Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-07 / 31. szám

196%. február T., szcrd; HÉPŰJSÁG 5 Fogdossák a kenyeret w A polcokon kato­nás rendben szőke meg pirosbarnára sült kenyerek sorakoznak. Jönnek a vevők: ki­csik és nagyok, ke­zükben a kosárral. Megállnak a polc előtt. Aztán — tiszte­let a kivételnek — megkezdődik az ön­­kiszolgálás. Szabad a vásár Békéscsabán, a Szabadság téri önki­szolgáló bolt „kenyér­frontján”. Fura és visszata­szító egy önkiszolgá­lás az, aminek a jó ízlésű vevő nap mint nap tanúja lehet. „A kenyér fogdosása ti­los!” feliratnak fity­­tyet hányva olyanok is akadnak, nem is kevesen, akik egy tu­catra való kenyeret is megropogtatnak kezükkel, míg végre kiválasztják a ked­vükre, azaz a foguk­ra valót. Jó találmány az ön­­kiszolgálás. De ami­kor a kenyérre is ki­terjesztették, egy ki­csit túllőttek a cé­lon. Sok vásárló szí­vesen venné, ha a kenyér ezután is tabu lenne. (Podina) Az ország legmagasabb völgyzáró gátját építik lel a Toka patak völgyében ércbánya I patak vizét összegyűjtsék, és „el-A gyöngyösoroszi nagyarányú fejlesztésének fontos feltétele a vízellátás bővítése. Je­lenleg a bányavizet használják fél, de a termelés növeléséhez ez már nem elegendő. Ezért nagy víztá­roló építését tervezik a Toka pa­tak völgyében, hogy az őszi és a tavaszi csapadéktól megduzzadó raktározzák” a szárazabb időkre. Az idén kezdik meg a munkát. Mintegy húsz méter magas gát­tal rekesztik el a völgyet, amely­ben háromszázezer köbméter vi­zet lehet majd tárolni. Ilyen ma­gas völgyzáró gát még nem épült az országban. A szocialista brigád eím elnyeréséért versenyeznek a szeghalmi Vörös Csillag Étterem dolgozói fTudösitöniktöl) Az elmúlt év elején brigádot alakítottak tizenegy taggal a szeg­halmi Vörös Csillag Étterem dol­gozói. A brigád vezetője Gebe József pincér. A megalakulás óta rendszeresen tartanak brigádösz­­szejöveteleket, értékelik a munkát és megbeszélik a további felada­tokat. A brigád minden tagja részt vesz a politikai oktatásban. A munka megjavítására külön-külön tettek felajánlásokat, melyeket az elmúlt évben száz százalékon fe­lül teljesítettek. Vállalták, hogy társadalmi munkával segítik a göngyöleg-raktár építését, s már eddig ezer forint értékű társadal­mi munkát végeztek. Ebben élen ■ járt Dupcza Jánosi, Láda András és Pálffy Endre. A brigád tagjai ten vett autót a körzeti doktor. Venne a többi is, de nem jut, nem kapnak rá kiutalást, mondja a fi­am, hogy milyen nehéz. Biztosan még a doktor úr sem kapott — így van — hazudta Horváth — magam is ez ügyben fáradoz­tam Pesten. A jövő hónapra ígér­ték. — Akkor szerencséje van! — kiáltott az öreg. Az én fiam már most beadta az igénylést, hogy mire jövőre végez, megkapja a Moszkvicsot... — Máris, bácsikám? Miből vesz a fia Moszkvicsot? — Hát ezt — mosolyodott el az öreg a bajusza alatt — ezt még én veszem meg a fiamnak a dip­lomához. Horváthnak leesett az álla. Ha nem látta volna a bajuszos öreg­ember becsületes arcát azt hitte volna, hogy rossz tréfát űznek ve­le. — Hol dolgozik bácsikám, hogy ilyen jól megy a soruk? — Itthon vagyok én — felelte az öreg, mert közben Mezőfalva határába ért velük a vonat — állatgondozó a termelőszövetke­zetben. Nézzen csak ki, doktor úr, ezek a mi földjeink. Ebbe a nagy táblába a múlt héten ku­koricát vetettünk. Látja, már dugja a fejét, eső kéne rá!... Az öreg szedelőzködött, ismét meggyújtotta a pipát és a kezét nyújtotta: — Hát, ha megengedi, doktor úr... az én fiam is orvos lesz... Kerékgyártó János vagyok. tovább javítják munkájukat, hogy elnyerjék a