Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-08 / 32. szám

4

N ÉP ÚJ S *I G

1962. február 8., csütörtök

Színpad és irodalom

Néhány szó az irodalmi színpadok dramaturgiájáról

EZERKILENCSZÁZÖTVENHATBAN jelentek meg Budapest utcáin először a Petőfi Színház plakátjai, ezzel a felírással: „A vers és dal színháza”. Később ez a kezdeményezés önálló formát nyert, és megalakult a budapesti Irodalmi Színpad. Ezt követően gombamődra szaporodtak a fővárosban és vidéken egyaránt a hivatásos és műkedvelő irodalmi színpadok. Lassan országos mozgalommá nőtt, s a műkedvelők irodalmi színpadainak irányítójává és gondozójává a Népművelési Intézet műsorpolitikai osztálya lett. Az idén a tavaszi kulturális szemlék keretében már sor is kerül az Irodalmi Színpadok Országos Fesztiváljára.

, A mozgalom gyökerei még a felszabadulás előtti időkre nyúlnak vissza, s ellentétben a műkedvelő színjátszással, mely a munkás-színjátszás haladó hagyományaiból, és sajnos a rossz emlékű falusi (Kálót vagy levente) műkedvelésből egyaránt ered, csak haladó hagyományai vannak. Az irodalmi színpadok őse egyrészt a haladó polgári „Nyugat” folyóirat ,,Nyugat-est”-je, másrészt az illegális kommunista párt munkásotthonokban, szakszervezeti házakban rendezett irodalmi estjei. A második világháború idején a Vajda János Társaság, az Ady- Kör szavaló estjei, és az üldözött művészek Goldmark-termi estjei az ősei a mai irodalmi színpadi mozgalomnak. Elmondhatjuk hát, hogy a haladás legjobb művészi hagyományai, és egy ma is élő, igen aktív igény az indítéka az irodalmi estek e hatalmas arányú reneszánszának. Országosan több száz műkedvelő irodalmi színpadról tudunk, de a rengeteg irányú törekvés közepette nagyon sok a téves is. Igen nagy még a fogalomzavar. Van, aki közönséges irodalmi estet ért Irodalmi Színpadon, tehát azt, hogy bevezető vagy összekötő szöveg kapcsán különböző szavalok különböző verseket adnak elő egy vagy több költőtől, költők vagy téma szerinti csoportosításban. Van, aki valamilyen igényesebb „zenés, táncos esztrádműsort” ért alatta, sőt egy messzi dunántúli ' faluban találkoztam olyannal is, aki verses színdarabok előadását véli az irodalmi színpad feladatának.

MEGYÉNK MŰKEDVELŐI is készülnek a tavaszi fesztiválra, sőt hivatásos kezdeményezésről is tudunk. A fogalmak tisztázásához, a helyes irodalmi színpadi mozgalom kifejlődéséhez szeretnénk az alábbiakban némi támaszt, segítséget nyújtani.

Négy-öt év alatt kialakult az irodalmi színpadok dramaturgiája, rendezői és előadói eszközei, szerkesztésmódja és stílusa. Ez persze egyelőre még csak folyamat, s nem valami befejezett, véget ért, írásban rögzített szabályzat. Az újításnak, az egyéni elképzelésnek, a formai útkeresésnek ezernyi lehetősége, tág tere van. De bizonyos bevált kiindulási pontokat, alapvető fogalmakat nem árt tisztáznunk. Ösztönzésül, bátorításul, esetleg figyelmeztetésül sem.

