Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-07 / 31. szám

1962. február 7* szerda HÉPŰJSAG 3 Megújhodik a Lábatlani Cementgyár Üjjászületőben van a majdnem 100 éves Lábatlani Cement­gyár. A gyár rekonstrukcióját 1952-ben kezdték el és 1963- ban fejezik be. A képen négy átépített forgókemencét látha­tunk. (MTI-foto—Lajos György feav.) Eddig 86000 sertésre kötött szerződést az Állatforgalmi Vállalat — Az idén 220 000 hízott sertés felvásárlását tervezték — Tavaly, amikor a megyei Állat­forgalmi Vállalatot Élüzem cimmel és Vörös Vándorzászlóval tüntet­ték ki az első félévi eredményei­ért, a vállalat vezetői nem gon­dolták, hogy december 31-én az éves terv nem teljesítéséről lesz­nek, kénytelenek majd számot adni. A még jobb munkára, az Élüzem cím és a vándorzászló megtartására tettek ígéretet, s mégis: 52 ezerrel kevesebb sertést és a korlátozott diszpozíció miatt 3300-zal kevesebb vágómarhát vá­sároltak fél a tervezettnél. Mi az oka a lemaradásnak? A lemaradásnak sok oka van. Többek között az, hogy tavaly a tsz-ek jó része a felfutás, az in­dulás, a gazdálkodás megalapozá­sának, állatférőhelyek megterem­tésének gondjaival és takarmány­hiánnyal küszködött. Ezeket a Számvetés a helyiipari vállalatok tavalyi munkájáról Minden év küszöbén a gazdasági vezetők szorongó érzéssel várják az irányításuk alá tartozó terme­lési egység számára kijelölt fel­adatokat, s azt, hogy a feladatok teljesítéséhez milyen külső segít­séget kapnak majd. így indult az állami helyiipar 1961-ben és így kezdett most is az új év elején is. Felsőbb szerveink nem kis fel­adatat bíztak ránk akkor, amikor előírták a megye helyiipari válla­latainak azt, hogy az 1961-ben 40 millió égetett téglát, 540 tonna vasöntvényt, 8500 hordozható csempekályhát, 17 tonna kötött­árut, 40 tonna könyvet, 2200 „Ci­liké” kombinált szekrényt, 2500 ,, Jászárokszállási” típusú konyha­­garnitúrát kell előállítaniok, il­letve legyártaniok. Az új és nagy feladatok meg­valósítását vállalataink gazdasági vezetői bátran vállalták. A kijelölt tervek teljesítése számos műszaki probléma megoldását, helyes tech­nológiák, új munkamódszerek ki­dolgozását igényelte. A műszaki apparátus felülvizsgálta a kapaci­tást. Gondos elemző munkával tárták fél a jelentkező hiányokat. Üj technológiai módszerek, újítások igénybevételével és felhasználásával átdolgozták a meglévő műszaki dokumentá­ciókat. Csak ez után a hosszadalmas mun­ka után vált lehetségessé a norma­rendezés, amelyet pártunk és kor­mányunk írt elő az elmúlt évben. A végrehajtott feladatokat csak akkor tudjuk reálisan értékelni, ha nem hagyjuk figyelmen kívül azokat a külső tényezőket, ame­lyek a folyamatos termelést nagy­ban befolyásolták. Vajon milyen természetűek is lehetnek ezek? A választ egy mondatban definiálni természetesen nem lehetséges, megpróbálom azonban néhány ek. latáns példával a problémát meg­közelíteni, s talán azokon keresz­tül a feleletet is megadni. A ta­nácsok irányítása alá tartozó tég­lagyárak viszonylag elmaradot­tabb technológiával dolgoznak, mint a tárca hasonló profilú vál­lalatai. Kotrógéppel csak igen ke­vés tanácsi téglagyár rendelkezett. Ennek kiküszöbölésére rendelte el a Könnyűipari Minisztérium He­lyi ipari Főosztálya, hogy Békés­csabán kell meghonosítani a bag­ger-gyártást. A műszaki appará­tus szorgos és odaadó munkájának köszönhető, hogy a rekonstrukciós tervek és a sorozatgyártás beindí­tásához szükséges műszaki doku­mentációk időben elkészültek. A biztató ígéreteket megren­delések nem követtek, így annak gyártására tartogatott kapacitást a Békéscsabai Vasipari Vállalatnál mással kellett kitöl­teni. A Gyulai Bútoripari