szocialista brigád cí­met. A voIt „Jankó Mozi” szűk már Mezőberénynek 1910-ben Mezőberényben a mos­tani Szabadság Mozi helyén, az eredetileg nem is mozinak, hanem táncteremnek épült helyiségben létesült Mezőberény első mozija Jankó Mozi néven. Az 52 évvel ez­előtti mozihelyiség ma már annyira szűk, az igényeket nem tudja kielégíteni, hogy az állandó látogatókon kívül nagyon ritkán kaphat valaki mozijegyet. Jó len­ne a község lakosságának az igé­nyeit és szükségleteit kielégíteni nagyobb és modernebb mozihelyi­ség létesítésével. Erre a célra meg­felelő lenne a Gyomai út és a Nagymester utca sairkán lévő be­épített telek. Ügy központi fekvé­sénél fogva, mint a telek nagysá­gát illetően. Bereznai Mihály Mezőberény Több ezer bérletes a színházban A Békés megyei Jókai Színház idei előadásaira Békéscsabán négyezer bér­letet váltottak. A bérletek a korábbi 2323-hoz viszonyítva — mint a példa mutatja — lényegesen megszaporod­tak. Ugyanakkor néhány nagyobb köz­ségben és városban is megszervezték a bérletezést. Szarvason, Sarkadon és Gyu-lán több, mint kétszázan váltot­tak bérletet a színház előadásaira. Elek termelőszövetkezeti községben 160, Csabacsűdön pedig 120 bérlettulajdo­nos látogatja a bemutatókat. Rádió- és televízió-műsor SZERDA, 1962. FEBRUAR 7. KOSSUTH RADIO: 4.30 Hírek. 4.40 Vidáman, frissen. 0.10 Reggeli hang­verseny. 9.00 Rádióegyetem. 9.30 Tánc­zene. 10.00 Hírek. 10.10 Üttörö-hiradó. 10.30 Egyveleg Abrahám Pál Hawai ró­zsája e. operettjéből. 11.00 Napirenden. 11.05 Székely Endre: I. vonósnégyes. 11.25 A Szabó család. 12.00 Hírek. 12.15 Magyar muzsika. 12.50 Válaszolunk hallgatóinknak. 13.05 Zenekari muzsi­ka. 14.00 Bicegő próféta. 14.20 Táncze­ne. 14.40 Milyennek képzelem a jövőt? 15.00 Hírek. 15.10 Zongoraművek. 15.40 Fiú, lány és egy pillanat. 15.55 Snha Balogh József népi zenekara játszik. 16.25 Törvénykönyv. 16.40 Brahms: Cl­— Szabó. — Mutatkozott be Horváth is — dr. Szabó Zoltán... Még egyszer köszönöm, hogy nem engedett felkölteni, bácsikám! — Ha pedig megvásárolja az autót, ne szaladjon át a falunkon, doktor úr. Jöjjön be hozzánk, van nekem jó borom is, meg aztán hát­gánydalok. 17.00 Hírek. 17.15 Giuseppe dl Stefano énekel. 17.35 Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatja: Az öreg Dan­­kó. 18.20 Prágai harangok. 18.35 Tánc­dalok. 19.00 Munkásklub. 19.20 A Bé­csi Operaház zenekara játszik. 19.54 Jó éjszakát, gyerekek! 20.00 Esti krónika. 20.20 Közvetítés Párizsból. 21.05 Ma­gyar Pantheon. 22,00 Hírek. 22.20 t)ge­­töverseny-eredmények. 22.25 Boross La­jos népi. zenekara játszik. 23.00 Köz­vetítés a Zeneművészeti Főiskola nagy­terméből. 24.00 Hírek. PETŐFI RADIO: 5.50 Hírek. 6.00 Reg­geli zene. 8.00 Hírek. 14.15 Operarész­­lete-k. 14.40 Könnyűzene. 15.20 Orosz nyelvlecke az általános iskola VI. osz­tályosainak. 15.40 Fúvószene. 16.00 Hí­rek. 16.05 Ábránd. 16.30 Zenés ajándék­­műsor a Kőbányai Szerszámgépgyár dolgozóinak. 17.35 Haydn: D-dúr vonós­négyes. 18.00 Hírek. 18.05 Mezei csokor. 18.35 Munkásakadémia. 19.00 Hírek. 19.05 Szív küldi szívnek... 19.35 or­vosi tanácsok. 19.40 Falurádió. 20.00 Ki­váncsiak klubja. 20.50 Sporthiradó. 21.00 Hírek. 22.00 Februárban történt. 23.00 Hírek. TELEVÍZIÓ: 18.30 TV Világhiradó. 118.45 Tanuljunk oroszul! 19.00 Közvetí­ha otthon lesz a fiam is... A fejébe nyomta a kalapját! *eS a Debreceni Katona József Szín­házból: Vízkereszt, vagy amit akartok. 