, mely nagyon sokra figyelmeztet. Nem egyedülálló jelenségről van szó. Néhány alapszervezetben az idős harcosok mellől hiányoznak a fiatalok, az új, a friss erő. Nemrég a békési pártvégrehajtó bizottság egyik ülésén többek között ugyanezt vitatták, amikor a mezőberényi pártbizottság munkáját értékelték. Igaz, jónak, eredményesnek ítélték meg a községbeli pártmunkát, mert az jó termelési eredményekben is tükröződött, de a bírálat arról szólt többek között, hogy kellően nem oldották meg a fiatalok nevelését, a KISZ-szervezetek pértirányítását. Nem érződik eléggé, hogy a pártnak van ifjúsági tömegszervezete, olyan forrása, melyből tettre kész, friss erő áramlik. Tévedés lenne azt hinni, hogy ilyen gondok csak az említett pártbizottságok területén találhatók. Sajnos előfordul az másutt is. Egyik-másik pártalapszervezetben csak az egyes KISZ-fiatal hibáit nézik, látják, ebből könnyelműen általánosítanak, és ezért bizalmatlanok a fiatalok iránt. Hány olyan termelőszövetkezetet említhetnénk, ahol a párttagok között 30—35 éven aluli ember nincs, vagy csak egy-kettő a számuk. Több ilyen pártalapszervezet van. Mi az oka ennek a helyzetnek? Néhány pártalapszervezet rossz apának bizonyul, olyannak, aki elmulasztja a gyermekei iránti kötelességét. Megfeledkeznek az olyan útmutatásról, mint amilyeneket a pártkongresszusunkon is hallhattunk: „És itt van a mi fiatalságunk — mondotta többek között Kádár elvtárs. — Azok a fiatalok, akik nagyszerűen dolgoznak a termelésben, akik helytállnak, amikor önkéntes társadalmi munkáról van szó. Már szinte keresnünk kell a mocsarakat, mert las-Gagarin Athén díszpolgára Athén (TASZSZ) Jurij Gagarin őrnagy görögországi látogatása során megtekintette az athéni Akropoliszt és az Obszervatóriumot. Február 13-án Athén polgármestere, Cukalosz az athéni városi tanács megbízásából aranyéremmel tüntette ki Gagarint és a görög főváros díszpolgárává nyilvánította. A Szovjetunió athéni nagykövetségén fogadást adtak, amelyen a börtönben sínylődő Manolisz Glezosz felesége átnyújtotta Gagarinnak a férje által készített ajándékokat. (MTI) párt ereibe san mind kiszárad a fiatalok jó munkája nyomán. Fiataljaink egyre jobban képezik magukat, egyre tágul az érdeklődési körük, egyre képzettebbek, műveltebbek. Erre az ifjúságra ne építhetnénk?” Nem véletlenül hangzanak el az ilyen kérdések a kongresszusokon és másutt. Sokan ha nem is szóban, de a gyakorlatban kételkednek a fiatalok erejében. Van több pártalapszervezet, ahol az elmúlt esztendőben a fiatalok közül nem volt tagjelöltfelvétel. — Nem arról van szó — mondotta egyik járási pártbizottság titkára —, hogy most vagy később bárhol is válogatás nélkül vegyenek fel a pártba embereket, közöttük fiatalokat, de helytelen az, ha a KISZ-ben felnevelődött ifjúságból nem jutnál: el a pártba a legjobbak. Ahol mégis az előfordul, ott elhanyagolják a nevelést. Vannak ilyen gondjaink, ezt mutatja a statisztika is. A KISZ évről évre növekszik, az elmúlt öt év alatt megyénkben havonként átlagosan 379 taggal növekedett a létszám. Viszont az év végi statisztika szerint a KISZ összes megyei tagjai közül csupán 162 tagjelölt van. Olyan nagy községekben is, mint Békés és Szeghalom, kilenc, illetve hét párttagjelölt tartozik a KISZ-szervezethez. Ez a nevelőmunka fogyatékosságára vet fényt. A KISZ politikai irányításában, a fiatalok kollektív és egyéni nevelésében még többet szükséges tennünk, erre figyelmeztetnek ezek a jelzések, a statisztikai adatok, az idős, tapasztalt kommunisták észrevételei. Több közös munka a KISZ-fiatalokkal — beleértve a párt egyes taggyűléseit is —, kölcsönös megjelenések a két szervezet megbeszélésein, nagyobb bizalom a fiatalok iránt, mind-mind olyan halaszthatatlan dolog, melyekkel ha nem éiünk, itt-ott tényleg bekövetkezhet, hogy egyszer csak nem lesz kit elküldeni titkári tanfolyamra. XXXIX. Ilyenkor összerezzent, hirtelen elkomorodott. Dehát ezt hogy magyarázza meg? Hogyan mondja el, hogy első szerelme nemcsak hazudott, de otthagyta őt idegenben, meggyalázva, belekergette az öngyilkosságba. Hogyan vallja be, hogy milyen csúnya tolt van a becsületén; engedhet hát akkor ennek az érzésnek, hogy még jobban összebarátkozzanak, aztán