Vállalat feladata 2200 kombinált szekrény és 1200 televízió-asztalka legyár­tása volt. Helyes kapacitás-felmé­réssel és technológia kidolgozásá­val lehetővé vált, hogy a kereske­delemnek terven felül 500 TV- asztalt készítsenek. Ezt csak ezért kívántam megemlíteni, hogy lát­­szódjék az előbbi ellentéte is. Az anyaghiány miatti kellemetlensé­gekről, az ebből fakadó zavarokról nem is kivánok szólni. A fentiekben leírtak és az azok­kal fokon természetű problémák azok, amelyek nem kismértékben képesek arra, hogy a vállalat ál­tal gondosan elkészített gyártási programot, gyártási technológiát kedvezőtlenül befolyásolják. Téved az, aki azt véli, hogy a felsorolt és a le nem írt ne­hézségek olyan fékező hatást tudtam kifejteni, amelyek az előírt feladatok teljesítésének kudarcához vezettek volna. Vállalataink összességében a ta­valyi tervet 100,9 százalékra, s az egy főre eső termelési értéktérvet 101,2 százalékra teljesítették. A Békés megyei Bánya- és Épí­tőanyagipari Egyesülés — az elő­írtnál kevesebb létszám alkalma­zásával — tervét csaknem 106 szá­zalékra túlteljesítette. Igen szép eredményt produkált a Gyulai Bú­toripari Vállalat is az elmúlt év­ben. Tervének 105 százalékban tett eleget, s ez úgyszintén a termelé­kenység kedvező alakulásának az eredménye. A helyes technológiák kialakításával, a munka jobb meg­szervezésével, új gyártási mód­szerek bevezetésével — egyszóval jobb vezetéssel biztosítható volt nemcsak a kitűzött feladat teljesí­tése, hanem a terv túlteljesítése is. A vállalatok egymillió 405 ezer égetett téglával, 620 hor­dozható csempekályhával. 500 televízió-asztalkával, 62 ton­na vasöntvénnyel, 6 tonna kö­töttáruval, 9,7 tonna könyvvel, 26 konyhabútorral és négymil­lió 102 ezer forint értékű ru­haipari termékkel gyártottak többet a tervezettnél. Az új utak keresése, az új lehe­tőségek feltárása szorgos munkát igényel. Az a tudat, hogy a több és olcsóbb termelés mindenki ér­deke — behatolt minden dolgozó tudatába, és nap mint nap jelen­nek meg új elképzelések és javas­latok az ipar minden területén. Számos értékes újítás tanúskodik amellett, hogy műszaki apparátu­sunk, szakmunkásaink mennyire szívükön viselik a vállalatuk sor­sát, a tervek teljesítését. Ügy vélem, az előzetes számok, a példák élég meggyőzőek ahhoz, hogy elismerjük a helyíipari vál­lalatok vezetőinek, műszaki appa­rátusának és nem utolsósorban minden egyes dolgozójának oda­adó és lelkiismeretes munkáját. Simándi Béla a megyei tanács ipari oszt. főmérnöke gondokat tetézte — a részben az elégtelen takarmányhiányból ere­dő, s az alapanyag biztosítását, a hizlalást befolyásoló elhullás. Többek között 23 ezer sertés át­adását erre az évre kellett halaszr tani, néhány ezer sertés szerződé­sét pedig fel kellett bontani. S mivel gyenge volt a szaporulat, a vállalat 20 ezer süldővel keveseb­bet tudott a tsz-ek részére felvá­sárolni, mint amennyit azok igé­nyeltek. A háztáji gazdaságok sem tudtak annyi hízott sertést adni, amennyire a vállalat számított Mindent összevetve, elég sok gond, baj jellemezte az elmúlt évi állatfelvásárlást. Milyen kilátások vannak ? Az ez évi felvásárlás sem ígér­kezik valami könnyűnek. A terv szerint a Békés megyei Állatfor­galmi Vállalatnak 220 ezer hízott sertést és 27 800 szarvasmarhát kell felvásárolnia. Most is takar­­mányhiány nehezíti a sertéshizla­lást, hiszen az elmúlt esztendőben jelentős terméskiesést okozott a szárazság. Ennek ellenére az el­múlt évi állatszámlálási adatok a sertésállomány jelentős mértékű növekedését mutatják, vagyis az 1960. évi 489 ezer helyett több mint félmillió a sertés. A takar­mányozási gond nemcsak a