Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-10 / 34. szám
1962. február 10., szombat MtPüJSAa 3 Jól kamatozó premizálás a mezőberényi Aranykalász Tsz-ben Nálunk jól bevált a premizálás az állattenyésztésben ... Így mondták a napokban a 4300 holdas mezőberényi Aranykalász Termelőszövetkezet vezetői. S a következőképpen bizonyították: — Két évvel ezelőtt, amikor több kisebb szövetkezetből az Aranykalász megalakult, a 47 szarvasmarhából csak 24 fejőstehén volt. Sokat töprengtünk: mit tegyünk, hogyan rendezzük dolgainkat ... A múlt évben, végül is, úgy véljük, megtaláltuk a módját... Az elnökhelyettes belelapoz a zárszámadási kimutatásba, miközben ezt mondja: — Tavaly már premizálás alapján dolgoztak állatgondozóink. A premizálást a következőképpen határoztuk meg: kidolgoztuk és a közgyűlés jóváhagyta, hogy a tervezetten felül kifejt tejnek a felét premizálás címen megkapják az állatgondozók. A premizálás jól kamatoaott az egész állattenyésztésben. A «zövetkezet elnökhelyettese így beszélt erről: — A múlt év végére már 354-re szaporodott szarvasmarhaállomá. gyünk. Ebből 101 fejőstehén volt, 110-et pedig hízómarhaként adtunk eL Ezekből 76-ot extrém minőségben vett át az Adatforgalmi Vállalat.., — Amíg két évvel ezelőtt — újságolták a szövetkezet vezetői — egy tehén évi átlag tej hozama 2400 liter körül volt, tavaly több, mint 260 literrel növekedett. Csak tejből 150 ezer forintnál több bevételünk lett a múlt évben. Közben a tehenészek jövedelme is szóba került. — Hét állandó tehenészünk volt tavaly — kezdte az elnökhelyettes. — A terven felül kifejt tej mennyiségének a nekik járó felerésze csaknem 16 500 forint többletbevételt jelentett a hét tehenésznek ... De a takarmányosok sem panaszkodhatnak... A tehenészek és a takarmányosok premizálás címen az 1961-es gazdasági évben 21 500 forintnál többet vittek haza... Indulni készültünk, amikor az elnökhelyettes ismét megszólalt: — A premizálást más munkaterületre is alkalmazzuk ... Többek között a növénytermesztésben is. Év közben állatgondozóinkat, tehenészeinket tapasztalatcserére küldjük a kamuti Bélke, a tótkomlósd Haladás és a megye több termelőszövetkezetébe, állami gazdaságba, hogy elsajátítsák a legjobb állattenyésztési módszereket. B. I. A tetteken a sor Érdekes felszólalás hangzott el a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat központi termelési tanácskozásának vitájában. A Békéscsabai Hűtőház építkezésénél dolgozó Sípos Zoltán mérnök mondta el, amikor a szocialista brigádmozgalom került szóba: — A hűtőháznál csehszlovák szerelők is dolgoznak. Jó szakmunkások. Ám engem elsősorban az ragadott meg, hogy mennyivel öntudatosabbak a mi munkásainknál. Szerény, szolgálatkész, művelt emberek... Figyelemre méltó megállapítás ez. Ezek a csehszlovák szerelők azonban nem lettek egy csapásra ilyen öntudatos munkások. A közösség nevelte őket új típusú emberekké. Nincs talán lehetőség arra, hogy a megye építő, és építőanyagipari munkásait is hozzájuk hasonlóakká formálják? Van. Erre való elsősorban a szocialista brigádmozgalom, amely ezt a nemes és szép feladatot tűzte maga elé. Célja egy mondatban össze. Négymillió forinttal növekedett a kunágotai Bercsényi Tsz vagyona Ünnepélyes keretek között tartotta meg zárszámadási közgyűléséit a kunágotai Bercsényi Tsz. A tsz elnökének, Kassai László elvtársnak a beszámolójából megtudtuk, hogy a szövetkezet 934 tagja közül 554 tag és 75 családtag szerzett munkaegységet. Ezek közül 143 asszony és lány, akik becsülettel megálltak a helyüket. Nekik is köszönhető, hogy néhány terményféleségből több termett a