Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-25 / 47. szám
AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1962. FEBRUÁR 25., VASÁRNAP XVII. ÉVFOLYAM 47. SZÁM BÉKÉS MEGYEI # Ara 69 flH$r it Világ proletárjai, egyesüljetek) FöldművesszőveSkezetelnk küldötteinek megyei közgyűlése elé Mint 17 év óta már annyiszor, községeink lakossága most is érdeklődéssel figyelte a földművesszövetkezeteik küldött-közgyűléseit. Ez érthető is, hiszen a földművesszövetkezetek fontos vérkeringést jelentenek a falu hétköznapi életében, gazdaságának alakulásában. Boltjain keresztül nemcsak az élelmiszer, a ruházati és egyéb cikkeket viszi közel mind nagyobb választékban, hanem termeltet és vásárol is. Ezen (fcil pedig a sajátjának is tekinti a lakosság a földművesszövetkezetet, hiszen megalakulása óta forintjaival is, társadalmi munkával is segítette vagyonának gyarapodását, bolthálózatának szélesedését, korszerűsítését, s most is kíváncsiak voltak: hogyan gazdálkodtak a szövetkezeti vezetők a rájuk bízott hatalmas értékkel, s hogyan tervezik a hálózat további bővítését, a magasabb életszínvonal szülte újabb és újabb igények kielégítését. Már senkinek sem közömbös, hogy milyen messze van lakásától, milyen kinézetű, és milyen áruválasztékkal rendelkezik a bolt, s van-e zöldségüzlet, cukrászda, kisvendéglő, tüzelőtelep a községben. Aztán meg ma már ott tartunk, hogy azt az örömet, hogy a falusi boltokban is lehet motorkerékpárt, mosógépet, vilagvevő rádiót, televízió-készüléket kapni, lassan kezdi ürömmé változtatni az, hogy ha ezeknek valami bajuk történik, messze kell vinni javítani. Ilyen gondok, „kényelmetlenségek” váltották fel a néhány év előtti áruhiány miatti panaszokat, s az ezen való segítést várta a lakosság a földművesszövetkezetek, a járási irányító szervek közgyűlésétől, s várja a MÉSZÖV február 27—28-án megtartandó közgyűlésétől, és a rövidesein öszszeülő SZÖVOSZ-kongresszustól is. A földművesszövetkezetek és járási központjaik jelentős fejlődésről adták számot a küldött-közgyűlésen, s ezek most hatalmas eredményekké csúcsosodnak össze a MÉSZÖV küldött-közgyűlésére. Az elmúlt négy év alatt új boltok építésére, a régebbiek felújítására és berendezéseik korszerűsítésére kevés híján 70 millió forintot fordítottak megyénk földművesszövetkezetei, részben saját, de főként az irányító szervek által rendelkezésükre bocsátott összegből. S bár a következő években is számos új boltot építenek és újítanak fel megyénkben — s erre nagyon nagy szükség is van —, még odébb lesz az, amikor az ilyen irányú igényeket teljesen ki lehet elégíteni. Építkezési anyagot csak korlátozott mennyiségben lehet az életszínvonal egyenletes fejlődését biztosító új termelőüzemektől, tszgazdasági épületektől, állami és magánlakásoktól elvonni. Bár a lakosság az 1958. évi 28 millió formt értékkel szemben tavaly 51 millió forint értékű építkezési anyagot vásárolt, csupán a megye földművesszövetkezeti tüzép-telepekről, még mindig keveslik az árukészletet. S a pénzzel is van baj. Tisztelet és elismerés illeti a tökknűvesszövetkezetek 127109 tagját, akik az elmúlt négy év előtti átlagos 45,84 forint értékű részjegyalapot átlag 86,09 forintra emelték, akik kezdettől fogva nemcsak részjeggyel, hanem társadalmi munkával, gyakori ellenőrzéssel és még sok más módon gyarapították a szövetkezeti vagyont. Persze meg kell mondani azt is, hogy a földművesszövetkezetek