Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-28 / 49. szám
4 M ÉP ÚJ S AG 1962. február 28., szerda Mivel növeljük gyermekeink sokoldalú érdeklődését? Szülői értekezleten i vetődött _________________I fel ez a mai életet tükröző érdekes probléma. Az egyik szülő azt kérdezte, hogyan segítsen gyermekén, ha tanulmányi kérdéssel fordul hozzá? Ö alig járt néhány osztályt, már dolgoznia kellett. Ismeretlen számára a fizika, orosz, vegytan, vagy bármelyik tárgy. Még hozzá sem tud szólni, nemhogy irányítaná a gyermek érdeklődését! Másik szülő azt mondta, hogy még magatartás kérdésében sem mert tanácsot adni. „Fiam magasabb iskolába jár, jobban kell neki tudni, hogyan cselekedjen Világnézeti kérdésekben pedig egyenesen félt az idős nagymama a tanácsadástól. Öt egészen másként nevelték, mint unokáit. „Ha én jót akarok, az sem válik az unokám javára” — mondta az egyik nagymama. — Jól látja a nagymama— mondottam én —, mert találkoztam az úttörő-unokájával, aki káté-óráról könnyes szemmel jött ki. Mikor megsímogattam szégyenkező, szenvedő kis arcát, azt mondta: „A nagymamának szót kell fogadnom, pedig nem szeretek ide járni.” mennyit Sgcgény Hslény gyötrődött, mert az iskola és az úttörő-mozgalom szülők iránti engedelmességre nevelte. Mit tegyünk hát? Az ellentétes nevelés akadályait nekünk kell elhárítani a gyerekek útjából. A szülőkkel együtt közösen kell gyermekeink irányításéit megbeszélnünk. Abban egyetértünk, hogy a gyermekeket az életre kell nevelnünk. Az életben pedig tudományos alapon álló sokoldalú érdeklődésű emberek állják meg csak a helyüket. Szerencsére ma már az esetek többségében haladó gondolkozásé szülőkkel találkozunk, akik igyekeznek a gyermekük új élet iránti érdeklődését kielégíteni. De hogyan? „Mindennel elláKisiparosok figyelmébe! Az aJant felsorolt vegytan yagokat és festékeket minden elfogadható áron kiárusítjuk: Elfekvő készletek vegyianyag és festékekből Ecetsav anhidrid 13,— kg Kéusavas ólom 5,— kg Ólom acetát 36,30 kg Olomzág 19,40 kg Ölomnitrat 26,— kg Timsó 4,50 kg Törökvörös olaj 53,— kg Azoamin orange 2,35 kg Cibanom geU> 2,36 kg Direkt türkiz balon 3,73 kg Direkt türkizkék 1,11 kg Echt róth 0,84 kg Eirő echt braun 8,— kg Indantren tot viotetti 0,55 kg Indamtrem blau 1,89 kg Midlon gelb 0,90 kg Naphtolló acnit 0,11 kg Savaskék valódi 4,38 kg Saure alizarin rot 13,70 kg Direkt sárga fényálló 4,80 kg Wofolan oliv BL 0,84 kg Sylen brillant blau 3,58 kg Srdeklödni: A Békéscsabai Szönyeg- 5s Takácsáru Háziipari Szövetkezet központi irodáján, Békéscsaba, Sztálin út 41—43. Telefon: 13—92. 101 tóm, amit csak megkíván. Én nem dolgoztatom, dolgoztam én eleget, hadd legyen boldog az én gyermekem” — mondotta egy másik édesanya. Szerencsére a többi szülők maguk is felismerték ennek az álláspontnak a tarthatatlanságát. „Munka nélkül nem lehet az életre nevelni.” Sőt, minden gyermeknek meg kell ismernie azt, hogy milyen megfeszített munkát végeznek a szülők azért, hogy minden szükséges meglegyen, ami a családnak kell. Ebből a gyermek is vegye ki részét. anTinlr a 1 Ez v&laszt adott [ szülő,ek js, aki a gyermeke magatartásának irányításába nem akart beleszólni. A sok-sok élettapasztalat, a kenyérért való munka feljogosítja a szülőt, hogy gyermeke magatartásának irányításáról ne mondjon le. Az más kérdés, hogy egyes tanulmányi kérdésben nem tud tanácsot adni, vagy érdeklődésüket irányítani. De nézzük meg ezen a téren is a lehetőségeket! Milyen óriási nevelő ereje van a mindennapi sajtónak. Népszabadságnak, megyei újságunknak, Nők lapjának, képes folyóiratoknak, amelyekből alig tudnak anynyit nyomtatni, hogy elég legyen. Az ország szíve ott dobog a családok életében. Szól