Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-14 / 37. szám
4 NÉPÚJSÁG 1962. február 14., szerda Példamutató módon A mi világnézetünk, a mi társadalmunk ember és ember közt semmi egyéb megkülönböztetést nem ismer el, csupán azt, hogy valaki az adott körülmények és lehetőségek közepette milyen mértékben használ vagy árt új világot építő népünknek, miben segíti erejéhez mérten a közösség és benne az egyén boldogulását, előrehaladását vagy miben gátolja azt. A mi társadalmunk arra is törekszik, hogy mielőbb felszámolódjék minden olyan gát, akadály, mely a múlt osztálytársadalmának átkos hagyatékaként még nehezíti a dolgozók különböző rétegeinek egységes, egészséges dolgozó tömeggé kovácsolódását. Egyik jelentős cél az úgynevezett „cigánykérdés” kérdéstelenné tétele is. Ez sem sima, egyszerű dolog, mint általában egyetlen társadalmi ügy sem. Gazdasági és kulturális feladat. A helyzet — örvendetes módon — odáig fejlődött, hogy a cigánykérdéssel szervezett formában is megbirkózhatunk. Állami és társadalmi erők egybehangolt munkája kezdődött ennek érdekében. Hosszú évek alatt előkészített állapot ez a mai, mely az országban mindenfelé sorra termi gyümölcseit. Mind határozottabban kezd elmosódni a régi rossz előítéletek okozta határvonal. Mindkét oldalról egyre több a bizonyíték és a bizonyosság erre. Álljon itt csupán kettő a sok közül, a mi megyénkből. A szeghalmi törpevízmű építésénél cigány-brigád is dolgozik. Sárban, fagyban egyaránt fáradhatatlanul kubikolnak, bizonyítva, hogy becsülik a fizikai munkát. Jól is keresnek, s például a piacon a primőrcsirkék vásárlói közt elsők az ő asszonyaik. Íme a munka, mint az emberek kölcsönös megbecsülésének egyik tiszta, bő forrása. A másik a tanulás. A vésztői I. számú általános iskola 60 cigánytanulója közül több mint negyvenen eredményesen végezték el az alsótagozatot. Ha ezt az eredményt úgy tekintjük, hogy azelőtt az volt újság, ha az eleven eszű gyerekek közül egyáltalán járt valaki iskolába, akkor óriási ugrást, fejlődést láthatunk. Az olvadás tehát megkezdődött és nemcsak a szeghalmi járásban, de mindenfelé átlengi a tájat annak a szép tavasznak a friss szele, melyben sok egyéb le- és elvetnivaló mellett a cigánykérdés is rossz álom lesz csupán az egy gondolaton, egy akaraton lévő milliók emlékezetében. —húr— Fennállásának egyéves évfordulóját ünnepelte a békéscsabai táncklub Országosan mindössze három vidéki táncklub működik. A miskolci, kecskeméti és békéscsabai. A csabai klub február 11-én ünnepelte fennállásának egyéves évfordulóját és ebből az alkalomból a klub vezetősége tablót készített és táncbemutatót rendezett. A tablón a klub életéből mutattak be képeket és dokumentációkat. Az évforduló alkalmából adták át a budapesti táncversenyen részt vevőknek az elismerő okleveleket. Tervük, hogy az idén több versenyen vesznek részt Budapesten és vidéken, március 10- és pedig Gyulán tartanak táncbemutatót. Hasznos tudnivalók Végrehajtási utasítás az ipari üzemgazdasági tanfolyamokról A kormány a múlt év augusztusában kiadott határozatával elrendelte azoknak a 35. évüket betöltött, az ipar területén dolgozó gazdasági, párt, tanácsi stb. vezetők üzemgazdasági továbbképzését, akik felsőbb képesítéssel nem rendelkeznek, de több éves vezetői gyakorlatuk van. A művelődésügyi miniszter most megjelent végrehajtási rendelkezése kimondja, hogy az idei oktatási évben ipari üzemgazdasági tanfolyam Budapesten a gépipari, textilipari, vegyipari, villamosipari, továbbá építőipari és közlekedési, általános ipari, Miskolcon pedig bányaipari szakokon indul. A végrehajtási utasítás részletesen meghatározza a tanfolyamok tantervét, továbbá az előadásokon, gyakorlatokon, konferenciákon való részvétel szabályait is. A tanfolyamok levelező oktatás formájában folynak. A tanulmányi idő 4 félév, amelyből az első félév előkészítő jellegű. A tanfolyam eredményes elvégzéséről bizonyítványt adnak, amely a közgazdasági technikumi oklevéllel egyenértékű. A tanfolyam hallgatói heti 8 óra munkaidőkedvezményben, a vizsgákra való felkészülésre pedig évenként 24 nap tanulmányi