Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-22 / 44. szám
1962. február 22., csütörtök NEPÜJSAG 3 Á békéscsabai MÁV dolgozóinak termelési tanácskozása A napokban a békéscsabai MÁV dolgozói termelési tanácskozásra jöttek össze. A tanácskozáson értékelték az 1961-ben végzett munkát. Megállapították, hogy az állomás dolgozói éves tervüket 105,52 százalékra teljesítették, ezen belül a tehervonatok átlagos terhelését 105,88 százalékra. Az állomáson versenyben lévő három brigád a vállalását teljesítette, illetve túlteljesítette. Megállapította a tanácskozás, hogy az elmúlt évben csökkent a rendkívüli esetek száma. A tanácskozás hozzászólói beszéltek a saját és az üzem problémáiról, a balesetek megelőzéséről. A vita után a tanácskozás résztvevői elhatározták, hogy segítik a fiatal dolgozókat politikai és szakmai továbbképzésben, majd megválasztották a felsőbb szakszervezeti küldöttgyűlés képviselőit. Borbíró Lajos levelező CJzwL báes i A vonaton a békéscsabai Petőfi Tsz néhány tagjával utazom együtt. Ketten közülük a kertészetben dolgoznak. Valamilyen Feri bácsiról beszélnek. — Pedig 1961 márciusig gondolkozott az öreg, amíg rászánta magát a belépésre. Most meg — két és fél kilométerről jár a kertészetbe, de — jóformán egy napot sem hiányzott. Még vasárnap is kijár — mondja az egyikük. — Amikor a hófúvás volt, neki, hogy otthon, ne magát. Ő válaszolt: mondtuk maradjon fárassza erre így „Szeretek magukkal jó időben dolgozni, eljövök tehát akkor is, ha bajban vannak, és segíteni kell. Elvégre becsületérzés is van az emberben...” — folytatja a másik, és mintha egy kis büszkeség csengene ki a hangjából. A többiek, akik hallgatják, elismerően bólintanak: — Derék ember — jegyzik meg egyszerre ketten is. Rövid szünet következik, aztán ismét Feri bácsiról van szó: — Hatvannégy éves már, és 300 munkaegységnél jóval többet ért el, nem egészen egy év alatt. Bárcsak sok ilyen Feri bácsi lenne. Fürjes előtt lassít a vonat. Ütitársaim búcsúznak. Akkor tudom meg, hogy Feri bácsi teljes neve Polgár Ferenc. Feljegyzem, hadd tudják meg mások is. —po; Számvetés Biharugrán Mintegy 350-en szorongtak a szűknek bizonyuló moziteremben, a biharugrai Felszabadult Föld Tsz tagjai, hogy meghallgassák Máté Bélának, a termelőszövetkezet elnökének zárszámadó közgyűlésre készített beszámolóját. A beszámoló ugyan nem beszélt kiemelkedő, nagy eredményekről, de a határozott biztos előrehaladást bizonyította az ismertetett számadat és szöveges értékelés. A termelőszövetkezet 5433 kh-on gazdálkodik 522 taggal. A 2668 kh szántóterületen az elmúlt gazdasági évben a mostoha időjárás ellenére nagyobb volt az átlagtermés majdnem minden növényféleségből, mint az előző, 1960-as gazdasági évben. Búzából 8,33 q, rozsból 11,4 q, őszi árpából 9,4 q, zabból 10 q, kukoricából 12,6 q átlagtermést értek el, az előző évi 8 q búza, 5 q rozs, 8 mázsa őszi árpa, 2 q zab és 5 q kukorica-átlagterméssel szemben. Pedig több mint 800 kh területen csak tavaszi szántásba tudták elvetni a magvakat. A jövő gazdasági évre még bizakodóbbak az ugraiak, hiszen most egyetlen talpalatnyi föld sem maradt az ősszel szántatlan, s jól mélyszántott, finom porhanyósult talajba kerülhetnek a tavaszi növények. Ez magában Megyénk húszévi fejlesztéséről tanácskoztak Békéscsabán Ä megyei pártbizottság, a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei elnökségének kezdeményezésére gazdasági vezetők, mérnökök, pedagógusok, orvosok, közgazdászok, irányító szakemberek fogtak össze a Viharsarokban, Békés megye távlati fejlesztési tervének alapos előkészítésére. A megye húszévi fejlesztési tervjavaslatáról- gazdasági, kulturális, egészségügyi és szociálpolitikai vezetők részvételével szerdán tanácskozást rendeztek Békéscsabán a megyei pártbizottság székházénak nagytermében. Szabó Sándor elvtárs, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára nyitotta meg az elvtárs, hogy Földes másképpen beszélt néhány évvel ezelőtt. Nos bizonyos mértékig mi is másképpen beszéltünk, attól függően, ki milyen ésszel bírt akkor. Az itt jelenlévők közül is volt, aki 1956- ban megszeppent, kilépett. Aztán megbánta és visszajött. így volt? — így — bólintott egyik gazda és elgondolkodva nézte az asztalon fekvő jegyzetét. — Néha túlságosan