a rádió, könyveket olvasnak. Peregnek a filmek, terjed a televízió, minden tsz-ben zsúfolt termekkel. Üj kultúrházunkba nemcsak a színház, hanem még az opera is eljutott. Ezek tudnak tanácsot adni, világnézetünket fejleszteni, és gyermekeink érdeklődését irányítani, csak élnünk kell a lehetőségekkel. Legtöbb szülő maga is példát mutat erre! Hányán tanulnak tovább csak a md községünkben? . egy munkanap után Érdeme» ^ eétíaca indu]nj ' a mi falunkban. A régi nagykastély fényes ablaksorai mögött nem dáridó, hanem a dolgozók iskolája folyik. A kultúrház neonfényes termeiben szakkör, énekkari próba, könyvtári munka. A pártban, KISZ-ben szeminárium, a tsz-ekben ezüstkalászos termelőszövetkezeti gazdatanfolyam van. Ennek a több tudásnak a hatását már érezzük a termelésben, községünk fejlődésében, életünk szebbé tételében. Mindenütt dolgoznak és tanulnak az országban. Mindent megtesz népünk is azért, hogy a gyermekeinket hozzájuttassa fejlődésük eszközeihez. Ne sajnáljuk tehát az emberi kultúra értékeit gyermekünktől. Adjunk lehetőséget arra, hogy tudását már ő is felhasználhassa. Segítsen otthon, I segítse kis testvéreit. Számoljon be K tanulmányairól, olvasmányairól, í az iskolai és úttörő-élményeiről* szüleinek. Segítse társait, élje az ifjúság közösségi életét. Készüljön sok-sok tanulással, technikai ismeretek elsajátításával, munkával a dolgos munkáséletre. Végh Mihály tanár, Körösladány Márelusbon ötször sorsolnak lottót A hónap első húzását — a 9. hét nyerőszámainak és a februári tárgyjutal- \ maknak a sorsolását — március 2-án, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel ren- ) dezik. ; Március 9-én ünnepi lottóhúzást tar- | tanak, amelyen vidám műsorral kö- fi szontik az ötéves lottó-játék résztve- | vőit, s először mutatják be a televízió | nézőinek a sorsolást. Március 16-án Szolnokon, 23-án Eger- | ben, 30-án pedig Nyáregyházán húzzák | a lottó nyerőszámait. (MTI) I Az írók feladata a nép szolgálata I apunkban már röviden je“ lentettük, hogy február 26- án, hétfőn, Békéscsabán a megyei tanács művelődésügyi osztálya, valamint a TIT megyei szervezetének irodalmi köre találkozót rendezett a Kortárs című folyóirat írói és szerkesztőségi képviselői, valamint a megye írói, s az olvasók között. A találkozóra érkezett vendégek név szerint a következők voltak: Veres Péter és Benjámin László Kossuth-díjasok, Galambos Lajos, Hárs György, Simon Lajos írók, költők, továbbá Fehér Pál és Juhász Mária, a Kartárs szerkesztőségének a munkatársai. Csabai látogatásuk első programjaként a vendégek megtekintették az egykori Tevam-nyomda korszerűen átépített és berendezett utódát, a Békési Nyomdát. A program a TIT-klubhelyiségben folytatódott, ahol is az irodalmi kör tagjai várták a vendégeket. Maga a találkozás kedves epizóddal kezdődött: — Péter bátyám, én mint egyszerű olvasó, mint régi ismerője és tisztelője jöttem ide, némi beszélgetésre, ha megengedi — szólalt meg a jelenlévők közül egy ősz hajú, fehér bajszú, de az írónál fiatalabbnak látszó, csizmás gazda-ember. Mint később megtudtuk, Kocka Pál a neve, s az orosházi Vörös Csillag Tsz tagja. A Balassiban a szünetben aztán valóban szívélyesen és hosszasan elbeszélgettek egymással. A TIT-klubban a beszélgetés ” főként akörül forgott, hogy a magyar és nemzetközi irodalom egésze tűri, bírja-e a táj-jellegű, lokálpatriotikus irodalmaskodást, illetve másrészről, a „vidéken élés” hátrányos-e az író, költő fejlődésére. Múltbeli példákat elevenítettek fel a jelenlévők, Berzsenyitől Aranyig, Tömörkénytől, Juhász Gyulától Szabó Pálig, s ezek a példák azt bizonyították, hogy noha a múlt társadalmában a vidéken élés, a fővárostól, mint kulturális