ter­melőszövetkezetek vállára nehe­zedik, a kormány is vállalt belő­le. Az Élelmezési és a Földműve­lésügyi Minisztériumok 397 va­gon takarmányt juttattak a me­gye termelőszövetkezetei részére, hogy az átteleltetést segítsék, ezen kívül 630 vagon takarmányt bo­csátottak az Állatforgalmi Válla­lat rendelkezésére, hogy abból se­gítsék az arra rászorult terme­lőszövetkezetekben a sertéshizla­lást. A kezdet biztató A takarmány-segítség növelte a hizlalási kedvet, s ez jó is, mert az első félévben a vállalatnak 116 ezer sertést kell felvásárolnia a belső fogyasztás és az export­igények kielégítésére. Január vé­géig 86 ezer darab sertésre kötöt­tek hizlalási szerződést megyénk termelőszövetkezetei és a háztáji iárműbemutatót és vásárt rendeznek február 5—15-ig Nagy választékban kaphatók az összes típusú motorkerékpárok, segédmotorok és kerékpárok 75 gazdaságok. Ezek szerint nem lesz különösebb baj a féléves terv tel­jesítésével, de az éves terv telje­sítésével sem, ha figyelembe vesz. szűk az állatszámlálás adatait és azt, hogy a termelőszövetkezetek az eddigieknél jobban készülnek az öntözési lehetőségek kihaszná­lására, takarmánytermelésre. A hizlalást elősegíti az is, hogy az átadási alsó súlyhatárt az eddigi­nél alacsonyabban, vagyis 100 ki­logrammban állapították meg, ez. által megrövidül a tartás ideje, gyorsabban cserélődik az állatál­lomány a hizlaldákban, s ez kü­lönösen ott nagyon jelentős, ahol kevés férőhellyel rendelkeznek. A takarmányakción túl az Állatfor­galmi Vállalat alapanyaggal is segíti a termelőszövetkezeteket: megfelelő számú szerződéses és szabad süldő áll rendelkezésére ahhoz, hogy a tsz-ek vásárlási igényeit kielégítse. Persze vannak olyan termelőszövetkezetek, ame­lyek csak 58—60 kilós vagy azon felüli súlyú süldőket akarnak át­venni. Az ilyen különleges kíván­ságoknak nem tud eleget tenni a vállalat. Ha a termelőszövetkeze­tek gyorsan akarnak hizlalni, maguknak kell gondoskodni ha­sonló súlyú süldők neveléséről és hizlalásba állításáról. A háztáji hizlalás sem elhanyagolandó A vállalat, mint a korábbi évek­ben, most is jelentős számú hízott sertés felvásárlására számol a háztáji gazdaságokból is. A ház­táji gazdaságok sertéshizlalását azonban helyenként téves felfogá­sokból eredő nézetek, intézkedések gátolják. Egyes termelőszövetke. zetek vezetői azt mondják, hogy a kiterjedt háztáji termeléssel, ál­lattartással, hizlalással foglal­kozó termelőszövetkezeti tagok elhanyagolják a közös munkát. Az ilyen állítást meg lehet cá­folni azzal is, hogy a tsz-tag a háztáji árutermeléshez, az állat­tartáshoz és hizlaláshoz szükséges takarmányt nemcsak a háztáji földről, hanem a munkaegységre történő osztásból is akarja bizto­sítani, következésképpen feltét­lenül részt vesz a közös munká­ban, növeli a teljesített munka­egységek számát, hogy minél több takarmányhoz jusson. A vágómarha-felvásárlásnál ez évben kevesebbnek látszik a ne­hézség, bár egyelőre az okoz gon­dot a vállalatnak, hogy a termelő­­szövetkezetek és a háztáji gazda­ságok túlzott mértékben csak az első és a negyedik negyedévre kö­töttek hizlalási szerződést, s annál kevesebbet a második és a har­madik negyedévre. Ez az arányta­lanság zavart idézhet elő a fel­vásárlásban. A vállalat dolgozói a termelőszövetkezetekkel és a háztáji gazdaságokkal közösen minden bizonnyal megtalálják a megoldást és a vállalat életében szokatlan 1961. évi lemaradásra ez év végén a terv teljesítésével, túlteljesítésével válaszolnak majd. Kukk Imre fl békéssámsoni Hunyadi Termelőszövetkezet 2 darab 3—4 tonnás gumis lovaskocsit vásárol. 1331G a földmOvesszövetkezelek szakiizleteiben

Next

/
Oldalképek
Tartalom