AZ IRODALMI SZÍNPAD nem csupán színpadra vitt irodalmat jelent, hanem színházszerű eszközökkel, dramaturgiai felépítésben színpadra vitt irodalmat is. Az irodalmi színpad műsorának ugyanúgy egy mondatban összegezhető „eszmei mondanivalója” kell legyen, mint egy egész estét betöltő színműnek. Az eszmei mondanivalót hordozó gondolatnak világosan ki kell derülnie az est fölépítéséből. A gondolat egyívű vagy többoldalú, egymást kiegészítő, vagy egymással ellentétes érvelésű művek képletesen értelmezett „dialógusából” kell a néző számára az eszmei mondanivalónak világossá válnia. így az irodalmi színpad dramaturgiájában is megtalálható a bevezetés, bonyodalom, kibontakozás. Természetesen nem dramatizált öszszekötő szövegben, hanem a művek egymásutánjában, melyet az összekötő szöveg vagy keretjáték csak támogat és irányít. Példaképpen hadd mondjuk el egyik megyei irodalmi színpadunk műsorának szerkezetét. A műsor címe: „Dunának, Oltnak egy a hangja.” Bevezetőül Ady „Magyar Jakobinus dala” című verse hangzik el. Majd még a bevezetéshez tartozóan hangzik el egy, a dunai összefogásra utaló Méliusz-vers, és egy Kossuth-levél részlete. Ezután egyetlen versszak újból a Magyar Jakobinus dalából felteszi a kérdést: „Mikor fogunk összefogni... magyarok és nem magyarok?” A feleletet egy cseh, egy román és egy szerb vers adja meg. Majd újból Ady „A ma kiebrudaltjai” című verse „dialogizál” a történelemmel, melyre a választ Féja Viharsarok” című szociográfiájának egy Achim L. Andrással foglalkozó rövid prózai részlete, József Attila „Dunánál” című verse adja. Újból a Magyar Jakobinus dala kérdései hangzanak el, hogy Földeák János „Szob és Sturovo között” című verse, és Dvorák „Új világ” szimfóniájának crescendója adja meg a végső, megoldást nyújtó feleletet. íme egy műsor kézzel fogható, kitapintható, dinamikus dramaturgiája.

A formai megoldások a függöny elé, vagy nyílt színpadra lépő versmondók egymást-váltásától a térkompozícióban többek által (egyénileg vagy kórusszerűen) előadott versmondásig, az oratóriumszerűségtől a konkrét színdarabszerűségig terjedhetnek. A zene lehet fontos kiegészítő és aláfestő eszköz, éppúgy, mint önálló műsorszám. A színpadi tér lehet

sima dobogó körfüggönnyel éppúgy, mint emelvényekkel bedíszített színpad, ahol különböző szavalok különböző térhelyzetben jelennek meg, különböző fényhatások kíséretében. Persze mindez csak az est eszmei mondanivalójának, a műsor dramaturgiájának szolgálatában.

PRÓZAI RÉSZLETEK, dramatizált jelenetek és egyfelvonásosok tarkíthatják még a kompozíciót. De soha nem öncélúan, és az egyfelvonásosnak a maga sajátos műfaji dramaturgiáján kívül, mint az egész egy részének is dramaturgiai funkciója kell legyen. A jelene* vagy egyfelvoná sós is — az egészet tekintve — csupán olyan hordozója a mondanivalónak, mint valamely vers, hasonlatosan ahhoz, ahogy egy szerep hordozója a maga lélektani öntörvényein kívül egy dráma mondanivalójának, gondolati tartalmának.

Az irodalmi színpad műsora tehát olyan egységes, mint egy drámai mű, csupán a dramaturgia törvényei, a cselekmény szálai nem szerepeket, hanem verseket, prózákat, drámai jeleneteket mozgatnak a színpad törvényei szerint.

ÍGY LESZ TÖBB az irodalmi színpad egyszerű irodalmi estnél, s így más, mint egy egész estét bei öl tő színmű. így jön létre ez a sok haladó hagyományból, színház és irodalom sajátosan mai ízű és jellegű ötvözetéből ez a sokat emlegetett, nagy jövőjű, de még anynyi félreértéssel küszködő új színpadi műfaj.

Máté Lajos

Í j „ruhát“ ölt a tavaszra Gyula

Gyuláról úgy beszélnek, hogy szép, rendezett város. Az utcán sok a virág, s a fák kellemes hűvöst nyújtanak. Persze most még csúnya, lucskos hó borítja az utcákat, de ha a tavaszi nap melegen ontja sugarát, a város leveti téli köntösét, az utcák megszépülnek, s a levegőben virágok hódító illata terjeng.

Hogy szép lesz Gyula ezen a tavaszon is, azt elárulja az idei par. kosítási és fásítási terv is. Boros Gábor, a városi ipari-műszaki osztály műszaki előadója segít eligazodni a terv bonyolúlt számoszlopai között. ,

Milyen lesz tavaszra a Vár fürdő?