szabadságban részesülnek. Ezenkívül megtérítik részükre — a levelező hallgatókra megállapított szabályok szerint — a kötelező foglalkozásokra utazással kapcsolatos útiköltséget is. A végrehajtási utasítás egyebekben hangsúlyozza, hogy a jövő (1962—1963.) tanévtől kezdve a felvételi kérelmeket minden év május 10-ig kell beadni a javaslattevő főfelügyeleti hatósághoz. A felvételi javaslatokat június 1-ig a Művelődésügyi Minisztériumhoz terjesztik fel. A minisztérium a felvételről hozott döntésről augusztus 1-ig értesíti a jelentkezőket. Úttörők jelmezes karneválja Békéscsabán Február ll-én vidám jelmezes karnevált rendezett Békéscsabán az Űttörőházban a 4402-es Kállai Éva úttörőcsapat. A karnevál érdekessége, hogy a pajtások igen ötletes és szép jelmezeket készítettek. Többek között az úttörők ötletességéről tanúskodott a holdember, éjkirálynő, dominó, török és még több jelmez. A legszebb jelmezeket megjutalmazták. A város különböző iskoláiból szép számmal jelenteik meg a karneválon az úttörők és vidáman táncoltak. KSzös akcióprogram a békéscsabai V. kerületi tömegszervezetekben Tsz-község a mezőgazdasági szaktudásért Ónod vári Miklós: / Mindjobban rögződik a mezőgazdasági dolgozók — szak- és nem szakemberek — tudatában az, hogy ha a termelésben évről évre fokozódó eredményt akarnak elérni, ehhez nem elég a jószándék és az igyekezet, hanem komoly állattenyésztési és agrotechnikai ismeretekre van szükség, illetve ahol ezzel már rendelkeznek, ott — haladva a mezőgazdasági tudományok fejlődésével — az ismereteket szakadatlanul gyarapítani kell. Ezt az igazságot a füzesgyarmatiak is magukévá tették, méghozzá nem is ma, hanem már régebben. Ez abban tükröződött, hogy amikor még nem ment annyira a köztudatba mindennek a szükségessége, Gyarmaton elsősorban a szakemberek körében, de már egyebütt is népszerűségre tett szert a Magyar Mezőgazdaság' című folyóirat és a községi könyvtár kimutatásai szerint mind nagyobb kereslet mutatkozott mezőgazdasági szakirodalom iránt. A község termelőszövetkezeteinek tartós és emelkedő eredményei a bizonyítékai annak, hogy agronómusqk, brigádvezetők és minden érdeklődő nem hiába forgatta arrafelé a mezőgazdasági szakirodalmat, így történt, hogy Fűzesgyarmaton a mezőgazdasági könyvhónap a lakosság szemében jóval többet jelent annál, hogy „könyvhónap”. A könyvekkel való ilyen értelmű személyes kapcsolat révén nagyon is magukénak érzik ezt az eseményt- Ennek tulajdonítható, hogy a mezőgazdasági könyvhónap ünnepélyes megnyitásán túl, a művelődési otthonban külön mezőgazdasági könyvkiállítást is rendeztek és a meghívott termelőszövetkezetiek részvételével — azután, hogy Sárréti Istgyobb gondot fordít a szülői munkaközösségek segítésére az osztály-szülőiértekezletek szervezésére, a különböző gyermeknevelési, pedagógiai előadások megtartására. A KISZ az úttörőkikel közös rendezvényeket tart, segíti a nyomolvasó mozgalmat és szervezi a társadalmi munkát. Az akcióprogram egyik legfontosabb feladatnak jelöli meg a városfejlesztési tervek segítését és a társadalmi munka megszervezését. A Hazafias Népfront, a nőtanács, a KISZ és az úttörők közösen vesznek részt minden társadalmi munkában, mint a kerületben szerveznek. Védnökséget vállalnak a piactér, a kisliget parkírozása felett, valamint kisgyűléseken és tanácstagi beszámoló gyűlések alkalmával ismertetik a városfejlesztés V. kerületre vonatkozó tervét A négy szervből egyesített bizottság negyedévenként értékeli a program végrehajtásában elért eredményeket és megbeszéli a további feladatokat. oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooe A Hazafias Népfront, a nőtanács, a KISZ valamint az V. és VI. számú általános iskola úttörőcsapata közös akcióprogramot dolgozott ki Békéscsabán az V. kerületben. A program többek között foglalkozik azzal, hogy tanácstagi beszámolók és egyéb rendezvények alkalmával minden tömegszervezet, valamint a Hazafias Népfront közösen szervezi meg az ötéves terv irányszámainak ismertetését és a lakosság széles tömegeivel ismertetik meg azokat a feladatokat, amelyek ebből adódnak. Többek