a részjegyekre minden évben kifizetik a kamatot, s ezenkívül az elmúlt négy évben 12 millió 830 ezer forint vásárlási visszatérítést is fizettek, s ez csaknem kétmillió forinttal több, mint a tagok által 17 év alatt befizetett részjegy-öszszeg. Tévedés ne essék, nem szemrehányás akar ez lenni, csupán arról van szó, hogy minél több a részjegyalap, annál nagyobb öszszeget tud a földművesszövetkezet kereskedelmi hálózatának korszerűsítésére fordítani. Ezért helyesen teszik megyénk számos szövetkezetében a tagok, hogy a vásárlási visszatérítés összegét valamilyen kitűzött cél megvalósítására részj egyesítik, másrészt pedig célul tűzték ki, hogy a részjegyesek, vagyis az fmsz tagjai sorába szervezik a felnőtt lakosságnak legalább a felét. De növekszik a közös pénz úgy is, hogy a választott szervek, a tagbizottságok, s a tagok közül egyenként is mind többen küzdenek a korábbi éveknél kevesebb, de még mindig elég sok leltárhiány ellen. A kereskedelem, a bolthálózat fejlesztése, a szolgáltató üzemágak (műszaki cikkek szervize, vegytisztítás, edényjavítás, további keltetők és gyümölcsaszalók) létesítése nagy és fontos feladata földművesszövetkezeteinkek. Emellett az életszín von al^ növelése, a még nagyobb árubőség megteremtése, a termeltetés és a felvásárlás még jobb megszervezését követeli földművesszövetkezeteinktől. Rajtuk is múlik, hogy mielőbb megszűnjön az a nevetséges állapot, hogy számos faluban nincs bab és zöldség, s ezeket száz kilométerekről kell drága költségen oda szállítani. S nemcsak a helyi szükséglet kielégítéséről, hanem a népgazdaság számára nélkülözhetetlen exportról is szó van. Ezért nemcsak a közös gazdaságok vezetőit kell meggyőzni a zöldségfélék termelésének szükségességéről, hanem a háztáji gazdaságok tulajdonosait is. Hasonló a feladat a baromfinevelésben és felvásárlásban is. Szervező és állandó felvilágosító munka nélkül nem növekszik, hanem inkább csökken a földművesszövetkezetek által felvásárolt tojás és baromfi mennyisége. A lakosság azt várja, hogy a földművesszövetkezetek megyei küldötteinek kétnapos tanácskozása valamennyi fontos feladatra ráirányítja megyénk szövetkezeti tagjainak és vezetőinek figyelmét, s megjelöli ezek megoldásának legjobb módját is. A lakosság azt várja a megyei küldött-közgyűléstől, hogy olyan határozatokat hoz, amelyeknek végrehajtását ugrásszerű árutermeltetés, felvásárlás és még jobb, leltárhiány- és leltártöbblet-mentes -kereskedelem követL _ .. _ Kukk Imre Hruscsov viszontválasza zavart keltett Washingtonban — Amerikai politikai manőverek — New York (TASZSZ) Mint Siskin, a TASZSZ tudósítója jelenti, Washington hivatalos köreiben leplezetlen ingerültséggel fogadták Hruscsov szovjet kormányfő megismételt javaslatát, hogy a 18-as leszerelési bizottság kormányfői vagy államfői szinten kezdje meg munkáját. Ez a javaslat zavarja a washingtoni politikusok terveit és ezért kihozta őket sodrukból. Az Amerikai Külügyminisztérium nem tudott semmiféle határozott érvet szembeállítani Hruscsov újabb üzenetének világos és meggyőző érveivel. Abban a törekvésében, hogy megakadályozza a szovjet kormányfő viszontválaszának kedvező visszhangját az amerikai közvéleményben, a külügyminisztérium a diplomáciai gyakorlatban szokatlan lépést tett. Nem hozta nyilvánosságra Hruscsov üzenetét és Kennedy elnök válaszát sem várta meg, hanem nagy sietve „propagandának” minősítette a szovjet kormányfő