A gyulaiak egyik büszkesége a Várfürdő. A hatalmas medencék körül fák, virágok üde zöldje várja nyáron a vendégeket. Tavaszszál tovább szépítik ezt a területet

is. A medencék körül újabb fákat ültetnek. Erre a célra mintegy 30 ezer forintot szántak. Eddig a gyepszőnyeget nem tudták öntözni. Az idén azt is megoldják. Tavaszra elkészül a csónakázó tó is. Mintegy 30 ezer forintért vásárólrak csónakokat, a tó könyökére pedig padokat helyeznek el.

Korszerűsítik a közvilágítást

Egy város szépségét emeli az utcák korszerű világítása is. Ezért úgy határoztak, hogy több utcában korszerűsítik a közvilágítást. A Béke sugárúton például 45 új lámpát szerelnék fel. Még tavaly befejezték a Vértanuk útja világi-Középiskolai pedagógusok tanácskozása

Február 16-án tanácskozást tar-1 nak a középiskolai munkára votanak a megye középiskolai igaz-J natkozó irányelveit fogják raegbe.

gatói, kisegítő tanárai és osztályfőnökéi. A békéscsabai tanácskozáson a KISZ Központi Bizottságé.

Tsz-klub és szlovák nemzetiségi énekkar alakult Nagy bánhegy esen

szélni. Az értekezleten Várnai Ferenc elvtárs, a KISZ Központi Bizottság titkára tart előadást,

ff

c A (f elu ő üek s zw ét is nieg,lbódítfok.. ?

Nagybánliegyesen termelőszövetkezeti klubot rendeztek be al Zalka Máté Termelőszövetkezet székházában, az egykori kastélyban. Szabó Károlynét, a szövetkezet tagját bízták meg a klub irányításával, aki Gyimesi András pedagógusnak, a községi művelődési otthon igazgatójának segítségével elkészítette a havi műsortervet. A rendszeres program szerint újságokat, folyóiratokat, könyveket olvasnak, tv-közvetítéseket

néznek, időközönként ismeretterjesztő és egyéb előadásokat hallgatnak az új klub tagjai, látogatói a téli délutánokon és estéken.

A nagyobbrészt nemzetiségiek lakta községben a helyi általános iskola igazgatójának vezetésével szlovák nemzetiségi énekkart is alakítottak. Az énekkar helyi gyűjtésű szlovák valamint magyar népdalokat, munkásmozgalmi énekeket tűzött műsorára, és részt vesz a Kulich Gyula járási kulturális szemlén i&

Napsugárka vagyok, a békéscsa bai Napsugár bábszínház üdvöske je, Minden előadás kezdetén én köszöntőm a kedves Közönséget, és én búcsúztatom, mielőtt a függöny lehull. Most itt az a szerepem, hogy bemutassam a minket, bábukat elevenné varázsló együttes tagjait. Lenkefi Konrád nemcsak művészeti vezető, hanem aiz én apukám is. Nagyon szeret rajzolgatni, festeni A díszleteket is ő pingálja, meg bábukat tervez a darabokhoz. Egyszer aztán megtervezett engem is, a többiek pedig kiszabtak, megvarrtak , Ugyanis nálunk közösen végeznek

tusának felújítását. De ezen kivid több utcában kandelábereket állítanak fel. Erre a célra mintegy 64 ezer forintot fordítanak.

Általában

a város szépítéséről

Talán a megyében először Gyulán láttunk az utcákon műkő virágtartókat. A tanács a múlt évben mintegy hetvenet rakatott le a város különböző utcáiban. Az idén újabb harmincat helyeznék el. A meglévő parkok és sétányok szépítésére pedig mintegy 590 ezer forintot fordítanak.

Ha az ember végigmegy a Béke sugárúton, azt látja, hogy minden buszmegállónál és több üzlet előtt szemétgyűjtőket helyeztek el. Tavasszal újabb százat szerelnek fel, mintegy 30 ezer forintos költséggel. Parkosítják és fákkal ültetik be a Kossuth téren a gimnázium előtti területet is. A tanács elhatározta, hogy az elhanyagolt állami épületek felújítására, karbantartására egymillió 239 ezer forintot fordít Ugyanakkor kötelezi a háztulajdonosokat is, hogy tavasszal, különösen az épület utca felőli részét tataroztassák.

