Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-10 / 34. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ara50ffflér * Világ proletárjai, egyesüljelek! 1968. FEBRÜÄR 10., SZOMBAT AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA xvn. ÉVFOLYAM, 34. szám Becsülettel! Térés csütörtök Franciaországban A csütörtök esti párizsi antifasiszta tüntetés eseményeiről Váltakozó eredménnyel zárják megyénk termelőszövetkezetei a tavalyi gazdasági évet. Most nem ennek az értékelésébe akarunk be­lebocsátkozni, hiszen még jó né­hány zárszámadási közgyűlés van hátra, meg aztán időbe telik, amíg teljes képet kapunk a megye szö­vetkezeteinek múlt évi gazdálko­dásáról. Annyi máris bizonyos: azok, akik minden körülményt fi­gyelembe vettek, többek közt a tsz-ek ugrásszerű területnövekedé­sét, az újonnan alakult közös gaz­daságok kezdeti gomdjait-bajait, az új tagok óvatos munkáját, két­kedéssel teli gondolkodását, a fé­rőhelyhiányt, az alacsony számú állatállományt, és még sok min­den mást, nem számoltak kiugró eredményeikre. Amire számoltak, azt is csökkentette az elemi csa­pás számba menő tavaszi esőzés és azt követő szárazság. De amint már említettük, nem a tavalyi gazdálkodás egészének ér­tékelésébe akarunk bocsátkozni, most a zárszámadási közgyűlések egy eléggé közös vonásának bon­colgatása a fő célunk. Ez a közös vonás a közös vagyont képező ál­latállomány,, gép, szerszám és más felszerelés helyenként kevésbé gondos, mondhatnánk hanyag ke­zelése, tékozlása. Sajnos, nemigen akadt olyan igazgatósági vagy el­lenőrző" bizottsági beszámoló a zárszámadó közgyűléseken, ame­lyen Msebb-nagyobb kártételért, gondatlanságból eredő rongálásért, vagy valamilyen termény meg­­dézsmálásáért ne kellett volna egynéhány szövetkezeti tagot meg­dorgálni, megfenyíteni. Hangsúlyozzuk: szövetkezeten­ként csak néhány olyan tagról van szó, aki jogtalanul vitt haza a kö­zös terményből, s ezek között akad­tak olyan emberek is, akik vala­mikor a saját földjük termésében kártevőket képesek lettek volna agyonverni. Most munkából hazafelé menet minden gon­dolkodás nélkül letörtek a közös kukoricából, otthon tartottak né­hány közös tulajdont képező zsá­kot, villát, lapátot, vagy éppen deszkát, kátránypapírt és vályogot hordtak haza. A vésztői Béke Tsz­­ben is 536 zsák elkallódását álla­pította meg a leltározó bizottság, s azt, hogy összesen 25 ezer forint értékű fogyóeszköznek veszett nyoma Az a szövetkezeti gazda, aki ha­zavisz időnként néhány kiló zöld lucernát, néhány cső kukoricát, s otthon „felejt” egy villát, egy la­pátot, úgy gondolkozik, hogy mi az egy több millió forint vagyonnal, több ezer hold földdel rendelkező közös gazdaságból? Csakhogy a sok „mi az a kiesi” tízezrekre rúg. Megtörtént az egyik termelő­­szövetkezetben, hogy a gondozó ki­verte egy üszőnek a szemét, a má­sik gondozó pedig egy tehénnek hat oldalbordáját törte el. Hatal­mas kártételekké csúcsosodnak az ilyesmik egy év alatt. A legna­gyobb baj az, hogy sokan, az egyébként jó érzésű tagok, akik egy szalmaszálat sem vinnének él jogtalanul, szemet hunynak az ilyen apróbb-nagyobb eltulajdoní­tás felett, nem jelentik az igaz­gatóságnak, nem követelik az „eny­­veskezűek” felelősségre vonását. Vannak munkacsapat- és brigád­vezetők is, akik legyintenek az ilyesmire, ráadásul jogtalan mun­kaegységeket írnak jóvá, s ezzel bűntársaikká szegődnek azoknak, akik így vagy úgy megkárosítják, magyarul szólva, meglopják a szö­vetkezetét és tagjai egészét. Apró, de szövetkezetenként, já­rásonként, az egész megyében ösz­­szeadva jelentős összegekre, száz­ezrekre gömfoölyödő károk ezek. A termés megdézsmálása, a külön, böző szerszámok elherdálása mel­lett volt egy nagy — ha az egész megyéből összeszámolnánk, akkor több millió forintra kerekedő — kár is: több hold elgyomosodott, vagyis kapólatlanul, megművelet­­lenül maradt, s emiatt csak fél, vagy még kevesebb termést adó föld. Miért maradtak ezek kapá­­latűanul? A választ erre a kérdés­re is abban kell keresni, hogy mennyire tanulták meg értékelni, becsülni egyes szövetkezeti tagok a