egyszer ... ha rájön, János Is otthagyja őt, másodszor is keserves csalódást okozva... Ilyenkor folyton futni, futni akart, minél messzebbre. Máskor meg, amikor nem látta, égett a vágytól, hogy újra a közelében legyen: hallja a hangját, nézze becsületes, nyílt arcát. Oh, hányszor álmodott már róla, s kapta rajta magát, hogy bármit csinál, akaratlanul is a fiú jár az eszében. Mindketten gondolataikba merültek. Egymás mellett mentek, rátértek a néptelen ligeti sétányra. Délután esett, harmat ült a fák zöld levelein. Fejük felett szelídgesztenye virágzott, hódító illattól terhes volt a levegő, elkábultak tőle, szívük hevesen kalapált. János ismét megfogta kezét, lassan felemelte és megcsókolta. A férfi szája valósággal megperzselte. — Zsuzsa! Most kellett volna elfutnia, de földbe gyökerezett a lába. Csak állt a fiú előtt, boldog remegéssel, szája hangtalanul mozgott. — Szeretlek, Zsuzsa! „Oh. mondd, mondd még egyszer, tízszer, százszor, ezerszer! Az Egyesül! Államok a gyarmatosítók támasza Djakarta (TASZSZ) Az Indonéz Központi Szakszervezeti Szövetség Országos Tanácsa hárommillió főnyi tagsága nevében táviratot intézett Robert Kennedyhez, az Egyesült Államok igazságügyminiszteréhez, aki hétfőn érkezett Djakartába. A távirat, tiltakozik az ellen, hogy az Egyesült Államok támogatja a holland gyarmatosítóknak azt a próbálkozását, hogy Nyugat-Iriánban tartósítsák uralmukat. Az Egyesült Államok a gyarmati rendszer támasza, a népek nemzeti függetlenségének legveszélyesebb ellensége és az agresszív háború forrása — mutat rá a távirat. New York (TASZSZ) Az ENSZ-közgyűlés Politikai Bizottsága folytatja az Egyesült Államok Kuba-ellenes agresszív tervei miatt emelt kubai panasz megvitatását. A keddi ülésen Jugoszlávia, Albánia, Ghana és Irak küldötte hangsúlyozta, az ENSZ alapokmányának sarkallatos tétele a más országok belügyeibe való be nem avatkozás elve, valamint a különböző országok közötti jószomszédi viszony. Ghana képviselője kijelentette, a Politikai Bizottság ülésén szereplő kérdés túllépi az Egyesült Államok és Kuba viszonyának kereteit. Ez — hangsúlyozta — a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének kérdése. Irak küldötte emlékeztetett a kubai forradalom történelmi jelentőségére és a latin-amerikai népekre gyakorolt óriási hatásá-Mondd, hogy szeretsz, én is szeretlek, az első pillanattól fogva ...” — de egy hang nem jött ki a száján. Behunyta szemét és érezte — talán nem is igaz, talán ezt is csak álmodja —, hogy erős férfikar öleli át, magához szorítja és forró ajka az övére tapad. Meddig tartott az első csók? Két percig? Öt percig? Egy pillanatnak tűnt csupán. De követte a huszadik, ötvenedik. S mindannyiszor: — Szeretsz? — Szeretlek! — Meddig? — Örökké! — Én is... Fenséges és gyönyörű volt ez az este. Magukba szívták a virágok hódító illatát, fürödtek szerelmükben és soha ki nem fogytak a csókokból; mindig újra kezdték, egyre hevesebben, egyre tüzesebben. Leültek egy padra, a felhők között bujkáló hold olykor megvilágította arcukat. Ilyenkor szétrebbentek egy pillanatra, s zilálva, felforrósodva várták, hogy a hold felhő mögé bújjon és ők ismét egymás ajkára tapadjanak. Zsuzsa behunyt szemmel, kábultan ült a fiú mellett. Boldogan tűrte simogatását, elringató dédelgetését és A napokban magasrangú látogatók jártak a Panama-csatorna környékén: az Egyesült Államok hadügyminisztere, annak helyettese, valamint a vezérkari főnök. Az ok: katonai táborokat létesítenek e kis közép-amerikai országban, s a környező államok kalandorait és pénzéhes naplopóit kiképezik „őserdei hadviselésre és gerilla-harcra”. Már az is furcsa, hogy washingtoni miniszterek idegen országokban kikcpzőtáborokat létesítenek, céljuk azonban még különösebb. Egyrészt azért küldenek majd tiszteket, fegyvert s pénzt e táborokba, hogy a reakciós közép- és dél-amerikai kormányok számára egységeket szervezzenek, amelyek az őserdőkben és a hegyekben is képesek harcolni a felkelő parasztok ellen. Másrészt az Irak küldöttsége — mondotta — támogat minden olyan határozatot, amely az ENSZ alapokmányával összhangban erősíti a más országok belügyeibe való be nem avatkozás elvét. (MTI) Moszkva (TASZSZ) Olga Csecsotkina, a