a múltba - feledkezünk — folytatta a propagandista. — Azt nézzük, hogy mi volt, hogy volt? Közben nem látjuk, hogy mennyire megváltozott minden, hogy megváltoztak a viszonyaink és megváltozott viszonyok között megváltoznak az emberek is. Régen a föld után mérték a tekintélyt. Nagy föld, nagy tekintély. Kis föld, kis tekintély. Semmi föld, semmi tekintély. így volt. — A szövetkezetben azonban, ahol mindenki gazdája a közös vagyonnak, másféle mérce járja, más mérője van a tekintélynek. Nagy munka, nagy tekintély. Kicsi munka, kis tekintély. Semmi munka, semmi tekintély... — Ez igaz — bólogat Kiss Laa tanácskozást, amelyen dr. Pusztai Ferenc, a megyei tanács tervosztályának vezetője ismertette a megyénk húszévi távlati fejlesztésével kapcsolatos elgondolásokat. A tanácskozáson elhatározták, hogy megkezdik a megye távlati építési tervének kidolgozását. A tervezőmunka irányítására összefogó és értékelő bizottság alakult, amely a részletterveket összehangolja majd az országos elgondolásokkal is. Ezenkívül külön szakbizottságokat: ipari és energiagazdálkodási, közlekedési, mezőgazdasági, kommunális, sport- és idegenforgalmi társadalmi szakbijos a pipa mellől, amiből azt lehet kivenni, hogy nála nincs hiba a tekintéllyel. — Nos, most így állítsuk mérce alá Földes Boldizsárt is. Rendben van a brigádvezetősége? — Rendben van — bólintott beleegyezően Kiss Lajos bácsi —, ami igaz, az igaz. Földes tud is, meg akar is... Jól gazdálkodik, jól mozgatja a környezetében az embereket. Földes rendben van, de akkor Pataki Gábor, a feketeéri részleg brigádvezetője, az nincsen rendijén — teszi hozzá elgondolkodva. — Pataki? Miért nincs rendben Pataki? — néznek az öregre a többiek csodálkozva. — Pataki azért nincs rendben — folytatja higgadtan Kiss bácsi, mert tegnap a vizsgálatnál kiderült, hogy megdézsmálta a közös kukoricát. Le kell váltani, a hétszentségit — jön tűzbe az öreg. — Még szerencse, hogy volt két hold földje — magyarázza megkönnyebbülten. — Nem agrárproletár! — emeli fel a pipaszárat jelentőségteljesen. Boda Zoltán j zottságot alakítottak. A kommunális bizottságon belül általános csoport, lakásfejlesztési, belkereskedelmi, kommunális, oktatási és egészségügyi szakcsoportok működnék közre megyénk „hosszútávú” részletes tervének előkészítésében. A szakbizottságok a megye természeti, társadalmi adottságainak és egyéb lehetőségeinek, erőforrásainak gondos mérlegelésével, számításba vételével készítik el javaslataikat, köztük az ipartelepítésék terveit. Az igen tartalmas vitában tizenhét hozzászóló adott értékes tanácsokat, mondott hasznos javaslatokat. Egyebek között felhívták a figyelmet a megye gazdag földgázmezőinek, s az olajfúrási kutatásokban meddő kutak meleg vizének hasznosítási lehetőségeire, így például termelőszövetkezeti hajtatóházak létesítésére. Elhangzott olyan javaslat is, vizsgálják meg, hogy a cukorgyárak gépparkjai és műhelyei milyen segítséget nyújthatnak „szünidejükben” a mezőgazdaságnak. Az értékes tanácskozás Szabó Sándor elvtárs szavaival ért véget. Segíti a békési fmsz hizlaldája A békési és a mezőberényi földművesszövetkezet az elmúlt négy év alatt 1401 darab sertést hizlalt meg és vágott le. A levágott sertésekkel nemcsak a helyj, hanem a környékbeli községek, többek között Békéscsaba, Csárdaszállás és Köröstarcsa lakosságának húsellátását is javították. A békési földművesszövetkezet hizlaldájában tavaly 273, a mezőberényi földművesszövetkezet hizlaldájában pedig 102 sertést hizlaltak meg. véve egyik biztosítéka a jobb termésnek. Természetesen ehhez még szükséges, hogy a megfelelő trágyázásra is gondoljanak (igen sok trágya ott van még most is kihordatlanul az udvarokon), idejében végezzék el a vetési, növényápolási munkálatokat. Határozottan javult a helyzet a munkában való részvétel terén is Biharugrán, hiszen ahogy a beszámoló számot adott róla, már több mint 300-an rendszeresen részt vettek a közös munkában, de sajnos, 154 olyan tsz-tagról számoltak be, akik egy munkaegységet sem szereztek, és közel 100 azoknak a tsz-tagoknak a száma, akiknek csak 50-en aluli munkaegységük van. Azt hiszem ez elgondolkoztató, és ha jobb eredményeket akarnak elérni Biharugrán — márpedig ezt akarnak —, akkor jobban meg kell fogni a munka végét. Szegények