Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-25 / 47. szám
4 NÉPÚJSAO 1962. február 25., vasán»»» Kortárs-est Békéscsabán Kicsoda nagy kérdés ez, és ha az ember tizennyolc éves és érettségi előtt áll, akkor ennél nagyobb problémája talán nem is lehet. Tizenkét esztendei tanulás után a középiskolai érettségi az első megállóhely, amikor el kell dönteni; hogyan és merre tovább? Sok szépet és lelkesítőt lehet írni a pályaválasztásról, tanácsokat is lehet osztogatni, de most nem ezt akarjuk. Valami mást... így született meg ez az írás, amelyben maguk az érdekeltek mondják el a választ a nagy Kérdésre, ahogy ők látják, ahogy ők gondolják. Színhely: Orosháza, Táncsics Gimnázium IV/e. osztálya. Keller József igazgató szíves segítsége (a diákok aem kis örömére) kiszakított 15 percet az egyik órából, hogy az újságíró feltehessen három kérdést az osztály színe előtt az egész kollektívának. A három kérdés a következő volt: Pályaválasztás előtt áll. Milyen élethivatást választott magának, és miért ? Mi a véleménye: jól nevelte-e az életre iskolája és hogyan ? CD Mi a fiatalok legnagyobb problémája ? A válaszokat egy-egy kitépett füzetlapra írták mind a huszonkilencen. Ennyi ugyanis az osztálylétszám, de mind a 29 választ végigolvasni túlságosan hosszadalmas volna. Éppen ezért kiemeltünk közülük kilencet, és ez a kilencszer három válasz egy kicsit az osztály egészének véleményét is tükrözi. Sárkány Gizella, aki az újság első oldalán mosolyog az olvasóra, nagyszénási kislány. Naponta utazik be Orosházára. Tessék — ezt válaszolta: 1. Már régen elhatároztam, hogy tanítónő leszek. Eredetileg ugyan tanárnő szerettem volna lenni, de sajnosnem valami jó lett a tanulmányi átlagom, így aztán le kellett mondanom a főiskoláról. Nagyon szeretnék tanítani, mert érzem, hogy az nagy boldogság! 2. Erre nem is lehet mást felelni, mint azt, hogy: igen. A KISZ is sokat segített ebben. 3. Most érettségi előtt az a nagy problémánk, hogy megtaláljuk a számunkra legmegfelelőbb életpályát. Nekem is ez a fő problémám. Másoknak lehet, hogy a „magánéletükben” van a legnagyobb problémájuk... SÁRKÖZI ANNA a következő, koligista, különben mezőkovácsházi. Azt válaszolta: 1. Már tavaly elhatároztam, hogy érettségi után valamilyen mezőgazdasági. pályán dolgozom. Szüleim tsz-parasztok, én is megszerettem a mezőgazdasági munkát. Ha sikerül, szeretném a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán folytatni tanulmányaimat, de ha nem sikerül, akkor sem esem kétségbe. 2. Véleményem szerint iskolánk az ország egyik legjobb középiskolája, és ez sok mindenben megnyüvánut. Abban is, amit a kérdés felvet. 3. Szerintem a fiatalok legnagyobb problémája az, hogy — ha nem tanulnak tovább — hol helyezkedjenek el dolgozni? A szórakozás terén is van probléma: tiég egyoldalú a lehetőség, csak mozi és néha tánc... Lehet, hogy másnak más a véleménye. RADIOS MARIA Nagyszénásról jár be naponta iskolájába. így ir: 1. Érettségi után valamilyen üzemben szeretnék dolgozni. Szüléimén akarok ezzel segíteni, mert még van otthon két fiatalabb testvérem. Később folytatnám tanulmányaimat, tanítónő szeretnék lenni. Szeretem a gyerekeket, és úgy szeretném majd tanítani, nevelni őket, ahogy engem tanítottak, neveltek tanáraim. 