Pravda szemleírója kommentálja a franciaországi eseményeket. E napokban — írja — a francia demokráciát kettős csapás érte: OAS- banditatámadások és bombamerényietek, valamint durva rendőrtámadások a Bastille-téren tüntető nép ellen. Lényegében — folytatta Csecsotkina — kiket vertek a rendőrök a Bastille-téren? Ugyanazokat a franciákat, akikre az OAS fasiszta sihederei bombákat dobnak. azt a nyugtató esti csendet, amelyet nagyritkán egy-egy, fészkébe visszahúzódó madár szárnycsattogása zavart meg. Beteljesedett szerelemmel, odaadással simult a fiúhoz. A teljes ellágyulás, a tökéletes odaadás pillanatai voltak ezek, amikor nem érzünk, nem látunk, nem hallunk, csak annak a másiknak a lélegzését, csókjának ízét kívánjuk; János is hangtalanul ült mellette, szeretett volna kiokosodni, hogyan is van ez, milyen nehéz megmagyarázni, szavaikban kifejezni azt a mély érzést, amely benne van... — Zsuzsa... édes! — János... Ismét csak szavak alá rejtették izgalmukat, amely egymáshoz űzte őket. — Zsuzsa édes! Nyugodj meg. Felejtsd el rossz emlékeidet, ne gyötörd magad felesleges szemrehányásokkal, hiszen ami megtörtént, megtörtént. A múltat már úgysem tudjuk megváltoztatni. Szeretlek és boldoggá akarlak tenni. Bízzál bennem jobban. Összekötöm veled a jövómet, az egész életemet. Zsuzsa... én feleségül veszlek! Észre sem vették, hogy Késő éjszaka lett, mire ezerszer meg-mega hátsó gondolat fűzi a washingtoni minisztereket, hogy fegyveres szabotőröket dobjanak le ejtőernyővel Kubába. Emlékezzünk, tavaly már megkíséreltek valami ilyesmit. Guatemalában kiképzett csapatokkal megtámadták Kubát. S most folytatják. Előkészületeik kettős gondolatot juttatnak eszünkbe: Latin-Amerika őserdőiben primitív, de becsületes: népek élnek, akik a modern élet békés vívmányaira vágynak — a modem Washington zsoldosai viszont az őserdő törvényeit akarják meghonosítani ezekben ase országokban. (ti.) Újabb öt decazevillei bányászt szállítottak kórházba Decazevílle (Reuter) Üjabb öt éhségsztrájkot folytató decazevillei bányászt szállítottak kedden kórházba. Ezzel kilencre csökkent a bánya bezárása ellen éhségsztrájkkal tiltakozó bányászok száma, mert hatnak állapota már hétfőn olyan súlyos volt, hogy az orvosok azonnali kezelést rendeltek el Az éhségsztrájk kilenc napja tart. (MTI) A Pravda szemleírója hangsúlyozza cikkében, hogy a fasizmus elleni harc sohasem volt és nem is lehet egy ország belső ügye, mert a fasizmus a nemzetközi reakció legelvetemedettebb erőinek ideológiája és eszköze. A fasizmus ellen mindenütt harcolni kell, ahol csak felüti fejét. Ezt jól tudják a népek. Olaszország és Németország keserű tapasztalatai, a második világháború tapasztalatai haladéktalan akciót követelnek. Megállítani a fasizmust, amíg még nem késő — ezt követeli az élet — Írja befejezésül Csecsotkina. (MTI) állva, hazaértek. Zsuzsát a csókok íze ringatta el, dalolt, zengettzsongott, muzsikált henne minden, álmában is a férfi szerelmes ölelését érezte és ugyanilyen boldogan ébredt fel. Amikor reggel a parkon keresztülment, újraélte az esti csókokat, visszacsengtek fülébe a szerelmes szavak. Milyen más lett a park! Megtelt a szerelmes este emlékeivel. Itt álltak meg először. Itt csókolta meg a kezét János., amott, azon a pádon sokáig ültek... erről a fáról egy madár röppent fel... Alig bírt a parkból elmozdulni, mindenhová az emlékek húzták vissza; hát erre, hát arra emlékszel-e? Mindenre emlékszik. Boldog izgalom az egész napja, a hivatalban is. Valaki elhaladt mellette a lépcsőn, nem figyelte meg, most is János járt eszében. Sietett az aktával, benyitott a földszinti terembe. Itt a már jól ismert munkazaj fogadta. Kívül, a kis ablakok előtt topogtak az ügyfelek: pénzesutalványokat, ajánlott küldeményeket csúsztattak be; egyszerre három-négy telefon is csengett, amely a stemplik gyors és ütemes kopogásával egységes harmóniába olvadt össze. Az aktát az 1-es fiókba tette, s megfordult. Halk sikoly hagyta el az ajkát. Mintha elektromos áramütés érte volna. A hármas ablaknál annak a férfinak... az orvosnak az alakját pillantotta meg. (Folytatjuk) fl kubai panasz az ENSZ Politikai Bizottságának ülésén A Pravda szemleírója a franciaországi eseményekről