góctól való távolság a haladó magyar irodalom akkori művelőire, képviselőire nem volt éppen a legkedvezőbb hatással, de mindazok az irodalmárok, akik felfogták és megértették a nép, a dolgozó tömegek társadalmi problémáit, igazi törekvéseit, s ezt igyekeztek írásművészetükkel szol. gálni, feltárni, éppen olyan hasznos és maradandó irodalmat műveltek, mint ha az ország szívében éltek volna. A Kortárs-est színhelye a Balassi művelődési otthon volt, melynek nagytermét már jóval a kezdés előtt zsúfolásig megtöltőt ték az érdeklődők, örvendetes kép tárult az érkező élé: diákok, felnőttek, s a felnőttek között a társadalom minden rétegéből valók voltak jelen. Igazi közérdeklődés fogadta az írókat, költőket, akik mellett a prezidiumban helyet foglalt dr. Kertész Márton, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese, Nagy Ferenc, a megyei művelődésügyi osztály vezetője, Farkas István, a megyei művelődésügyi osztály léről az est szervezője, Várai Mihály, a városi pártbizottság munkatársa, Palyik György, a városi tanács v. b. elnökhelyettese, Krupa András, a TIT megyei vezetője, továbbá társadalmi szervezetek képviselői. M ivözlő és megnyitó beszédet w Cserei Pál, a Békés megyei Népújság felelős szerkesztője tar. tott — Én újságot csinálok, ceruzával dolgozom, hogy úgy mondjam, a „hivatalos széptevés” nehezemre esik, mégis teljes szívemből tolmácsolom a TIT megyei írók köre, a megyei tanács művelődésBIRKÁPAPRIKÁS Komédia öt képben (Történik megyénk egyik termelőszövetkezetében) (Idő: 196a. tél vége. Szín: takaros új falusi ház, homlokzatéin 1059 díszeleg, s az, hogy építette: Nagy János. A lakásból villanyfény és rádió hangja szűrődik ki. A rádióriporter éppen a zöldség- és gyümölcstermesztési riportot olvassa be. A háziak vacsoráznak.) Julis: (Nagy János hitvese): Hallod-e János, én azt mondom neked, bízd rám az idén a háztájit. Nagyon jó elgondolásaim vannak. $. János: A főzést sem igen érdemes rád bízni, nemhogy a háztáji föadet. I Máikor megfüsitölődött már a csülök, de még egyszer sem főztél babot. Ezen a rostélyoson is alig van hagyma ; s ; Julis: Méghogy babot főzzek, meg hogy több hagymát tegyek a rostélyosra? Azt nem mondanád meg, hogy j honnan? Vagy adjak 10 forintot egy kiló babért, 6 forintot egy kiló hagymáért? De maradjunk csak az előbbi dolognál, még egyszer mondom: bízd rám a háztájit. János: Aztán mit vetnél abba a kis földbe? Julis: Vetnék be*e ezer öi kukoricát köztes babbal, 400 öl burgonyát köztes ’máikkal, aztán 100 öl hagymát, 100 öl sárgarépát és petrezselymet. János: Ne szédíts már Julis. Én a [háztájiban 50 mázsa csöves kukoricát akarok termelni, olyan módon, aho- Igyan az elnökképzőn tanultam. Szóval 120—22 ezer tőállománnyai. Az ilyen sű- i rű kukorica közé hiába is vetnél te babot. ' Julis: Ügy? Akkor megfent nem lesz krumplink, hagymánk és • 1 • „,4,, k télire, mint ahogy most sinn., János: Majd veszel a fiöldmüvesszövetkezeti boltból annyit, amennyi kell. A szövetkezetnek az a feladata, hogy ilyesmivel ellássa a lakosságot. A iszelnök is egy lakos, nem igaz? (Szín: jói berendezett tsz-ezékház, külön elnöki irodával.) Nagy János íróasztala mellett ül, a napi postát bontogatja, és kiszól a könyvelőnek: — Bálint, gyere egy pillanatra. Bálint (belép): — Itt vagyok, elnök elvtárs! János: A MÉK is, a konzervgyár is azt írja levelében, hogy holnap elküldi megbízottját, és lehetőleg legyek könnyen található helyen. No hát én aztán nem leszek. Te viszont itt leszel. Azt ne mondd nekik, hogy mi nem akarunk krumplit, hagymát, babot és más effélét vetni, mert akkor ne adj isten, hogy megszabaduljunk tőlük. Mondjad nekik, persze, hogy akarunk, Vezesd is ki