tervezettnél. Többek között búzából 51 A% idén kétmillió S00 eser normálhold gépi munka vár a gépállomásokra Az 1961-es gazdasági évben megyénk gépállomásai mintegy kétmillió-százezer normálhold gépi munkát végeztek szerződésre a termelőszövetkezetekben. Ezenkívül 200 ezer normálholdat szerződéskötésen kívül teljesítettek. Ebben az évben 460 erőgép érkezik a megyébe, melyből 395 a termelőszövetkezeteké lesz. A gépállomások ezenkívül min'egy 20—25 erőgépet adnak át a szövetkezeteknek. Ebben a gazdasági évben a tervek szerint a megye gépállomásaira kétmillió 300 ezer normálhold gépi munka vár. mányukTii a béke fenntartása érdekében. Sok tekintetben, a nyugati országok népeinek szervezettségétől, politikai érettségétől, tevékenységétől, s az imperializmus elleni harcuk méreteitől függ, hogy sikerül-e a világbékét fenntartaná Figyelembe kell vennünk, hogy a néptömegék befolyása a politikára még az imperialista országokban is megnövekedett Az emberiség nagy sorskérdéseinék eldöntésében a néptömegek mindig nagy szerepet játszottak, de napjainkban ugrásszerűen nőtt hatásuk a társadalmi élet minden területén. A tegnap még passzív, a politikától távol eső rétegek is élénken érdeklődnek a világ égető problémái iránt. Különösen a haditechnika fejlődése — amely korábban nem ismert tömegpusztító fegyverek előállításához vezetett — arra ösztönzi a néptömegeiket, hogy aktív harcot folytassanak a háború és annak értelmi szerzője, az imperializmus éllen. A tőkésországokban bizonyos pozitív politikai erjedés van kibontakozóban, amelynek az a lényege, hogy a dolgozók legöntudatosabb rétegei egyre szervezettebben, harcosabban és merészebben lépnek fel a háborúra törekvő monopolista és militarista erőkkel szemben. Olaszország, Franciaország s más államok népeinek antiimperialista mozgalmai reménytkeltőek és biztatóak. S ha kialakul a szocialista országok, a gazdaságilag elmaradott független államok és a nyugati féltekén élő népek harcos, antiimperialista összefogása, a világbéke fenntartása biztosítva van. jl ár a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének biztosítására nagyok a lehetőségeink, de vannak még a világon háborúakairnokok, akik az új világháború kirobbantásán fáradoznak. Mindenekelőtt a monopolburzsoázia, különösen az a része, amely közvetlen kapcsolatban van a hadiiparral. A fegyvereket gyártó cégek és vállalatok tulajdonosai, s a reakciós katonai kaszt törekszik a háború kirobbantására s akadályozza a békés viszonyok megszilárdulását. Ezeknek a köröknek létérdeke a fegyverkezés, a háború. Ezért mesterségesen szítják a nemzetközi feszültséget, hogy alapot nyerjenek a fegyverkezési hajsza fokozására. Ők akadályozzák a berlini kérdés pozitív megoldását, a laoszi helyzet rendezését, beavatkoznak a kongói nép belügyeibe, veszélyeztetik a kubai szocialista forradalmat stb. Űjabb és újabb konfliktusokat robbantanak ki, s így próbálják az emberiséget a világháború felé sodorni. Mivel nagy gazdasági erejük mellett a politikai hatalmat, a tőkésállamok egész gépezetét a kezükben tartkilóval, kukoricából hat mázsával, babból hét és fél mázsával takarítottak be többet holdanként, mint amennyit terveztek. Kenderből 3,2 mázsával termeltek többet holdanként a tervezettnél, s ezzel az országos versenyben az első tíz közé kerültek. Munkaegységértéket is többet osztottak, mint amennyire előre számoltak, vagyis a tervezett 37,57 forinttal szemben 38,37 forintot. A jövedelemosztás nem ment a közös vagyon gyarapításának rovására, hiszen egyetlenegy év alatt mintegy négymillió forinttal növekedett a tiszta vagyon értéke. A