22.00 Hírek. A TV Világhiradó ismét­­lése. BÉKÉS MEGYEI JÓKAI MAI MŰSORA Este 7 órakor: MINDENT A MAMAÉRT Odry—Vörösmarty II. és szelv, béri. Szarvas este 19.30-ikor: KARENINA ANNA és fiatalos fürgeséggel leugrott a vonatról. Horváth utána nézett az abla­kon, szemmel tartotta, míg az öreg el nem tűnt az állomás kijáratá­nál és gondolkodott. Egyszer csak ráeszmélt arra, hogy milyen végzetes hibát követ- j hetett volna el... Riadtan tekintett körül. — Megmondtam, hogy orvos vagyok. Óh, én marha! Csak még az hiányzott, hogy a régi nevem is elköpjem és csodálkozhatnék, ha Erdőslakon az első rendőr a vállamra tenné a kezét. Ijedten nézte az alvó utasokat. Erősebben vert a szíve és hirte­len kiszáradt a torka. Attól félt, hogy valaki leolvassa az arcáról gondolatait. — Az első és az utolsó eset volt! Átestem a keresztségen, s tanul­tam belőle. Átmenetileg vagyok csak képügynök, amíg Magyaror­szágon tartózkodom. Nem kellett volna most sem ilyen büszkének lennem. Hogy is mondta Rose? , , _ ... .. . «lem. Orosháza Béke: Balti égbolt n. r. Nyitott szem, csukott száj... Igaza ^jsarkad Petőfi: Veszélyes út. Szarvas: Völt. I Rákét atámaezpont. Szeghalom: Ellop­(Folytatjuk) egy villamost. FEBRUÁR 7 Békéscsaba Brigád: Emberek a hí­­. ion. Békéscsaba Szabadság: Szabad ‘szél. Békéscsaba Terv: A góllövő ze­­l nász. Gyoma: A macska kinyújtja kar­­► mait. Gyula Erkel: Utazik a cirkusz. JMezőkovácsháza: Szeptemberi szere-A váláscsökkentés, házasságvédelem társadalmi megszervezése Családjogi törvényünk lehetősé­get ad, hogy alapos és komoly ok­ból a bíróság felbontja a házas­ságot. Alapos és komoly ok forog fenn, ha a felek házasélete feldúlt és nincs meg a kibékülés reménye sem, s így ez a házasság társa­dalmi és erkölcsi tartamát betöl­teni nem képes. Az élettapasztalat azt bizonyít­ja, hogy gyakran igen hosszú és sok cívódással teli az az út, amely a házasságban jelentkező válság­tünetektől odavezet, hogy megál­lapíthatóvá válik a házasság fel­­dúltsága, s a felek teljes elhidegü­­lése. Felmerül a kérdés: hogyan lehetne ezt a hosszú és keserves folyamatot rövidebbé tenni és olyan állomáshoz vezetni, amely nem a házasság felbontását, ha­nem éppen az életközösség visz­­szaállítását eredményezi. Mi történik ugyanis egy házas­sági válság következtében? Lehet, hogy mindkét fél keresi a kedve­ző megoldást, de útkeresésük helytelen és egymással nem talál­kozó vágányra fut. Lehet, hogy csak az egyik házastárs döbben arra, hogy házassága felbomlásá­val kötelezettségek terhelik és minden követ hajlandó a maga és gyermekei érdekében megmozgat­ni, s megtenni minden emberileg lehetőt a házasság és a házastárs megmentéséért. Ilyenkor kevés vagy nem éppen kedvező támo­gatást, vagy segítséget kap a tár­sadalomtól, melynek ugyancsak érdeke a házasság megmentése és védelme, ahogy a családnak, a társadalom legkisebb sejtjének magának. Rokonok és szomszédok általában egyoldalú és elfogult vé­leménye, biztatása sokszor sodor­ja téves útra, vakvágányra az így vergődő házasfelet. Csali későn veszi észre, hogy nem jó útra té­vedt, nem alkalmas módszereket választott házassága megmentésé­ért. Gyakori az az eset, hogy já­ratlanságból, tudatlanságból nem sikerül a legalkalmasabb maga­tartás, módszer vagy lépés meg­választása, mert nem talált ilyen dolgokban tapasztalt és jártas szervet vagy személyt, amelyhez, illetve akihez szükség esetén for­dulhatna és ahonnan — bizalma alapján — jó és kipróbált taná­csokat, útbaigazítást és segítséget kaphatna. Sokszor már az a tény, hogy a felek pártatlan helyen ki­beszélhetik magukat; hogy megfe­lelő tárgyilagos megvilágításban láthatják életüket; jóindulatú bí­rálatot kapnak magatartásukról; megvilágítják előttük a távlatot, ahová