közös vagyon gyarapodását, mennyire tudták levetkőzni az ön­zést, a mások rovására is gyara­podni akaró törekvést. Ez a rossz tulajdonság nem vele született jel­lemzőije egyetlen falusi embernek, haném a letűnt, a „kaparj kurta, neked is lesz”, a gazdasági válsá­gokkal terhes, a rettentő adókat szedő, s könyörtelenül árverező múlt rendszer nevelése, öröksége. Mint minden, ez a nyavalya is gyógyítható. S legjobb gyógyír rá az, hogy azok, akik észreveszik a legkisebb hanyagságot, a legki­sebb érték eltulajdonítását, azon­nal rászólnak az illetőre, s emel­lett jelentik a szövetkezet vezetői, nek, s azok a plenum, a közgyűlés előtt pirítanak rájuk, s azoktól kémek büntető szankciót, akiket a tévelygők megkárosítottak. Ez a legjobb gyógyír arra, hogy kivé­tel nélkül mindenki becsülettel dolgozzon, s ne herdálja, hanem gyarapítsa a közös vagyont, amely­ből a mind nagyobb jövedelem, a jólét fakad. Azt mondani sem kell, hogy mi­lyen hatalmas nevelőerő van a kö­zösségben. Sajnos, akadnak még termelőszövetkezetek, ahol kevés­bé támaszkodtak eddig a közös­ségre a magukról megfeledkezők megrendszabályozásában. Érthe­tetlen módon a vésztői Béke Tsz­­ben is a múlt évi gazdálkodást ér­tékelő zárszámadó közgyűlésen tárták fel egyszerre azt, hogy ki milyen hibát vétett, mivel károsí­totta meg a szövetkezetét. Nyil­vánvaló, hogy ha az egyes esete­ket követő közgyűlés elé terjesz­tették volna nyomban a felfedett gondatlanságot vagy szándékos károkozást, s a tagok mondtak volna példás ítéletet, akkor jó né­­hányan meggondolták volna, hogy jogtalanul hozzányúljanak-e a kö­zöshöz. hogy olyankor ritkítsák szárastól együtt a kukoricát, ami­kor az már megérett, vagy hogy annyira összeverjék az állatot, hogy azt le kelljen vágni. Kukk Imre Párizs (MTI) Nyolc halottja és közel 300 se­besült áldozata van a francia fő­városban az antifasiszta tüntetők ellen intézett csütörtök esti rend­őri támadásnak. Száznál is több sebesültet szállítottak kórházba. Többen koponyatörést és más sú­lyos sérülést szenvedtek. A véres események színhelye a Bastille környéke volt, ahol a rendőrök mindenütt útját állták és megtámadták a több oszlopban menetelő, antifasiszta jelszavakat kiáltó több mint 50 000 főnyi tün­tető tömegnek. A rohamrendőrök hosszú husángokkal verték a fel­vonulókat. A legvéresebb eseményekre a Voltaire Boulevard-on, a Charon­­ne-i és a Boulest Montreuil-i metro-állomásnál került sor. A karhatalom több helyütt lőfegyve­rét használta. A péntek reggeli lapok közük a halálos áldozatok névsorát. Az áldozatok között négy nő Á Felsőnyomási Állami Gazda­ságban befejezték 1230 hold lucer­navetés fejtrágyázását. A fejtrá­gyázást az tette indokolttá, hogy a gazdaság ebben az évben hol­danként 34,5 mázsa lucernaszéna­­termést akar betakarítani a terv szerint. A gazdaságban az idén már egyáltalán nem akarnak hagyo­mányosan, vagyis renden szénát szárítani. A lucernatermés egy ré­szét a Vámosi-féle légkéményes kazalban, más részét pedig ágason szárítják. A lucemaszárításhoz csaknem négyezer darab ágas el­készítését már megkezdték. A lucerna fejtrágyázásának be­fejezése után öt garnitúra mütrá­­gyaszóró most már az intenzív, vagyis a külföldi búzafajtákat fej­trágyázza. A gazdaságban nemcsak a lucemaszárító ágasok készíté­sével, hanem több mással is ké­szülődnek a tavaszra, többek kö­)ó jövedelmet osztottak a lőkösházi tsz-ek A lőkösházi termelőszövetkeze­tek, a Május 1 és a Szikra is meg­tartotta zárszámadó közgyűlését Mindkét termelőszövetkezet jó jö­vedelmet osztott tagjainak. A Má­jus 1 Tsz-ben 33,10, a Szikra Tsz­­ben pedig 35,16 forintot osztottak munkaegységenként, prémiummal együtt. A Május 1 Tsz alakult ré­gebben, több a vagyona is, mint a Szikráé, ezért többet is osztha­tott volna munkaegységenként, de úgy határoztak, hogy tovább nö­velik a közös gazdaságot, hogy ez­után évről évre egyenletesen emel­kedjen a tagok jövedelme. és egy 15 éves fiú is van, to­vábbá Suzanne Martorell, há­rom gyermek anyja, Pierre Bernard, a Francia Kommu­nista Párt kerületi titkára, M. Lemarchande, a l’Humanité dolgozója. A degaulleista hatalom önkénye mérhetetlen felháborodást kel­lett egész Franciaországban. A Francia Kommunista Párt közle­ményt adott ki, amelyben rámu­tat, hogy a rendőrök és az Algéri­ából érkezett csendőrök vadul verték a tüntetőket. Több tünte­tőt megöltek. A kormányhatalom ismét bebizonyította bűnös cin­kosságát a fasiszta összeesküvők­kel és ellenséges magatartását a munkásosztállyal és a demokráci­ával szemben. De Gaulle azt állítja — hangoz­tatja a Francia Kommunista Párt nyilatkozata —, hogy megtette a szükséges intézkedéseket az OAS ellen, ugyanakkor az antifasisz­ták ellen veti be rendőrségét és zárolt tavasziárpa-vetőmag szárí­tását a termelőszövetkezetek ré­szére. alkalmaz erőszakot. Amikor a leg­súlyosabb erőszak dühöng a de­mokratákkal szemben, a plasztik­merénylők büntetlenül garázdál­kodnak. A Francia Kommunista Párt felhívja a dolgozókat, munkabeszüntetésekkel és tüntetésekkel tiltakozzanak az OAS bűncselekményei, a rendőrség brutális magatartá­sa ellen, és így juttassák kifejezésre ke­gyeletüket az áldozatok iránit. A nép sohasem volt annyira saját erejére utalva, mint most. A fa­sizmus nem fog győzedelmeskedni Franciaországban! — hangoztatja a nyilatkozat. A belügyminiszter nyilatkoza­tot tett közzé, amelyben nem tea említést a karhatalom brutális el­járásáról és nem említi meg az antifasiszta tüntetés elleni táma­dás áldozatait sem. Ezzel szembe« bejelenti, hogy 48 tüntetőt letar­tóztattak és eljárást indítottak m tömegmegmozdulás szervezői eb­ien. A l’Humanitét, a Libérationt, va­lamint több vidéki kommunista lapot elkobozták. A második ki­adásában nagy fehér foltok jelzik a véres eseményről szóló tudósí­tásokat, kommentárokat, valamint a kommunista párt nyilatkozatá­nak helyét. Agrártudományi előadásokat szervez a TIT megyénkben A TIT Békés megyei szervezete februárban több agrártudományi előadást szervez, melyeken ismert mezőgazdasági szakemberek tar­tanak tájékoztatókat a különböző növénytermesztési és állattenyész­tési módszerekről. Az első ilyen előadást a gyulai városi tanács mezőgazdasági osztályával közö­sen rendezik meg február 15-én, délelőtt 10 órakor a járási műve­lődési házban. A korai zöldségfélék szabadföl­di termesztése címmel dr. Somos András, a kertészeti- és szőlészeti főiskola zöldségtermesztési tan­székének vezetője tart előadást. Dr. Somos András 19-én dél-Jól fizet a munkaegység (Tudósítónktól) Kertészszigeten a legutóbbi ta­nácsülésen a termelőszövetkezetek 1961. évi zárszámadását vitatták meg a tanácstagok. A község ter­melőszövetkezetei, az időjárás vi­szontagságait figyelembe véve, elég szép eredményeket értek el. A Dózsa Termelőszövetkezet egy munkaegységre 39,74 forintot, a Béke Tsz pedig 35,36 forintot fi­zet. Az ülésen több tanácstag szólt hozzá és tett javaslatot a termelő­­szövetkezetek ez évi munkájával kapcsolatban. után 3 órakor Orosházára látogat, ahol szintén a termelőszövetkezeti tagok részére tart előadást. A TIT agrártudományi szakosztályának itt ez lesz az első bevezető nagy előadása, s ezt követi dr. Baitner Károly, a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem tanárának előadása, melyet Békéscsabán a TIT klubjá­ban tart február 22-én délelőtt 9 órakor. Az előadó a takarmányo­zás legkorszerűbb problémáiról tart tájékoztatót. Ugyancsak február 22-én dél­után 5 órakor Békéscsabán tart előadást dr. Búza László, az Állat­egészségügyi Intézet tanára A mé­hek betegségei címmel. Járási tanácsülés a felvásárlásról (Tudósítónktól) A szeghalmi járási tanácsülésen értékelték az 1961. évi felvásárlási munkát. Az értékelés szerint a szeghalmi járás a megyében az el­sők között végzett a főbb termé­nyek felvásárlási terveinek telje­sítésében. A legjobb eredményt a baromfifelvásárlásd terv teljesíté­sében érték el a járás községei, melyben Körösladány lett az első. A borjú-, süldő- és a malacfél vá­sárlási tervet a járás 166,8 száza­lékra teljesítette. 1800 mázsa lavaszíárpa-vetömagot ad a tsz-eknek a Ftlsnnyomási Állami Gazdaság zott megkezdték 1800 mázsa fém-

Next

/
Oldalképek
Tartalom