tei~rtiel<5sitövetkezet szorgalmas tagjai többek között egy 103 férőhelyes fiáztatót, 600 férőhelyes sertésszállást, 900 férőhelyes baromfiólat, 140 férőhelyes lóistállót, továbbá magtárt s egy nyolc szakaszos dohánypajtát építették. Oláh András v. b,-titkár, Kunágota ják, még képesek komolyan veszélyeztetni a világibékét. Ezért nagyfokú éberségre van szükség. Erősíteni kell a szocializmus és béke erőinek az összefogásét, le kell lepleznünk az imperializmus minden próbálkozását. S amíg az általános és teljes leszerelés jelszava meg nem valósul, a szocializmus olyan katonai, nukleáris túlsúlyát kell biztosítani, amely elveszi a kalandorok kedvét a provokációk és összetűzések szervezésétől. jelenlegi helyzet elemzése alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a nemzetközi kapcsolatokban a szocializmus és a kapitalizmus, a béke és a háború erőinek tartós, hosszú és szívós harcára kell számítanunk. A szocializmus külpolitikai vonala — amely a világibéke fenntartására irányul — csak az imperializmus háborús irányzatának a háttérbe szorulásával győzhet. S mivel a nemzetközi helyzet alakulásának az a fő iránya, hogy az imperializmus szerepe és befolyása csökken, s kor mk uralKodó, meghatározó tényezőjévé a szocializmus válik, minden reményünk megvan arra, hogy a különböző társadalmi rendszerek békés együttélésének elve teljesen megszilárdul a nemzetközi kapcsolatokban. Lipkovics Károly az MSZMP Pártfőiskola tanára foglalható: Megtanítani a munkásokat szocialista módon dolgozni, tanulni és élni. „Nehéz terület“ Az építőiparban azonban, ahogyan ezt néhány értekezleten hallott tapasztalat is megerősíti, nehezen tör utat magának a szocialista munkaversenynek ez az új, immár egyre jobban terebélyesedő formája. — Az építőipar nehéz terület — mondják —, a brigádok összetétele állandóan változik, mert a munkások közül néhányat mindig más építkezésre kell elküL deni. Ilyenformán a kollektívák nem állandóak, kedvezőtlenek a lehetőségek ahhoz, hogy a szocialista címért versenyezzenek. Tagadhatatlan, van alapja ennek a magyarázatnak. De ez nem indokolja a lemondást erről az embert formáló mozgalomról. Menynyire nem, annak ellentmondanak az Építők Szakszervezete megyei bizottságának tapasztalatai is. Kiss elvtárs, a megyei titkár, ha a szocialista brigádmozgalom felől érdeklődnek tőle, bizony összeráncolja a homlokát, önkritikusan elismeri, hogy még mindig gyenge, sokat kell még fáradozni azon, hogy betöltse hivatását, nemkülönben azon, hogy még jobban kibontakozzon. S ezt a megállapítást a tények és tapasztalatok is alátámasztják. Amilyen nagy, olyan kicsi A megye egyik legnagyobb vállalata az ÉM. Békés megyei Állami Építőipari Vállalat. Amilyen nagy, olyan kicsi a szocialista brigádmozgalomban elért eredménye. A vasbetonszerelő Farkasbrigád az egyedüli, amely eddig kiérdemelte a címet. Tavaly ezen a kollektíván kívül talán 3—4, ha részt vett a mozgalomban. Lehet-e akkor azon csodálkozni, hogy például a Békéscsabai Hűtőháznál olyan kirívó a különbség a magyar és a csehszlovák munkások között? Aligha. A példakép megvan, s . akad még a megyében több is. Lehetne tapasztalatokat, módszereket meríteni. Nagyobb körültekintéssel, gondosabb szervezéssel az építőiparban is ki lehetne alakítani a stabilabb brigádokat, amelyek eredményesen, saját maguk és vállalatuk hasznára kezdhetnék meg versenyüket a szocialista cím meghódításáért. Vajon olyan elképzelhetetlen lehetetlenség-e, hogy az építkezéseken, különösen azokon, ahol több évig dolgoznak a munkások, ilyen közösségek kovácsolódjanak? Ehhez azonban le kellene tenni az objektív nehézségek