között a nőtanács naván, az I. számú iskola pedagógusa méltatta a könyvhónap jelentőségét —, a művelődési otthon tánc- színjátszó- és zeneegyüttese kisebbfajta népünnepélynek is beillő műsoros estet tartott. — húr — Üzemlátogatáson a szakőrs Az elmúlt napokban tartotta meg az okányi általános iskola úttörő szabó-varró szakőrse az első csoportos üzemlátogatást. Hova is látogathatnának jobb helyre, mint helyi Alkotmány Tsz-be, ahol műhelyben találtuk Szabó Eszter tanárnő vezetésével, amint nagy érdeklődéssel figyelték, hogy Sep_ renyi József mester hogyan készíti a kis és a nagy seprűket. — Az úttörőpróbához szüksége» szinte minden látható, ;>mi az élethez szükséges: különböző gépek, fejlett állatállomány, no és különféle segédüzemág: cipészet, kosárfonó és seprűkötő. Hét úttörőt, Szilágyi Irmát, Papp Piroskát és a többieket éppen a seprű kötő ma mm XXXVIII. A fiú eleinte szabadkozott. — Ne sérts meg, szívesein hívlak és tegezz te is bátran... Tegezz, mintha a nagybátyád lennék. Hiszen csak harmincnyolc éves vagyok. És máris úgy szeretlek, mintha az unokaöcsémet találtam volna meg benned!... Tehát: szervusz! — Szervusz! Ismét összekoccintották poharukat. A magnetofon zajtalanul működött. Pontosan rögzítette a fiú minden mondatát, aki a második, harmadik pohár konyak hatására egyre többet fecsegett. Beszélt arról is, amit csak másoktól hallott, akaratlanul hangszalagra diktálta úgyszólván az óriáskohó és az erdőslaki kohászati kombinát felépítését, gyártmányainak változatosságát és rendeltetését. Horváth, amikor úgy gondolta, hogy már eleget hallott és rögzített ahhoz, hogy annak idején összeroppan írhassa a fiút, azt ajánlotta: — Most pedig menjünk vacsorázná! István a bőséges vacsora után sört és bort ivott. Kellemes hangulatuk kerekedett. — Remek fiú vagy! — s István vállára csapott. — Boldog vagyok, hogy megismerhettelek. Végtére is: nem sokáig vagyok Erdőslakon, és addig is társaságra vágyom. Ki tudja, megtaláljuk-e az unokaöcsémet... mondom, hogy a háború előtt kaptam utoljára hírt róluk... Téged hát úgy tekintelek, mintha őt találtuk volna meg. Amíg én itt leszek, ne félj, semmire nem lesz gondod!... A fiún ismét erőt vett az ital. A mézes-máaos szavak megszédltették, boldog volt, s zavartalanul kérte: — Elsejéig, kedves bátyám... ha kisegítenél egy százassal... most nagyon kellene nekem... — Boldogan, öcsém! Ugyan, ne szégyellősköd j!... Megértem ... Én is voltam fiatal... Tedd csak el! Majd megadod elsején, természetesen. ígértem neked a képeket is. Nem vagy rájuk kíváncsi? — De igen! Megnézem azokat is — mondta kényszeredetten a fiú, amikor már a zsebében érezte a pénzt. Felmentek az ügynök szobájába, végignézték a kollekciót. — Ezek persze csak reprodukciók és műnyomatok. Reklámpéldányok — magyarázta Horváth —, de itt van például ez a rézkarc. Rajta ez a csinos nő. Nézd: micsoda alak, micsoda vonalak, milyen művészi meglátás... az ihlet pillanata. Ez eredeti. — Valóban, ez nagyon szép. — Neked adom! Vidd el megismerkedésünk emlékeként. Ha elmegyek innen, emlegess meg róla ... — Igazán kedves, de hát... az üzemlátogatás — mondotta Szabó Eszter tanárnő —■, meg aztán amit lehet, igyekszünk elsajátítani egy tervünk végrehajtásához; szatyrot, papucsot, lábtörlőt akar fonni csuhéjból az úttörő szakőns. — Vidd csak, vidd csak! — tuszkolta a fiúra, és az ajtóig kísérte. — Várj! elég lesz neked az a százas? — Azt hiszem, igen... — No, itt van még egy. Ne fejen meglepetés ... Majd megadod, elsején. Természetesen, hiszen tudod: ez a pénz a megrendelésekre felvett előlegből van nálam... XIV. A kelepce A hivatalvezető aláírta az aktát. — Ezt vigye le, Zsuzsika, az 1-es fiókba! Fürgén hagyta el az irodát. Végigszaladt a hosszú folyosón, és amikor a lépcsőfordulóhoz ért, ellenállhatatlan vágyat érzett, hogy lecsússzon a sima felületű korláton. Ma jó napja volt. Jókedvűen ébredt. Korán eljött hazulról. Sétált a napfényes, aranyos tavaszi reggelen. Leült a ligetben egy fa alá a padra, és hallgatta a madarak énekét. Kedve lett volna versenyt fütyörészni velük. A hivatalban is örömhírrel fogadták.