2. Iskolánk jól nevelt stz életre. Megtanított az emberek, a munka megbecsülésére és szeretetére. Megtanított arra, hogy magánéletem is csak akkor lehet boldog, ha munkámmal, tudásommal hazámat szolgálom. 3. Az a legnagyobb probléma, hogy mi lesz az érettségi után? El nem veszünk, az biztos, de az olyan bátortalan, 'mint én, aki még csak azt tudja, hogy dolgozni szeretne, de hogy hol, azt nem, az bizony eléggé benne van a bajban. TUSJAK , MARIA gyöngybetükkel írta a válaszát. Érdemes elolvasni. 1. Szeretnék tanítónő lenni. Kicsit nehéz megmagyarázni, miért. Ogy érzem, számomra ez lenne a legszebb élethivatás. Már általános iskolás koromban elhatároztam, hogy tanítónő leszek. Régi tanítónőmet, Márkus Gyulánét tekintem példaképemnek. 2. Iskolánk nevelőmunkájának nagyon sok hasznát vesszük az életben. A nagy „szigorúság” (diákszemszögből) sok munkához ad majd erőt és átsegít bennünket az akadályokon. 3. A legnagyobb probléma szerintem: megtalálni azt a munkahelyet, azt a hivatást, amely mellett mindig ki tudunk tartani. NÉMETH JÓZSEF, az iskola volt KISZ-titkára. Most, hogy érettségire készül — nagyon helyesen — egy fiatal diáktársának adta át ezt a tisztségét. 1. Matematika—ábrázoló geometriaszakos tanár akarok lenni. Másodikos koromban lettem KISZ-titkár, és akkor határoztam el azt is, hogy tanár leszek, öröm számomra, ha segíthetek azoknak, akik nem értik annyira az anyagot, mint én. Ezért is akarok pedagí gus lenni. 2. Ahhoz, hogy jő n tanulmányt eredményem, hogy a magatartásom ellen még sohasem merült fel kifogás — a legnagyobb segítséget az iskolám adta. Ha tanár leszek, szeretnék ide visszakerülni, mert úgy gondolom, hogy azokat a célkitűzéseket, melyeket magam elé tűztem, itt tudnám legjobban megvalósítani. 3. Nekem a legnagyobb problémám az, hogy hogyan állom meg a helyemet az érettségin, majd az egyeteme— és ami a legfontosabb: az életben. NAGY EMILIA orosházi kislány, ö is válaszolt: 1. A Szegedi Tudományegyetem természettudományi karára szeretnék menni, a biológia—kémia-szakra. Ezt a két tantárgyat már az általános iskolában megszerettem. 2. Számomra nagyon jó nevelést nyújtott az iskolám. A KISZ komoly szerepét is éreztem ebben, különösen az utolsó másfél évben. 3. Ez nagyon sokoldalú. Most az érettségi izgat bennünket a legjobban, de sokkal nagyobb probléma a pályaválasztás, az, hogy megtaláljuk azt a munkakört, melyet boldogan, örömmel végzünk. Röviden: minden fiatal, aki tanul vagy dolgozik, a boldog, tartalmas, hasznos élet problémáival küszködik. GYŐRI ANTAL válaszait olvasom. Röviden: 1. A fémöntő szakmát választottam, mert már a nyáron is Csepelen dolgoztam, a Vas- és Fémműben, és megszerettem. 2. Az iskola jól nevelt, jő a nevelési módszer. 3. Az a fő probléma, hogy boldogok legyünk, és ne legyen háború. Ehhez még az Is kell, hogy megtaláljuk a helyünket az életben. Én nem akarok továbbtanulni gyárba megyek dolgozni. Már az első kérdésre adott válaszban is megírtam, hogy fémöntő szeretnék lenni. VARGA ISTVÁN kollégistái esorvási fiú. Érdekes válaszai a következők: 1. Agrármérnök szeretnék lenni, és szülőhelyemen, Csomóson dolgozni az állami gazdaságban. Ismerem a környék adottságait, magam is parasztgyerek vagyok. Már biztos, hogy ha felvesznek az egyetemre, a gazdaságtól havi 500 forint ösztöndíjat kapok. 