üzenetét és „félhivatalosan” elutasította azt. Az Amerikai Külügyminisztérium sietsége érthető. Jól értesült megfigyelők véleménye szerint ugyanis Washingtont most nem az foglalkoztatja, hogyan lehetne gyorsan megoldani a leszerelés problémáját, hanem az, hogy a legrövidebb időn belül végrehajtsa a tervbe vett légköri nukleáris fegyverkísérleteket. Mint a Wall Street Journal írja, „legfelsőbb washingtoni körökben most azt a kérdést vizsgálják, hogyan lehetne gyorsan végrehajtani a légköri atomkísérleteket”. A washingtoni politikusok nem indokolatlanul attól tartanak, hogy az érdemleges leszerelési tárgyalások gátat vethetnek az Egyesült Államok egyre fokozódó fegyverkezési hajszájának, és leplezetlenül elárulják idegességüket. Fokozott nyomást gyakorolnak Kennedy elnökre, követelik, hogy még a 18-as leszerelési bizottság munkájának megkezdése előtt hajtsák végre a légköri nukleáris kísérleteket. E politikusok attól félnek — írja a Wall Street Journal —, hogy „a hosszadalmas tárgyalások és a semleges országok j részéről megnyilvánuló nyomás ÚJABB földalatti atomrobbantási kísérlet az USA-ban Washington (AP) Az Egyesült Államok atomenergia bizottsága «pénteken bejelentette a 17. földalatti atomrobbantási kísérlet végrehajtását. Csak annyit közöltek, hogy a kísérlet a nevadai telepen történt és 20 kilotonnánál kisebb erejű robbantásról volt szó. I (MTI) * | miatt komoly nehézségek gördülnek a kísérletek elé, ha azokat később akarják elvégezni”. Rendszerint jólértesült körökben úgy tudják, hogy Kennedy elnök tulajdonképpen már elhatározta a légköri nukleáris fegyverkísérletek végrehajtását. Szemlátomást ezzel magyarázhatók az amerikai diplomáciának a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésére vonatkozó egyezmény megkötésének kérdésével kapcsolatos cirkuszi trükkjei. így például a Szovjetunió még jóformán ki sem jelentette, hogy hajlandó megvitatni e kérdést a 18-as leszerelési bizottságban, az Amerikai Külügyminisztérium máris sietve kijelentette, hogy „a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésére vonatkozó tárgyalások áthelyezése egyik szervből a másikba nem teremti meg az alapot a megegyezéshez”. Az Egyesült Államok most a legkevésbé sem gondol a leszerelésre. Cinikus nyíltsággal ír erről Malcolm Stuart, a Magazin of Wall Street című folyóirat legújabb számában. A nagy üzleti . körök e szócsövében ezt olvashatjuk: „Fantazmagória minden olyan feltevés, hogy haladás lehetséges a fegyverzet ellenőrzésének és a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésének kérdésében. Jelenleg a leszerelés a legutolsó kérdés, amelyre vonatkozólag akárcsak egy szemernyi remény is mutatkozik az előrehaladásra.” A szemleíró a Kennedy-kormány jelenlegi politikáját „diplomáciai kötéltánc”-nak nevezi, majd kétértelműen megjegyzi, hogy azért természetesen nem szabad lemondani a leszerelésről. Washingtonban mégis szemlár tomást számot vetnek azzal, menynyire veszélyes az egész világ elé tárni, mi rejlik a valóságban a washingtoni kormánynak a leszerelésről hangoztatott szép szólamai mögött. Ezért sietnek „propagandának” minősíteni a szovjet kormányfő üzenetét és közzététel nélkül elutasítani azt, anélkül, hogy az amerikai közvélemény lehetőségét szerzett volna annak tisztázására, ki harcol ténylegesen a leszerelés problémájának mielőbbi megoldásáért. (MTI) Mi szeretnék lenni?... Képes fiaprt a 4. oldalon.