őket a laposra. Mondd meg nékik, hogy csak az a ss bad területünk van, arra szerződünk. — Persze nem vetünk bele, mert az úgyis egész évben vízállásos. Ha a babról is beszélnek, akkor tetesd süketnek magadat; Bálint: Már éppen be akartam jörmi, hogy mondjam: Az este aktívaülés volt az összes helyi szervek képviselőinek összehívásával, s a bab meg a különféle zöldségtermelés vott napirenden. A megyétől is kinn volt és felszólalt egy elvtárs. Én nem tudnám ügyi osztálya, valamint a párt megyei bizottsága lapja, a Békés megyei Népújság és a megjelent nagyszámú közönség köszöntését íróbarátainknaik — kezdte Cserei elvtárs. A továbbiakban — egyrészt személyes tapasztalatai alapján — arról a hatalmas emberformáló és világnézetalakító hatásról beszélt, melyet a haladó irodalom végzett a múltban és a szocialista irodalom művel a jelenben. öt követően Juhász Mária, a Kortárs szerkesztőségének munkatársa emelkedett szólásra, ismertetve a Kortárs-est célját. — Fontosak ezek a találkozók, mert egyrészt az írói egyéniség varázsa a mű jobb megértését segítheti elő, másrészt az író a közön, ség véleményét ilyenkor hallhatja, érezheti közvetlenül, s hasznosíthatja további alkotásaiban. A továbbiakban az est átfogóbb jelentőségét taglalta. Irodalmi fejlődésünk egyik feltétele: tájékozódás a nagyvilágban a proletár internacionalizmus szellemében, valamint a saját értékeinkkel való helyes gazdálkodás. Ezen belül a Kortárs feladata: lépést tartani saját munkánkkal, propagálni a magyar irodalmat Ezért jöttünk ide is — fejezte be tájékoztatóját Juhász Mária. Benjámin László: Emberi csönd című (maga olvasta) költeményével megkezdődött az irodalmi műsor. Versek, novellák váltogatták egymást, a megjelent írók, költők műveiből valók. A szerzőknek az irodalmi színpad tehetséges fiataljai — szavalok és felolvasók — mint Dudás Katalin, Lakos Mária, Tuska Márta, Székely Gabriella, Székelyhídi Magdolna és mások segítettek előadóművészetükkel az irodalmi műsor méltó tolmácsolásában. Huszár Rezső sző szerint ismételni azt, amit mondott) de az volt a veleje, hogy minden szövetkezetnek kutyakötelessége legalább a tagjai bab-, zöldség- és burgonyaszükségletét megtermelni. János: Persze, most ezt követelik; Aztán meg jönnek azzal, hogy sertést, libát, kacsát, marhát hizlaljunk. s adjunk több tejet. Csakhogy mindehhez takarmány keJL Hát mi takarmányt termelünk, kukoricából pedig aranyit, hogy a Dunát is el lehetne xekeszteni vele. Holmi babbal, zöldséggel én nem pepecselek, még a miniszternek sem. Bálint: Én igazat adtam a megyei kiküldöttnek, s megígértem, hogy vagy 100 hold kukorica közt a mi szövetkezetünk is termel habot. János: Vétkes könnyelműség! Azaz; hogy csak az lenne, ha ezt meg is követelnék tőlünk. De Így jód tetted, legalább békén hagynak. Én nem terhelem a földet 20—22 ezer tő kukorica mellett babbal is. Meg aztán, ha vetnénk, ha meg is teremne, hogyan takarítanánk be, és csépelnénk él? Bálint: A tagok szíves-örömest megcsinálnák fele termésért. János: Minek füléreznénk mi. hiszen 40 forintot ér nálunk egy munkaegység most is, s ez a takarmánytermelésnek, a jó állattenyésztésnek köszönhető : 5 ? (Harsányi Sándor, a helyi földművesszövetkezet ügyvezetője szakítja meg beszélgetésüket, hangosan köszön, amint belép): — Békességéé és eredményes jó napot kívánok! János: Neked is! Helyezd le magad; Harsányi (leül): No mire végzitek? János (hirtelen az órájára néz): A napi teendőket beszéltük meg Bálinttal, mert én megyek a járáshoz. Mór indulok is, mert a busz nem vár; Harsányi: A másikkal is elmehetsz. Különben is röviden szót érthetünk. Tizenöt hold hagymartervet kaptunk, a másik két tsz elvállalt már tízet, öt