2. Azt hiszem, egy szó elég: igen. A mi iskolánk a környék gimnáziumai közül a legkiválóbb, mert u tananyag elsajátítása mellett rendre, becsületre is megtanítottak bennünket. Ez pedig majd az életben gyümölcsözik. 3. Nekünk, kollégistáknak — a tanulást most nem számítva — a szórakozás volt a legnagyobb problémánk. Ez megoldódott, van klubszobánk, csak egy kicsit hosszabb kimenő is jó lenne! KOVÁCS MÁRIA pusztaföldvári kislány, szintén kollégista: L Vegyész szeretnék lenni, úgy érzem, hozzám ez a pálya, ez a hivatás áll legközelebb. 2. Ügy érzem, iskolánk és erkölcsi nevelés terén adott nekünk. Egy kicsit büszke vagyok, hogy az orosházi gimnáziumban végezhetem középiskolai tanulmányaimat. 3. Szerintem a legnagyobb probléma az, hogy a felnőttek nem mindig értenek meg bennünket. E abból adódik, hogy nem ismerik eléggé a körülményeinket. Sokszor a jóban is rosszat látnak. Többször kellene elbeszélgetni velünk, iskolán kívüli problémákról is. Az is előfordul, hogy az elkövetett hibát sablonosán büntetik, de a hiba okait nem veszik figyelembe— ■ 9 Kilencszer három válasz: nem mind egyforma, de lényeges eltérés nincs közöttük. Az orosházi Táncsics Gimnázium IV/e osztálya válaszolt, kommentárt egyikhez sem fűzünk. Döntse el a kedves Olvasó, hogy miben van igazuk, miben nem, bogy melyik válasz helyes» melyik problematikus? Egy kis tükörkép érettségi előtt — ennyi volt az egész. I Mégis tanulságos és elgondolkoztató. Hétfőn, február 26-án este 7 órakor Békéscsabán a Balassi művelődési otthonban, a TIT megyei szervezetének rendezésében irodalmi estet rendeznek. A találkozón — melyet Kortárs-est elnevezéssel jelöltek meg a szervezők — Tamási Áron, Veres Péter, Benjámin László, Galambos Lajos, Hars György és Simon István írók vesznek részt. Bevezetőt Diószegi András irodalomkritikus, a Kortárs szerkesztője mond. Az irodalmi est előtt a fővárosi írók a TIT megyei szervezetének klubjában a Békés megyei írókkal találkoznak, és elbeszélgetnek velük irodalmunk jelen kérdéseiről, valamint a helyi írok munkásságáról, terveiről. Csapatzászlót avattak Békéscsabán az úttörők Ünnepélyes csapatgyűlésre jöttek össze február 23-án Békéscsabán, a Balassi Bálint' művelődési otthonban a békéscsabai VII. számú általános iskola úttörői. A pajtások évek óta kapcsolatot tartanak a Nagy Sándor-laktanya egyik alakulatának KISZ-szeirvezetével. Az ifjú katonák, KISZ-tagok rendszeresen eljárnak az úttörő-szakkörök foglalkozásaira, látogatják a 2040. számú Munkácsy Mihály úttörőcsapat tagjait és segítik munkájukat. Már több alkalommal rendeztek közös előadásokat, s egy-egy összejövetelen filmet is vetítettek a pajtásoknak. Most azt tervezik, hogy a nyári táborozás előkészítésében és megszervezésében Is segítenek. A katonák és az úttörők jő kapcsolatát bizonyította az ünnepélyes csapatgyűlés Is, ahol csapatzászlót adtak át a honvédség fiataljai az úttörőknek. A művelődési otthon zsúfolásig megtelt nagytermében egyenruhás úttörők, KISZ-fiatalok, szülők ©s pedagógusok osztoztak az örömben a pajtásokkal; Farkas József százados ünnepi beszéde után került sor a csapatzászló átadására, majd vidám