hangoztatásáról, helyette ideje volna a visszahúzó erőkkel szembeszállni. Helytelen mindig csak az okot keresni, hogy azért vagy azért nem megy, nem bontakozik ki kellőképpen a szocialista brigádmozgalom. Hasznosabb lenne, ha ehelyett azt kutatnák, hogyan lehetne segíteni, elgördíteni útjából az akadályokat vagy éppen az újtól viszolygó nézeteket megsemmisíteni, elejét venni a kényelmességnek. Senki sem vonja kétségbe, hogy ez szüntelen küzdelmet igényel. Az eredmények nem születnek önma. guktól, keményen meg kell értük dolgozni. Siralmas statisztika ' Nem sok sikerrel dicsekedhet a szocialista brigádmozgalomban a Békés megyei Téglagyári Egyesülés sem, pedig ez a vállalat háromszor egymás után nyerte el a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját. Itt a lehetőségek jóval kedvezőbbek, mint az építőipari vállalatoknál. A statisztika mégis siralmas. Tavaly egyetlenegy kollektíva, az Orosházi I-es számú Téglagyár kemencemunkásokból álló közössége határozta el, hogy benevez a szocialista brigádmozgalomba. A kezdeti tűz azonban hamar lelohadt. A címet nem nyerte el, s mint Árendás elvtárs, az egyesület terv. osztályának vezetője elmondta* ez a brigád abbahagyta a versenyt. A Gyulai Téglagyárban és a Mezőberényi n-es számú Tégla» gyárban tavaly volt ugyan kezdeményezés, de ez nem jutott tovább a kezdeti próbálkozásoknál. Az egyesülésnél okultak a tavalyi tapasztalatokból. Elhatározták, hogy az idén telepenként legalább egy szocialista címért versenyző kollektívát szerveznek* hogy a mozgalom végre-valahára itt is gyökeret eresszen. Ne sablonosán Sok tapasztalatot gyűjtött őszsze a szakszervezet megyei bizottsága. Véleménye szerint a Békéscsabai Téglagyárban, bár tömegeket vonzó a szocialista brigádmozgalom, mégsem olyan, hogy elégedettek lehetnek vele. Ennek okát abban látjuk, hogy a közösségek nem saját maguk alakítják ki a terv és a feladatok ismeretében a maguk munkaprogramját, vállalásaikat, hanem megszabják nekik. így ezek a kollektívák* amelyek beneveztek a szocialista brigádmozgalomba, természetesen nem érzik úgy sajátjuknak a versenyvállalásokat, mintha azt az adottságok alapján maguk dolgozták volna ki. Ez a gyakorlat akarva-akaratlamul háttérbe szorítja az alulról jövő kezdeményezéseket. Ezért is határozta el a megyei bizottság, és idei munkatervét is úgy állította össze, hogy az elsőrendű feladat a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom tovább fejlesztése, hibáinak lenyesegetése. Olyan terv ez, amelynek ha kő. vetkezefesen eleget tesznek az építő- és építőipari vállalatoknál, akkor nemcsak termelési eredményekben, de öntudatban is gyarapodnak a munkások. Szükség van erre. Ezt a magyar és csehszlovák munkások összehasonlítása is csak megerősíti. Most már a tetteken a sor. P. P. Növeli termelését a Gyulai Tejporgyár A Gyulai Tejporgyár mintegy 20 millió liter tejet dolgozott fel az elmúlt évben. Ez évben több százezer forintot fordítanak új gépek beállítására, s kisebb építkezésekre, amelyek segítségévéi mintegy 15—20 százalékkal tudják növelni a termelésüket. Idei terveik közt szerepel két, egyenként ötezer literes pasztőröző gép, két egyenként százezer forint értékű kompresszor, a két tízezer literes tartály beszerzése, A régi, fémből készült tejhűtőt üveg. csövekkel cserélik ki, amelyek nemcsak hasznosabbak, de higiénikusabbak is lesznek. Szépítik a gyár belsejét is. Még az év első felében hozzákezdenek a tatarozáshoz. Mindezek és az a tény, hogy nemrégen — a dolgozók megelégedésére — rendezték a „munkaviszonyokat”, méginkább fokozni fogja a termelékenység növekedését, (S-i)