A városban élég kevés a kenékpármegőrzőhely. Ezért határozta el a tanács, hogy új kerékpármegőrzőket létesít, mintegy hatezer forintos költséggel.

Mit tesz a lakosság?

A gyulai emberek szeretik városukat. Ezt bizonyítja az is, hogy tavaly is több százezer forint értékű társadalmi munkával segítették a város szépítését. A KISZ- szervezetek vállalták, hogy tavaszszai a parkosítási és a fásítási munkálatokban részt vesznek és mintegy százezer forint értékű társadalmi munkaórát dolgoznak le. Ezenkívül a város lakói is több százezer forint értékű társadalmi munkával szépítik városukat.

Jantyik Tibor

minden feladatot. Most pedig sorolom a többieket: Hohl Mari, Boldizsár Antal, Darabos Magda. Mengyán Mária, Horváth Erzsi, Medgyesi Ilonka, Csányi Edit, Molnár István, Laurinyecz Judit, Martincsek Zsófia ps Debreceni Sándor. Vezetővel együtt éppen egy tucat. Azért nem soroltam őket betűsorrendben, mert még nem tudom végig az ábécét, de év végére már menni fog! Elárulom, hogy közülük hatan üzemi munkások, hárman pedagógusok, ketten középiskolások, egy pedig kereskedelmi dolgozó. Azt is elárulom, hogy a Napsugár bábszínház nemcsak a megyében, de az orsaágban is az elsők közt van. Mindig újra törekszik; olyan darabokat játszik rendszerint, amelyeknek ö az ősbemutatója. A derekas munkáért a „Szocialista Kultúráért” kitüntetést is megkapta! Azért vagyok ilyen árulkodós, mert ők olyan szerények, hogy ezeket sosem mondták volna el. Most pedig köszönöm a szíves türelmet, beszéljenek ők tovább.

— Ejnye-bejnye, Napsugárkánk a pirulásig feldicsértél bennünket, pedig . .. szóval nem olyan rózsaszín nálunk a világ. Igyekszünk, az igaz, de a kimagasló eredmények majd csak ezután következnek. A bizalmat ős elismerést a még eredményesebb munka előlegeként fog juk fel. Persze nem mondanánk igazat, ha tiltakoznánk az ellen, hogy a megyében a bábművészei* érdekében mi tettünk egy-et s mást,

azonban miért ne lenne így, ha egyszer minden erőnkkel erre törekszünk. De még sok a tennivaló. Am idáig jutni sem vak sétagalopp. Hol és hogyan is kezdődött?...

Lapozzuk csak fel az Eseménynaplónkat, melyben együttesünk egész története és a munkánkról szóló minden újságcikk megtalálható. Ebben aiz áll, hogy a közalkalmazottak Petőfi művelődési otthona a csabai Zrínyi-ligetben, ahol volt, befejezte tevékenységét. A benne működő bábszínház az utcára került. Ez 1953-ban történt. Utána sokáig semmi, mignon 1956 elején cikk jelent meg a megyei lapban — tessék, itt van — „Szükség van-e Békéscsabán bábszínházra?” címmel. Felfigyelt rá a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete — és vállalkozott arra, hogy a legszükségesebb éri költségvetés biztosításával lehetővé teszi egy bábegyüttes létét. Hogy már itt tartunk, ahol ma, ezt a KPVDSZ-nok köszönhetjük. Sokat köszönhetünk még a csoport alapítójának és összefogójának, a régi bábművésznek, Geilért Erzsébetnek, aki, míg Pestre nem költözött, egész tudását, szívét a Napsugárnak adta. De ezt csinálja jelenlegi együttesünk minden tagja, úgy, hogy külön-külön igen nehéz lenne bárkit is kiemelni a munkában. Azonban mint régi, hűséges tag, említést érdemel a nyolc éve bábművészkedő Hohl Mari — aki egyben nagyon ügyes közönségszervezőnk — és Boldizsár Toncsi, aki valamikor régen az úttörőházban látta működni Geilért Erzsiéket, s úgy megtetszett neki a dolog, hogy nyomban közéjük állt. Szenvedélyes barkácsoló is. ö készítette a színpad színes világítását. Egyék-