jeleneteket, szavalatokat és énekszámokat adtak elő a KISZ-fiatalok. Sikeres előadássorozat Mezőhegyesen Ezerszám külföldi vadászvendég hazánkban A vadászati szakemberek elké-A mezőhegyes! MEDOSZ kul- szítették a januárban befejeződött túrotthon különböző előadás-so- 1981—1962-es vadászati idény mérrozatokat szervezett, 's ezeket az előadásokat rendszeresen meg is tartják. Többek között nagy érdeklődés kíséri a mezőgazdasági szakemberek részére indított előadás-sorozatot. Március 2-án, este legét Eszerint ebben az időszakban 1100 külföldi vadászvendég fordult meg erdeinkben, háromszázzal több, mint egy évvel előbbt Európa minden részéből jönnek vadászok nagy- és apróvadas te-6 óraikor ennek a sorozatnak a keretében Kovács Pál, az állami gazdaság pártbizottságának titkára a mezőgazdasági árpolitikáról tart tájékoztatót Az előadást filmvetítés kísért rületeinkre. A most befejeződött idényben 200 ólasz vadász járt nálunk, számos francia, belga, svéd és néhány dán, norvég, illetve angol vadász is szerencsét próbált (MTI) ónod vári Miklós: xLvm. Riadtan ugrott oldalra, mint akit tiltott cselekedeten értek. Újra végigszaladt a hosszú előcsarnokon, az emeleti mozi első előadásáról most jöttek le az emberek, átverekedte magát a tömegen, csak odakint, a járdán állt meg. Itt is ide-oda lökdösték, lesodródott a járdáról az úttestre, mellette az újságárus kiabált: ■— Megérkezett az Esti Hírlap! A mai lottóhúzás számai! Kémszervezkedés tárgyalása Budapesten ... Esti Hírlap! Esti Hírlap! Taxi állt a szálló élé. Zsuzsa feltépte az ajtót és beesett a hátsó ülésre. —■ Hová parancsolja? — kérdezte ásítva a sofőr. Zsuzsa gépiesen felelt: —• Vigyen kérem... a rendőrségre! A taxi elindult vele. Már nem érzett félelmet. Magabiztos nyugalom szállta meg. Tudta, mit kell tennie. Az érzések párharcából becsületességérzete került ki győztesen. Üveges őrnagy szobájának ajtaja előtt egy pillanatra mégis megtorpant, de aztán elszántan a kilincsre tette a kezét, és benyitott. Elmondott mindent. Első szerelmét, disszidálását, öngyilkossága történetét, ausztriai hányódfcatását, Kerékgyártó Jánoshoz fűződő viszonyát, s az utolsó két nap izgalmait. Megkönnyebbült tőle, nyílt, tiszta szemekkel nézett az őrnagy arcába. — Tehát így volt? Üveges őrnagy elgondolkodva dobolt a ceruzával az asztalon. Zsuzsa a könnyeivel küszködött. Hangtalanul zokogott — És most... most mi lesz, őrnagy elvtárs? Az őrnagy ráemelte a tekintetét Mosolygó, biztató volt ez a tekintet — Az lesz, hogy... beül mellém a kocsiba, és hazaviszem. Hiszen maga összeesik, lányom! Mikor a Virág utcai kis lakásról a rendőrségre visszaért, irodája előtt a folyosón Kerékgyártó János várta. A fiatal hadnagy feldúlt és ideges volt. Rágta a cigarettát, egyiket szívta a másik után. Ez a nap sok idegességgel telt el. Betörés a gyárban ... Üveges őrnagy következtetése... majd találkozása Zsuzsával... S délután ismét, amikor titokban megleste... Elborult tekintettel követte. Fellobbant benne a féltékenység lángja. „Ű... úgy? Sietsz haza? Kerülő úton, zeg-zugos sikátorokon? Nem érsz rá, mert... vár valaki, talán a szeretőd!... De nem volt ott a Jázmin bárban. Taxiba ülsz hát, s elrobogsz, hogy... belefeküdj az ágyába! Ez Sags Ervin