a mostani zárszámadásban ismertetett eredmények, de mégis biztatók és lelkesítésre is okot adók. A termelőszövetkezet a háromszori vezetőségválasztás, s az ezzel járó szervezési zavarok, a tsz-tagok egy részének bizalmatlansága és munkától való távolmaradása, nem utolsósorban pedig a mostoha időjárás ellenére nem lett mérleghiányos a tsz. Egy munkaegység pénzbeli értéke 14,59 forint lett, de ha a részesműveléssel adott juttatást is hozzászámítjuk, az egy munkaegységre jutó érték eléri a 25,30 forintot. Ez ugyan nem olyan sok, de elképzelhető, hogy mennyivel több is lehetett Tolna, ha nem hagyják veszendőben az értékes szénát, lucernát, napraforgót és egyéb értéket. A növénytermelésben 921 ezer forint, az állattenyésztésben pedig a lelkiismeretlen, hanyag gondozás miatt 461 ezer forint volt a bevételi kiesés. Minden feltétel/ megvan, hogy jobb eredményeket érjenek el a biharugrai Felszabadult Föld Termelőszövetkezetben. A vezetőség most már stabil, megbecsülésnek örvend. Sikerült az állatgondozókat is állandósítani, és most már olyan személyek vannak az állatok mellett, akik a beszámoló szerint is szinte „mesterei a munkának”. Minden bizonnyal ez jobb eredményeket is fog hozni a jövőben. A célkitűzések között minden állatféleségnél a mennyiségi növelést jelölték meg. Már ebben a gazdasági évben is jelentős előrelépés történt, hiszen felépítették egy 300 férőhelyes juhhodályt, egy 250 férőhelyes süldőszállást, egy 120 férőhelyes sertéshizlaldát, egy 20 férőhelyes sertésfiaztatót, egy 50 férőhelyes növendékistállót, de az állatlétszám növeléséhez további építkezésekre van szükség. A célkitűzések között szerepelj hogy összevont kovács- és bognárműhelyt építenek a tsz központjában. Jelentősen növelni akarják a jól bevált gyógynövénytermelést. Makra Viktor tsz-tag szakszerű irányítása mellett a múlt gazdasági évben is a csekély területen termelt gyógynövény jelentős többletbevételt hozott. Ezért jövőre több mint száz kát. holdon terveznek gyógynövényt termelni. Az elért átlagjövedelem a szövetkezetben 6104 forintot tesz kij de sokan ennél jóval magasabb jövedelmet szereztek. Hadd soroljunk itt fel néhány nevet: Papp Lajos 14 400 forintot, Rónaszéki János 13 704 forintot és Bertalan Imre 10161 forint jövedelmet szerzett a szorgalmas munkájával. A zárszámadó közgyűlés azzal a bizakodó hangulattal ért véget, hogy a termelőszövetkezetben szorgalmasan dolgozó tagok megtalálhatják számításaikat, s nem érdemes hallgatni a „hamis próféták” jósolgatásaira, akik még mindig szeretnék gátolni az előrehaladást. Bertalan Ferenc 20—35 = kérdezi Ujíiók köre a Békéscsabai Pamuiszövőben Hallottuk, hogy a napokban elsők között a textiliparban újítók köre alakult Békéscsabán a Pamutszövőben. Felhívtuk Elekes József elvtársat, a gyár újítási felelősét, aki tájékoztatott a kör megalakulásával kapcsolatban. — Az üzemi pártbizottság és szakszervezet kezdeményezésére szerveztük meg üzemünk újítók körét, melynek vasárnap volt az alakuló ülése. A negyvenhárom fős értekezlet tervet s költségvetést fogadott el a további munka végzésére. — Miben áll tervük lényege? — Abban, hogy az újítók köre elsősorban is megfelelő felvilágosítást adjon az újítani szándékozóknak, ismertesse az erre vonatkozó törvényeket. Biztosítani akarjuk az újítók szakmai, elméleti önképzését úgy, hogy ellátjuk dolgozóinkat megfelelő szakirodalommal. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy az újítások a legfontosabb, legégetőbb pontokban segítsenek. Az üzem vezetőségének segítségével létrehozunk egy kísérleti műhelyt, ahol az újítók barkácsolhatnak, elkészíthetik újításukat. Ez lesz talán a legnagyobb segítség, de gondoltunk arra is, hogy az üzem vezető szakemberei szakvéleményükkel, műszaki tanácsokkal, szakrajzokkal állandóan segítségükre legyenek az újítóknak. Ezenkívül tapasztalatcseréket szervezünk az ország legnagyobb pamutszövő üzemeivel. — Említette, hogy költségvetést is készítettek? — Igen, az üzem rendelkezésünkre bocsátott bizonyos összeget, ebből kívánjuk fedezni egyrészt a közös szakirodalom, másrészt a tapasztalatcserék költségeit. —kisvállalatok figyelem! Munkaruhák, vattaöltönyök, esőkabátok, bakancsok beszerezhetők a Bizományi Áruházban Békéscsaba, Sztálin út 6. szám alatt. 15006