juthatnak, valamint a jogi eszközöket és módszereket, me­lyek rendelkezésükre állnak a törvények alapján — rendkívül sokat jelent. Az ilyen segítség,dön­tő és kedvező hatással lehet nemcsak a felek érzelmi és gon­dolatvilágára, de magatartásuk és szándékaik helyes értékelésére, terveikre és lépéseikre, illetve el­határozásaikra is. Társadalmi ki­hatásában mérhetetlen értékűnek és kedvező kihatásúnak látszik az olyan köztudat, hogy bárki jut el hibáján kívül vagy önhibájából is házassága válságának egy-egy je­lenségéhez — nincs egyedül és se­gítség nélkül; tudja, hova fordul­hat teljes és őszinte bizalommal és ott biztosan megértésre talál. Okszerűen és szükségképpen fel­vetődik a kérdés, hogyan tudnál szocializmust építő társadalmunk gátat vetni a társadalom alap­sejtjét: a családot és ezen belül annak jogi formáját: a há­zasságot nap nap után veszé­lyeztető okok hátrányos befolyá­solásának? Milyen természetű összefogás tudna megelőzően hat­ni és preventive érvényesülni a házasságok válságával kapcsolat­ban, végül hogyan lenne biztosít­ható az eredményes és korszerű, szocialista szellemű házasságvéde­lem? Véleményünk szerint igen jó eredmény érhető el a házasságvé­delem intézményes és széleskörű társadalmi megszervezésével, amivel csírájában, indulásánál le­hetne elfojtani a készülő válsá­got és megelőzni, csökkenteni a válások bekövetkezését. Ügy vél­jük: a Hazafias Népfront és a nőtanács, valamint a KISZ helyi szervei útján — bírák és ügyvé­dek, valamint gyámügyi vonalon dolgozó államigazgatási dolgozók bevonásával — hozzunk létre olyan házasságvédelmi tanács, adást, egyeztetést, ahol nemcsak azok jelenhetnek meg segítséget kérve, akiknél már jelentkezik a válság aggasztó tünete, hanem ezek a helyi bizottságok maguk elé is hívják azt a felet, akinek magatartása miatt a veszély fe­nyeget vagy bekövetkezett a még elhárítható baj. Ilyen vegyes bi­zottság kötetlenül elbeszélgetne az érdekeltekkel, sőt az ügyben érdekéit más személyekkel is és okos tanácsukkal, közbenjárásuk­kal, közvetítésükkel kibékítenék és összeegyeztetnék a válságban élő házasfeleket. Gyakorlati ta­pasztalat ugyanis, hogy az időben^ frissen jelentkező okos tanács és segítség, az események tárgyilagos megvilágítása tud hatni és meg tudja eredményesen oldani e vál­ságokat. Az eseményeknek helyes megvilágításba helyezése, a szü­lői és környezeti befolyásnak csökkentése igen gyakran rádöb. benti a feleket, hogy mi lenne a helyes szemlélet és magatartás, ami mellett még boldogan együtt tudnak élni — a gyermekeik ér­dekében is. Felvilágosítást is kap­nának a megoldás jogi és gazda­sági részére és segítséget is to­vábbi lépéseikhez. Ugyanezt a célt szolgálná a békítés és egyeztetés peren kívül való, illetékmentesen és kötetlen formában a bíróságoknál való megvalósítása, amire már javas­lat van az igazságügyi kormány­zat előtt. Ahol ugyanis a társa­dalmi egyeztetés nem ér él ered­ményt vagy erre helyi bizottság híján lehetőség nincs — bíróság­nál kellene módot találni a házas­ságvédelem ilyen módjára. Ha a felek tudják, hogy nem perről van szó, és így nincs kockázat, nagyobb bizalommal és őszintéb­ben állnak a maguk ügyéhez és szívesebben fogadják a bíróság aktív segítségét is. Ilyen utak és módszerek beve­zetése esetén remélhetjük, hogy kevesebb lesz a feldúlt családi fészek és a kihűlt családi ott­hon, amelynek hiányát a legérzé­kenyebben a gyermekek érzik meg, akik áldozatai a szülők kö­zött jelentkező válságnak. dr. Márai György ir. Fodor György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom